Nyíregyházi Napló, 1994 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1994-03-01 / 1. szám
Gazdálkodás Meddig nyújtózkodhatunk? A város gazdasági szakemberei az intézményhálózat működőképességét, az önkormányzat fizető és hitelképességét szem előtt tartva készítették el a város 1994. évi költségvetését, csak akkor nyújtózkodnak, ha a takaróhoz is van mit hozzátoldani. 6.3 milliárdból 1994-ben! A bevételi források kimunkálása a szükségletszámítások elvégzése és a többszintű szakamai bizottsági egyeztetések után alakultak ki a költségvetés fő számai. 1994-ben 6.3 milliárd forintból gazdálkodhat a város - tudtam meg László Gézától az önkormányzat gazdasági irodájának vezetőjétől. A lehetőségeink igen szűkek, a bevételek az eredeti előirányzathoz képest mindössze 13 százalékkal növekednek ez a növekedés már tartalmazza a kiadási oldalon betervezett közalkalmazotti törvény végrehajtásából adódó kiadások forrásszükségletét is. Az önkormányzat bevételeinek továbbra is meghatározó részét jelenti az állami hozzájárulás, mely az előző évihez képest mindössze 39 százalékkal nő. Másik jelentős forrás a saját bevétel, melynek növekedése 16,7 százalék, ezen belül a lakosság teherviselő képességének ismeretében a Közgyűlés ragaszkodott korábbi döntéséhez: nem emelte a helyi adókból származó bevételeket, új adónemet sem vezetett be. Szűkítette lehetőségeinket az illetékbevételek 50-50 százalékos megosztása is. Igen kedvezőtlenül alakult az elmúlt évben is és várhatóan ez évben is egyrészt a fizetőképes kereslet csökkenése, másrészt a mobilizálható vagyontárgyak szűkülése miatt a vagyonhasznosításból származó bevételek teljesítése. Fő kiadásaink: A kiadások túlnyomó részét, mintegy 81,4 százalékát fordítjuk a meglévő intézményhálózat fenntartására, működésére. Az ez évre tervezett előirányzat közel egy milliárddal több, mint 1993-ban, azonban a növekedés elsősorban a közalkalmazotti bérrendezésből és a mutató számos fejlesztési többletekből adódik. A tervezésnél még nem számoltunk az élelmiszer és energiaváltozásaink többleteivel. Az élelmezési nyersanyagnorma-emelés (18 százalék) miatti költségvetést érintő - csak a rezsiköltséget figyelembe véve - többletkiadás várható összege mintegy 6,5-7 millió forint. Az élelmezési normaemelésre március hó 01 -től került sor. El kell mondanom azt is - folytatta László Géza, hogy az intézményvezetőkre is nagy felelősség és teher hárul, hisz a jóváhagyott költségvetésük minden forintjának racionális és takarékos felhasználásában kell ellátni feladataikat, évközben - a minimális tartalék miatt - pótelőirányzatra nem számíthatnak. A költségvetési koncepció elkészítésekor a Közgyűlés úgy döntött, hogy az 1994. évi költségvetéshez "Takarékossági Intézkedési tervet" kell készíteni az intézményeknek, melyhez a hivatal irányelvek kiadását tervezte. Fejlesztésre a kiadások 10.3 százalékát azaz 647.7 millió forintot az 1993. évre tervezett összegtől. A kiadások 77.2 százalékát hitelből vagyunk kénytelenek megfinanszírozni. Adósságaink: Ami számottevő és sajnos növekvő teher: az adósságszolgálat. Az elmúlt év december 31-én ez a teljes költségvetés 4.9 százaléka volt, idén december 31-én 5.4 százalék lesz. Hiteltörlesztésre 303 milliót kell fordítanunk ez évben, s így az év végére 815,8 millió tartozásunk marad. Tartalék: A Közgyűlés mindössze 11 millió forint tartalékot fogalmazott meg, ami a bevételek 0,17 százalékát teszi ki. Valójában egy ilyen nagyságrendű költségvetésnél ez nem játszik jelentős szerepet. Kiét fogadta az a KIÉT? Ha valamilyen probléma van, hipp-hopp teremnek sokszögletű kerekasztalok. S a közalkalmazotti törvénnyel aztán voltak gondok, úgyhogy akár egy jól megkevert Rubik-kockát is körbeülhettek volna a pedagógusok, a szociális és egészségügyben, a közművelődési, és közgyűjteményi szférában dolgozók képviselői. Míg a bűvös kocka világbajnokainak másodpercek elegendőek a végleges rend kialakításához, a KIÉT-et jónéhány hét csak egy kompromisszumhoz vitte el. Érezve az ország "Feszültségét", ez a “csak" rengeteget jelent. A nyíregyházi közgyűlés február 14-i döntésével, kiegészítve a költségvetés céltartalékába helyezte azt a 124 millió 620 ezer forintot, amely az F kategóriás besorolásokra tervezett. Megállapodás született a KIÉT-en belül arra, hogyan történik a felosztás. A szociális és egészségügy 10 millió 875 ezer forintot kap erre az évre, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények 4 millió 386 ezer forintot. A legnagyobb részesedő az oktatás a 109 millió 354 ezer forintjával. Ebből alig több, mint 2 millió forint jut a gyógypedagógiai pótlék felemelésére, valamint a különlegesen nehéz körülmények között, avagy az összevont osztályokban tanítók pótlékára. A fenmaradt összeg 13 százalékát az óvodák, 53,5 százalékát az alapfokú intézmények kapják, 33.5 százalékát a középiskolák. A február 22-i közgyűlés döntésével ezt a megegyezést “szentesítette”, és utasította a polgármester, hogy intézkedjem a keretek leutalásáról. Az intézmények saját hatáskörben döntenek a felhasználásról, amelynél figyelembe veszik az általuk meghatározott, s a közgyűlés által megerősített szempontokat. A közgyűlés által a közalkalmazotti bérfejlesztésre fordított keret felhasználása után Nyíregyházán, az oktatási ágazatban a nagyvárosi átlagnál magasabb közalkalmazotti bérek jönnek létre. Bevételek és kiadások