Nyíregyházi Mezőgép, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Ki tud többet az NDK-ról A KISZ fehérgyarmati városi­járási bizottsága 1981 közepén felhívással fordult a város és a járás KISZ-szervezeteihez: ve­gyenek részt a BARÁTAINK vetélkedőn. A MEZŐGÉP fehér­­gyarmati gyáregysége KISZ-esei is bekapcsolódtak a felkészítő munkába. A téma a mostani ve­télkedőn az NDK volt. A baráti szocialista ország élete, szerepe a világpolitikában ismert volt a fiatalok között, így szinte termé­szetes volt, hogy a Kónya Ká­roly, Mórucz Ilona, Fodor Béla irányította csapat a döntőbe ke­rült. A közel 30 csapatból az öt legjobbat jutalmazták. December 30-án kora délután a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ Ibolya presszójában ke­rült sor a döntőre. A mezőgépe­sek csapata a jutalmazottak kö­zé került. Az 5 legjobb között 2500 Ft értékű könyv-, játékvá­sárlási utalványt osztott szét a rendező szerv. (Fotó és szöveg: Molnár Károly) Pártmegbízatások a követelmények szerint BESZÉLGETÉS VASS SÁNDOR PÁRTTITKÁRRAL HELYTÁLLÁSRÓL, TAPASZTALATÁTADÁSRÓL, MEGBÍZATÁSOK­RÓL Útközben Vass Sándor, a törzsgyár III-as pártszervezeté­nek immár 15 esztendeje min­dig bizalmat kapott párttitkára szerényen dicsekszik: jártam-e már az új nagycsarnokban? Ért­­­­hető, hogy érkezésünk után azonnal odamegyünk. Ez az ő birodalma, mert művezető ott. Világos, tágas, sorjában egymás mögött színes gépek, legalább 60 darab okos masina, fogazok, ma­rók, esztergák, fogköszörűk. Eze­ken gyártják az esztergagépek­hez szükséges alkatrészeket, így születnek újjá az esztergapadok, s viszik el jó hírét a nyíregyhá­zi vasasoknak. — Ez évben szeretnénk 1000 darab esztergagépet felújítani — mondja a nagy célt Vass Sándor, amikor a művezető irodába érünk. • Ez ad szép, nehéz, de alkotási örömet is jelentő programot a kommunistáknak, s az itt dolgo­zó valamennyi pártonkívüli munkásnak. Ezért tűzte célul a pártvezetőség, hogy az idén, most év elején felülvizsgálja a párt­­megbízatásokat, s azokat az élet­hez, a követelményekhez iga­zítja. • Azt szeretnénk, ha minden egyes pártmegbízatás közvetve vagy közvetlenül a törzsgyár előtt álló fontos termelési célt szolgálná — említi. Ebből kell megélnünk, hírnevet alapozni most már külföldön is, mert ta­valy már közel 300 darab felújí­tását végeztük el, s ebből jó né­hányat a csehszlovákok megren­delésére szállítottunk. • Mennyi a párttagság létszáma, s milyen pártmegbízatásokra gondolt a pártvezetőség? • Alapszervezetünknek 42 tagja van, s ennek túlnyomó többsége képzett fizikai munkás, akiktől jórészt függ a termelés sikere. A párttagok között van­nak jól képzett értelmiségiek, Nagy Imre, az üzemmérnök, Trencsényi Sándor, az üzemve­zető, Balogh László, a művezető. Minden párttagunk szakmunkás, s zöme a munkában is kiválóan helytáll. 0 ön szerint fontos a párttagok példamutatása. Ez miben mutat­kozik meg? — Elsősorban a precíz munká­ban. Igaz, hogy még teljesen pontos számot nem tudok, de azt igen, hogy az 1981. évi terv tel­jesítéséhez, az árbevételi terv si­keréhez, s a nyereségterv telje­sítéséhez is jelentősen hozzájá­rult ez a gárda. Helytállásukra a jövőben még inkább számí­tunk, mert a feladatok is na­gyobbak, s csak úgy tudjuk tel­jesíteni, ha elsősorban a kommu­nista szakmunkások mutatnak jó példát. • Sok nehézséggel küzdöttünk meg sikeresen tavaly is. Főleg az esztergagépek felújítási mun­káiban. 