Nyíregyházi Mezőgép, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Eredmények és elvárások (Folytatás az 1. oldalról) termelési feladatokra tett válla­lásaikat a szocialista brigádok. Ez a vállalati nyereség alakulá­sára is kihatott. Jelentős lema­radás tapasztalható az újítás te­rén. A szocialista brigádmozgalom­ban — a termelési feladatokon túl — az igényeknek megfele­lően­­ lehetőség volt a politikai művelődésre, az általános mű­szaki-gazdasági ismeretszerzés­re. A brigádtagok közül a terve­zett 292-vel szemben 393 azok­nak a száma, akik részt vettek a különböző oktatási formákon. A brigádtagok vállalták a balesetek megelőzését, tö­rekedtek a munkavédel­mi szabályok megtartására. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évhez viszonyít­va csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Ja­vult a munkafegyelem is. Társa­dalmi munkát mintegy 25 ezer órában végeztek brigádok. Ez 8,7 százalékkal meghaladja a tervezettet. Nőtt a kulturáltabb életmód iránti igény, a szakmai önérzet, a közösség dolgai iránti érdeklődés, a tisztességes mun­kavégzés akarata, a jó értelem­ben vett felemelkedni akarás. E­redményeik mellett fellel­hetők gyengeségek is a brigádmozgalom­ban. Egyes brigádok között számotte­vő különbségek mutatkoznak. Ebben szerepet játszik egyes brigádok igénytelensége, látszat­­eredményre való törekvése, a formalizmus számos megnyilvá­nulása. A szocialista brigádok a gyár­tásra kerülő termékeink felett védnökséget vállaltak. Selejt­­mentes munkavégzésre töreked­tek, azonban ezen a téren a kí­vánt eredményeket nem érték el. Gyáregységeinknél számottevő a selejtkár, melyek a technológiai előírások megszegésére vezethe­tők vissza. A beszámolási időszakban ös­­­szesen 45 ezer társadalmi mun­kaórát teljesítettek a dolgozók, így ebben példát mutattak. A végzett társadalmi munkaórából 19 ezer 90 óra a szervezett kom­munista műszak. A kommunista műszakokon bekeresett összeg­ből 184 ezer forintot nyugdíja­sok segítésére, a város- és köz­ségfejlesztési célok megvalósí­tására, valamint a dolgozók la­kásgondjainak megoldására for­dítottuk. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sára előirányzott szociálpolitikai célokat elértük. A szocialista életmód és mű­velődés fejlesztése területén a szocialista brigádok és tagjaik jól használták ki a kulturális és szakmai műveltség fokozásá­ra szervezett programokat. A különböző vetélkedők, kiállítá­sok, tapasztalatcserék, oktatá­sok, továbbképzések és egyéb rendezvények — a szakmai és politikai képzés növelése mellett — megfelelő módon járultak hozzá a szabadidő hasznos eltöl­téséhez. Ömegsport területén a tárgyidőszakban is ked­velt forma volt a gyár­egységek közötti versenyek meg­rendezése. Ezek a Vasas Sport­nap, a különböző lövész- és ös­­­szetett honvédelmi versenyek, kupák és a jelenleg is folyó egyéb szervezett rendezvényeik. A gyermekintézmények, szo­ciális otthonok, a helyi taná­csok, de a vállalat is minden al­kalommal számíthattak a szo­cialista brigádok társadalmi munkájára. A brigádnaplók és a társadalmi munkaszerződések megfelelően dokumentálják a brigádok által készített és át­adott gyermekjátékokat, sport­felszereléseket, közterületi be­rendezéseket. A vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetése a szociális, kul­turális-oktatási és sporttevékeny­séget az elmúlt évben mintegy 6 200 000 forinttal segítette a jó­léti alapból. A szocialista mun­kaversenyre 880 ezer forintot fordítottunk. Ebből a szocialista brigádok jutalmazására 665 ezer forintot használtunk fel. Ö­sszességében a szocialis­ta munkaverseny-vá­la­lások­ban foglalt felada­tok nagy rész­ét elvégezték. A szocialista brigádmozgalom