Nyíregyházi Mezőgép, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1 NYÍREGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI gépgyártó vállalat dolgozóinak lapja XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1985. JANUÁR A hagyományos évzáró-évnyitó ünnepségét január 12-én tartotta a nyíregyházi Szamuely Tibor munkásőregység. A városi sportcsarnokban rendezett ünnepségen ott volt Benikei András az MSZMP KB tagja, nyugalmazott belügyminiszter, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára is. A kiképzési év eredényeiről, a további feladatokról Kántor Zoltán egységparancsnok számolt be, majd Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, Benikei András pedig átadta a KB és Kádár János személyes üdvözletét és jókívánságait. Az ünnepségen köszöntötték a Szolgálati Érdeméremmel kitüntetett munkásőr feleségeket, átadták a különböző kitüntetéseket, s esküt tettek az újonnan felszerelt munkásőrök. Felvételeinken: fenn az elnökség. Jobb oldalt Kovács László megyei parancsnokhelyettes átadja a Szolgálati Érdemérem 25 év után kitüntetéseket; balról a harmadik Zajdel László nyírteleki, mellette B. Tóth Miklós baktalórántházi MEZŐGÉP-es munkásőr. Alsó képünkön a munkásőrök egy csoportja, köztük MEZŐGÉP-esek. Császár Csaba felvételei. A szabályozóváltozásokról Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. április 17-i állásfoglalása és a kormány határozatta nyomán meggyorsult a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére irányuló munka. A gazdaságirányítás fejlesztése több éves folyamat. Célja, hogy az eddigi és 1985-től életbe lépő változások beilleszkedjenek a VII. ötéves terv időszakának fejlesztési stratégiájába, legyenek összhangban a közgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, a versenyképesség növelése, a teljesítőképesség erősítésével kapcsolatosan kitűzött célokkal. A gazdaságirányítás fejlesztése szerves részeként módosulnak a vállalati jövedelemelszámolás szabályai, az ezekkel kapcsolatos rendeletek 1984. november 5-én jelentek meg. összetevő és hatása a gazdálkodásra: » — A nyereségadó mértéke az eddigi 45 százalékról 35 százalékra mérséklődik, az adóalap a mérleg szerinti nyereség lesz. Az elmúlt évig az adóalap a városi és községi hozzájárulással csökkentett nyereség volt. Az adókulcscsökkenés és az adóalap-változás együttes hatásaként 3,3 százalékkal magasab összegű adózott nyereség marad vissza a vállalatnál 1985. évben az előző évekhez képest. — A szabályozás új eleme a bérköltségre és egyéb személyi jövedelemjellegű kifizetésekre vetített 10 százalékos béradó, amelyet a nyereségadóval csökkentett nyereség terhére fizet a vállalat. — Az értékcsökkenési leírás 40 százalékéit 1984-ig az állami költségvetés elvonta. 1985. évtől az amortizáció teljes összege a vállalatnál marad és nem különül el vagyont növelő beruházások és forgóeszköz-feltöltések forrásaként, hanem beépül az érdekeltségi alapba. A vállalat az érdekeltségi alapját a nyereségadóval, béradóval csökkentett nyereségből, az értékcsökkenési leírásból és az állóeszközökkel kapcsolatos bevételből, más szervektől kapott juttatásokból képezi. Az érdekeltségi alapból a vagyonadó, felhalmozási adó, kereseti adó befizetése után megmaradó részt vagyonának növelésére, (beruházások, forgóeszköz-feltöltés) a dolgozók anyagi ösztönzésére fordíthatja. — Szintén új elem a szabályozásban a vagyonadó belépése. Az érdekeltségi alap terhére a vállalati saját vagyon — gyakorlatilag az állóeszközök és forgóeszközök alapjai — összegére vetítve 3 százalékos mértékű vagyonadót kell fizetni. — Az érdekeltségi alap terhére a felhalmozás célú kifizetések után (aktiválandó beruházások, forgóalap-feltöltés és az ezekhez kapcsolódó hiteltörlesztés) 18 százalékos mértékű felhalmozási adó fizetési kötelezettség áll fenn. Hasonló célú és mértékű elvonás 1985. évet megelőzően is volt azzal az eltéréssel, hogy az elvonás alapja a fejlesztési célú forrás volt, 1985. évtől a felhasználás az elvonás alapja. A vállalat a dolgozók részére kifizetett (elszámolt) kereset, illetve annak növekménye után kereseti adót fizet. A kereseti adót az érdekeltségi alapból kell fedezni. Szemléltetésként a nyereségadózás és elszámolás módozata: 1. Nyereség + 2. Városi és községfejlesztési hozzájárulás (1. sor 15 százaléka) — 3. Nyereségadó (1. sor 35 százaléka) — 4. Adózott nyereség [1. sor — (2+3 sor)] 5. Béradó (bérköltség 10 százaléka) új adó — 6. Amortizáció + 7. Érdekeltségi alap (4—5+6 sorok) 8. Vagyonadó 3 százalék, új adó — 9. Felhalmozási adó 18 százalék — 10. Kereseti adó [lehetőség és mérték a 7—(8+9) sorok különbözete] 1 — 11. Beruházásra, forgóeszköz-feltöltésre, egyéb kifizetésekre maradó alap vagy alaphiány 7—(8+9+10) sorok A vállalati keresetszabályozás rendszerében a következő keresetszabályozási formák kerülnek alkalmazásra: a, keresetszint-szabályozás, b, keresetnövekmény-szabályozás c, központi keresetszabályozás, d, szigorított központi keresetszabályozás. "Vállalatunk a szabályozási formák közül a szigorított keresetnövekmény-szabályozást választja, és ez irányú döntését a rendeletben előírt szervek részére megteszi. Ebben a szabályozásban a bázis átlagkereset 2 százalékos mértékéig kereseti adómentes, további 1 százalékos növelés 200 százalékos adóvonzattal végrehajtható, a többi figyelembe vehető szabályozáshoz képest lényegesen kevesebb adóteher vonzattal. Amíg például a keresetnövekmény-szabályozás szerinti adóteher 3 százalékos mértékű keresetnövekmény esetén 5 MFt, ugyanilyen mértékű keresetnövekmény esetén a szigorított szabályozással az adóteher 2 MFt-ot tesz ki. A keresetnövekmény adóterheit — amint már arra az előzőekben utalás történt — az érdekeltségi alapból kell fedezni. A belépő új szabályozókkal kapcsolatosan az alábbi következtetést vonhatjuk le: — A gazdálkodás feltételei szigorodnak, a belépő új adók (bér, vagyonadó) hatására a gazdálkodó szervek az eddiginél jobban rá lesznek kényszerülve a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására és a rendelkezésre álló eszközök (álló, forgó) jobb, gazdaságosabb kihasználására. A dolgozókat közvetlenül érdeklő és érintő keresetnövelés lehetőségét és mértékét a realizált nyereség tömegnagyságrendje határolja be, mivel az adózott, béradóval csökkentett érdekeltségi alap — mint a keresetnövelés forrása — a nyereség mértékétől függ. szabályozó változások lényeges szempontjainak ismertetésével célja a vállalatnak az, hogy dolgozóink a gazdálkodással kapcsolatos követelményeket, lehetőségeket megismerjék és a munkaterületükön a feladatok végrehajtását ezek figyelembevételével végezzék. Erlich József üzemgazdasági o. vez. h MN ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]