1981-ben pontosan 289 esztergagép felújítását végeztük el. Bár az igaz, hogy az eszter­gagépek felújításával korábban is foglalkoztunk, csak nem ilyen mértékben. Mivel most a piaci igények megnövekedtek, szinte az egész törzsgyárunk ezt a mun­kát végzi 1982-ben. • Így növekedett a követel­mény, s az idén már 1000 eszter­gagép felújítása a feladatunk. Ez óriási. Bár tapasztalatot sze­reztünk hozzá. Ezt okosan ka­matoztatni, az új munkásoknak átadni, felkészíteni őket is rá. Ettől függ a siker. A tavalyi esz­tendő a tanuló évünk volt. Bizo­nyítani kellett. Úgy gondolom ez sikerült. Olyan dolgozók kerültek át a nagycsarnokba, akik korábban hegesztettek, vagy szerkezeti la­katosként dolgoztak. Szükség volt egy bizonyos időre, hogy be­letanuljanak a kvalifikáltabb munkába, elsajátítsák a fogáso­kat. Ebben volt nagy szerepe Vass Sándornak és „csapatá­nak,” az idősebb, tapasztaltabb kommunista szakmunkásoknak. Kiket említene a sok közül, akik ebben a tapasztalat átadás­ban elöljártak? — Ehhez a munkához kapcso­lódott a párttagságunk pártmeg­­bizatása is. Ki kell emelnem Moravszki János esztergályost. Ő az aki kipróbálja az itt felújí­tott esztergagépeket. Megállapít­ja mit bírnak, mekkora a telje­sítményük. Ő átadta a fiatalab­baknak a tapasztalatait. Bíró Fe­renc, a hántoló ugyancsak kiváló tapasztalatátadó. Bakó László, az orsószerelésnél végezte ezt a munkát. Krutilla Pál és Tren­­csényi Sándor, az üzemvezető is sokat segített abban, hogy egy olyan gárda nőjön fel a többiek mellé, amelyre lehet az idén szá­mítani. • Most az a legfontosabb, hogy ezeket a jó tapasztalatokat általánossá tegyék az egész törzs­gyárban. Csak így sikerülhet az 1000-es „széria” elkészítése. • Gondolom az idén ezekhez iga­zítják a pártmegbízatásokat is. — Igen. Felülvizsgáljuk a pártmunkát, s az elavultakat mellőzzük, s a követelmények­hez igazítjuk az újakat, szemé­lyek szerint. Ügyelünk arra, hogy a brigádokba bekerült új munkások minden fogást alapo­san megtanuljanak. Ugyanis a korábbiakhoz képest 150 főre növekedett a létszámunk, csak­nem megduplázódott. Van már 8 hónapnyi tapasztalatuk, de ez még kevés. Szeretnénk a minő­séget is javítani, s külföldön is bizonyítani. Ettől is függ majd, hogy az igények növekednek-e s jelentkeznek-e újabb külföldi rendelők. Természetes azt is sze­retnénk, ha a párttagság a mun­kaidő-alap kihasználásában, a fegyelem erősítésében is segíte­ne, hiszen most 5 nap alatt kell annyit, esetenként még többet és jobbat teljesíteni, mint ko­rábban. Ez fokozott helytállást követel, mert azt senki sem sze­retné, ha vékonyabb lenne a bo­ríték. Nos, ebben a pártmegbíza­tások tisztességes teljesítése so­kat segíthet. F. K. Nyírbátori klubélet JANUÁR KÖZEPÉN készült el nyírbátori gyáregységünk if­júsági klubja múlt évi munkájá­ról az önértékelés. Úgy éreztük, feltétlenül helyet kell adnunk ennek a témának, mert valóban figyelemre méltó az, amit fiatal­jaink „klubélet” címszó alatt vé­geznek. Az elmúlt évek során olyan virágzó klubéletet terem­tettek meg, amelynek szinte ma­gától értetődő eredménye lett 1981 tavaszán a „Kiváló Ifjúsági Klub” cím elnyerése. Ez egyben kötelezte is a nyírbátori kollek­tívát a jó hagyományok folytatá­sára. A klub munkatervét az 1981. akcióévre a Megyei Ifjúsági Klubtanács által meghirdetett „Kiváló Ifjúsági Klub” pályázat, valamint a KISZ éves akcióprog­ramja alapján állították össze. A pályázati kiírások közül a „Hazai tájakon”, valamint a „Könyv és ifjúság” akcióhoz csatlakoztak a nevezéskor. Azon­ban a munkatervben és az évkö­zi munkában helyet kapott