Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-03-22 / 12. szám

téren, a választásokra befolyásban, a helyható­sági körben — a közvélemény nyílt megérhetése. Ezen czél­ú hatáskör betöltése érdekében, — időnként nyilvános közösszejövetelek fognak tartatni, rendszerint N­ Kállóban, rendkívülileg a felmerülő érdekekhez képest bárhol a megyé­ben eleve kitűzendő helyen; — sőt egy állandó társaskör is szerveztethetik N.-Kállóban, mely­nek helyiségei az elvtársak rendes gyülhelyéül szolgálandnak. II. A társulás tagjai : lehetnek polgári becsülettel bíró minden férfiak, kik a társulás elfogadott irányelveit aláírják. Kik állandó társaskör szervezéséhez járulni kívánnak : — azok a résztvevők számának, s a költségvetésnek arányaihoz képest kiszámítandó évi tagdíj fizetésére magukat külön aláírással kötelezik, — azonban az évi tagságdíj maxi­muma 10 irtot nem haladható összegben már eleve megállapittatik. Az aláirás egy év tartamára, jelenben 1870 ápril hó végéig kötelez. III. A társulás ügyeit vezeti : A) a közgyűlés, mely egy évben rendszerint kettő tartatik u. m. június és deczember havában, fontos okok­nál fogva 10 elvtárs kivánatára,vagy ha az elnökség szükségét látja több is tartathatik : — minden közgyűlés ideje a társulás tagjainak, —• 8 nap­pal előbb szétküldött, külön meghívó levéllel tudtul adatik. A közgyűlés, s általán az ügyek vezeté­sére, az érdekeltség a maga kebeléből választ két elnököt, egy titkárt, egy pénztárnokot s huszonnégy választmányi tagot. A közgyűlés a jelenlevő elnökök egyike ál­tal megnyitatván, a választmány eljárását bí­rálja, s tudomásul veszi,­­ és a napi politikai kérdések felett tanácskozik, végre a deczem­­beri közgyűlésben határoz, a pártszervezet to­vábbi egy évre fenntartása kérdésében. Tanácskozása tárgyául szolgál, a választ­mány által megállapított költségvetés felülbí­rálása, s fedezetérőli gondoskodása, —• a pénz­­tárnoki számadásnak meghatalmazott kiküldöt­tei által megvizsgálása, s az arróli jelentés fe­lett határozat. Továbbá tanácskozás tárgyául szolgál min­den írásban vagy élőszóval előadott javaslat, azonnal, vagy a közgyűlés által kitűzött időben, a házi szabályok megváltoztatása iránti javas­latok azonban, mindenkor csak a következő köz­gyűlés tanácskozási rendében vétethetnek fel, s ez az érdekeltséggel eleve közlendő, — ha a társulás végre a pártszervezet további egy évre fenntartását határozza, — ez esetben a társas­köri tagdíjak, minden további szervezkedésnél újból befizetendő]­. A közgyűlés 31 elvtárs jelenlétében hatá­rozatképes, és jegyzőkönyvét az elnök és két kiküldött tagja által hitelesítteti. 1­) A választmány : rendszerint N.­Kállóban minden bizottmá­­nyi gyűlést előző este, s a bizottmányi gyűlé­sek napjának délutánján tanácskozmányt tart kebeléből választott elnök vezetése mellett : — rendkívülileg 10 elvtárs kívánatára, vagy az el­nökség midi­n szükségét látja többször is, s azon helyen, hol a pártérdek megkívánja. Tanácskozási tárgyalul szolgálnak, írásban vagy előszóval előadott javaslatok, s napi po­liticai kérdések. Kiváló feladata a választmánynak a pártfej­lesztés, a társulás anyagi ügyeinek vezetése, —­­állandó társaskör alakulása esetében, — állandó helyiség felvétele, beszerelése, felügyeletben tar­tása, s politicai lapokról