Nyíregyházi Napló, 1996 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1996-01-13 / 1. szám
1996. január 13. A Mandula-jelenség RAJONGÁS ÉS KÖZUTÁLAT A szívhez szóltak a Mandula Dalszínház vezetői a legutóbbi városi közgyűlésen. Produkció volta javából, ahogy igyekeztek megmagyarázni, miért lenne jó az a döntés, amely továbbra is rájuk bízza a szabadtéri színház üzemeltetését. Nem nyertek. Egy évvel ezelőtt olyan döntést hoztak, hogy színvonalas műsorát elismerve a Mandala Dalszínház ugyanolyan szintű önkormányzati támogatást kell, hogy kapjon, mint a korábban hírnevet szerzett nagyegyüttesek. A Nyírség táncegyüttes, a szabolcsi szimfonikusok, a fúvószenekar vezetői pedig azt magyarázták, miért elfogadhatatlan számukra, ha a Mandalát is támogatja a város. Nem hittek nekik. Az ifjúsági atlétikai Európa-bajnokság egyik kulturális kísérő rendezvénye lett volna a Mandala fellépése. A rendezők három hónapig nem találták meg a felelős mandalásokat. A Dalszínház a nyári produkciók sorában szinte hetente hirdette, hogy éppen most lesz a Doktor Herz bemutatója. Az előadás elmaradt. A Mandala-nyár sorozat neves előadókat, színvonalas műsort adott a városnak, kihasználta a szabadtéri színház adottságait. A színháznak - fogcsikorgatva bár - de szereplési lehetőséget adott a művelődési központ. A Mandala rendezvényeire bérleti előadásokat hirdettek az ifjú közönség kedvence lett az együttes. Sikeresek voltak. Szerencsétlen dolog, hogy a szabadtéri színház kontra Mandala-ügyben legutóbb politikai döntés született a városi közgyűlésen. Nem azért, mert a vélt ellenfél, a Móricz Zsigmond Színház, s annak igazgatója véletlenül sem volt egy súlycsoportban a Mandala Dalszínház vezetőivel. A képviselők egy részében inkább az munkált, hogy túl sok fejtörést ad a Mandala, szívesebben foglalkoznak egy profi szervezettel. A másik oldalon pedig ott volt a féltés, hogy az igen tehetséges fiataloknak terepet adó Mandala összeroppan, ha nem kap kellő erkölcsi és anyagi támogatást. Pedig a Mandala csak a saját hülyesége, vezetőinek inkorrektsége miatt roppanhat össze. Mindez ugyan egyéni véleménynek látszik, de a bevezetőben említett ellentétes megítélések is mutatják, hogy van alapja. Csodálatos dolog volt, hogy diákok, lelkes amatőrök díszletet festettek, parkot rendeztek, naphosszat próbáltak, az együtt játszás közös örömével megajándékozták a József és a bűvös kabát nézőit. Kellemetlen volt, hogy az előző önkormányzati ciklusban a polgármesternek kellett nyilvánosan kifakadnia, s elmondani, hogy a Mandala addig nem kap pénzt, amíg nem számol el pontosan a szabadtéri felújítására szánt forintokkal. A Mandala Dalszínház egyesületként működik. Akár olyan civil szerveződésnek is tekinthetjük, amely a színvonalas szórakoztatás jegyében jött létre. Alternatív színházi kategóriába soroltatják magukat a vezetők, ami szerintük több, mint amatőrnek lenni. Nem csak Nyíregyházán és a megyében, hanem határainkon túl is vitték a magyar szót és a magyar nyelvű dalt, betöltötték a kulturális misszió szerepét. Közben megindult a suttogás, a rosszindulatú pletyka. Nem alap nélkül, amikor az egyesület pénzügyei a külső szemlélőnek átláthatatlanok, amikor a fiatal fiúk és lányok lelkes munkájának már-már haszonélvezői a szó szoros értelmében a vezetők. Közben a színház át akarja venni a szabadtérit, de nincs, aki átadja. A leltárok hiányosak, a felújításra szánt milliók elköltése ellenőrizhetetlen. Előfordulhat, hogy csak bűnvádi