Nyíregyházi Mezőgép, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
Brigádfórum Á szocialista brigádok felelőssége Úgy gondolom dolgozóinknak már nem szükséges felsorolni azokat a külső körülményeket, amelyek 1982-ben tovább növelték a népgazdaság teljesítőképességével szembeni követelményeket. Mint a népgazdaság kis egységének, vállalatunknak és azon belül szocialista brigádjainknak is sok nehézséggel kellett megbirkózni ! A tőkésimport-alkatrészek behozatali nehézségei, a hazai anyagok rendszertelen, illetve hiányos érkezése, a kooperációs partnerek akadozó szállításai, az esetenkénti szerszámhiány, a szükségessé vált átszervezések, a létszám csökkenése vitathatatlan akadályozó tényezőként hatottak, és csak tovább fokozták a gazdasági vezetők és a szocialista brigádok felelősségét, a vállalati feladatok teljesítéséért. Szocialista brigádjaink többsége, ha túlmunkával is, teljesítette, de legalábbis törekedett teljesíteni a reá háruló tennivalókat. Mindenekelőtt a jó kollektív szellem kialakításával, ami segítette feszített körülmények között is tisztességesen elvégezni a munkákat. Sok jó ötlettel, javaslatokkal igyekeztek eleget tenni feladataiknak a szocialista módon dolgozni jelszó teljesítéséért. Szinte minden brigádunk kiemelten foglalkozott a szocialista és a tőkés exportmunkákkal. Ennek érdekében védnökséget vállaltak e termékek fölött. Ennek is köszönhető, hogy jó minőségben és határidőre teljesíthettük mindkét relációjú exporttervünket. SZÉLESEDETT az önmeózás alkalmazása, továbbfejlesztése. A meós brigádok megszigorították a minőségi követelményt, hogy termékeink a növekvő igényeknek megfeleljenek. E törekvésüket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, de a jó példák nyomán az idén is folytatni kell ezt a munkát. Azt a jó gyakorlatot is, hogy műszaki brigádjaink tagjai a garanciás csoport szakembereivel együtt vettek részt a hibák kivizsgálásában és az ott szerzett tapasztalatokat mind a gyártás, mind az átvétel során igyekeztek hasznosítani. Szinte valamennyi brigád teljesítette a takarékossággal kapcsolatos vállalásait. Igaz ugyan, nem valamennyi brigádvállalás teljesítése mérhető konkrétan, de a gyáregységi, vállalati eredményben jelentősen megmutatkozik. Ugyanis a brigádok aktív közreműködésével sikerült az anyagtakarékosságra vonatkozó vállalati vállalásunkat 104,5 százalékra, az energiatakarékosságot 101,4 százalékra teljesíteni. Ami pedig az újításokat illeti, ebben számszerűen örvendetesen kiugró teljesítést produkáltak brigádjaink: 177 százalékost. Ez abból adódott, hogy számos brigád nem a vállalt 2—3 javaslatot, hanem jóval többet nyújtott be. Mint például a nyírteleki gyáregységből öt szocialista brigád 37, a törzsgyárból szintén öt szocialista brigád 23, a központból tíz brigád 62 újítást dolgozott ki. Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult a már hagyományossá vált újítási versenyhét megszervezése. EGY-EGY BRIGÁDTAG tanulása, továbbképzése nem csupán egyéni vállalás, feladat, hanem az egész kollektíva érdeke is. Nem hiszem, hogy bizonygatni kellene mennyire szükségszerű napjainkban a dolgozó ember szakmai, politikai és általános műveltségének gyarapítása. Szocialista brigádjaink e vállalásaikat csak részben tudták teljesíteni. A tv, a rádió műsorainak megvitatására, a múzeumok, a kiállítások megtekintésére, a színház, a mozi látogatására irányuló vállalásokat teljesítették, vagy éppen túlteljesítették. Azonban a középiskolai tanulmányok folytatására tett vállalást csupán 87 százalékra, ugyancsak 70—80 százalékos teljesítés mérhető a szellemi vetélkedőkön, klubdélutánokon, sportrendezvényeken való részvételre, a kirándulásokra, valamint a könyvtári tagságságra és az olvasómozgalomba való részvételre tett vállalások területén. Az aktívabb brigádok részt vettek több vetélkedőn, és szép eredménnyel képviselték