gondoskodás. A választmány 7 elvtárs jelenlétében ha­tározatképes, s jegyzőkönyveit elnöke és egy kiküldötte által hitelesitetti. C) Az elnökség : a tanácskozásokat vezeti, — azok méltó­sága, higgadtsága, s rendére felügyel, s ezek fen nem tarthatása esetén a tanácskozást egy órára felfüggesztheti, — ennek sikeretlensége esetén fel is oszlathatja, —­ de ugyanakkor egy másik gyűlési időt 8-ad napon belül kijelölni köteles. A társulást tagjai irányában, s minden szükséges esetben az elnökség képviseli. D) A titkár : A közgyűlési, s választmányi tanácskozások jegyzőkönyveit vezeti, s midőn szükséges kiado­mányozza. E) A pénztárnok : A társulásnak szabad ajánlat útján köte­lezett költségfedezetét az ajánlat­tétellel azon­nal, vagy a társaskör tagsági évi díját az alá­íráskor egészben beveszi, a takarékpénztárba betét­könyvre elhelyezi, s onnét a szükséghez képesti részletekben kiveszi. A pénztárnok egyszersmint gazdája a tár­sulásnak, gondoskodik összejöveteli helyiségek fölvételéről, s ha állandó társasköri helyiség van, — annak tisztasága, rendje, s kiszolgá­lata ellenőrzéséről, —­ s minden kiadásokat, a választmány megállapítása folytán, felelősség alatt teljesít. Mind e tisztességek dijazatlanok, s ügybuz­galomból teljesitendők. IV. A tanácskozások rendje s kihatása : akként szabályoztatok, — hogy szállási jo­got, csak az elnökségnél szokásra bejelentést s az elnökség által szállásra felhívás ad. Szavazat szükségében a szavazás titkosan történik. A társulás határozata annyiban minden elvtársat kötelez , hogy esetleg eltérő nézeté­nek érvényesíthetését kizárja,­­ s véleményé­vel semlegességre utalja. Ezen korlátozás azon­ban személyes kérdésekre ki nem terjed. V. A társulás felosztása. A határozatképes közgyűlés kétharmad több­ségének határozata alapján történik, — mely a társulás vagyonának, s illetve társasköre bú­torainak nyilvános árveréséről és valamely me­gyei közczélra átszolgáltatásáról intézkedik — s az átszolgáltatás ellenőrzéséről meghatalma­zás utján gondoskodik. Elfogadtatott az 18­50 m­ártius 2-án tartott alakulási tanácskozmányban. esemény merült fel, melyet jónak látok a t. ol­vasó közönséggel megismertetni. Hetven községben midőn a választók ös­­­szeirása javában folyt, érdekes összezörrenés történt H. L. és J­. Á. gazdatiszt között. — H. L. úr — ki különben is a m.­haszoni választó­­kerülethez tartozik, ragaszkodása és elvhűsége bizonyítékát vélte adhatni azáltal, hogy pártja részére a lehető legtöbb választót írasson be, habár a választási censust meg nem üti is; mig másrészről a választóképes polgárok beírá­sát, ha azok ellenzékiek valának, minden mó­don akadályozni igyekezett. Egy ily választásra jogosított egyén fölött, — kinek választási jogát maga az elnök min­den kifogásnélkülinek nyilvánitá — támadt azon meglehetősen éles és szenvedélyes szóvita, mely­nek durva modorban tartott kifejezéseit elhall­gatom ugyan , de azt N­. L. ur politicai éret­lenségének s türelmetlenségének bizonyítványául szükségesnek látom felemliteni, miszerint a t. ur ellenfelét P. A.-t ezen szavakkal akarta a választási jog élvezetétől elüttetni : „Önnek itt szava nincs, mert ön csak gazdatiszt; én pedig 500 hold földdel bíró tekintetes ur vagyok.