Az Érem, 1987 (43. évfolyam)
1987 / 1. szám - Molnár József: A demokratikus Magyarország 1945-ben készített állami kitüntetéseinek prototípusai
bejegyzése, majd augusztus—szeptember, dr. Szeleczky visszaemlékezéseiben megjelölt időpont) időszakot ölelnek fel. Ezután több mint egy év telik el a „Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem” alapításáig (1946. szeptember 14.). Kitüntetés-történeti vonatkozásban ezalatt az egy év alatt, lázas sietséggel folyt a Magyar Szabadság Érdemrend alapítását előkészítő munka, törvényjavaslatok, alapszabályok stb. szerkesztése, a kitüntetésre érdemesültek sorának megállapítása, javaslatok, fölterjesztések stb. összeállítása, a jelvények anyagának, formájának, szalagjának megtervezése, elfogadtatása, elkészíttetése.. 1946. május 11-én, három hónappal a Köztársaság megalakulása után, a Magyar Szabadság Érdemrend első ízben került adományozásra. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a Köztársaság alapkitüntetésének kérdése és problémája nem veszett a feledés homályába, hiszen már egy évvel korábban napirenden volt. A kitüntetés formája és külalakja, eltekintve a középrész szimbólumától, gyakorlatilag a prototípusok elkészítésével megszületett. A későbbiek során látni fogjuk, hogy azok az Országház kitüntetéseket őrző raktárában vártak, hogy a megfelelő időben a Köztársaság címerével, vagy más nemzeti jellegű szimbólummal elfogadásra kerüljenek. Ismételten visszatérünk a Pénzverő Iktatókönyvéből idézettekre, melyek szerint a Miniszterelnökség megkapta a két érdemrend példányait, ezek közül a Magyar Érdemrendet tartották megfelelőnek az új köztársasági érdemrend kialakításához. Minden bizonnyal azért esett a választás a Magyar Érdemrendre, mert esztétikai formája és fokozatai megfeleltek az elképzeléseknek. Feltételezhető, hogy a kitüntetés formája fölött döntő személyek előtt felidéződött az 1848/49-es Szabadságharcban résztvevők, majd Olaszországban megalakult a magyar légió tagjainak kitüntetésére 1863-ban Kossuth által kezdeményezett és Turinban kivitelezett érdemkereszt formája (8. sz. kép). Végsősoron a prototípusoknak, majd a „Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem”, a 48-as szabadságharc emlékkitüntetésének előképe az 1863-as érdemkereszt. Szükségesnek tartjuk annak megállapítását, hogy a koronás címer, mint központi szimbólum, miért került a prototípusokra. Tekintettel arra, hogy 1945-ben nem volt és nem is lehetett más állami címert, mint a szóbanforgó,10 így teljesen logikusnak tekinthető, hogy a kitüntetés tervezeten alkalmazták. Ezzel kapcsolatban mint érdekességet kívánjuk megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság kikiáltása után négy hónappal, 1946. június 4-én a kormányzat hivatalos lapjának, a Magyar Közlönynek a fejrészén a két angyal között a koronás címer látható. Álláspontunk nem ellentétes dr. Szeleczky véleményével, aki elutasítólag nyilatkozott a prototípusokról. A miniszteri tanácsos az államvezetési és politikai életnek jó ismerője lehetett, amikor a koronás címer alkalmazása ellen döntött. Hangsúlyoznunk kell, hogy csak a szimbólum (koronás címer) ellen emelt kifogást. A köztársaság megalakulása előtt nem kevesebb mint öt hónappal elfogadhatónak tekinthető dr. Szeleczky véleménye a koronás címerrel kapcsolatban. Bizonyos lehetett abban, hogy a felszabadult ország állami címerében, a királyságot jelképező korona többet már nem szerepelhet. Érdemes végigtekinteni ezek után, hogyan vándoroltak a prototípusok az elmúlt évtizedek alatt. Egy viszszaemlékezésből rekonstruálhatjuk a történteket, amelyek végül is az objektumok hitelességének fontos részét alkotják. Igazolják a föltételezésünket, és most már megalapozottan állíthatjuk azt, misze-