Nyíregyházi Mezőgép, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

Brigádfórum Á szocialista brigádok felelőssége Úgy gondolom dolgozóinknak már nem szükséges felsorolni azokat a külső körülményeket, amelyek 1982-ben tovább növelték a népgazdaság teljesítő­képességével szembeni követelményeket. Mint a népgazdaság kis egységének, vállalatunknak és azon belül szocialista brigádjainknak is sok nehézséggel kellett megbirkózni­ ! A tőkésimport-alkatrészek behozatali nehézségei, a hazai anya­gok rendszertelen, illetve hiányos érkezése, a kooperációs part­nerek akadozó szállításai, az esetenkénti szerszámhiány, a szük­ségessé vált átszervezések, a létszám csökkenése vitathatatlan aka­dályozó tényezőként hatottak, és csak tovább fokozták a gazdasági vezetők és a szocialista brigádok felelősségét, a vállalati feladatok teljesítéséért. Szocialista brigádjaink több­sége, ha túlmunkával is, teljesí­tette, de legalábbis törekedett teljesíteni a reá háruló tenniva­lókat. Mindenekelőtt a jó kollek­tív szellem kialakításával, ami segítette feszített körülmények között is tisztességesen elvégezni a munkákat. Sok jó ötlettel, javaslatokkal igyekeztek eleget tenni feladataiknak a szocialista módon dolgozni jelszó teljesíté­séért. Szinte minden brigádunk kiemelten foglalkozott a szoci­alista és a tőkés exportmunkák­kal. Ennek érdekében védnöksé­get vállaltak e termékek fölött. Ennek is köszönhető, hogy jó minőségben és határidőre telje­síthettük mindkét relációjú ex­porttervünket. SZÉLESEDETT az önmeózás alkalmazása, to­vábbfejlesztése. A meós brigá­dok megszigorították a minősé­gi követelményt, hogy termé­keink a növekvő igényeknek megfeleljenek. E törekvésüket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, de a jó példák nyomán az idén is folytatni kell ezt a munkát. Azt a jó gyakor­latot is, hogy műszaki brigádja­ink tagjai a garanciás csoport szakembereivel együtt vettek részt a hibák kivizsgálásában és az ott szerzett tapasztalatokat mind a gyártás, mind az átvétel során igyekeztek hasznosítani. Szinte valamennyi brigád tel­jesítette a takarékossággal kap­csolatos vállalásait. Igaz ugyan, nem valamennyi brigádvállalás teljesítése mérhető konkrétan, de a gyáregységi, vállalati ered­ményben jelentősen megmutat­kozik. Ugyanis a brigádok aktív közreműködésével sikerült az anyagtakarékosságra vonatko­zó vállalati vállalásunkat 104,5 százalékra, az energiatakarékos­ságot 101,4 százalékra teljesíteni. Ami pedig az újításokat illeti, ebben számszerűen örvendetesen kiugró teljesítést produkáltak brigádjaink: 177 százalékost. Ez abból adódott, hogy számos bri­gád nem a vállalt 2—3 javasla­tot, hanem jóval többet nyújtott be. Mint például a nyírteleki gyáregységből öt szocialista brigád 37, a törzsgyárból szintén öt szocialista brigád 23, a köz­pontból tíz brigád 62 újítást dol­gozott ki. Ehhez az eredmény­hez jelentősen hozzájárult a már hagyományossá vált újítási versenyhét megszervezése. EGY-EGY BRIGÁDTAG tanulása, továbbképzése nem csupán egyéni vállalás, feladat, hanem az egész kollektíva érde­ke is. Nem hiszem, hogy bi­zonygatni kellene mennyire szükségszerű napjainkban a dol­gozó ember szakmai, politikai és általános műveltségének gya­rapítása. Szocialista brigádjaink e vállalásaikat csak részben tud­ták teljesíteni. A tv, a rádió mű­sorainak megvitatására, a múze­umok, a kiállítások megtekinté­sére, a színház, a mozi látogatá­sára irányuló vállalásokat telje­sítették, vagy éppen túlteljesí­tették. Azonban a középiskolai tanulmányok folytatására tett vállalást csupán 87 százalékra, ugyancsak 70—80 százalékos tel­jesítés mérhető a szellemi vetél­kedőkön, klubdélutánokon, sportrendezvényeken való rész­vételre, a kirándulásokra, vala­mint a könyvtári tagságságra és az olvasómozgalomba való rész­vételre tett vállalások területén. Az aktívabb brigádok részt vet­tek több vetélkedőn, és szép eredménnyel képviselték vállala­tunkat. Például a