eljárás teszi tisztába a Mandalát. Közben igazuknak van azoknak, akik rajonganak a Mandaláért, akik a színvonalas előadások alapján ítélnek Megértik, hogy számtalan akadályon keresztül kellett eljutni a csúcsra, ezért nem csak imádókat, hanem átkozókat is szereztek maguknak. Ám ugyanígy igazuk van a közutálatot gerjesztőknek, akik azért szólnak, mert néhány fiatal lelkesedését, tenniakarását használják ki. ők a szemfényvesztést kérik ki maguknak. Ami a bökkenő: mind az elismerés, mind az elmarasztalás ugyanazon személyeknek jár. A Man/ M dala a vezetőik révén lett, ami. Ám a vezetőik felelőssége, ha valaki összekeveri a művészi, kulturális missziót a rendezetlen anyagi viszonyokkal, a bizonytalansággal, a megbízhatatlansággal. Lányi Botond ixmmm Színház, könyvtár, szabadidő csarnok. A felsoroltak mindegyikét közösen üzemelteti a megye és város, melynek feltételeit minden évben felülvizsgálja mindkét képviselő testület. Az elmúlt év novemberében született a 1996-os megállapodás. Ebből idézünk: A Móricz Zsigmond Színház működési költségeihez - az állami támogatáson túl szükséges - a megyei közgyűlés 49 százalékban, a városi közgyűlés 51 százalékban járul hozzá. A Bujtosi Szabadidő Csarnok éves költségvetésének nagyobb hányadát - 70 százalékát - a város, 30 százalékát a megye vállalta magára. Ez az arányeltolódás az éves felújítási költségeknél egyenlítődik ki, mivel az 65 százalékban a megyét, s csak 35 százalékban terheli városunk kasszáját. A Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár mindennapjaihoz szükséges forintok 8 millió forintig a megyei közgyűlést terhelik. Életünk VTV A MÉDIATÖRVÉNY TÜKRÉBEN Itt van! Végre megszületett! Jöttére rádiósok, filmes szakemberek, központi és helyi tévétársaságok vártak már évek óta. Igen, ő az új médiatörvény. Igaz, még nincs “anyakönyvezve”, hiszen nem jelent meg a Magyar Közlönyben, de a hozzátartozók így is örülnek jöttének. - Mi volt az oka a hosszadalmas vajúdásnak? - kérdezem Márföldi Istvánt a Városi Televízió vezetőjét. - A média: hatalom. Aki nagyobb befolyást szerez irányításában, politikai, gazdasági pozícióit erősítheti. A jelenlegi törvényből is kitűnik, a pártok milyen kínosan ügyeltek a politikai semlegesség garanciáinak megteremtésére: a mintegy 110 oldalnyi anyag 30-40 százaléka a különböző ellenőrző, felügyelő bizottságok összetételének szabályozásával, feladatainak meghatározásával foglalkozik. A közhasznú (régen közszolgálati) városi tévék további sorsa szorosan összefügg a finanszírozás módjával. E tekintetben milyen változást hozott az új törvény? - Végre nemcsak a központi, hanem a helyi tévéadók is igényelhetnek költségvetési támogatást a Műsorszolgáltatási Alapból. (Igaz a feltételek még kidolgozatlanok.) A finanszírozás tehát attól függ: közhasznú vagy kereskedelmi műsorszolgáltatást végeznek-e az adott társaságok. A közhasznú városi tévék számára további előny, hogy az országos hálózat műsoridejének 20 százalékát a helyi műsorokból kell összeállítani. Ez egyrészt újabb bevételhez, másrészt nagyobb nyilvánossághoz juttatja a városi tévé- VTV-nézők mondják Én nagyon szeretem a Városi Televíziót. Betegségem miatt ritkán járok a városban, amit tudok Nyíregyháza életéről, azt leginkább innen tudom. Nagy Miklóst kifejezetten szeretem, mert nem szívbajos, bárkinek fel meri tenni a legrázósabb kérdéseket is. Tóth Béláné, nyugdíjas Meg vagyok elégedve a műsorukkal. Kedvenceim a telefonos játékok. (Igaz, nehéz vonalat kapni.) Úgy