Az Érem, 2007 (63. évfolyam)
2007 / 2. szám - Ujszászi Róbert: Egy elfeledett verdejegyű Albert dénár
4 1 verdejegyet sorolt fel, amelyek közül az i) jelű nem más, mint a fentebb ismertetett I - E verdejegyű darab jegye. [7] Minden valószínűség szerint Huszár, Pohl és Unger ismerte a Montenuovo-jegyzéket, és talán fel is tűnt nekik az ismeretlen verdejegy, de mivel nem látták az eredetit, nem vették fel katalógusaikba. [8] A most felbukkant darab bizonyítja, hogy a Réthy által leírt verdejegy helyes, és a Montenuovo-gyűjteményben valóban lehetett a CNH 135 B-nek egy I - E jegyű példánya. Az I jegy feloldása meglehetősen kérdéses. A szlovák szakirodalom hajlamos az I verdejegyű darabokat általában pozsonyi vereteknek tekinteni (Pozsony latin neve Istropolis, innen a feloldás) [9], függetlenül attól, hogy mely korszak pénzeiről is van szó. Zsigmond pénzei között számos I verdejegyű típus található. Ezek egy része - főként a CNH 121 dénár, illetve a CNH 125 A parvus jegyei még a korai veretekhez kapcsolható, amelyeken az I jegy minden valószínűség szerint Iacobus Ventur nevének rövidítése, nem pedig a verdehely nevéből származik. [10] Zsigmond uralkodásának második felére alakult csak ki a klasszikus pénzverőjegy rendszer, amelyben az első betű a verdehelyet, a második a pénzverésért felelős személy (többnyire a kamaraispán) nevét rövidíti. [11] 1427-től veretett új dénárain, illetve 1430-tól készítetett quartingjain már ez a rendszer érvényesül. Zsigmond quartingjain számos felsőtagú verdejegy bukkan fel. [12] A fennmaradt néhány okleveles forrással egybevetve az éremanyagot - bár jogosan merülnek fel kételyek a pénzverés körülményeivel kapcsolatban - kimutatható, hogy Pozsonyban folyt pénzverés 1430 és körülbelül 1434 között. [13] Albert CNH 135 B típusú dénárából már feltűnt korábban is I verdejegyű darab, I - S jeggyel. Az I verdejegyű quartingokat Pohl Pozsonyhoz kötötte, de Albert I jegyű dénárjánál már nem oldotta fel a verdehelyet, ahogyan Ulászló I betűs típusainál sem. [14] Valószínűleg azért, mert ő is érzékelte, hogy az írott források nem támogatják a verde 1434 utáni, illetve Albert-kori működését. Annál több bizonyítékot szolgáltatnak viszont Albert özvegyének, Erzsébetnek pozsonyi pénzveréséhez. [15] Albert feleségének 1439 utáni pozsonyi pénzverése az írott források és a verdejegyek tükrében eléggé jól nyomon követhető. Feltűnő, hogy Erzsébet a fia nevére veretett pénzein következetesen a P betűt használta Pozsony nevének rövidítéseként. (V. László kibocsátásain egyáltalán nem tűnik fel I betű később sem.) Ha Albert korában az I jegy Pozsonyt jelentette volna, akkor Erzsébet is ezt a jelölést vette volna át, nem használt volna új verdejelet. Ez a jelenség egyben azt a feltevést is megerősíti, hogy Pozsonyban valóban nem volt Albert alatt pénzverés. Vagyis az I jegyű Albert dénárok nagy valószínűséggel nem pozsonyi veretek. Ugyanakkor ez némiképp megkérdőjelezi az I verdejegyű quartingok pozsonyi eredetét is és arra utal, hogy talán más verdejegyű darabok készülhettek itt. [ 16] Ulászló pénzein is nagy számban fordul elő I elsőtagú jegy. Első, 1440-1441-ben vert CNH 149 A típusán is megjelenik több változatban. Ezeken a korai vereteken azonban biztosan nem jelentheti Pozsonyt az 1 betű, mert Pozsony városa ebben az időben Erzsébet kezén volt. [17] Igaz ugyan, hogy a pozsonyi várat Ulászló birtokolta, de itt aligha folyhatott pénzverés. [18] Az I - E jegy Ulászló pénzein nem ismeretlen, már első típusán is megjelent. [19] Mindez közvetlen kapcsolatot jelez Albert és Ulászló pénzverése között, minthogy az I - E verdejegyű darabok minden bizonnyal egy verdében készültek, de nem