Az Érem, 2007 (63. évfolyam)

2007 / 2. szám - Ujszászi Róbert: Egy elfeledett verdejegyű Albert dénár

4­ 1 verdejegyet sorolt fel, amelyek közül az i) jelű nem más, mint a fentebb ismertetett I - E verdejegyű darab jegye. [7] Minden való­színűség szerint Huszár, Pohl és Unger is­merte a Montenuovo-jegyzéket, és talán fel is tűnt nekik az ismeretlen verdejegy, de mi­vel nem látták az eredetit, nem vették fel katalógusaikba. [8] A most felbukkant darab bizonyítja, hogy a Réthy által leírt verdejegy helyes, és a Mon­­tenuovo-gyűjteményben valóban lehetett a CNH 135 B-nek egy I - E jegyű példánya. Az I jegy feloldása meglehetősen kérdé­ses. A szlovák szakirodalom hajlamos az I verdejegyű darabokat általában pozsonyi vereteknek tekinteni (Pozsony latin neve Istropolis, innen a feloldás) [9], függetlenül attól, hogy mely korszak pénzeiről is van szó. Zsigmond pénzei között számos I ver­dejegyű típus található. Ezek egy része - fő­ként a CNH 121 dénár, illetve a CNH 125 A parvus jegyei­­ még a korai veretekhez kap­csolható, amelyeken az I jegy minden való­színűség szerint Iacobus Ventur nevének rö­vidítése, nem pedig a verdehely nevéből származik. [10] Zsigmond uralkodásának második felére alakult csak ki a klasszikus pénzverőjegy rendszer, amelyben az első betű a verdehelyet, a második a pénzverés­ért felelős személy (többnyire a kamarais­pán) nevét rövidíti. [11] 1427-től veretett új dénárain, illetve 1430-tól készítetett quart­­ingjain már ez a rendszer érvényesül. Zsig­mond quartingjain számos f­elsőtagú verde­jegy bukkan fel. [12] A fennmaradt néhány okleveles forrással egybevetve az éremanya­got - bár jogosan merülnek fel kételyek a pénzverés körülményeivel kapcsolatban - kimutatható, hogy Pozsonyban folyt pénz­verés 1430 és körülbelül 1434 között. [13] Albert CNH 135 B típusú dénárából már feltűnt korábban is I verdejegyű darab, I - S jeggyel. Az I verdejegyű quartingokat Pohl Pozsonyhoz kötötte, de Albert I jegyű dé­nárjánál már nem oldotta fel a verdehelyet, ahogyan Ulászló I betűs típusainál sem. [14] Valószínűleg azért, mert ő is érzékelte, hogy az írott források nem támogatják a verde 1434 utáni, illetve Albert-kori műkö­dését. Annál több bizonyítékot szolgáltat­nak viszont Albert özvegyének, Erzsébet­nek pozsonyi pénzveréséhez. [15] Albert feleségének 1439 utáni pozsonyi pénzverése az írott források és a verdeje­gyek tükrében eléggé jól nyomon követhe­tő. Feltűnő, hogy Erzsébet a fia nevére ve­retett pénzein következetesen a P betűt használta Pozsony nevének rövidítéseként. (V. László kibocsátásain egyáltalán nem tű­nik fel I betű később sem.) Ha Albert korá­ban az I jegy Pozsonyt jelentette volna, ak­kor Erzsébet is ezt a jelölést vette volna át, nem használt volna új verdejelet. Ez a jelen­ség egyben azt a feltevést is megerősíti, hogy Pozsonyban valóban nem volt Albert alatt pénzverés. Vagyis az I jegyű Albert dé­nárok nagy valószínűséggel nem pozsonyi veretek. Ugyanakkor ez némiképp megkér­dőjelezi az I verdejegyű quartingok pozso­nyi eredetét is és arra utal, hogy talán más verdejegyű darabok készülhettek itt. [ 16] Ulászló pénzein is nagy számban fordul elő I elsőtagú jegy. Első, 1440-1441-ben vert CNH 149 A típusán is megjelenik több változatban. Ezeken a korai vereteken azonban biztosan nem jelentheti Pozsonyt az 1 betű, mert Pozsony városa ebben az időben Erzsébet kezén volt. [17] Igaz ugyan, hogy a pozsonyi várat Ulászló birto­kolta, de itt aligha folyhatott pénzverés. [18] Az I - E jegy Ulászló pénzein nem is­meretlen, már első típusán is megjelent. [19] Mindez közvetlen kapcsolatot jelez Al­bert és Ulászló pénzverése között, mint­hogy az I - E verdejegyű darabok minden bizonnyal egy verdében készültek, de nem

Next