vállalatunkat. Például a Fáklya folyóirat által meghirdetett pályázaton, ott voltak az Igaz ez a szép és az Én szőke városom című, valamint a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére kiírt különböző vetélkedőkön, és természetesen a hagyományos vállalati szellemi versenysorozaton. Bár ebben az évben kevesebb volt a könyvtártagsággal rendelkező brigádtagok száma, mint az elmúlt években, azonban örvendetes változás mutatkozik a könyvvásárlás tekintetében. Közel háromszorosára emelkedett az ez irányú brigádvállalás teljesítése, mivel több fizikai brigádtag vásárolt a gyáregységi bizományosoktól szépirodalmi és szakkönyveket. Hasonló túlteljesítés van a brigádtagok politikai műveltségét bővítő vállalás esetében. Viszont nem egyértelmű a teljesítése a szakmai ismereteket növelő vállalásoknak. Mert míg a szakképesítés és a továbbképzés területén túlteljesítés tapasztalható, addig a második és a harmadik szakma megszerzésére, a tapasztalatcserékre tett vállalásaikat nem tudták teljesíteni. TOVÁBBLÉPTEK brigádjaink a szocialista közösség erősítésében. A sok feladat, a problémák mintha jobban összekovácsolták volna a brigádokat. Természetesen nem esetlegesen. Hanem növekedik azoknak a brigádoknak a száma, akik fontos feladatnak tekintik a munkahelyi magatartás formálását, fegyelmének javítását, a brigádszellem továbberősítését. Többen vállalták és teljesítették a rájuk bízott gépek, munkaeszközök rendszeres karbantartását, a tmk-s szocialista brigádokkal való szorosabb kapcsolat kiépítését. Egyre több brigád kíséri figyelemmel és törekszik az állásidők csökkentésére, a hasznos munkaidőalap jobb kihasználására. A társadalmi munkavállalását nem minden brigád tudta teljesíteni a sok túlmunka miAz összevont év végi beszámoló taggyűlést a vállalat pártvezetősége 1982. november 29-én tartotta meg. Ezt követte négy pártalapszervezet beszámoló taggyűlése december 15-ig. Ezeken a pártfórumokon összesen 132 párttag értékelte az elmúlt évben végzett munkát. A beszámolók reálisan és kritikusan vizsgálták-értékelték a pártvezetőség, a párttagság munkáját, a gazdaságpolitika időszerű kérdéseit, a pártélettel összefüggő teendőket. Olykor elég élesen fogalmaztak. Különösen jellemző volt ez a piaci helyzethez való rugalmasabb igazodás kérdésében és e termékszerkezet-váltásban. Nemrégiben összegezte a pártvezetőség az összevont taggyűlésen és az alapszervezetek fórumain elhangzottakat, a párttagság javaslatát, észrevételeit, kezdeményezéseit. Ezekről beszélgettünk Suszta Lászlóval, a pártvezetőség titkárával. 1. Hány észrevétel, javaslat hangzott el ezeken a pártfórumokon? Milyen volt az aktivitás? — Rendkívül érzékenyen reagált a párttagság a beszámolóban elhangzottakra, sok hasznos javaslat és észrevétel hangzott el. A taggyűléseken 49-en mondtak kritikus véleményt, s szinte valamennyi felvetésben van olyan hasznosítható elem, amelyre gondot kell fordítaniuk az alapszervezetek vezetőségeinek, és nekünk is. Különösen a gazdaságpolitika, a termelés, a minőség javítása stb. kérdésekben voltak viták, s hangzottak el ésszerű javaslatok. E témakörben 25 javaslatot jegyeztünk fel. A pártélet kérdéseire az újszerű megközelítés volt a jellemző. Kilenc ilyen kezdeményezés volt, amelyek közül többet valamennyi pártszervezetben hasznosítunk. És más jellegű észrevételek, javaslatok is voltak. 