“ Pedig tudhatta volna H. L. ur hogy P. A. egy oly hires ős, nemes család tagja, kinek válasz­tási jogát qualificátióján kívül is a democrat alapokra fektetett 1848. V. t. ez. is tiszteletben és sértetlenül kívánta hagyatni. H. L. urnak fentebb idézett nagy úri gő­gös kifejezése, miszerint a választási qualificá­­tióit 500 holdtól szeretné függővé tenni, bot­rányul sőt nevetségül szolgált a jelen volt mind­két párt értelmesebbjei előtt, — egyszersmind élénken emlékeztet bennünket boldog emléke­zetű (??) Windischgrätz eme jelszavára: „Der Mensch fängt beim Baron an.“ Helven. LEVELEZÉSEK. — A beregmegyei tiszaháti választó­kerü­let választóinak összeírásánál egy oly érdekes TÁRCZA. Pesti levél. Egy lélekfurdaló história. — A purim bál — A hangversenyek. — Az egy évi önkénytesek. — Jobb láb széna — bal lát­ szalma. Különös sajátsága az emberi természetnek, hogy midőn valamit tud, pl. az­ úgynevezett „chronique scandal­ilse "-ből, úgy minden egye­bet, habár fontosabb is, háttérbe szorit; ily kis história furdalja lelkemet s azért ép ennel kez­dem, hogy annál nyugodtabban beszélhessek más egyébről is . A nálunk nagy hírben álló IC grófról szól az adat — ki mellékesen legyen mondva, bálrendezői tehetségének s deli terme­tének köszöni nagy renomeéját­­— fölnevezett gróf P.........grófnál volt egy „soiréo dansante“­ra meghíva, órákig járták már a csárdást oly annyira, hogy a nők már csak alig tudtak li­hegni, mi a házi urat egy franczia négyes ren­dezésére sarkalló, de a mi K. grófunk, ki kü­lönös előszeretettel látszik viseltetni a nemzeti tüncz iránt, ellenszegül a háziúr ama rendele­tének, a mennyiben a czigánynak 400 frtot odacsap e szavakkal : „K­uzd a Félre Kati“-t, a czigány természetesen kettőzött tűzzel kezdé, de a háziúr erélyesen megtiltó, mire K. heve­sen ellenkezik vele s szóval a négyes és csár­dás vitából párbaj fejlődött, melynek végered­ménye az jön hogy K. F.-nek 5 ujját majdnem egészen levágta. Ezt azután különös vendég­jognak nevezem. Miután e históriát — mely magába véve talán érdektelen — elmondtam, kő esik le szi­vemről s áttérek olyanokra, melyeket úgy se burkol többé homály. A farsang, melynek csak múlt héten hal­latszott hattyúdala, azon részeg emberre emlé­keztet, ki még halála ágyán is utolsó kérelmé­nek teljesítését kéri, mely nem áll másból mint egy i­eze húrból, azon különbséggel, hogy a farsang nem halálos ágyán, hanem pláne holta után kért m­ég egy bált, melyet „Purim bál“ né alatt meg is kapott, s minden várakozást fölülmúlt, mivel a bál kifáradt a közönség újult erővel lépett a redoute termeibe, melyek tömve voltak nem csak „purimistákkal“, hanem voltak ott egész, fél és firtli mágnások. Ott volt a többi között Jókai is, ki azonban, mint azt az egész világ is tudja, a föntemlített 2 osztály egyikébe se tartozik s nem is fog, a közönség lelkesült éljenzéssel fogadta s valóban szeret­ném tudni vajjon némelyek ezután is megma­radnak-e azon állításuk mellett, hogy Jókait csak a suszterinasok s utczaseprők éljenzői, külön­ben olyanoktól, kik a lövöldében 3—4000 em­berre azt mondják, hogy körülbelül 20—30 volt ott, az is kitelik, hogy a báli közönséget me­­zitlábos suszterbábnak nézik. E bállal bezáródott a redoute a bálok előtt és megnyílt a hangversenyeknek, melyek ez idén oly nagy számban vannak, mint talán még soha. Volt már 3—4 jótékony czélú