Az Érem, 1988 (44. évfolyam)

1988 / 2. szám - Molnár József: Kossuth érdemrend (1. rész)

Kossuth érdemrend 1.rész MOLNÁR JÓZSEF A Kossuth Érdemrendet, a Magyar Köztársaság (1946. február 1 - 1949. augusztus 20) legmagasabb állami­ kitüntetését­ (a továbbiakban kitüntetés), az 1848-as Szabadságharc centenáriumának évében, 1948-ban alapította az Országgyűlés.­ A felszabadulás után 1946­ és 1947-ben a Nemzetgyűlés három, — a Magyar Szabadság Érdemrend3, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem4 és a Magyar Köztársasági Sportérdemérem5 - a köztársaság elnökének határozat pedig két, - a Kossuth-híd Emlék­érem6 és a Közbiztonsági Szolgálati Jelz - kitüntetést alapított. Valamennyit a társadalmi fejlődés igényeinek és követelményeinek megfelelően, a demokrácia megszületése, támoga­tása és fenntartása, valamint védelme és megerősítése érdekében kiemelkedő munkát végzők megjutalmazására alapították. 1948 nemcsak a Szabadságharc centenáriumának éve, de az egész magyar társadalom vi­haros fejlődése, a szocialista gazdálkodás kibontakozása, a kulturális élet, a tudomány, a művészet és a sport új életre keltésének az időszaka is volt. A társadalmi átalakulás sokrétű munkájában kiemelkedők elismerését szolgálta az év első hónapjaiban alapított további öt kitüntetés: a „Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem”8, a „Köztársasági Elnök elismeré­sének Koszorúja”9, a „Kossuth-díj”1­0, a „Kossuth Érdemrend” és a „48-as Díszérem”­11. A kitüntetések közül első ízben, 1948. március 13-án a „Kossuth Érdemrend” (a továbbiak­ban: Érdemrend) került adományozásra. Az Érdemrend alapítási törvényjavaslatát, az országgyűlés 1948. évi február hó 11-i 43. ülése tárgyalta. Idézet a törvényjavaslat beterjesztéséből: „T. Országgyűlés! A köztársasági elnök úr kezdeményezést tett újabb érdemrend alapí­tására, amely az 1848-as szabadságesztendő szellemében a népek összefogása és a világbéke szolgálatában, illetőleg a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalma­zásául szolgál. Az érdemrend elnevezése: Kossuth Érdemrend. Három fokozata van. Az Ér­demrendet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök úr adományozza.”12 A kitüntetés alapítását az 1948. ÉVI XVII. TÖRVÉNYCIKK adja. Az Érdemrend tervezőjének személyét kutatva két hitelt érdemlő dokumentumot ta­láltunk. ,,A KOSSUTH-REND megtervezésére a köztársaság elnöki hivatalának felkérésére a Ta­nács három iparművészt szólított fel. A benyújtott tervek alapján a Kossuth-rend végleges tervezésére V­é­g­h Gusztáv iparművész 13 kapott megbízást." Olvashatjuk a SZABAD MŰVÉSZET c. folyóirat 1948 márciusi számának hírei között. A másik dokumentum a Nemzeti Múzeum Éremtárának iratgyűjtőjében 14 található, amely számos vázlatrajzot tartalmaz, Végh Gusztáv aláírásával. Ezeket tanulmányozva nyo­­monkövethető a tervezési munka folyamata. A vázlatrajzokból néhány darabot az 1-6 szá­mú képeken bemutatunk. Az Érdemrend elfogadott, - az alapszabályokban leírt - formájának tervrajzait ezideig nem sikerült felkutatni. Feltételezhető, hogy azok az Állami Pénzverőbe kerültek, mint az Érdemrend csillag jelvényei legyártásához nélkülözhetetlen vázlatok. Az 1. számú kép, egy nyolcsugarú csillag kompozíciót mutat amelynek középrészét nem­­zetiszínű kokárdán, koszorú övezte címer alkotja. A vázlatrajz alsó szélén a tervező kéz­írásával: „A Művészeti Tanács kívánságára átdolgozott terv kokárda megoldással.” felirat olvasható. 29

Next