Fáklya folyó­irat által meghirdetett pályáza­ton, ott voltak az Igaz ez a szép és az Én szőke városom című, valamint a Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulója tisz­teletére kiírt különböző vetélke­­dőkön, és természetesen a ha­gyományos vállalati szellemi versenysorozaton. Bár ebben az évben kevesebb volt a könyvtártagsággal rendel­kező brigádtagok száma, mint az elmúlt években, azonban örven­detes változás mutatkozik a könyvvásárlás tekintetében. Kö­zel háromszorosára emelkedett az ez irányú brigádvállalás telje­sítése, mivel több fizikai brigád­tag vásárolt a gyáregységi bi­zományosoktól szépirodalmi és szakkönyveket. Hasonló túltelje­sítés van a brigádtagok politikai műveltségét bővítő vállalás ese­tében. Viszont nem egyértelmű a teljesítése a szakmai ismere­teket növelő vállalásoknak. Mert míg a szakképesítés és a tovább­képzés területén túlteljesítés ta­pasztalható, addig a második és a harmadik szakma megszerzé­sére, a tapasztalatcserékre tett vállalásaikat nem tudták telje­síteni. TOVÁBBLÉPTEK brigádjaink a szocialista közös­ség erősítésében. A sok feladat, a problémák mintha jobban ös­­­szekovácsolták volna a brigádo­kat. Természetesen nem esetle­gesen. Hanem növekedik azok­nak a brigádoknak a száma, akik fontos feladatnak tekintik a munkahelyi magatartás formá­lását, fegyelmének javítását, a brigádszellem továbberősítését. Többen vállalták és teljesítették a rájuk bízott gépek, munka­eszközök rendszeres karbantar­tását, a tmk-s szocialista brigá­dokkal való szorosabb kapcsolat kiépítését. Egyre több brigád kí­séri figyelemmel és törekszik az állásidők csökkentésére, a hasz­nos munkaidőalap jobb kihasz­nálására. A társadalmi munkavállalá­sát nem minden brigád tudta teljesíteni a sok túlmunka mi­Az összevont év végi beszámo­ló taggyűlést a vállalat pártve­zetősége 1982. november 29-én tartotta meg. Ezt követte négy pártalapszervezet beszámoló tag­gyűlése december 15-ig. Ezeken a pártfórumokon összesen 132 párttag értékelte az elmúlt év­ben végzett munkát. A beszámo­lók reálisan és kritikusan vizs­­gálták-értékelték a pártvezető­ség, a párttagság munkáját, a gazdaságpolitika időszerű kérdé­seit, a pártélettel összefüggő te­endőket. Olykor elég élesen fo­galmaztak. Különösen jellemző volt ez a piaci helyzethez való rugalmasabb igazodás kérdésé­ben és e termékszerkezet-váltás­ban. Nemrégiben összegezte a párt­vezetőség az összevont taggyű­lésen és az alapszervezetek fó­rumain elhangzottakat, a párt­tagság javaslatát, észrevételeit, kezdeményezéseit. Ezekről be­szélgettünk Suszta Lászlóval, a pártvezetőség titkárával. 1. Hány észrevétel, javaslat hangzott el ezeken a pártfó­rumokon? Milyen volt az akti­vitás? — Rendkívül érzékenyen re­agált a párttagság a beszámoló­ban elhangzottakra, sok hasznos javaslat és észrevétel hangzott el. A taggyűléseken 49-en mond­tak kritikus véleményt, s szin­te valamennyi felvetésben van olyan hasznosítható elem, amelyre gondot kell fordítaniuk az alapszervezetek vezetősége­inek, és nekünk is.­­ Különösen a gazdaságpoli­tika, a termelés, a minőség ja­vítása stb. kérdésekben voltak viták, s hangzottak el ésszerű javaslatok. E témakörben 25 ja­vaslatot jegyeztünk fel. A párt­élet kérdéseire az újszerű meg­közelítés volt a jellemző. Kilenc ilyen kezdeményezés volt, ame­lyek közül többet valamennyi pártszervezetben hasznosítunk. És más jellegű észrevételek, ja­vaslatok is voltak. 