a többi javasolt munkaforma és program. De figyelembe vették a megye, a város és más ifjúsági klubok programjait is. Példa er­re, hogy éppen a városi program keretén belül rendezték meg — KISZ-alapszervezetükkel és a városi ifjúsági klubbal — a „Szolidaritási napot”, amely az egész város ifjúságát megmoz­gatta. (Amint erről be is számol­tunk az esemény után olvasóink­nak.) Ezen kívül a városi ifjúsá­gi klub tatarozása ideje alatt a városi fiataloknak is nyújtott szórakozási lehetőségeket a ME­­ZŐGÉP-es klub. A KLUBTAGOK SZÁMA to­vább nőtt a múlt évben, ma már 45 az aktív klubtagok száma, de természetesen a „vonzáskörük” sokkal nagyobb. A klub felsze­reltsége — amit folyamatosan gyarapítanak a gyáregység ve­zetőségének segítségével is — lehetővé teszi minden korosztály művelődését, szórakozását. Áp­rilistól december végéig össze­sen 45 szervezett, kötött foglal­kozást tartottak. Ezekre rendsze­resen kéthetenként került sor. A klubon kívüli, valamint a KISZ-szervezettel közösen ren­dezett foglalkozásokat is terv­szerűen tartották meg. Alapvetően a programok ér­dekességén, változatosságán mú­lik egy klub látogatottsága. Ez nyilvánvaló, s úgy gondoljuk a nyírbátori gyáregység ifjúsági klubjában nem lehet erre pa­nasz. Vegyük sorba, említettük a „Hazai tájakon” akcióhoz való csatlakozásukat. Hogy ennek ke­retében, vagy az „Ismerd meg hazádat” mozgaloméban —, ta­lán az elnevezés el is hanyagol­ható ehelyütt, a lényeg, hogy több kirándulást szerveztek a KISZ-szel, a szakszervezettel, például a Duna-kanyarba, Sze­gedre és környékére, a szűkebb hazában, a megyében fontosnak tartották, hogy eljussanak pél­dául a falu-, meg a szomszédos traktormúzeumba. (Az élményt bizonyára csak fokozta, hogy a kiállított traktorok közül az egyiket a nyírbátori gyáregység KISZ-esei, illetve a klubosok újították fel kiállításra.) AZ 1980-BAN létrehozott kis házi könyvtárukat továbbfej­lesztették, bővítették. S rendez­tek árusítással egybekötött me­zőgazdasági szakkönyvkiállítást. A múlt év végére elérték, hogy a klubtagok 90 százaléka könyv­tártag, és rendszeres olvasó. Az olvasott könyvekből ankétot ren­deztek, ahol a fiatalok felhívták egymás figyelmét az elolvasott könyvekre. Egy ízben író-olvasó találkozásra is sor került, amely­nek íróvendége a nyírbátori születésű Kun Szabó Ferenc volt. A művészetek iránti érdeklő­désüket példázza az e témakör­ben megrendezett programjaik sora. Például a költészet napja tiszteletére szervezett József At­tila versmondó verseny. Rendez­tek üzemi hangversenyt, ame­lyen a vonós zenei tábor részt­vevői léptek fel, a korábbi jó kapcsolataik eredményeképpen. Hogy ott voltak a Nyírbátori Ze­nei Napokon, ezek után szinte nyilvánvaló. Hasonlóan az is, hogy részt vettek a városban meghirdetett valamennyi irodal­mi témájú vetélkedőn, s nem is eredmény nélkül. Az is termé­szetes, hogy megvitatják az ak­tuális kül- és belpolitikai ren­dezvényeket az ilyen célú klub­estjeiken, hallgattak élménybe­számolót a KISZ kongresszusá­ról, megemlékeztek a különböző évfordulókról, szerveztek egész­ségügyi előadásokat, kifejezetten fiataloknak szólókat. Tartottak vetélkedőket a KISZ, és az ifjú­sági mozgalmak történetéből. Rendszeresen szerveznek szóra­koztató programokat, amelyek­nek nemegyszer játékos vetélke­dő formát adnak. Nagy figyel­met fordítanak a zenei progra­mok nívójára, a hangulatos dis­­co-estekre. MINDEN ESETBEN részt vet­tek a KISZ városi bizottsága ál­tal rendezett programokon, kü­lönféle