hangverseny, azonfelül rendezett Deutsch Vilmos hazánkfia is egyet, kit mint művészt úgy is eléggé ismer­tünk, hanem ezen hangversenye által fényesen bebizonyító, hogy méltó arra, hogy a legelső rangú művészek közé soroltassák, a köz­­önség szűnni nem akaró taps és eljönnés hálálta meg azon élvezetet, melyet Deutsch e hangverseny által nyújtott. l­ende­­elt továbbá Brahms nagy­hírű zongoraművész Eckhausennel egyetemben hangversenyt, kit a lapok eléggé magasztalni nem tudnak, várjuk még Pattit, Strauszt a hi­res „Donau WalzerrTM“ és inter alia megemlí­tek még egyet, mely valóban méltó is a meg­említésre , a helybeli g. d­a­l­á­r­d­a javára ren­dezett az ifjúság conczertet, melyben nehány kitűnő tag is részt ven, különösen : Pauli, Hel­­vey k. a. (Kocsis J. visszalépett) Weisz Józsefné az előadott darabok közül a nevezett művésze­ken kívül legnagyobb tetszésnek örvendett „Nyi­tány“ „Szép Melusinához“ Mendelssohntól 8 kézre előadták Érdy Gründut. Sulkovszky I. és Seidl, mind a négy korukhoz képest kitűnő te­hetséget látszanak leírni és különös dicséretet is érdemelnek játékuk finomsága és a tactus szigorú megtartása miatt. A­mi pedig a dalár­dát illeti, arról elég an­nyi, hogy sok más da­lárdának méltó előképül szolgálhat. A hangver­senyekről lévén szó, eszembe jut mily különös­nek tűnik, midőn egy közlegényt látunk páholy­ban v. körszékben ülni, ez pedig igen gyakori, mert ifjaink beköszöntöttek katonáknak (mint egy évi önkénytesek) és nem csekély csodálko­zást gerjesztenek káplárjainkban, mivel a 2—3 hónapig tanulni szokott gyakorlatokat ők 1—2 nap alatt tudják s egyik káplár bámulva be­­szélé el a hadnagynak hogy ezek az urak, még mielőtt megmagyarázta volna, tudták hogy me­lyik lába jobb és melyik a bal, és még pláne „széna — szalma nélkül. Lajkay Béla: Pazony, mart. 19. Tisztelt szerkesztő úr. Becses lapjában sok­féle megyét s vidéki tudósításokat olvasunk, a jelen képviselői-választási mozgalmakról —• úgy­hiszem nem lesz felesleg, ha mi is egy fris új­sággal szolgálhatunk, f. hó 17-ikén midőn kép­viselőjelöltünk Somossy Ignácz hozzánk Pa­­­­zonyba érkezett. — útjában még túl Oroson, lovas bandérium ment ebbe tisztelegni, melynek kisérete mellett érkezett Pazonyba, a nép öröme és harsány éljenei között, —• itt id. Elek Gá­borhoz mint a választó-kerület tapintat­teljes s köztiszteletben álló elnökéhez szállt, hol nem csak helybeli hanem vidéki jóbarátok s elvtár­sak várták képviselőjüket. Jó magyar vacsora s víg poharazás közt folytak tpasztal a jelölt hos­­­szu életéért, a kerület korelnökéért, hazánk sze­­rencsés jólétéért, — e víg lakomát csendes nyugalom váltotta fel 11 órakor, mert a vira­­dandó napon sok teendő várakozott a vendég koszomra mart. 18-ka viradtán szép volt látni a lelkesült népet mint sietett csoportosulni, — Oros község választói megérkeztével háromne­gyed kilencz órakor történt az indulás, Pazony­­ból Bogdányba a választó-kerület székhelyére, a menet 73 szekérből és számos lovasokból ál­lott, mely egyik helységtől a másikig nyúlt. Tú­rán az ottani választók csatlakoztak a menet­hez. Ily fényes kísérettel történt a bevonulás a kerület székhelyére valóban öröm volt láthatni mit vívhat ki, egyesült erő egy nemzeti erény mely az ellenfél roppant vesztegetései daczára­ a fehér toll jelvén­nyel díszített nép ezrei lel­kesülve vették körül a balpárti zászlót, a jobb­pártiak zászólója sűrűn lengett ugyan, de népe kevés volt, — valóban nem volt annyi népe mint zászlója, 10 órakor vette kezdetét a sza­vazás, délután fél ötre be lett végezve, mely idő alatt, Somossy Ignácz, 1023 szavazatot kapott, ezt a jobb párt látva felette gengének érezte ma­gát. Székely Benedek elnök háromszori felhívá­sára 9 szavazott, a többi belátva parányiságát jónak látta öveihez haza sietni.