Nyíregyházi Napló, 2002 (9. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-12 / 1. szám

2002. január 12, A hivatal belülről A városfejlesztési iroda Képzelet szülte utcák, terek, épületek színhelye a nem­régiben a saját helyiségeinek festését is túlélő városfej­lesztési iroda. Az asztalokra hozott városálmoknak itt egyetlen közös vonása van, hogy esély mutatkozik a megvalósításukra. Minden másban eltérnek egymás­tól. - Lehetetlen dolgok ná­lunk nincsenek, a feladatot meg kell oldani. Eddig még egyetlen pályázatunkat sem utasították el szakmai okok­ból, s ez önmagában is elis­merés - összegezte az iroda vezetője, Romanovits István. - Lecsíphető még egy di­cséret a Nyíregyházát gyor­san fejlődő városként el­­könyvelők ítéletéből is, bár ha úgy vesszük, akkor ez egy zaklatott munkahelyet is sugall.­­ Mindenkinek megvan a maga önálló területe, s a hét­köznapok sodrában nincs idő visszalépegetni, hogy az adott fejlesztés pontosan hol kezdődött. Lehet, hogy a hosszútávú koncepció, de lehet, hogy épp a polgármes­teri program lenne ez a kiin­dulópont. Az éves feladatok függvényében egyikünk maga tudja szervezni az éle­tét, de van, akinek a közgyű­lés ad zsúfolt elfoglaltságot. A végeredmény viszont a városlakó elé kerül új isko­lák, óvodák, járdák vagy la­kások formájában. - Ha megkérdezem, mit végez a városfejlesztési iro­da, részletezni kezdi tizen­három szakember éves fe­ladatát? - így lenne teljes, de biz­tosan unalmas is. Az iroda mindennapjai a legvázlato­sabban a főépítészi és a beru­házási csoport munkájára oszthatók. A kettő lefedi a városrészek fő építési szabá­lyainak kidolgozását, módo­sításait, a járulékos utak, par­kolók megépítésének meg­követeléséig vezethető fe­ladatokat a gazdasági élet beruházásaiban. Itt készül­nek a stratégiai elemzések, melyek más városokhoz vi­szonyítanak, ide tartozik a városi főkertész, aki a termé­szetvédelem és a zöldfelület gazdálkodás területén dolgo­zik. A közlekedésmérnök munkája nemcsak a város közlekedési koncepciójára, hanem az önkormányzati fel­adatokon túlmutató M3-as útra, vagy a Nagykörút épí­tésére is kiterjed. - És akkor csak most jön a beruházási csoport. - Az önkormányzati fej­lesztések döntéselőkészí­tésétől a végrehajtásig segít­jük a tervek valóra váltását, a pályázatok elkészítésétől a tervek megrendelésén át a ki­vitelezés befejezéséig. Álta­lában lebonyolító szerveze­tek közreműködésével vé­gezzük a nagyobb feladato­kat, mint például a Kodály iskola vagy a Nyírszőlősi óvoda építése volt. A va­­gyonirodával együttműköd­ve részt veszünk az önkor­mányzati telekalakítások­ban, s nem tartom valószerűt­lennek, hogy ide fognak tar­tozni a helyi védelem alá vett épületek is. A magánerős út­építéseket nem is említem, ezt ismeri legjobban a lakosság. Megrendelői szinten pedig a lakásépítéseknél is ott va­gyunk, legutóbb például a Lobogó és a Pacsirta utcai beruházásoknál.­­Sokat járnak a kollégák a városfejlesztési bizottság üléseire is. - Az egyik leggyakrabban ülésező bizottságról van szó, mely évente száz-kétszáz ha­tározatot is hoz. A mi irodánk segíti a turisztikai bizottságot is, például az idegenforgal­mi pályázatok készítésében, s az önkormányzat idegenfor­galmi alapjára beérkezett ké­relmek elbírálásában. - Rutin, vagy megszállott­ság kérdése, hogy jók az iro­da mutatói? - Ez egyénenként változó, de azt hiszem, mindannyian magas hivatástudattal végez­zük a munkánkat. Szerintem szerencsés, hogy emellett magánemberként megvan a magunk hobbija, más terület iránti érdeklődése. ht Értékeink védelmében A közeli jövőben kerül­nek a képviselő-testület elé azok a rendeletek, amelyek az épített és természeti kör­nyezet helyi védelméről, il­letve a védett épületek fel­újításának támogatási rend­szeréről szólnak. A tervezetek elkészítése, a vélemények, javaslatok megismerése érdekében rendeztek lakossági fóru­mot január 9-én este a Ko­dály Zoltán Általános Isko­la hangversenytermében. 