2. Mi történik a javaslatokkal? Hogyan hasznosítják a politikai gyakorlatukban, a pártvezetésben? — Pártvezetőségünk a januári ülésén már beszélt e javaslatok sorsáról. Részletesen elemeztük, melyiknek mi legyen a sorsa. Az olyan jellegűeket, amelyek a gazdaságvezetést érintették, letettük az ő „asztalukra”, persze nem az elfeledés szándékával, hanem azzal, hogy megvalósításukra visszatérünk, ellenőrizzük. S hadd mondjam meg: szép számmal adódtak gazdaságpolitikai kérdések, kezdeményezések. Ezek közül néhány konkrét javaslatot említek. Rakovits Béla például arról beszélt, hogy a tőkés sporttevékenységünket javítanunk kell. Annál is inkább, mert ebben is többre képes a vállalat. Olyan piacpolitika folytatását javasolta, amellyel ki lehet jutni a nyugati országokba is, hiszen a mezőgazdasági szállítójárművek, s ezek részegységei alkalmasak erre. — Tóth József felhívta a figyelmet, bár 1978-ban megkezdődött a termékszerkezet korszerűsítése, de ezt folyamatosan, állandóan végezni kell. Erre figyelmeztetnek az eredmények, s a gondok is. Két szempontot kell figyelemmel kísérni: azt, hogy a termékek minden piacon és gazdaságosan értékesíthetők legyenek. Trencsényi Sándor, a forgácsoló- és szerszámgép-felújító üzem együttműködésének a javítását szorgalmazta. Ezt követeli a minőségileg jobb és több alkatrészellátás. Ez azért is sürgető, mert a szerszámgépek felújításához szükséges egyes fontos alkatrészek nem elég pontosak. Kijavításuk még újabb időt rabolt el, s ezzel meghosszabodik a gép elkészítésének ideje. Természetes ezek mellett szép számmal hangzottak el a pártélet fellendítését célzó javaslatok is, a pártmunka megújítását, a pártcsoportmunka fellendítését célzó kezdeményezések, amelyeket állandó figyelemmel kísérünk, s igyekszünk minden pártszervezetünkben megvalósítani, s a pártvezetőség munkájában hasznosítani. 3. Milyen gondokról szóltak? Mi az, aminek a javítását sürgette a párttagság? — Sok mindenről szólhatnék, most talán az egyik legfontosabbat említem meg, s ez az információáramlás. Úgy ítéljük meg, hogy a pártmunka javulásának ellenére — vagy talán ezért? — még mindig kevés információt kapunk „lentről”, s ami gondunk, még ezekre is késve reagálunk olykor! Ezen mindenképpen javítanunk kell. Ezt követeli kapcsolatunk javítása, az emberekkel való együttgondolkodás, s a feladatokra való gyors ráhangolásuk. Csak így tudjuk az idei még nehezebb körülmények között feladatainkat végrehajtani. Feltétlenül javítanunk kell a III-as és a IV-es pártszervezeteinkben a pártcsoportok munkáját. Hamarosan tanácskozásra hívjuk össze a pártcsoportok vezetőit. Ez tapasztalatcsere is lesz, hol, hogyan valósítják meg az elképzeléseket, s milyen pártmegbízatásokat adjanak a taggyűléseken elhangzott javaslatok sikeres megvalósítása érdekében — mondta befejezésül Suszta László (f. k.) azt, azért egy-egy szép cselekedetre mégis szakítottak időt. Mint például egy mozgássérült kislánynak rokkantkocsi, egy hasonló beteg férfi részére járóeszköz készítésére, a szociális otthonokban patronált öregek meglátogatására, iskoláknak szemléltetőeszközök, óvodáknak hinták készítésére. Segítettek társaik házépítésében, volt brigádtársuk özvegyének a háztáji munkákban stb. Több brigádunk kapott köszönő, elismerő levelet a gyermek- és az oktatási intézményektől. Magasabb kitüntetés is érte például a nyírbátori Bánki Donát Szocialista Brigádot, az Országos Béketanácstól Emlékplakettet kapott, a fehérgyarmati gyáregység Ady Endre Szocialista Brigádjának vezetője pedig megkapta a „XI. ötéves terv élmunkása” szovjet kitüntetést. Úgy érzem, ezek az elismerések is bizonyítják közösségi munkánk, szocialista brigádmozgalmunk múlt évi eredményességét. Kádár Erzsébet versenyfelelős Mi történt a javaslatokkal? A megújulás jelei a pártmunkában A SILEX—4MK jelű módosított típusú silómaró-rakodógépünk — amint az a felvételen is látható — a lemart silót nem levegővel, hanem szállítószalaggal juttatja a kocsira. Ezzel a szórási veszteség minimálisra csökken. Az erőátvitel elektromos megoldásával pedig kiváltották a korábbi gépen alkalmazott, tőkés import hidarulikát. A fotón Papp Zoltán, Cservenyák Mihály és Varga Zoltán a központi protóüzemben a kísérleti gépen a befejező munkát végzi. Azóta a berendezést már elküldték vizsgálatra, hogy a gyártáshoz „megszerezze a jogosítványt”. (Hargitai Gizella felv.)