Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-01-04 / 1. szám
III. Uj évfolyam. 808 Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer halálozott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Szabolcs- Zemplén- és Bereghmegye érdekeit képviselő Előfizetési dij: A kiadó-hivatalban egész évre . 5 fr. 50 kr. Házhoz vagy postán küldve Félévre.....................................3. 6 „ Évnegyedre ................................1 . 50 kr. Hirdetések dija: minden hathasábos petit sor egyszeri igtatásánál 5 kr., többszínnél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. hetilap, Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Lőwy A. könyvkereskedésében, Beregiszászban Czauder Sándornál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. (Mutatványlap.) Hétfőn, január 4. 1869. Előfizetési felhívás 1869-ik III. évfolyamra. Előfizetési dij : Helyben házhoz hordva vagy postán küldve egész évre...............................................................6 fr. félévre....................................................................3 „ évnegyedre...............................................................1 „ 50 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban Szarvas-utcza 118. sz. alatt és ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében; S.A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében és Bereghszászon Czauder Sándor czukrászatában, hol egyszersmind hirdetések is elfogadtatnak, rendelik.Jelen számunk kivételével csak azoknak küldünk lapot, kik azt meg„Tiszavidék“ kiadó-hivatala. A szabolcsi megyei gyűlési ér’elvből. A legközelebb múlt nagygyűlésről fennmaradt ügyek elintézése deczember 28-ra volt kitűzve, a midőn is a bizottmányi tagok Bónis B. alispán elnöklete alatt egybegyűltek. — Legelőször is az 1868-iki országgyűlésen alkotott s ő felsége a király által szentesített törvényczikkek felolvastattak s kihirdettettek. Nevezetesebb és a közönséget leginkább érdeklő tárgyak következők voltak : Egy miniszteri leirat oda utasítja a megyéket, hogy a netalán hósuvatagok vagy nagy esőzés által járhatlanná vált utakon, a legközelebb eső községek kötelesek legyenek a postának tovaszállításához segédkezet nyújtani, sőt szükség esetében a postát lovas- vagy gyalogemberek által szállíttatni. Püspök-Ladány már régebben az iránt folyamodott, hogy a Hortobágyon a karczagiak által készített gátaknak lerombolása rendeltetnék el, mivel az állóvíznek lefolyása nincsen s ezáltal nagy kárt szenvednek. Miniszteri rendelet folytán a karczagiak felszólittattak említett gátak elbontására, de onnan tagadó válasz érkezett. Ez ügyben a minisztérium újra megfog kerestetni szigorú és gyors intézkedés végett. Az igazságügy miniszter a megváltandó szőlők becslése végett biztosokat fog kiküldeni; ennek folytán felszólítja a megyét, tudtára adni, hány biztos szükséges e megyében'!" Meghagyatott a szolgabiráknak, legközelebbi gyűlésen jelenteni, mely községekben vannak ily természetű szőlők. Nógrád- és Zarándmegye levelei felolvastattak, melyekben a naponta szaporodó rablások miatt a lőfegyver és lőpornak szabadon árultatását megtiltani és a rendőrségnek centralizálását indítványozzák- kiadatott egy küldöttségnek véleményezés végett. Szatmár tudatja, hogy deczember 2-án tartott gyűlésében elhatározta ő felségéhez folyamodni, hogy a politikai vétségekért fogságban szenvedőknek s különösen Böszörményi László országgyűlési képviselőnek hátralevő fogsági idejét legkegyelmesebben elengedni kegyeskednék. Szabolcs megye nem csak hogy