Nyíregyházi Napló, 1994 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1994-03-01 / 1. szám

Gazdálkodás Meddig nyújtózkodhatunk? A város gazdasági szakemberei az intézményhálózat működőképes­ségét, az önkormányzat fizető és hitelképességét szem előtt tartva készítették el a város 1994. évi költségvetését, csak akkor nyújtóz­kodnak, ha a takaróhoz is van mit hozzátoldani. 6.3 milliárdból 1994-ben! A bevételi források kimunkálása a szükségletszámítások elvégzése és a többszintű szakamai bizottsági­ egyeztetések után alakultak ki a költségvetés fő számai. 1994-ben 6.3 milliárd forintból gazdálkodhat a város - tudtam meg László Gézától az önkormányzat gazdasági irodájának vezetőjétől. A lehetőségeink igen szűkek, a bevételek az eredeti előirányzathoz képest mindössze 13 százalékkal növekednek ez a növekedés már tartalmazza a kiadási oldalon betervezett közal­kalmazotti törvény végrehajtásából adódó kiadások f­orrásszü­kség­letét is. Az önkormányzat bevételeinek továbbra is meghatározó részét jelenti az állami hozzájárulás, mely az előző évihez képest mindössze 3­9 százalékkal nő. Másik jelentős forrás a saját bevétel, melynek növekedése 16,7 százalék, ezen belül a lakosság teherviselő képességének ismere­tében a Közgyűlés ragaszkodott korábbi döntéséhez: nem emelte a helyi adókból származó bevételeket, új adónemet sem vezetett be. Szűkítette lehetőségeinket az illetékbevételek 50-50 százalékos megosztása is. Igen kedvezőtlenül alakult az elmúlt évben is és várhatóan ez évben is­­ egyrészt a fizetőképes kereslet csökkenése, másrészt a mobilizálható vagyontárgyak szűkülése miatt a vagyonhasznosításból származó bevételek teljesítése. Fő kiadásaink: A kiadások túlnyomó részét, mintegy 81,4 százalékát fordítjuk a meglévő intézményhálózat fenntartására, működésére. Az ez évre tervezett előirányzat közel egy milliárddal több, mint 1993-ban, azonban a növekedés elsősorban a közalkalmazotti bérren­dezésből és a mutató számos fejlesz­tési többletekből adódik. A tervezésnél még nem számoltunk az élelmiszer és energiaváltozásaink többleteivel. Az élelmezési nyers­anyagnorma-emelés (18 százalék) miatti költségvetést érintő - csak a rezsiköltséget figyelembe véve - többletkiadás várható összege mintegy 6,5-7 millió forint. Az élelmezési normaemelésre március hó 01 -től került sor. El kell mondanom azt is - folytatta László Géza, hogy az intézmény­­vezetőkre is nagy felelősség és teher hárul, hisz a jóváhagyott költség­­vetésük minden forintjának racionális és takarékos felhasználásában kell ellátni feladataikat, évközben - a minimális tartalék miatt - pótelő­irányzatra nem számíthatnak. A költségvetési koncepció elkészí­tésekor a Közgyűlés úgy döntött, hogy az 1994. évi költségvetéshez "Takarékossági Intézkedési tervet" kell készíteni az intézményeknek, melyhez a hivatal irányelvek kiadását tervezte. Fejlesztésre a kiadások 10.3 százalékát azaz 647.7 millió forintot az 1993. évre tervezett összegtől. A kiadások 77.2 százalékát hitelből vagyunk kénytelenek megfinan­szírozni. Adósságaink: Ami számottevő és sajnos növekvő teher: az adósságszolgálat. Az elmúlt év december 31-én ez a teljes költségvetés 4.9 százaléka volt, idén december 31-én 5.4 százalék lesz. Hiteltörlesztésre 303 milliót kell fordítanunk ez évben, s így az év végére 815,8 millió tart­ozásunk marad. Tartalék: A Közgyűlés mindössze 11 millió forint tartalékot fogalmazott meg, ami a bevételek 0,17 százalékát teszi ki. Valójában egy ilyen nagyságrendű költségvetésnél ez nem játszik jelent­ős szerepet. Kiét fogadta az a KIÉT? Ha valamilyen probléma van, hipp-hopp teremnek sokszögletű kerekasztalok. S a közalkalmazotti törvénnyel aztán voltak gondok, úgyhogy akár egy jól megkevert Rubik-kockát is körbeülhettek volna a pedagógusok, a szociális és egészségügyben, a közművelődé­si, és közgyűjteményi szférában dolgozók képviselői. Míg a bűvös kocka világbajnokainak másod­percek elegendőek a végleges rend kialakításához, a KIÉT-et jónéhány hét csak egy kompromisszumhoz vitte el. Érezve az ország "F­esz­­ültségét", ez a “csak" rengeteget jelent. A nyíregyházi közgyűlés február 14-i döntésével, kiegészítve a költségvetés céltartalékába helyezte azt a 124 millió 620 ezer forintot, amely az F kategóriás besorolásokra tervezett. Megálla­podás született a KI­ÉT-en belül arra, hogyan történik a felosztás. A szociális és egészségügy 10 millió 875 ezer forintot kap erre az évre, a közművelődési és közgyűjte­ményi intézmények 4 millió 386 ezer forintot. A legnagyobb részesedő az oktatás a 109 millió 354 ezer forintjával. Ebből alig több, mint 2 millió forint jut a gyógypedagógiai pótlék felemelésére, valamint a különlegesen nehéz körülmények között, avagy az összevont osztályokban tanítók pótlékára. A fenmaradt összeg 13 százalékát az óvodák, 53,5 százalékát az alapfokú intézmények kapják, 33.5 százalékát a középiskolák. A február 22-i közgyűlés döntésével ezt a megegyezést “szentesítette”, é­s utasította a polgármester, hogy intézkedjem a keretek leutalásáról. Az in­tézmények saját hatáskörben döntenek a felhasználásról, amely­nél figyelembe veszik az általuk meghatározott, s a közgyűlés által megerősített szempontokat. A közgyűlés által a közalkalmazotti bérfejlesztésre fordított keret felhasználása után Nyíregyházán, az oktatási ágazatban a nagyvárosi átlagnál magasabb közalkalmazotti bérek jönnek létre. Bevételek és kiadások

Next