­­ Ennek vé­geztével képviselőnk elé hivatván választói ál­tal harsány szűnni nem akaró éljennel fogad­tatott, mindenki sietett az állásba hogy képvi­selőjét szóljani, s annak politikai hitét ajkairól hangoztatni hallhassa. Ennek történte után a választás elnöke Székely Benedek, és id. Elek Gábor kíséretében képviselőnk Székely Bene­dekhez szállásolt, holott lakoma és dal közt vég­ződött a baloldal fényes diadala.-------Adjon Isten a hazában sok ily lelkesültséget. ........Antal. Magyar könyvészet. Közli ifj. Csáthy Károly könyvkereskedése Nyíregyházán. Aigner Lajos: Az elégiáról. Kosszorúzott pá­lyamű. 8.-r. (154 lap) fűzve 1 ft. Bal­oh Tímár. A miniszterelnök bálja. Eredeti vígjáték 1 felvonásban N8-r. (23 lap) fűzve 20 kr. Czirák­y Antal Mózses. A magyar közjog alap­vonalai. szerző nyomán Hegedűs L. K. N8-r. (400 lap) fűzve 2 ft. Jókai Mór. Az uj földesur. Regény. Második kiadás. Két kötet. K8-r. (221; 243 lap) fűzve 1 ft. 60 kr. Kerékgyártó Árpád. Magyarország történe­tének kézikönyve. V. rész. A szatmári bé­kétől II. József császár haláláig. 8-r. (VI és 215 lap) fűzve 80 kr. Rajka Teréz. Eléri új könyve. 110 benyomot képpel. 8­ r. (VI és 128 lap) fűzve 80 kr. Schilling Frigyes Adolf, dr. A természetjog vagy bölcseleti jogtudomány kézikönyve összehasonlító tekintettel a tételes jog in­tézkedéseire. Dr. Werner Rudolf által. I. Egészen két kötetben 5 ft. Szabó Ignácz. A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első (118 lap) fűzve 60 kr.rész. Ábrákkal. 8.-r Szilágyi Ferencz a m. t. akadémiában 1868. nov. 16-án. A h­eidelbergi káté s a magyar s erdélyországi protestáns autonómia a XVIII. században. 8-r. (43. lap) fűzve 30 kr. Az unitáriusok háromszázados zsinatai ün­nepélyének emléke. N8-r. (111 lap,) fűzve 70 kr. Az edd­ig, megválasztott országgyű­lési képviselők névsorjegyzéke. ** Szabolcsmegyében a ti­sza­löki kerületben Bónis Sámuel, a bogdányi kerületben Somossy Ignácz, a n.-kál­lói kerületben Böszörményi László, a nyir-bátoriban Kállay Emma, a Kis­városban Pilissy Lajos, a nádudvari­ban Molnár Endre, Jobboldal­i. Szlávy József, Bónyay Menyhért Pozsony­­megyében, gr. Szirmay Ferencz Sárosmegyében, Keményffy Esztergommegyében, gr. Zichy József Pozsonymegyében, Aczél Péter Aradmegyében, Ivánka Zsigmond, Paczolay János, Majláth Ist­ván Zlontmegyében, Olgyay Zsigmond, Prileszky Tádé, Szü­llő Géza, id. gr. Zichy József Po­zsonymegyében, Bánó József, Bujanovics Sán­dor, Berzeviczy Tivadar, Semsey Pál, Dienes József Sárosmegyében, Éber Nándor Széken (Erdély), Gáli János Oláhfalu, gr. Ambrássy Gyula, Molnár István, Kossuth Pál Zemplén megyében, Semsey Albert Abaujmegyében, Kautz Gyula, Köldváry Miklós, Rónay Játézint Győrmegyében, Fekete József, Pelti Ádám Maros Vásárhely, Zsedényi Eduard Szepesmegyében, b. Med­­nyánszky Dénes