élen­járó szerepet tölt be mindenna­pi tevékenységünkben, azonban a jövőre való tekintettel új mó­don határozza meg tennivalóin­kat. Feladataink: A gyáregységek vezetése te­remtse meg a lehetőségét an­nak, hogy a brigád-, illetve a szocialista munkaversenyben résztvevő dolgozók a gyáregysé­gi feladatok, tervek és az ezeket alátámasztó versenyfeladatok is­meretében tehessék meg válla­lásaikat. Ennek során a vezetők és kollektívák egyaránt töre­kedjenek a munkaverseny és a gazdasági terv szoros egységé­nek megvalósítására. A versenyfeladatok megjelölé­sekor vegyék figyelembe, hogy a munkavédelmi és környezet­védelmi elvárásokat a termelési követelmények szerves része­ként kezeljék. A versenyvállalá­sok a munkaköri kötelességek átlagos színvonalát meghaladó teljesítmény elérésére irányulja­nak. S­zorgalmazzák, hogy az ér­tékelés alapja az össztel­jesítmény legyen, amely egyaránt magába kell, hogy fog­lalja a munkaköri feladatok megoldását és a vállalások telje­sítését. A gyáregységek vezetése mel­lett a helyi társadalmi szervek is tekintsék alapvető feladatuk­nak a szocialista brigádmozga­lom sokoldalú segítését. A hatékonyság és minőségi feladatok jobb és gyorsabb megoldása érdekében, konkrét célokra orientált komplex bri­gádok létrehozását kell szorgal­mazni a jövőben is. A vállalati gazdasági munka­­közösségek szervezésénél első­sorban a szocialista brigádokra támaszkodjanak. T­ovább szükséges fejleszte­ni az újítómozgalom irá­nyítási, szervezési és ér­dekeltségi rendszerét. Erősíteni kell mozgalmi jellegét, elsősor­ban a szocialista brigádmozga­­lom révén. Szorgalmazzák, hogy az alkal­mazotti, adminisztratív dolgozók fokozottabban vegyenek részt a mozgalomban, területükön mun­kájuk, helyzetük sajátosságainak megfelelően értelmezzék és al­kalmazzák a szocialista brigád­­mozgalom alapelvét. T FEHÉRGYARMAT Válaszol Pacza Mihály gyár­egység­i igazgató : — A múlt évben, az azt meg­előző évitől 12 millió forinttal nagyobb értékesítési tervet rea­lizáltunk. Ebben az évben, a ta­valyi 128 millióval szemben, 152 millió forint értékű tervet való­sítunk meg. Nehézkesen indult az év, a rendelkezésállomány­­tartás miatt. A BUDAMOBIL-Oal jól jártunk. A 24 ezer liter űr­­tartalmú üzemanyagtartályok már az év első napjaiban mun­kát adtak. Lakókocsigyár lesz Fehérgyar­mat. 1984-ben 500 darabot vár a szovjet partner. Ennek értéke több mint 145 millió forint. Siló­maró, szűlőciklon, mezőgazda­­sági gépek, pótalkatrészek ugyancsak szerepelnek tervünk­ben. S bár a MEKOFÉM és az IMI megnyitása nekünk 36 dol­gozó elvesztését jelentette (irá­nyító munkakörbe kerültek az új fehérgyarmati ipari üzemeknél), helyükre csak 8—10, főleg vízve­zeték-szerelő, asztalos, villany­szerelő szakembert veszünk fel. Rájuk a Tajga gyártása kapcsán lesz nagy szükség. Az első hét végére teljes len­dülettel, fennakadás nélkül meg­indulhatott a munka. Dolgozóink megértették, hogy csak jobb, pontosabb munkával érhetünk el eredményt. baktalór Antháza Taskó József, a gyáregység igazgatója: — A közigazgatási változások szele itt is fújt: a gyáregység korábbi igazgatóját a baktaiak tanácselnöküknek választották, így remélhetőleg még jobb lesz a MEZŐGÉP és a település ve­zetőinek kapcsolata. Értékelve elődöm tevékenységét, s haszno­sítva minden jó módszerét, a tartalékok jobb kihasználásával, átcsoportosításokkal szeretnénk előrébb lépni. A 232 dolgozó, a múlt évi 77 milliós termelési ér­tékkel szemben 90 milliót kell produkáljon. Ebbe természete­sen beleszámítva a külső koope­rációt is. Bővítjük kapcsolatun­kat a Vertikál Ipari Szövetke­zettel helyben, s a szomszédos Ófehértói Vegyesipari Szövetke­zettel is, pótkocsi részegységek gyártására. A