rendezvényeken, ahol szép eredménnyel képviselték a vállalatot, gyáregységüket. Pél­dául a Csepel-napokon, az Igaz ez a szép ... szellemi vetélke­dőn, a SZIN-napok ágazati, va­lamint megyei döntőin első, má­sodik, harmadik helyezéseken „alább” nem adták. Valamennyi városi klubtalálkozón is képvi­seltették magukat, és műsort ad­tak. Napjainkra széles körű kap­csolatokat alakítottak ki üze­mekkel, klubokkal, iskolákkal, intézményekkel. Ide illik a múlt évről egy példa: az általános is­kolával tartott jó kapcsolatuk erősítését szolgálva társas klub­­foglalkozást rendeztek több al­kalommal az iskolásoknak. A végzősöknek pedig pályaválasz­tási tanácsadást szerveztek, amely után megismertették a pályaválasztókkal a vasas szak­mákat. Új kapcsolatuk a piricsei KISZ-alapszervezet, segítettek nekik leendő ifjúsági klubjuk megalakításában. Határainkon túlra nyúló szá­lai is vannak már kapcsolataik­nak. A múlt évben megyénk­ben járt Komszomol küldöttség ellátogatott nyírbátori gyáregy­ségünkbe is. Az ifjúsági klub rö­vid műsorral kedveskedett a vendégeknek. A szovjet fiatalok­kal a beszélgetést nem fejezték be a találkozás végén. Címeket cseréltek, s azóta képes levelező­lapok váltásával nem csupán hírt adnak magukról, hanem egyben bemutatják egymásnak hazájuk szép tájait, városait, ne­vezetességeit. ÉRDEKESSÉGKÉPPEN el­mondjuk, hogy az „Ezek va­gyunk mi” elnevezésű akcióhoz való csatlakozásuk keretében feldolgozták az ifjúsági klubjuk történetét, így bizonyos, hogy nem megy feledésbe mindaz, amit elődeik és maguk alkottak. Szerencsére az alapítók nagy többsége még a gyáregységben dolgozik, s az idén konzervipari gépeket. Megmaradt változatlanul a kü­lönböző típusú hajtóművek elő­állítása és az árbevételükben je­lentős tételként szerepel az YMV típusú, nagy teljesítményű szi­vattyúk készítése. Ebből az új termékből tavaly már gyártottak 250 darabot a Debreceni Mező­gép Vállalatnak. Számottevők azok a munkák is, amit társtele­pi szolgáltatásként végeznek. Pótolni való itt sem maradt a múlt évről. Czipa Sándor gyár­egységvezető arról tájékoztatott, hogy mind az export-, mind a hazai kötelezettségeiket teljesí­tették. Egyaránt a szerszámgép­felújításban, a konzervipari gé­pek gyártásában és az alkatré­szek készítésében minden meg­rendelőjüknek az utolsó dara­big elszállították a lekötött mennyiséget. Ezzel árbevételi tervüket 116 százalékra túltelje­sítették. Baktalórántházi gyáregysé­günkről nem feledkeztünk el. Róluk e helyen nem szólunk, vi­szont évkezdő munkájukról kép­riportban számolunk be lapunk 4. oldalán. (Folytatás az 1. oldalról) Még az egyébként gyakran anyaghiánnyal küszködő futómű­­gyártásban sem. A program sze­rint, naprakészen dolgozhattak, persze sok múlott a gondos elő­készítésen. NYÍREGYHÁZI TÖRZSGYÁ­RUNKBAN a megfelelő befe­jezetlen állományú gyártmányok jó alapot adtak ahhoz, hogy fennakadás nélkül indíthassák meg a termelést 1982. év első munkanapján. Közel egymillió forintos árbevételhez jutottak az első tíz nap eredményeként. A következő napokra is megvoltak a feltételek ahhoz, hogy fő pro­filjuk, a felújított esztergagépek készrejelentésével folyamatosan számlázzanak, tehát árbevételt hozzanak. Jelenleg az E—400-as esztergák felújításával foglal­koznak, ezekből 200 darab ké­szül. Aztán típust váltanak, 500 darab MVE esztergagépre van szerződéses kötelezettségük. Nagy feladatot kaptak tehát a szerszámgép-felújításban: a da­rabszám erőteljesebb felfuttatá­sát. Viszont nem gyártanak már

Next