3 Várospolitika A polgármester kívánsága: tudjuk a magunk életét élni Újévi interjú Csabai Lászlóné polgármesterrel Nagy tévedés áldozata az, aki azt hiszi, a város élete választástól választá­sig tart. Ott, ahol komo­lyan veszik az önkormány­zatiságot, a tervek öt-hat évre szólnak, s a fejleszté­sek, támogatások akkor is élnek, amikor nincs kam­pány. Ezt vallja Csabai László­né polgármester, s biztos ab­ban, hogy az eddig megszo­kott lendületet 2002-ben is tartani fogjuk. - Nehéz év elé nézünk, hi­szen a lakosság igénye jogo­san nő. Amíg azt látják a te­levízióban, hallják a rádió­ban, hogy a mutatók szerint jobb az ország helyzete, szembesülniük kell azzal a ténnyel is, hogy az önkor­mányzatnak nincs elég pén­ze. A kétszer egy éves költ­ségvetés biztonságot adna, de súlyos gondokat okoz, hogy ennek fedezetéül az állam 6-7 százalékos inflá­cióval számolt, de 2001-re valójában ez megközelítet­te a tizet is. A különbözetet nem kaptuk meg, nekünk kell visszapótolni, miköz­ben újabb és újabb kötele­ző feladatot - mint például a közalkalmazotti bérek ren­dezését - hárítanak ránk. Az lenne a jó, ha minél több for­rás maradna nálunk, s mi ma­gunk dönthetnénk el, mire akarjuk fordítani a pénzt. - Ez az ellentmondás nem az idén keletkezett, s tavaly is sikerült jónéhány beruházást megvalósítani, s elindítani. - Ennek az a titka, hogy számíthatunk a helyi vállal­kozóinkra. A másik lehető­ség a pályázatokban rejlik, s itt tényleg maximális for­dulatszámon dolgozunk. A sóstói látványfürdőre már szilveszter előtt vártuk a döntést, most már minden nap megérkezhet a válasz. Az ígéretek alapján bízom abban, hogy szakmailag korrekt elbírálásról értesíte­nek minket. Én ebben még hiszek, s idén belép a SAPARD iroda is, kinyílik Európa. Ez olyan új helyze­tet teremt, mellyel élni kell. Élni is fogunk. - Hol kamatozik ez ne­künk? - Az ipartelepítésben leg­alább azt az ütemet akarjuk tartani, amit 2001-ben sike­rült elérni. Öt-hat új üzem most települ az ipari park­ba, s ez munkahelyet jelent azoknak is, akik a statiszti­kákban nem látszanak. Nem szabad hagyni, hogy csalá­dok olyan helyzetbe kerül­jenek, hogy nincs egyetlen kereső sem. Közvetve, de fontos részünk van a főisko­la, a stadion építkezéseiben, szeretnénk megvalósítani a kertvárosi tornatermet, s a Krúdy gimnázium felújítá­sának második ütemét. A Kert közi rendelőt már átad­tuk, de hamarosan Nyírsző­lősön, Sóstóhegyen és a Vécsey utcában is avatni szeretnénk. Csipkerózsika álmot alszanak a 4-es és a 41 -es út korszerűsítésére tett állami ígéretek, sok-sok egyeztetés kell majd, hogy szépen végig lehessen vin­ni. Mindezzel együtt úgy érzem, nemhiába kértük szá­mon, végre ideértek az álla­mi beruházások. - Hogyan szólnak a leg­több nyíregyházit érintő­ tervek? -Nagyságrendekkel gyor­sul a közvilágítás korszerű­sítése, s lakossági útépítés­re most kétszázmillió forin­tot fordítunk többek között a Sólyom utca térségében, Örökösföld családi házas részein, Oroson, Sóstóhe­gyen, Borbányán. Ez utób­bi két területen csapadékcsator­nát építünk, s a közhasznú munka folytatá­sával tovább­megy a huszár­telepi régi istál­lóépületek fel­újítása. Remény van arra, hogy lé­nyegében vál­tozatlan marad a távhőszolgál­tatás díja, s még a környező har­minc település lakosságának is megtakarítást jelent, hogy megvalósítjuk a szennyvíz iszaprothasztá­­sos tornyot, melynek műkö­désével nem kell környezet­terhelési díjat fizetni. A Lo­bogó utcán átadjuk a bérla­kásokat, negyvenet vásáro­lunk, s további száz előké­szítésén dolgozunk. Rozs­­rétszőlőn egy nyolctanter­mes, Kistelekiszőlőben pe­dig négytantermes iskolát építünk. Kisebb, de fontos feladat az orosi kultúrház felújítá­sa, a civilház átadása a Tűz­oltó utcán, s hogy az Árpád utcáról kivisszük a hajlék­talanok nappali melegedő­jét a Rákóczi utcára. A Buj­toson kialakítjuk a sérült gyermekek nappali ottho­nát, s be kell fejeznünk a MÁV állomás rekonstrukci­óját is. Talán már indulhat a Kiskörút továbbépítése, s megvédjük a műemlékein­ket. - Mi a különbség a tava­lyi menethez képest? - Lesz időnk a végrehaj­tás aprólékosabb