pártolja ezen feliratot, hanem elhatározta szintén eziránt felfolyamodni. A tokaji kincstári urad. ügyészség egy — majdan az itt álló hídnál alkalmazandó — felemelt vám-árszabályt küld azon kérelemmel, hogy ez Zemplénmegyével egyetértőleg helybenhagyatnék. Kiadatott egy küldöttségnek, mely a zemplénmegyei küldöttséggel egyetértve e felett bíráljon. társulat erélyes intézkedésének és a közel fekvő községeknek fáradhatlan szorgalmának köszönhető, hogy a tiltó helye már betemetett, több mint 1000 ember dolgozott éjjel nappal s hála a mindenhatónak, nagyobb szerencsétlenségtől jelenben nincs mit tartani, de vajjon mit fogunk tenni ha ez idén a Tiszának nagy áradása lesz? Nem tehetünk egyebet mint a tiltó helyét mennyire csak lehet erősen betömetni, azt őriztetni és minden legkisebb romlást azonnal kijavíttatni. Kérjük a mindenhatót mentsen meg a baj- és szerencsétlenségtől. I?állok újévet! A Tisza tiltója Bérczel mellett volt, de már nincs! A Tisza mentén fekvő községeket, mindannyiszor, ahányszor e nagy folyó árad, veszély fenyegeti, az ottani lakosok azonban már annyira megszokták e veszedelmet, hogy nem is félnek kisebb áradástól; de mitől legkevésbbé tartottak, t. i. hogy a Berczel mellett levő 75 ezer írtba került nagy tiltót, melyen át a gátakon belül egybegyűlt vizek a Tiszának kis vízállásakor leeresztetnek — a jelenleg csekély ártól elsodortassék,— bekövetkezett. Ki e nagyszerű művet ismerte, talán hihetetlennek tartja e rémhírt, de fájdalom való! Szakértők állítása szerint a tiltó alapjában oly roszul volt építve, s hogy ennek bekövetkeznie kellett, mert a tiltóról borzasztó sebességgel lezuhanó víz a földet mindig robban alá és kimosta, holott ha a lezuhanó hely pilóták által megerősítve lett volna, ezen nagy szerencsétlenség be nem következhetik. Igen, nagy szerencsétlenség, mert Ibrány, Berczel és több más községek határában megszámíthatlan a kár, — oda sem számítva a 75 ezer forint, mibe a még csak néhány év előtt épített tiltó került, — ,s ki fogja a roppant kárt megtéríteni?! Senki, mert az építést vezetőknek annyi vagyonuk nincsen, de ha volna is nem lehetne rajtok bevenni, mert az építés befejezte után az megvizsgáltatván s mint jónak helybe hagyatott. Valóban meg nem foghatjuk hogy lehetett a berczeli tiltónál a pilóták leverését mulasztani, oly eset után mint a paszabi 1861-ben; mert az utóbb emlitett tiltó szintén csak ezen hiány miatt sodortatott el, a berczeli pedig jóval később építtetett. A felső tiszavidéki tiszaszabályozó Nyíregyháza, január 1. Minthogy a múlt deczember hó 27-én városunkban csakugyan megjelent volt képviselőnk Bánó József s a városház udvarán egybegyűlt választók előtt országgyűlési működéséről számot adott , közelebbi számunkban tett ígéretünkhöz képest, leírjuk az eseményt, mégpedig leírjuk, mint nem politikai és így nem agitáns lap, szárazon, egyszerűen és híven. Deczember hó 26-án este érkezett meg Bánó József a kassai vonattal, az indóháznál pártjának főemberei négyen, vagy öten fogadták s kisérték be szállására. Már néhány nap előtt szárnyalt városunkban a hír, hogy a tisztelt képviselő úr el fog jönni, s a választó közönség várta, és pedig jogosan várta, hogy ez esemény annak módja és rendje szerint köztudomásra fog juttatni, mára hír susogta, hogy a képviselő úr itt van, de bizonyost senki sem tudott mondani, mígnem a templomból kijövő közönség a vasárnaponkint történni szokott hirdetések között 10—11 órakor hallotta kihirdettetni, hogy Bánó József itt van, és 11 órakor a városházánál választói előtt számolni