Nyíregyházi Mezőgép, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

1 NYÍREGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI gépgyártó vállalat dolgozóinak lapja XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1985. JANUÁR A hagyományos évzáró-évnyi­tó ünnepségét január 12-én tar­totta a nyíregyházi Szamuely Tibor munkásőregység. A váro­si sportcsarnokban rendezett ünnepségen ott volt Benikei András az MSZMP KB tagja, nyugalmazott belügyminiszter, Varga Gyula, a megyei pártbi­zottság első titkára is. A kikép­zési év eredényeiről, a további feladatokról Kántor Zoltán egy­ségparancsnok számolt be, majd Szemersz­ki Miklós, a városi pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet, Benikei András pedig átadta a KB és Kádár János személyes üdvöz­letét és jókívánságait. Az ünnepségen köszöntötték a Szolgálati Érdeméremmel ki­tüntetett munkásőr feleségeket, átadták a különböző kitünteté­seket, s esküt tettek az újonnan felszerelt munkásőrök. Felvéte­leinken: fenn az elnökség. Jobb oldalt Kovács László megyei pa­ran­csnokhelyettes átadja a Szolgálati Érdemérem 25 év után kitüntetéseket; balról a harmadik Zajdel László nyírte­leki, mellette B. Tóth Miklós baktalórántházi MEZŐGÉP-es mun­kásőr. Alsó képünkön a munkásőrök egy csoportja, köz­tük MEZŐGÉP-esek. Császár Csaba felvételei. A szabályozóváltozásokról A­z MSZMP Központi Bizottsága 1984. április 17-i állásfog­­­­lalása és a kormány határozatta nyomán meggyorsult a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére irányuló munka. A gazda­ságirányítás fejlesztése több éves folyamat. Célja, hogy az eddigi és 1985-től életbe lépő változások beilleszkedjenek a VII. ötéves terv időszakának fejlesztési stratégiájába, legyenek összhang­ban a közgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, a versenyképes­ség növelése, a teljesítőképesség erősítésével kapcsolatosan ki­tűzött célokkal. A gazdaságirányítás fejlesztése szerves része­ként módosulnak a vállalati jövedelemelszámolás szabályai, az ezekkel kapcsolatos rendeletek 1984. november 5-én jelentek meg. összetevő és hatása a gazdálkodásra: » — A nyereségadó mértéke az eddigi 45 százalékról 35 szá­zalékra mérséklődik, az adóalap a mérleg szerinti nyereség lesz. Az elmúlt évig az adóalap a városi és községi hozzájáru­­­­lással csökkentett nyereség volt. Az adókulcscsökkenés és az adóalap-változás együttes hatásaként 3,3 százalékkal magasab összegű adózott nyereség marad vissza a vállalatnál 1985. évben az előző évekhez képest. — A szabályozás új eleme a bérköltségre és egyéb szemé­lyi jövedelemjellegű kifizetésekre vetített 10 százalékos bér­adó, amelyet a nyereségadóval csökkentett nyereség terhére fi­zet a vállalat. — Az értékcsökkenési leírás 40 százalékéit 1984-ig az álla­mi költségvetés elvonta. 1985. évtől az amortizáció teljes ös­­­szege a vállalatnál marad és nem különül el vagyont növelő be­ruházások és forgóeszköz-feltöltések forrásaként, hanem beépül az érdekeltségi alapba.­­ A vállalat az érdekeltségi alapját a nyereségadóval, bér­adóval csökkentett nyereségből, az értékcsökkenési leírásból és az állóeszközökkel kapcsolatos bevételből, más szervektől kapott juttatásokból képezi.