dolgaira is. Nemsokára megjelennek az intelligens város jegyé­ben kihelyezett informáci­ós terminálok, ahol érintő képernyőn keresztül lehet információt kérni rólunk. A Budapesti Tavaszi Feszti­vál vendége idén Nyíregy­háza lesz, s szeretnénk a Nyírségi Őszt visszavinni a stadionba, meghívni a kis­térségeket is. Kacérkodunk a gondolattal, hogy vidám komédiás játékokkal lepjük meg a városlakókat, a sport­ban pedig szeretnénk visszahozni a régi fényes­­ érmeket. Idén is beneve­zünk a Virágos Nyíregyhá­za címre, s támogatjuk azo­kat a vállalkozókat, akik képzőművészeti cégért ké­szíttetnek. - Ráadás ezek után a pol­gármester újévi kívánsá­ga felől érdeklődni? - Egész évre aktuális dol­got szeretnék az itt élőknek. Azt kívánom, hogy tudják a maguk életét élni a csa­ládban, a munkahelyen, ott­hon, s ebben ne viselje meg őket nagyon a választás. Ha tanácsolhatom, akkor jó lenne mindenkinek elmen­ ni szavazni az első forduló­ban, hogy hamar túl le­gyünk rajta, s mindannyian tovább tudjunk dolgozni. Herczku Tünde Óvni és megőrizni A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatályba lépé­se óta három év telt el. Ez önmagában is indokolttá tet­te, hogy a közgyűlés megvi­tassa azt a beszámolót, amely a gyermekjóléti és gyermek­­védelmi feladatok ellátásáról szólt. De a téma napirendre tűzése pusztán azért is idő­szerű, mert városunkban több mint 27 ezer gyermek él; a kilenc bölcsődében 436, a tizennyolc önálló óvodá­ban 4446, a tizenkilenc álta­lános iskolában 5450 gyerek napközis, illetve tanulószo­bai ellátásáról gondoskod­nak. Az egyöntetű elismerést kiváltó előterjesztésből és a mellékelt kimutatásokból megtudhatjuk: a kiegészítő családi pótlékban részesülő gyerekek száma a törvényi szabályozás változása miatt fokozatosan csökkent, de je­lenleg így is 7989 gyermek kapja ezt a támogatást, amelynek összege novem­berre elérte a 346 millió fo­rintot. Folyamatosan emelkedik a rendkívüli gyermekvédel­mi támogatásban részesülő családok száma. Az egysze­ri négy-tízezer forintos se­gítség különösen jól jön is­kolakezdéskor, betegség esetén. November végéig ezekre a célokra 6,3 millió forintot fizetett ki az önkor­mányzat. Kedvező fejlemény, hogy a rendszer a megelőző mun­ka irányába mozdult el (ta­nácsadás, ügyintézés, videó-tréning pszicholó­gussal, szabadidős progra­mok szervezése), s a veszé­lyeztetett helyzet kialaku­lásának megelőzését szol­gálja az egyre fejlődő ész­lelő jelzőrendszer is, azaz az intézmények, szervezetek, személyek együttműködése. A gyermekjóléti ügyek nagyságrendjét illusztrálja, hogy 2001-ben csaknem há­romezer esettel foglalkoztak az illetékes szakemberek. Bevált a Gyermekek Átme­neti Otthona intézménye, hi­szen ebben az indulástól szá­mítva eddig 39 gyermeket gondoztak, átsegítve őket a válsághelyzeteken. A gyer­mekvédelemben dolgozó szakembereknek az a vélemé­nye, hogy még több gyerek­nek lenne szüksége az ilyen formájú segítségre. Tavaly lényegesen meg­nőtt az állampolgári bejelen­tések száma, s ebből arra le­het következtetni, hogy a gyerekekkel közvetlen kap­csolatban lévő és bejelentési kötelezettséggel bíró gyer­mekvédelmi rendszer még nem működik zökkenőmen­tesen. Városunkra jellemző sajá­tosság, hogy a veszélyezte­tettség legmarkánsabban az Orosi út melletti területen, és a tanyabokrokban jelenik meg, különösen a három év alatti korosztályban. A ta­pasztalatok szerint tíz éves korig a szülők életmódja, életkörülményei, viselkedé­se, magatartása miatt alakul ki a veszélyeztetettség, ez­után viszont már a gyerek magatartása is veszélyeztető tényezővé válik. Legsúlyosabb gond az anyagi veszélyeztetettség, amikor a családban nincs élel­miszer tartalék, hiányzik a megfelelő ruházat, a kivál­tandó gyógyszer, elhanya­golt, egészségüket veszé­lyeztető a környezet. A közgyűlés megállapítot­ta: önkormányzatunk a tör­vényből fakadó feladatainak eleget tett, még akkor is, ha a végrehajtás számos nehézsé­get okozott. Jellemző, hogy a törvény 107 paragrafusá­nak módosítása vár a parla­mentre...

Next