Selm­eczmegyében, Bud­ay Sán­dor Beregmegyében, Fest Imre Szepesmegyében, Szőgyéni L­ászló, gr. Zichy Ferdinand Fehérme­gyében, Hollán Ernő, Bezerédy László, Szabó Miklós, Széll Kálmán, Radó Kálmán, Ernuszt Kelemen Vasmegyében, Szentiványi Adolf, Mo­­­locsányi Pál Liptómegyében, Pulszky Ferencz, Muszlay Sándor, Huszár István, Nógrádmegyé­­ben, Berényi Ferencz, Rudnyay István Nyitra­­megyében, Kazinczy István, Szirmay Ödön, Za­­lay István, Harkányi Károly Zemplén megyében, Thuri Sámuel Hajdúkerületben, b. Splényi Béla Körmöczbányán, Császár Bálint Sepsi Sz.-Györ­­gyön, Petrovay Ákos, Nehreberzky Sándor Ung­­megyében, Szitányi Ulmann Bernát, Mátlay Lajos Trencsénmegyében, gr. Csáky Tivadar, Raisz Konstant Szepesmegyében, Csörghe László Abaujmegyében, gr. Eszterházy Pál veszprén­­megyében, gr. Zichy Jenő Bilirmegyében, Krajt­­sik János, Szappan, Buzinkay Pál, Turcsányi Ede, Kuba János, Brogyányi Vincze, Ocskay Rezső, Wodianer Albert Nyitrm­egyében, Ko­vach László Hevesmegyében, Radvánszky Ká­roly Zólyommegyében, Joannovics György, Ma­ltin Aurel, Gränzenstein Gusztáv, Vlad Alajos Krassómegyében, Siskovics Tamás, Térey Bál Baranyamegyében, ifj. báró Rudics József, La­­tinovics Vincze, Somssich Pál Bácsmegyében, Perczel Béla, Szeniczey Ödön Tolnamegyében, Ormos Sándor, Bolms Zsigmond, Román Arad­­megyében, gr. Zichy Feraris Mosonymegyében, Juszt Kálmán Turóczmegyében­, Zmeskál Zoltán Árvamegyében, Janicsáry Sándor, Ivacskovics György, Róth László, Fülöp Lipót Temesme­­gyében, Horváth Mihály Szegedmegyében, b. Kemény Gábor és Török Dániel Gyulafehérvá­­rott, Szentpályi Jenő Ugocsa megyében, Jo­­ncsen Döme, Klobusiczky Péter Biharmegyében, Boros Pál, gr. Degenfeld Béla Szatmármegyé­­ben, Stoll Károly Nagy-Bányán, Jankovics An­tal Mosonymegyében, Bay Ferencz Beregmegyé­ben, Vitulay József Trencsénmegyében, Ne­­deczky István Temesmegyében, Kaldrovics An­dor, Várady János Barsmegyében, b. Perényi Zsigmond Ugocsamegyében, Zeyk Károly és Hosszú József Kolozsmegyében, Halassy Gyula Beszterczebányán, Zeyk József és Gál Miklós Aranyosszék, gy. Mikó Imre és Szabó József Kolozsváron, Késmárky József, gr. Zichy Manó, Ányos István Veszprénmegyében, Uhlárik, Kvas­­say László, Szilvay Károly, Urbanovszky Ernő, Ocskay Rudolf Trencsénmegyében, Ónossy Má­tyás Temesmegyében, Pribék Antal, gr. Rütt­ler Sándor Ungmegyében, Lehoczky Egra, Plachi Lajos Zólyommegyében, Juszt József Turóczme­­gyében, Gajzágó Salamon, Simay Gergely Sza­mos­újvárt, Paszt Vilmos Versetz, Ordoily Pál Komárom, gr. Forgách Antal Losoncz, Betbey Kelemen, gr. Betlen Sándor Belsőszolnok, Tóth Vilmos, Jesenszky Lajos Nyilrán, Szabó Imre Pápa, Horváth Döme Kecskemét, Ramicher Ja­kab, Kapp Gusztáv N.­Szeben, Melás Vilmos, Lindnem Gusztáv Kőhalomszélen, Bőmches Fri­gyes, Wächter Emil Brassó. Baloldali: Ghyczy Kálmán Komárom, Györffy Gyula N.­ Várad, Ambrássy Gyula Esztergom, Gubodi Sándor N. Kőrös, Nagy János Pozsony, Luksics Bódog, Beliczey István Békés­­ Gyula, Kollár András Esztergom, Eőry Sándor Győr, Ghyczy Ignácz, Zámory Kálmán Komárom, Kub­inka Ferencz Nógrád, Salamon Lajos Fehérmegye, Horváth Elek, Szalay Sándor Vasmegye, Dőry János Tolnamegye, Péchy Tamás, Gróf Károlyi Ede Abauj, Oláh Miklós Hajdu-Dorogh. b. Pod­­maniczky Frigyes Szarvas, Zah­ornáczky Bálint

Next