Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-22 / 12. szám
téren, a választásokra befolyásban, a helyhatósági körben — a közvélemény nyílt megérhetése. Ezen czélú hatáskör betöltése érdekében, — időnként nyilvános közösszejövetelek fognak tartatni, rendszerint N Kállóban, rendkívülileg a felmerülő érdekekhez képest bárhol a megyében eleve kitűzendő helyen; — sőt egy állandó társaskör is szerveztethetik N.-Kállóban, melynek helyiségei az elvtársak rendes gyülhelyéül szolgálandnak. II. A társulás tagjai : lehetnek polgári becsülettel bíró minden férfiak, kik a társulás elfogadott irányelveit aláírják. Kik állandó társaskör szervezéséhez járulni kívánnak : — azok a résztvevők számának, s a költségvetésnek arányaihoz képest kiszámítandó évi tagdíj fizetésére magukat külön aláírással kötelezik, — azonban az évi tagságdíj maximuma 10 irtot nem haladható összegben már eleve megállapittatik. Az aláirás egy év tartamára, jelenben 1870 ápril hó végéig kötelez. III. A társulás ügyeit vezeti : A) a közgyűlés, mely egy évben rendszerint kettő tartatik u. m. június és deczember havában, fontos okoknál fogva 10 elvtárs kivánatára,vagy ha az elnökség szükségét látja több is tartathatik : — minden közgyűlés ideje a társulás tagjainak, —• 8 nappal előbb szétküldött, külön meghívó levéllel tudtul adatik. A közgyűlés, s általán az ügyek vezetésére, az érdekeltség a maga kebeléből választ két elnököt, egy titkárt, egy pénztárnokot s huszonnégy választmányi tagot. A közgyűlés a jelenlevő elnökök egyike által megnyitatván, a választmány eljárását bírálja, s tudomásul veszi, és a napi politikai kérdések felett tanácskozik, végre a deczemberi közgyűlésben határoz, a pártszervezet további egy évre fenntartása kérdésében. Tanácskozása tárgyául szolgál, a választmány által megállapított költségvetés felülbírálása, s fedezetérőli gondoskodása, —• a pénztárnoki számadásnak meghatalmazott kiküldöttei által megvizsgálása, s az arróli jelentés felett határozat. Továbbá tanácskozás tárgyául szolgál minden írásban vagy élőszóval előadott javaslat, azonnal, vagy a közgyűlés által kitűzött időben, a házi szabályok megváltoztatása iránti javaslatok azonban, mindenkor csak a következő közgyűlés tanácskozási rendében vétethetnek fel, s ez az érdekeltséggel eleve közlendő, — ha a társulás végre a pártszervezet további egy évre fenntartását határozza, — ez esetben a társasköri tagdíjak, minden további szervezkedésnél újból befizetendő]. A közgyűlés 31 elvtárs jelenlétében határozatképes, és jegyzőkönyvét az elnök és két kiküldött tagja által hitelesítteti. 1) A választmány : rendszerint N.Kállóban minden bizottmányi gyűlést előző este, s a bizottmányi gyűlések napjának délutánján tanácskozmányt tart kebeléből választott elnök vezetése mellett : — rendkívülileg 10 elvtárs kívánatára, vagy az elnökség midin szükségét látja többször is, s azon helyen, hol a pártérdek megkívánja. Tanácskozási tárgyalul szolgálnak, írásban vagy előszóval előadott javaslatok, s napi politicai kérdések. Kiváló feladata a választmánynak a pártfejlesztés, a társulás anyagi ügyeinek vezetése, —állandó társaskör alakulása esetében, — állandó helyiség felvétele, beszerelése, felügyeletben tartása, s politicai lapokról gondoskodás. A választmány 7 elvtárs jelenlétében határozatképes, s jegyzőkönyveit elnöke és egy kiküldötte által hitelesitetti. C) Az elnökség : a tanácskozásokat