­­ Az érdekeltségi alapból a vagyonadó, felhalmozási adó, kereseti adó befizetése után megmaradó részt vagyonának nö­velésére, (beruházások, forgóeszköz-feltöltés) a dolgozók anyagi ösztönzésére fordíthatja. — Szintén új elem a szabályozásban a vagyonadó belépése. Az érdekeltségi alap terhére a vállalati saját vagyon — gyakor­latilag az állóeszközök és forgóeszközök alapjai — összegére ve­títve 3 százalékos mértékű vagyonadót kell fizetni. — Az érdekeltségi alap terhére a felhalmozás célú kifizeté­sek után (aktiválandó beruházások, forgóalap-feltöltés és az ezekhez kapcsolódó hiteltörlesztés) 18 százalékos mértékű fel­halmozási adó fizetési kötelezettség áll fenn­­. Hasonló célú és mértékű elvonás 1985. évet megelőzően is volt azzal az eltéréssel, hogy az elvonás alapja a fejlesztési célú forrás volt, 1985. évtől a felhasználás az elvonás alapja.­­ A vállalat a dolgozók részére kifizetett (elszámolt) kere­set, illetve annak növekménye után kereseti adót fizet. A kere­seti adót az érdekeltségi alapból kell fedezni. S­zemléltetésként a nyereségadózás és elszámolás mó­dozata: 1. Nyereség + 2. Városi és községfejlesztési hozzájárulás (1. sor 15 százaléka) — 3. Nyereségadó (1. sor 35 százaléka) — 4. Adózott nyereség [1. sor — (2+3 sor)] 5. Béradó (bérköltség 10 százaléka) új adó — 6. Amortizáció + 7. Érdekeltségi alap (4—5+6 sorok) 8. Vagyonadó 3 százalék, új adó — 9. Felhalmozási adó 18 százalék — 10. Kereseti adó [lehetőség és mérték a 7—(8+9) sorok különbözete] 1 — 11. Beruházásra, forgóeszköz-feltöltésre, egyéb­­ kifizeté­­­­sekre maradó alap vagy alaphiány 7—(8+9+10) sorok A vállalati keresetszabályozás rendszerében a következő keresetszabályozási formák kerülnek alkalmazásra: a, keresetszint-szabályozás, b, keresetnövekmény-szabályozás c, központi keresetszabályozás, d, szigorított központi keresetszabályozás. "Vállalatunk a szabályozási form­ák közül a szigorított ke­resetnövekmény-szabályozást választja, és ez irányú dön­tését a rendeletben előírt szervek részére megteszi. Ebben a szabályozásban a bázis átlagkereset 2 százalékos mértékéig ke­reseti adó­mentes, további 1 százalékos növelés 200 százalékos adóvonzattal végrehajtható, a többi figyelembe vehető szabá­lyozáshoz képest lényegesen kevesebb adóteher vonzattal. Amíg például a keresetnövekmény-szabályozás szerinti adóteher 3 szá­zalékos mértékű keresetnövekmény esetén 5 MFt, ugyanilyen mértékű keresetnövekmény esetén a szigorított szabályozással az adóteher 2 MFt-ot tesz ki. A keresetnövekmény adóterheit — amint már arra az előzőekben utalás történt — az érdekelt­ségi alapból kell fedezni. A belépő új szabályozókkal kapcsolatosan az alábbi követ­keztetést vonhatjuk le: — A gazdálkodás feltételei szigorodnak, a belépő új adók (bér, vagyonadó) hatására a gazdálkodó szervek az eddiginél jobban rá lesznek kényszerülve a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatására és a rendelkezésre álló eszközök (álló, forgó) jobb, gazdaságosabb kihasználására.­­ A dolgozókat közvetlenül érdeklő és érintő keresetnöve­lés lehetőségét és mértékét a realizált nyereség tömegnagyság­rendje határolja be, mivel az adózott, béradóval csökkentett érdekeltségi alap — mint a keresetnövelés forrása — a nyere­ség mértékétől függ. szabályozó változások lényeges szempontjainak ismer­tetésével célja a vállalatnak az, hogy dolgozóink a gaz­dálkodással kapcsolatos követelményeket, lehetőségeket meg­ismerjék és a munkaterületükön a feladatok végrehajtását ezek figyelembevételével végezzék. Erlich József üzemgazdasági o. vez. h MN­ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]

Next