érzem a hétköznapi ember gondjaival-bajaival többet kellene foglalkozniuk. Ne csak a szépséget mutassák be! Szabóné Farkas Mária, eladó két. Frekvenciahasználati díjat csak a kereskedelmi adóknak kell fizetniük a későbbiekben, és a törvény megszabja a reklámidő felső határát is: a kereskedelmi adók műsoridejük 20, a közhasznúak pedig 10 százalékát fordíthatják ilyen célra. A Városi Televízió gazdasági társasággá történő átalakításának terve már több ízben szerepelt a képviselő-testület előtt, döntés azonban még nem született A médiatörvény tükrében mit gondol, mi lenne a megfelelő megoldás? - Stratégiai fontosságúnak látom, hogy a kereskedelmi vagy a közhasznú műsorszolgáltatás mellett döntünk-e. Igény az előbbire van, és ha a támogatási rendszerek állami és önkormányzati szinten működni fognak, semmi sem indokolja a kereskedelmi tévézés bevezetését. - Mikorra várható az átalakulás? - Úgy gondolom, hogy az országos és helyi rendszerek kiépüléséhez szükség van az idei évre. Nekünk az első félév végére dönteni kell a funkcióról, el kell végeznünk a szerkezeti átalakulást, így 1997-től megújult formában az új törvény elvárásainak megfelelve kezdhetjük el munkánkat. Moldván Kata Nyíregyháza, valamint Tiszavasvári, Kisvárda és Nyírbátor ad otthont a 14. férfi főiskolai kézilabda világbajnokságnak 1996. december 26. és 1997. január 6. között. Az újabb világversenyről tartottak sajtótájékoztatót az év végén, valamint aláírták a szponzori szerződést a Várda Drink Rt., Ford Zefirus Kft., Start Rehabilitációs Vállalat, Szabolcstej Rt. és a Kelet-Coop Kereskedelmi Rt. vezetőivel. 3 PártcAáztáji Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Az FKGP nyíregyházi szervezetének vezetői - Boroska Miklós elnök, Tóth András elnökhelyettes és Koncz Tibor titkár - december 22-én sajtótájékoztatón jelentették be: január elsejétől a zöld irodaházban (Hősök tere 9.) minden délelőtt ügyeletet tartanak és szakértőik segítenek a konkrét ügyekben hozzájuk fordulóknak. Mint elmondták, ezáltal is taglétszámukat kívánják gyarapítani. Magyar Szociáldemokrata Párt A megye élelmiszergazdaságának helyzete és a kitörési lehetőségek. Ezzel a címmel tartott előadást a párt decemberi politikai fórumán dr. Egri Imre tanszékvezető főiskolai tanár. Magyar Szocialista Párt Elmúlt évi munkáját értékelte és az idei feladatokat határozta meg a párt országgyűlési képviselőcsoportja január 9- én délelőtt. Magyar Igazság és Élet Pártja A nyíregyházi önkormányzatnak köszönhetően irodát kapott a MIÉP megyei szervezete Az új esztendőben a Hősök tere 9. szám alatti irodaházban, a II. emelet 17. szobájában várják az érdeklődőket, támogatókat, s szívesen fogadják a közérdekű panaszokat és bejelentéseket. Az ügyelet hétfőn és szerdán 9 és 13, valamint 14 és 18 óra között tart. Kereszténydemokrata Néppárt A KDNP adott otthont január 8-án annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a Magyar Demokrata Fórummal, a Fidesszel és a Független Kisgazdapárttal közösen fejtették ki az ellenzéki pártok álláspontját. Egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a megye elmaradottsága csökkentése érdekében a terven felül befolyó privatizációs bevételeket az M3-as autópálya állami beruházására kellene fordítani. TÖBB FIGYELEMMEL Immár több, mint öt éve városi képviselő Turcsik László, aki a Fidesz—Magyar Polgári Párt tagjaként vesz részt a közgyűlési munkában. 