A magyar nyelvért és kultúráért - A Magyar Nyelv Barátai Köre Előkészítő Bizottságának tájékoztatója, 9. szám (1972)

Dr. Zavagy László: A magyar nyelv oktatása Bécsben

A magyar nyelv oktatása fiatalok számára végtelenül jelentős és remény­­teljes feladat, de a felnőttek számára tartott ismeretterjesztő előadások is megérdemelnek minden figyelmet és támogatást. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ (USA) A MAGYAR NYELV OKTATÁSA BÉCSBEN Ausztria­, mint Magyaroszággal szomszédos állam,és Ausztria fővárosa Bécs, azon az utón fekszik, amely a történelmi események alakulása során sokszor ezer nyugatra tartó magyarnak állomásul, gyakran letelepedési he­lyül, második hazájaként szolgált a múltban, illetve szolgál napjainkban is. Ha a jelenleg Ausztriában, közvetlenül Bécsben élő magyarok letelepedé­sét előidéző, sokszor kényszerítő-segítő történelmi eseményekre gondolunk, akkor ezeket közvetlenül az elmúlt 100 esztendőben kereshetjük és találhatjuk. Ilyenek voltak az elmúlt század utolsó évtizedei, vagy az első világhábo­rú és különösen az azt lezáró békekötés a nehéz huszas évekkel; azután a má­sodik világháború és az azt követő néhány esztendő; és legutóbb az 1956-os események — hogy csak a legjelentősebbeket, a mérföldköveknek tekinthetőket említsem. A manapság Ausztriában élő magyarok számára vonatkozóan nincsenek pontos adataink, ezért csupán megközelítő becslésekre támaszkodhatunk. Egy ilyen becslés szerint, amely dr. Dávid Zoltán „Magyarok a világban” című, a Magyar Hírek 1969 tavaszi számaiban közölt cikksorozatából származik, az Ausztriában élő magyarok száma mintegy ötvenezerre tehető. Más adatokat is tanulmányozva, valamint jól tájékozott bécsi magyarokkal beszélgetve, ez a szám inkább kevésnek, mint túlzottnak tűnik. Ha az ötven­­ezres­ létszámot alapul vesszük és — ismét csak becslésekre szorítkozva - to­vább osztogatjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ebből a félszázezernyi magyar­ból Burgenlandban mintegy tíz-tizenötezer, Bécsben körülbelül 25—30 ezer él, tehát az ausztriai magyarság nagyobbik fele; azután még néhány ezer magyar található egyes osztrák városokban és azok környékén, például Grazban, illet­ve szétszórtan Ausztriában. Megemlítem, hogy a szétszórtság az egyes emlí­tett területeken, városokon belül is fennáll, és nagyban akadályozza az Auszt­riában, Bécsben élő magyar családok gyermekeinek anyanyelvi ápolását, meg­őrzését és tanítását szolgáló törekvések megvalósítását. Az én célom az, hogy beszámolómban kissé visszatekintve, majd külö­nösen az első anyanyelvi konferencia óta eltelt időről szólva, foglalkozzam — a bécsi helyzetet figyelembe véve - anyanyelvünk tanításának kérdésével. Bécsben már 1921 óta, tehát több, mint ötven éve működik az úgynevezett Bécsi Magyar Iskola, amelynek alapítói az 1899-ben alakult, ma közel 75 éves Bécsi Magyar Munkásegyesület tagjai voltak. E derék magyarok - hajósok, kü­lönféle mesterségbeliek, munkások — szükségesnek tartották egy olyan testvér­egyesület létrehozását, amelynek feladata az ő gyermekeik magyar anyanyel­vének megőrzése, ápolása, tanítása legyen. Így jött létre az iskolát fenntartó és ma is működtető Bécsi Magyar Iskolaegyesület, amely fennállásának ötven­éves jubileumát az elmúlt novemberben ünnepelte.

Next