Az Érem, 2009 (65. évfolyam)
2009 / 2. szám - Molnár József: A Magyar Szabadság Érdemrend I. (ideiglenes) változatának első példánya, és adalékok az Érdemrend történetéhez
hogy számos tisztázatlan kérdésre még választ kell találni, majd az újonnan szerzett információkat közreadni, ezzel is gazdagítva az érdemrend történetét, amely a második világháború után alapított, majd adományozott állami kitüntetéseink egyik legizgalmasabb históriáját mondhatja magáénak. A címben megnevezett első példány felderítését az érdemrend története részének tekintjük és ezért tartjuk azt bemutatásra érdemesnek. A történés felidézésére legilletékesebb személynek, prof. Rostás Györgynek adjuk át a szót: „1981-ben Dr. Molnár József kitüntetés-történet kutatónak adott visszaemlékezésemben [4] elmondtam, hogy mint vésnök dolgoztam 1946-ban abban a jelvénykészítő üzemben, ahol többek között a Szabadság Érdemrend kitüntetés (a kitüntetés megnevezése később jutott tudomásomra) jelvényét is gyártottuk. Időközben Molnár Józseffel jó ismerősi viszony alakult ki közöttünk, így történt, hogy 2008 augusztus havában a kutató megajándékozott a Nagy magyar kitüntetéskönyv [5] egy példányával, amely egy részének szerzője. A könyv átadásakor elbeszélgettünk az 1946-os időkről és szóba került a „Krisztusfejes” kitüntetés jelvényének históriája is. Elmondtam Molnárnak, hogy az 1981-beli visszaemlékezésben nem említettem azt a történetet, amit most elmondok. A jelvények gyártását megelőzően, a verőszerszámok kikísérletezése és a próbaveretek elkészítése után megkezdtük a jelvények verését, sorozatgyártását, majd összeszereltem az első bronz anyagú jelvényt. Rendkívül örültem a jól sikerült veretnek és mint munkám első darabját emléknek ejtettem. A jelvényt mind a mai napig, most már több mint 62 éve megőriztem. Emlékként őrzöm még a kitüntetés egy - szintén az üzemben készült - miniatűr példányát és az ezüst anyagú jelvény Kossuth-fejes középrészét. Úgy gondoltam, hogy a három jelvénydarab nemcsak emlék, de bizonyítéka is ifjúkori kitüntetés-jelvény készítő munkámnak. Tudomásom szerint más kitüntetés jelvénye sem a korábbi, sem a későbbi idők folyamán nem készült az üzemben.” Az elmondottak kapcsán Rostás György megmutatta a jelvényeket és engedélyezte azok lefényképezését. A bronz fokozatú „emlékjelvény” hátoldalán sem évszám, sem sorszámozás nincs. Az előoldali Kossuthportré - az új verőszerszámnak köszönhetően - éles rajzú, hibátlan. (1-2. ábra) Rostás György elbeszélése az érdemrend I. (ideiglenes) változata történetének, mint azt már említettük, egy mozaikja. Jó, hogy a jelvény készítője a darabokat megőrizte, s hogy azokat közismertté tehettük. A Magyar Szabadság Érdemrend I. (ideiglenes) változata történetének kutatása és publikálása során igen kevés szó esett a kitüntetés feltételezett, vagy valós adományozási okleveléről, tokjáról (dobozáról) és miniatűr jelvényéről. A felsoroltakra gondoltunk, amikor dolgozatunk címében az „adalékokra” utaltunk. E kitüntetéshez tartozó elemekről (oklevél, doboz, miniatűr) hitelt érdemlő információkat az érdemrenddel kitüntetettek visszaemlékezéseiből, a Magyar Közlöny idevonatkozó adataiból és a levont következtetésekből, a felderített adományozási oklevelek és egyéb tárgyi bizonyítékok létezéséből tudunk prezentálni. A pontosság és nyomon követhetőség érdekében szükségesnek tartjuk az érdemrend adományozási időpontjait, az adományozott darabszámokat, sajátos esetekben a kitüntetett személyeket és nem utolsó sorban az adatokat szolgáltató Magyar Közlönyök számait idézni. Az Érem , LXV. évfolyam, 2009/2. szám 46