Az Érem, 2018 (74. évfolyam, 1-2. szám)
2018 / 1. szám - Kovács László: Egy Kálmán korabeli Székesfehérvár környéki éremlelet és I. László kétszer felfedezett H 30 típusú dénára
vorhandenen Münzen waren Denare Ladislaus I. und zwar nachstehende Stempel. 6 Stück abgebildet in erwähnten Beilage unserer Tafel II. Nro. 8 [H 26], [11] 5 Stück desgleichen. Tafel II. Nro. 9 [H 27], [12] 8 Stück desgleichen. Tafel II. Nro. II [H 28], [13] A leírás végére maradt az általa tévesen még ismeretlennek tekintett, valójában a Ruppféle érmesorozatot kiegészítő, Rupp VIII. neműnek besorolt, azaz H 30 típusú három dénár: „3 Stück eines bisher unbekannten Typus, den wir naher beschreiben. Av.: In einem doppelten, aus Perlen gebildeten Kreise, ein langes, gleichsenkeliges Kreuz, in dessen vier Winkeln getheilt, der Name des Königs LADI2LAV2-REX, über und unter der Schrift kleine Beizeichen, die bei allen drei Stücken verschiedenen sind. Rev.: Zwischen zwei aus Linien gebildeten Kreisen die Legende LADI2LAV2 REX, im Felde ein gleichsenkeliges Kreuz, in Winkel kleine Dreiecke. Grösse 11 bis 17 mm, Gew. 0,65 Gram. Tafel 6 Nro. 3 und 4." [14] A leírást a típus I. László kibocsátásaihoz való csatlakoztatásának általa vélt bizonyítékaival zárta, s megemlítette, hogy eddig mindössze egyetlen hasonló példányt látott, éspedig az elhunyt dr. Szabó pesti gyűjteményében. [15] Meglepő, hogy éppen ez a dr. Szabó János [16] gyűjteményében látott dénár volt a típus első közölt példánya, s a publikálásáról Egger bizonyára azért nem értesült, mert Érdy/ Luczenbacher Jánosnak, a Magyar Nemzeti Múzeum őrének ismertetése csak magyarul és egy háromrészes közleménynek csak a belső címében megnevezett utolsó részleteként jelent meg [17], az érmére vonatkozó összes adatot tartalmazva: A Magyar Nemzeti „múzeumi éremgyűjtemények még akkor bátortalan teremében, hosszú asztal mellett, éremhalmazok között ültem egyedül - írta Érdy midőn 1857. évi sept. 10-kén néhai Szabó János, buzgó régiséggyűjtő, régi tisztelt barátom, örvendetes arczczal lépett be hozzám, a mi azelőtt is gyakran megtörtént; de most szemeiből lehete kiolvasnom, hogy ritkaságot akar mutatni. Éleibe mentem. »Sz. Lászlónak, úgy mond, VII. féle nemű érmei ismeretesek. [18] Imitt a VIII. nemű s átnyujtá a példányt, folytatván beszédét, most jutottam birtokába. »Buda területén, a lőpormalmok vidékén találták.« [19] Első gondom volt, hogy e mindkét lapra vert féllemez érmek (Halbbrakteaten) neméhez tartozó gyönyörű egyetlen példányt lerajzoltassam, ami helyesen történt, mert rokoni 1861-ben jul. 16-kán jelenték Szabó János orvostudor, és nyugalmazott országos szemorvos gyászos kimultát. Nevezetes éremgyüjteményei s többnyire Heves vármegyében Mátra környékein talált, bronz korszaki változatos eszközei eladatván, ez egyetlen érempéldány gróf Berchtold Zsigmond gyűjteményeibe került, ki hol Bécsben, hol Prágában, vagy morvaországi birtokán tartózkodik. [20] A... lerajzolt példány: Előlapján: kettős körbe zárt egyenkarú nagy kereszt látható, melynek karjai háromszög végűek, szögleteiben eleinte három, végre két háromszög között: LADISLAVS - REX olvasható. A látlapján: két vonalkörben vak körirat áll, mely inkább PANONAI (Pannónia helyett), mint LADISLAS, mert e sz. király minden érmeinek hátlapján e két névnek egyike olvasható. Középért kisebb vonalkereszt, szögleteiben háromszög és az előlapi nagy kereszt átvert nyomai láthatók.” [21] A H 30 (CNH. 1. 37.) besorolásának elfogadásával vált teljessé I. László király érmekibocsátásainak tízpéldányos sorozata. [22] Amint arról fentebb már szó esett, a nevezett mellékletet (Beilage) az MNM Éremtárában a WNM 5. (1869) számának végéhez kötve találtam meg címlap, tehát a szerző és a megjelenés adatai nélkül. Az előszóból kiderül, hogy az Egger-Testvérek bécsi Érme és Az Érem • LXXIV. évfolyam, 2018/1. szám 4