Nyíregyházi Napló, 2018. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-12 / 1. szám

(Folytatás az I. oldalról.) A Cantemus kóruscsalád kórusműveivel kezdődött az ünnepség a 25 éves japán kapcsolat alkalmából a Kodály Zoltán Általános Iskola Kodály-termében. A jubileumra eljött Sato Kuni, Japán magyarországi nagykövete is, aki A Felkelő Nap Arany és Ezüst Sugarainak Rendje, Japán ál­lami kitüntetését adta át Szabó Dénes Kossuth-díjas kar­nagynak, a Nemzet Művészének. A kitüntetést a japán császár alapította, eddig négy magyar személynek ítélték oda. Szabó Dénes elmondta, 25 évvel ezelőtt hívták őket először Japánba, és azt kérték, énekeljenek olyan jól, hogy mindig mehessenek. Ez egy kéthetes koncertidőszak volt, a japán közönségnek tetszettek a produkciók, így azóta is él a kapcsolat. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott dr. Kovács Ferenc polgármester. Hangsúlyozta, Szabó Dénes, Nyíregy­háza díszpolgára és örökös karnagya sokat tett zenei kultú­ránk megőrzéséért és átadásáért. Értéket teremtett az el­múlt évtizedekben, az általa alapított és működtetett kó­rusok hosszú évek óta öregbítik városunk hírnevét, erősít­ve ezzel nemzetközi kapcsolatainkat is. Köszöntötték a Nyíregyházi Cantemus Kórus japán kapcsolataiban megha­tározó szerepet vállaló Fukiko Gotoda asszonyt is. A jubileu­mi ünnepségen a Cantemus Gyermekkar és a Pro Musica Leánykar a 25 év legnépszerűbb kórusműveit énekelte. (Szerző: Szoboszlai Tibor) Szabó Dénes, a Nemzet Művésze, Sato Kuni, Japán magyarországi nagykövetétől átveszi a különleges elismerést TISZTELETADÁS Dr. Bernstein Béla főrabbi születésének 150. évfordu­lója alkalmából megemlékezést tartott a Nyíregyházi Zsi­dó Hitközség, és emléktáblát is avattak a zsinagógában. Dr. Bernstein Béla 35 évig volt nyíregyházi főrabbi, 24 évig pedig a város képviselő-testületének is tagja volt. Dr. Bernstein Béla Várpalotán született 1868. január 7- én, tanulmányait a budapesti rabbiképzőben végezte. 1890-ben Lipcsében avatták filozófiai doktorrá, majd 1890-1892-ig a budapesti Rabbiképző növendéke volt. 1892-ben lett rabbi. Előbb a szombathelyi, majd 1909- ben a nyíregyházi zsidó hitközség hívta meg főrabbinak, az Országos Rabbiegyesület alelnöke volt. Somos Péter, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség hitéleti ve­zetője elmondta, dr. Bernstein Béla főrabbi 35 évig tevé­kenykedett Nyíregyházán a Szarvas utcai zsinagógában, amely a háborúban leégett, és komoly munkát végzett, nem csak mint vallási vezető. Emléke nagyon fontos számukra, munkásságáról ország­szerte megemlékeznek. Tudományos munkájának szaktár­gya a zsidó történet és a magyar zsidók szabadságharcbeli története volt, amelyről készült monográfiája először 1898- ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. 1944 tavaszán deportálták Ausch­witzba, ahol mártírhalált halt - emlékezett. A megemlékezésen részt vett Jászai Menyhért alpolgár­mester is. Hangsúlyozta, a közgyűlés decemberben döntött arról, hogy a holokauszt emlékmű terét dr. Bernstein Béláról nevezzék el. Élete során széles körű történetírói, irodalmi tevékenységet is végzett, többek között magyarra fordította Mózes öt könyvét. Dr. Bernstein Béla főrabbi emlékére a nyíregyházi zsinagógában emléktáblát is avattak. (Szerző: Szoboszlai Tibor) SZÁZMILLIÓS PÁLYÁZATI SIKER NYÁRON MEGÚJUL A VÉCSEY UTCAI FIÓKKÖNYVTÁR Négy megyei könyvtár, Kecskemét, Eger és Miskolc társaságában közel 119 millió forintot nyert a Móricz Zsigmond könyvtár az Emberi Erőforrás Fejlesztési Ope­ratív Program keretében a Könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztési projektje. -A XX. századi modern könyvtárban a legmodernebb eszközöknek kell rendelkezésre állni. Szeretnénk a ka­maszokat is megszólítani az idősebb generáció mellett, ezért az olvasóteremben kamasz tért alakítunk ki, ami azt jelenti, hogy egy mobil térelválasztó rendszerrel és a leg­modernebb okoseszközökkel igyekszünk a tanulás-taní­tási folyamatokat segíteni, és olyan programokat nyújtani a kamaszoknak, amiért bejönnek a könyvtárba - nyilat­kozta Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond könyvtár igazgatója. DIGITÁLIS LABORT ALAKÍTANAK KI - Egy másik fejlesztési irány a digitális labor kialakítá­sa. Az oktatóterem teljes gépparkjának a cseréje, modern könyvszkennerek beszerzése, mely elősegíti az oktatást, a szakmai továbbképzéseket, valamint az idősebbek digi­tális kompetencia fejlesztését, hiszen rendkívül fontos, hogy az idős társadalom is használja a modern informati­kai eszközöket, és elsajátítsák az ügyfél­kapu használatát. A Vécsey utcai fiókkönyvtárunkat teljes mértékben átala­kítjuk, ami jelenti az épület fizikális renoválását, tehát a bejárati ajtó áthelyezését, akadálymentesítését, a mellék­­helyiségek, illetve olyan foglalkoztatási tér kialakítását, amely be tud fogadni legalább 30 látogatót, különböző szakkörök, klubok, tanulási folyamatok alkalmazására - ígérte az igazgatónő. A központi könyvtár egyedül nem tudja elérni Nyíregyháza lakosait. Szükséges a fiókkönyv­tárak fejlesztése, hiszen csak így képes az intézmény biz­tosítani az esélyegyenlőséget, és elérni a város minden polgárát. A fejlesztési irányok között szerepel az önkiszol­gáló kölcsönzés lehetősége, egy biztonsági, illetve nyil­vántartási rendszer telepítése, valamint hangoskönyv ter­minál beszerzése. A pályázat megvalósítása 2018 januárjától 16 hónap, a fenntartási időszak pedig öt esztendő, melynek bonyolí­tója a Móricz Zsigmond könyvtár. (Szerző: Matyasovszki Edit) MENŐ VOLT SZELFIZNI A MÓRICZ-SZOBORRAL Befejeződött a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár „Szelfizz a Móricz-szoborral" című, az olvasás népszerűsítésére meghirdetett játéka. A pályázatra végül 16 fotó érkezett be, amelyekre a közönség a könyvtár Facebook-oldalán szavazhatott. Összesen 4936 szavazat érkezett a pályaművekre. A győz­tes, Bakonyi Hajnalka 1134 lájkot gyűjtött be, és egy tablettel lett gazdagabb. A második helyezett Arnóczk Attilának, illetve a harmadik Németi Ágnesnek egy 15 illetve 10 ezer forintos utalvány lett a nyereménye. (A győztes fotók megtekinthetők a nyiregyhaza.hu oldalon.) 2018. JANUÁR 12.

Next