Numizmatikai Közlöny, 1995-1996 (94-95. évfolyam)
Baloghné Ábrányi Hedvig-Kőhegyi Mihály: Réthy László levelei Hampel Józsefhez
Réthy László levelei Hampel Józsefhez László Réthy’s Briefe zu seinem Direktoré, József Hampel Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára négy levelet őriz Réthy Lászlótól, melyeket hivatali főnökéhez, Hampel Józsefhez írt. Három egy egységként a Levelestárban, egy pedig Lőwy Árpád felolvasásainak szövegét, helyeit és dátumait tartalmazó 9 oldalas jegyzék mellett található. Az utóbbit a feldolgozó könyvtáros bizonyára a felolvasások egy darabjának vélte. Az első három levél kifejezetten szakmai jellegű, bár bepillantást enged egy-egy elejtett megjegyzéssel, félmondattal Réthy László és kollégái kapcsolatába is. Különösen érdekes számunkra ezek közül az időben első, 1904. november 11-i keltezésű, mert újabb adatokat találunk benne a Fomin Alekszej Vladimirovics-Kovács László által feldolgozott „huszti éremlelettel” kapcsolatban.5 A negyedik levél Réthy magánlevele, mondhatnánk úgy is, hogy Hampel Józsefnek tett vallomása, amit az irattári iktatókönyvek tanúsága szerint hivatalosan nem adott át a címzettnek, s a Schönherr-hagyatékkal került az Országos Széchényi Könyvtárba.6 Mélyen tisztelt Főnök Úr! Tegnap, a szamarida-érmek miatt egy kis fejmosást kaptam; nagyon restellem, mert Gohl Ödön a füle hallatára történt, aki természetesen nagyon örült az esetnek. Neki ez egy kis ünnepnap volt, s a délutáni kávéjához legalább is két kiflit fogyasztott el. A berlini levél tárgyára nézve, főnök úr hozzám intézett kérdése tegnap, oly váratlanul jött, hogy abban magamat még tájékozni sem tudtam. Hogy mentegetőzéseim kapkodásból állottak, annak az volt az oka, hogy nem tudtam semmi pozitívumra hivatkozni s az ügy hátteréül a Kunossal történt kávéházi megbeszélést képzeltem. Tegnap, a hivatalból egyenesen Zimmermann Lajoshoz a Numizm. Társulat titkárához mentem, hogy megtudjam Nuber lakását.10 Ekkor felkerestem Nubert, akitől a következőkről értesültem: Réthy László (1851-1914) nyelvész, numizmatikus, ethnográfus, költő. Harsányi Pál: Réthy László emlékezete. NK 14 (1915) 22-28. Baloghné Ábrányi Hedvig: Réthy László kinevezési kérelme 1882-ben Pulszky Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához. NK 92-93 (1993-1994) 121-127. 2 Hampel József (1849-1913) régész, 1901-től haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának igazgatója, tehát Réthy László hivatali főnöke volt. Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Hampel József rendes tag fölött. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagja fölött tartott emlékbeszédek, XVI. kötet, 7. szám.) Budapest, 1913. 3 Lőwy Árpád néven jelentek meg Réthy László költeményei. ^ Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 1909. ^ Fomin Alekszej Vlagyimirovics-Kovács László: A máramaros megyei („Huszti”) 10. századi hirhemkincs. Budapest, 1987. ^ Schönherr Gyula (1864-1908) történész. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályán dolgozott 1889-től, és Réthy László hivatalnoktársa volt. 1906-ban súlyos idegbeteg lett, tehát Réthyhez hasonló sorsra jutott. Hogy miképpen jutott Réthy hagyatékához, azt nem tudjuk. Morvay Győző: Schönherr Gyula élete és művei. Nagybánya, 1910. ^ Gohl Ödön (1859-1927) numizmatikus, 1900-1925 között a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának munkatársa, majd vezetője volt. Harsányi Pál: Dr. Gohl Ödön 1858-1927. NK 26-27 (1927-1928) 3-10. o Heinrich Nützel leveléről van szó. Közölte Fomin, Alekszej Vladimirovics-Kovács László: i. m. 5. számú jegyzet. Feltételezhetően Kunos Ignác turkológusról van szó. Munkásságáról Béri-Lichtner János: Együttélés. A zsidóság szerepe Magyarország legújabbkori történetében 1790-1918. Budapest, 1995. 216. Nuber Károly éremkereskedő. Tevékenységéről Bakonyi [Szentgáli Károly]: Egy lap a magyar éremgyűjtés történetéről. Az Érem, 8 (1936) 25-26. Numizmatikai Közlöny XCIV-XCV (1995-1996)