1990-ben ülhetett le első ízben a Városháza tanácskozótermében képviselőként, s az 1994-es választásokon is bizalmat szavaztak neki választókerülete, Nyírszőlős lakosai. Családjával Nyírszőlősön él, onnan jár nap mint nap egy nyírségi kis községbe, Szakolyba dolgozni. Tavaly ősszel nevezte ki a megyei közgyűlés az értelmi fogyatékosok szociális foglalkoztató és rehabilitációs intézete élére Szakolyba. Magyar-történelem szakos tanár vagyok eredetileg. Nyíregyházán tanítottam hosszú éveken át, legtöbbet úgynevezett kisegítő osztályokban. Elvégeztem időközben a logopédusi szakot is a budapesti szakfőiskolán. Az az igazság, hogy az első perctől kezdve vonzott ez a terület— olyan gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozni, akik sérültek, akik a többinél lényegesen több odafigyelést kívánnak, nem lehet őket másokkal egy kalap alá venni... Az iskola után a megyei gyermek- és ifjúságvédelemben dolgoztam, ott is hasonló a feladat jellege, hiszen az állami gondozásba kerülő gyerekek rendkívüli figyelmet, gondoskodást igényel(né)nek... Sajnálatos, hogy ezen a területen sok tekintetben igen mostoha viszonyok uralkodnak, szűkösek az anyagiak is. - Tavaly tavasszal léptem át először a szakolyi intézet küszöbét, s meg kell mondanom: megragadott, amit ott láttam. 210 ember él a falak között, hetvenhárman gondoskodnak róluk. Olyan fiatalok és idősebbek élnek itt, akik közepes mértékben sérültek szellemileg, önálló életvitelre nem alkalmasak, ám nem magatehetetlenek. Munkaképes a nagy többségük, sőt, kifejezetten igénylik a rendszeres elfoglaltságot! A Fővárosi Kézműipari Vállalattal állunk kapcsolatban, különféle egyszerűbb munkákat végeznek az intézet lakói: seprűkötés, kábeltisztítás, labdavarrás. Emellett saját maguknak is dolgoznak, hiszen kertészet, jószágtartás is van. Megpályáztam az igazgatói állást, s novemberben elnyertem e tisztet, nagyon örültem, mert megszerettem az intézetet, a lakóit, a munkatársakat. A megyeszékhelyen egy olyan terület közgyűlési képviselője immár a második ciklusban, amely jelentős mértékben különbözik a város más területeitől. Nyírszőlős valaha önálló falu volt, ma már Nyíregyháza „külvárosa”. - Legalábbis az lenne a jó, ha a város szerves részeként élhetne! - mondja Turcsik László. - Ehhez viszont az szükséges, hogy minden tekintetben egyenrangú legyen a város más részeivel. Azért munkálkodom évek óta, hogy Nyírszőlőst ne külterületként kezeljék, hanem nyíregyházi kertvárossá váljék. Van eredménye is e küzdelemnek, hiszen meglehetősen sokat fejlődött a terület. A gondok viszont ma is számosak, hogy csak egyetlen példát mondjak, ott a városba vezető út állapota. Elég egyszer végigmenni rajta, hogy észrevegyük: sajnos, még nem belvárosi szintű... A buszközlekedésen is van mit javítani, az infrastruktúrában ugyancsak akad teendő, nagyon is sok. Annak ellenben örülök, hogy egyre többen éreznek kedvet ahhoz, hogy itt telepedjenek le... Turcsik László hosszú éveken át volt lelkes kalauza turistáknak mint ország-világjáró tanár, idegenvezető. Ma a közgyűlés idegenforgalmi albizottságának elnöke. - Tapasztalataimat abban igyekszem kamatoztatni, hogy előrébb lépjünk Nyíregyháza idegenforgalmának fellendítésében. Sajnos, sokat veszített a város a vonzerejéből, amióta sorvad a Sóstó. Most esély van arra, hogy ismét fényt adjunk a város e gyöngyszemének, hiszen visszaszereztük-szerezzük a szállót, a régi központi épületeket. Nagyon fontos lenne mindez, hiszen az idegenforgalom rangot is ad, pénzt is hoz, s ami nagyon fontos: munkahelyeket is teremt...