Az Érem, 2001 (57. évfolyam)
2001 / 1. szám - Raýman János: Wiesner Rajmár, egy numizmatikus emlékére
Mint különös ritkaságok említendők Szent István arany és ezüst pénzei, Szent László, I. Géza és Salamon dénárjai, IV. Béla szükségpénzei és az egykori tatárpénzek. Ezenkívül valamennyi Árpádházi uralkodó több, sokszor 20-30 darabbal van képviselve a gyűjteményben, amely unikummá teszi hozzáértők előtt. Míg a magyar nemzeti múzeum Árpádkori pénzgyűjteménye legfeljebb 200 darabra tehető, addig a Wiesner -féle e korabeli gyűjtemény jóval felülhaladja az 1000 darabot. S ha tekintetbe vesszük, hogy a nemzeti múzeum egyes, feltűnően ritkaságszámba menő darabjai csak galvanoplasztikai utánzatok, míg a Wiesner féle valamennyi eredeti darab, hát az úgynevezett praetium affectionis, meg a műértéke is sokkal nagyobb, mint a múzeumé. Igen tanulságosak historikusokra nézve a vegyesházbeli királyok idejéből származó pénzek. Róbert Károly liliomos aranyai voltak hazánkban az első vert aranyak, melyeken az egyesített magyar és Anjou címer díszeleg. Csupán ezekből a pénzekből mintegy 50 darab van a gyűjteményben. Nagy Lajos aranypénzei a pécsi pénzverő hivatalban készültek A király képe ülő helyzetben van a pénz egyik oldalán kiverve, lábainál egy szerecsen fővel. Ami az akkori fő kamaragróf, Szerecsen jelvénye volt. Igen gazdagon van képviselve Nagy Lajos kora ezüst garasokkal és dénárokkal. Szintén gazdag a gyűjteménynek az a része ebből a korból, midőn II. Lajos az egyes dalmát városok részére külön pénzeket veretett. A vegyesházi királyok pénzcsoportjait áttekintve, egy különös következtetést vonhat le a szemlélő. Nagy, jeles királyok nagy erős pénzekkel, gyenge királyok hitvány pénzekkel vannak képviselve. I. Mária királynő arany és ezüst pénzei majdnem felényi nagyságúak dicső atyja pénzeinél, míg az utána következő Zsigmond alatt elérik kicsinységben a túlzó fokot és arany, ezüst értékükre nézve a legnagyobb szédelgést. Érdekes, hogy az e korbeli hamisítványok általában jobb minőségű aranyból, vagy ezüstből készülnek mint a törvényes pénzek. Az anyag silánysága Albert és I. Ulászló alatt csak fokozódik, halpénz vastagságú dénárok még silányabb minőségűek, mint a nemrégiben forgalomból kiment hatosnak nevezett tíz krajcárosok. Az interregnum, Hunyady János kormányzósága alatt már szebb és jobb aranyak jöttek forgalomba a Hunyady címerrel. V. László idejéből a honi pénzeken kívül fel van véve a gyűjteménybe az egykorú osztrák és cseh dénár, amelyek Magyarországon szintén forgalomba voltak. Mátyás király idejéből legalább kétszáz különböző években vert pénz van a gyűjteményben. II. Ulászló volt az első magyar király, aki a pénzeire az évszámot is ráverette. Az aranyakon az 1499. az ezüst dupla tallérokon az 1506. évszám a legkisebb. Ezek a dupla tallérok voltak a legelső nehéz pénzek, amelyeket azóta sem vertek Magyarországon. II. Lajos, Zápolya János pénzei is szépszámmal képviselték, amiket azután követ a sorozatban a Habsburg - házból származó királyok valóban gazdag pénz- és éremgyűjteménye. Nem tudjuk, vajon a parlamentben vitázó képviselő uraknak a szemébe ötlött-e valaha az a variáció, amely éppen I. Ferdinánd pénzein észlelhető. Midőn még csak magyar király volt tallérjain az egyfejű sas állott, mellében a magyar címerrel, a másik oldalán a király feje „Romanorum rex” körirattal, midőn azonban 1558-ban német császárrá is meg lön választva, az egyfejűből kétfejű sas lesz és a pénz képes felén „Romanorum imperator" körirat díszeleg. 44