társtelepi gyártás teszi ki a termelés 60 százalékát ez évben is. Mátészalka, Tisza­­vasvári és Nyírtelek egyaránt partnerünk. — Mint tájékozódtunk, a Gri­­esser-cégnek nagyobb volumenű megrendelést teljesíthetünk, részegységekből. Bővül a vásár­lók köre a SUPERMIX-et ille­tően is. Az ASz—300 hígtárgy a­­szivattyú és a pótalkatrészek va­lamint belföldre a VÁR—1 gyár­tása ad munkát ez évre is dol­gozóinknak. NYÍRBÁTOR Lehoczky Péter, a nyírbátori gyáregység igazgatója: — Nagyon jól sikerült az 1983. évi terv teljesítése. Még az el­múlt év novemberében felemelt tervet is túl tudtuk szárnyalni. Ebben az évben szeretnénk az előző évihez hasonló munkasi­­kereket. Fő profilunk a mező­­gazdasági gépek futóműveinek készítése, így természetesen ne­künk is növekményt jelent, hogy Fehérgyarmaton ötszörösére nö­vekedett a Tajga lakókocsi gyár­tási darabszáma, ez nekünk ez­res szériát jelent. Kedvezően érint bennünket az a hír is, hogy vállalatunk veze­tői a GEHL-céggel megállapod­tak: újabb SUPERMIX-ek ke­rülnek tőkés piacra. A futómű nekünk is üzletet jelent. Az YMV permetlészivattyú futómű­veit a debreceni MEZŐGÉP-nek küldjük. Gyártjuk ez évben is az MBP 6,5-es pótkocsi futóművét, s a DETK-család is a miénk ma­radt. Számíthatnak ránk a tisza­­vasváriak a KP 206 F termék­kel­, így a 250 dolgozó, mintegy 174 milliót realizál 1984-ben, Nyír­bátorban. Korábban a Csepel Szerszámgépgyár jelentett csáb­erőt. Ma már — a természetes fluktuáción túl — nem kerül sor az állományi létszám cserélődé­sére. A vállalati dolgozók besorolá­si és bértarifarendszere, más né­ven: alapbérrend­szer — mint köztudott — 1984. évtől megvál­tozik. A továbbfejlesztés azt a célt szolgálja, hogy az alapbér­­rendszer a korábbinál jobban orientálja a vállalatokat a gaz­daságpolitikai és társadalompoli­tikai céloknak megfelelő kere­seti arányok kialakítására. Az alapbérrendszer két egy­máshoz szervesen kapcsolódó, egymást feltételező, kiegészítő részből áll. A besorolási rend­szerből, amely meghatározza, hogy milyen ismérvek segítségé­vel kell a különböző tevékeny­ségek munkatartalmát, munka­értékét megmérni, s ezek alap­ján az egyes munkákat, munka­köröket, illetve az azokat ellátó dolgozókat hogyan kell csoporto­sítani, kategóriába sorolni. To­vábbá a bértáblázatból, amely az egyes besorolási kategóriákhoz rendelt — alsó-felső határos — bértételek gyűjteménye, más­képpen: bértarifa. Fizikai dolgozók. A fizikai munkákra, illetve dolgozókra ki­alakított új besorolási rendszer nem változtatta meg a munkák összetettségét, bonyolultságát, szakmai igényét, illetve az ezek elvégzéséhez szükséges betanu­lási, begyakorlási és gyakorlati időt meghatározó szakképzettsé­gi fokozatokat. Ugyanakkor megváltozik a munkavégzés fel­tételeire ható tényezők száma, s az ismérvek korábbinál ponto­sabb meghatározása elősegíti e tényezők differenciáltabb figye­lembevételét. A munkafeltételi tényezők ár­nyaltabb megítélése érdekében a besorolási rendszer az ismérvek hatását kifejező eddigi kettős — normál és kedvezőtlen — cso­portosítás helyett minden ténye­zőnél három (normál, közepesen kedvezőtlen, fokozottan kedve­zőtlen hatást kifejező) fokozatot különböztet meg. A kialakított besorolási rend­szerben új ismérvként szerepel a monotónia, a megvilágítás, a koncentrált figyelem, valamint a vegyi porártalom az esetben is, ha az az egészségre csak közve­tetten hat, de a munkavégzés feltételeit kedvezőtlenül befolyá­solja. A régi besorolási rendszer az egészségre ható tényezők fi­gyelembevételét csak akkor tette lehetővé, ha a károsító hatás or­vosilag igazolt volt. Futóműszerelés a mátészalkai gyáregységben. A szerelők: Ke­lemen Imre, Urbán Péter, Juhos Sándor.

Next