2. Mi történik a­ javaslatok­kal? Hogyan hasznosítják a politikai gyakorlatukban, a pártvezetésben? — Párt­vezetőségünk a janu­ári ülésén már beszélt e javasla­tok sorsáról. Részletesen elemez­tük, melyiknek mi legyen a sor­sa. Az olyan jellegűeket, ame­lyek a gazdaságvezetést érintet­ték, letettük az ő „asztalukra”, persze nem az elfeledés szándé­kával, hanem azzal, hogy meg­valósításukra visszatérünk, el­lenőrizzük. S hadd mondjam meg: szép számmal adódtak gazdaságpolitikai kérdések, kez­deményezések. Ezek közül né­hány konkrét javaslatot emlí­tek. Rakovits Béla például ar­ról beszélt, hogy a tőkés sport­­tevékenységünket javítanunk kell. Annál is inkább, mert eb­ben is többre képes a vállalat. Olyan piacpolitika folytatását javasolta, amellyel ki lehet jutni a nyugati országokba is, hiszen a mezőgazdasági szállítójármű­vek, s ezek részegységei alkal­masak erre. — Tóth József felhívta a fi­gyelmet, bár 1978-ban megkez­dődött a termékszerkezet kor­szerűsítése, de ezt folyamatosan, állandóan végezni kell. Erre fi­gyelmeztetnek az eredmények, s a gondok is. Két szempontot kell figyelemmel kísérni: azt, hogy a termékek minden piacon és gaz­daságosan értékesíthetők le­gyenek. Trencsényi Sándor, a forgácsoló- és szerszámgép-fel­újító üzem együttműködésének a javítását szorgalmazta. Ezt köve­teli a minőségileg jobb és több alkatrészellátás. Ez azért is sür­gető, mert a szerszámgépek fel­újításához szükséges egyes fon­tos alkatrészek nem elég ponto­sak. Kijavításuk még újabb időt rabolt el, s ezzel meghosszabodik a gép elkészítésének ideje.­­ Természetes ezek mellett szép számmal hangzottak el a pártélet fellendítését célzó ja­vaslatok is, a pártmunka meg­újítását, a pártcsoportmunka fellendítését célzó kezdeménye­zések, amelyeket állandó figye­lemmel kísérünk, s igyekszünk minden pártszervezetünkben megvalósítani, s a pártvezetőség munkájában hasznosítani. 3. Milyen gondokról szóltak? Mi az, aminek a javítását sür­gette a párttagság? — Sok mindenről szólhatnék, most talán az egyik legfonto­sabbat említem meg, s ez az in­formációáramlás. Úgy ítéljük meg, hogy a pártmunka javulá­sának ellenére — vagy talán ezért? — még mindig kevés in­formációt kapunk „lentről”, s ami gondunk, még ezekre is késve reagálunk olykor! Ezen mindenképpen javítanunk kell. Ezt követeli kapcsolatunk javí­tása, az emberekkel való együtt­gondolkodás, s a feladatokra való gyors ráhangolásuk. Csak így tudjuk az idei még nehe­zebb körülmények között fel­adatainkat végrehajtani. Feltét­lenül javítanunk kell a III-as és a IV-es pártszervezeteinkben a pártcsoportok munkáját. Hama­rosan tanácskozásra hívjuk ös­­­sze a pártcsoportok vezetőit. Ez tapasztalatcsere is lesz, hol, ho­gyan valósítják meg az elképze­léseket, s milyen pártmegbízatá­sokat adjanak a taggyűléseken elhangzott javaslatok sikeres megvalósítása érdekében — mondta befejezésül Suszta Lász­ló­ (f. k.) azt, azért egy-egy szép csele­kedetre mégis szakítottak időt. Mint például egy mozgássérült kislánynak rokkantkocsi, egy ha­sonló beteg férfi részére járó­eszköz készítésére, a szociális otthonokban patronált öregek meglátogatására, iskoláknak szemléltetőeszközök, óvodáknak hinták készítésére. Segítettek társaik házépítésében, volt bri­­gádtársuk özvegyének a háztáji munkákban stb. Több brigádunk kapott köszönő, elismerő levelet a gyermek- és az oktatási intézményektől. Ma­gasabb kitüntetés is érte például a nyírbátori Bánki Donát Szo­cialista Brigádot, az Országos Béketanácstól Emlékplakettet kapott, a fehérgyarmati gyáregy­ség Ady Endre Szocialista Bri­gádjának vezetője pedig meg­kapta a „XI. ötéves terv élmun­kása” szovjet kitüntetést. Úgy érzem, ezek az elismerések is bizonyítják közösségi munkánk, szocialista brigádmozgalmunk múlt évi eredményességét. Kádár Erzsébet versenyfelelős Mi történt a javaslatokkal? A megújulás jelei a pártmunkában A SILEX—4MK jelű módosított típusú silómaró-rakodógépünk — amint az a felvételen is látható — a lemart silót nem levegővel, ha­nem szállítószalaggal juttatja a kocsira. Ezzel a szórási veszteség minimálisra csökken. Az erőátvitel elektromos megoldásával pedig kiváltották a korábbi gépen alkalmazott, tőkés import hidaruli­­kát. A fotón Papp Zoltán, Cservenyák Mihály és Varga Zoltán a központi protóüzemben a kísérleti gépen a befejező munkát végzi. Azóta a berendezést már elküldték vizsgálatra, hogy a gyártáshoz „megszerezze a jogosítványt”. (Hargitai Gizella felv.)

Next