fog, akik e hirdetést hallották, mert a templomban voltak, siettek a kitűzött helyre, de a választók nagy része nem vehetvén tudomást ily rövid idő alatt a történendőkről, — nem vehetett részt s nem hallgathatta meg képviselőjének számadását. Tizenegy óra után jelent meg a választók között a képviselő úr, és csodálkoznunk kellett a hideg fogadtatás miatt, mert megjelenésekor még saját pártjabeliek ajkáról sem lehetett egyetlenegy „éljen“ kiáltást hallani. Megérkezvén a képviselő úr, városi főjegyzőnk Riszdorfer János mutatta őt be a választók előtt, s a követ urat dicsőítő beszédben egyengette meg a számadás útját. Most előlépett Bánó József úr is, meg kell vallanunk, ügyesen szerkesztett igen szép beszédben s megnyerő szónoklattal védelmezte az országgyűlési volt majoritás álláspontját, s dicsőítette a vívmányokat, minőkkel szóló szerint 300 év óta Magyarország soha nem bírt. Nem tartozik feladatunkhoz ezen beszédet sem egész terjedelmében, sem kivonatilag közleni, ez a politikai lapok feladata, s azt minden ember politikai pártállása szerint ítéli meg, csak annyit mondunk, hogy az összes választók példás béketűréssel hallgatták azt végig, és semmi egyébb nem történt minthogy, midőn a követ úr Deák Ferencz nevét említette s a környezetében levő párthívei nehayan „éljent“ kiáltottak, a túlnyomó számtalan levő baloldaliak „éljen Kossuth Lajos“-t kiáltottak; midőn a jobboldalt amazok ezek a baloldalt éljenezték s végül midőn a követ úr számadó beszédét elvégezte s nehányan most már kötelességnek tartván, őt megéljeneztek; akkor a baloldaliak uj követ jelöltjüket Vidliczkay Józsefet éltették. Bánó József ur beszédét végezvén a jobboldaliak nevében Báthy Károly szolgabiró ur válaszolt a párt nevében e járásával meg volt elégedve, mert mind végig híven az ő elveiket tolmácsolta , de már ekkor türelmét vesztette a választó tömeg s „eláll!“ „le vele!“ „nem igaz!“ kiáltozásokkal szólót oda kényszeritette, hogy rövidebb beszédét be kellett fejeznie. Titánná a baloldaliak részéről szót emelt az ág. hitvallásnak egyik kedvelt lelkésze Bartholomaeidesz János esperes ur, a kit ezen búcsuztatási szerep már csak azért is jogosan megilletett, mert három év előtt a volt egyik ki Bánó urat a nyíregyháziaknak legmelegebben ajánlotta s be is mutatta választóinak. A t. esperes ur beszédje kezdetén mindjárt óvást tett a választóknak ily csaknem titokkban történt összehívása ellen azután kijelentette hogy ő ugyan tiszteli mindenkinek lelkiismeretes meggyőződését, s azért hogy valaki ezt teszi, felette kárhoztató Ítéletet nem fog mondani de pártja nevében kinyilatkoztatja, hogy ő sem a követ úr magatartásával, sem az országgyűlési majoritás vívmányaival nincs megelégedve (ez már lazítás kiált közbe egy hang), de mindazonáltal örök búcsúra kezet fog, a követ úrral ha vele együtt kiáltja : „Éljen a szabad haza!“ Harsány éljenzés követte a szónok szavait s „éljen Vidliczkay József“ kiáltással a nép elhagyta a városház udvarát. Estveli hét órakor a baloldaliak az intelligentia legnagyobb részének részvétele mellett, fáklyás zenével tisztelték meg az esperes urat, aki a Nádasy Mór felköszöntése után meleg hazafias szavakban köszönte meg a megtiszteltetést; azután tisztelegtek az uj követjelölt Vidliczkay József urnál hol Kegly Gusztáv tartott szép beszédet, mire a jelölt ur magas lelkesedéssel mondotta el kitűnő szónoklatában politikai hitvallását, kijelentvén, hogy élni csak addig kíván mig azon elvekhez hű mar’ad. Ekkor a nép lelkes éljenzések között szétoszlott, s megmutatta az ál-