vezeti, — azok méltósága, higgadtsága, s rendére felügyel, s ezek fen nem tarthatása esetén a tanácskozást egy órára felfüggesztheti, — ennek sikeretlensége esetén fel is oszlathatja, — de ugyanakkor egy másik gyűlési időt 8-ad napon belül kijelölni köteles. A társulást tagjai irányában, s minden szükséges esetben az elnökség képviseli. D) A titkár : A közgyűlési, s választmányi tanácskozások jegyzőkönyveit vezeti, s midőn szükséges kiadományozza. E) A pénztárnok : A társulásnak szabad ajánlat útján kötelezett költségfedezetét az ajánlattétellel azonnal, vagy a társaskör tagsági évi díját az aláíráskor egészben beveszi, a takarékpénztárba betétkönyvre elhelyezi, s onnét a szükséghez képesti részletekben kiveszi. A pénztárnok egyszersmint gazdája a társulásnak, gondoskodik összejöveteli helyiségek fölvételéről, s ha állandó társasköri helyiség van, — annak tisztasága, rendje, s kiszolgálata ellenőrzéséről, — s minden kiadásokat, a választmány megállapítása folytán, felelősség alatt teljesít. Mind e tisztességek dijazatlanok, s ügybuzgalomból teljesitendők. IV. A tanácskozások rendje s kihatása : akként szabályoztatok, — hogy szállási jogot, csak az elnökségnél szokásra bejelentést s az elnökség által szállásra felhívás ad. Szavazat szükségében a szavazás titkosan történik. A társulás határozata annyiban minden elvtársat kötelez , hogy esetleg eltérő nézetének érvényesíthetését kizárja, s véleményével semlegességre utalja. Ezen korlátozás azonban személyes kérdésekre ki nem terjed. V. A társulás felosztása. A határozatképes közgyűlés kétharmad többségének határozata alapján történik, — mely a társulás vagyonának, s illetve társasköre bútorainak nyilvános árveréséről és valamely megyei közczélra átszolgáltatásáról intézkedik — s az átszolgáltatás ellenőrzéséről meghatalmazás utján gondoskodik. Elfogadtatott az 1850 mártius 2-án tartott alakulási tanácskozmányban. esemény merült fel, melyet jónak látok a t. olvasó közönséggel megismertetni. Hetven községben midőn a választók összeirása javában folyt, érdekes összezörrenés történt H. L. és J. Á. gazdatiszt között. — H. L. úr — ki különben is a m.haszoni választókerülethez tartozik, ragaszkodása és elvhűsége bizonyítékát vélte adhatni azáltal, hogy pártja részére a lehető legtöbb választót írasson be, habár a választási censust meg nem üti is; mig másrészről a választóképes polgárok beírását, ha azok ellenzékiek valának, minden módon akadályozni igyekezett. Egy ily választásra jogosított egyén fölött, — kinek választási jogát maga az elnök minden kifogásnélkülinek nyilvánitá — támadt azon meglehetősen éles és szenvedélyes szóvita, melynek durva modorban tartott kifejezéseit elhallgatom ugyan , de azt N. L. ur politicai éretlenségének s türelmetlenségének bizonyítványául szükségesnek látom felemliteni, miszerint a t. ur ellenfelét P. A.-t ezen szavakkal akarta a választási jog élvezetétől elüttetni : „Önnek itt szava nincs, mert ön csak gazdatiszt; én pedig 500 hold földdel bíró tekintetes ur vagyok.“ Pedig tudhatta volna H. L. ur hogy P. A. egy oly hires ős, nemes család tagja, kinek választási jogát qualificátióján kívül is a democrat alapokra fektetett 1848. V. t. ez. is tiszteletben és sértetlenül kívánta hagyatni. H. L. urnak fentebb idézett nagy úri gőgös kifejezése, miszerint a választási qualificátióit 500 holdtól szeretné függővé tenni, botrányul sőt nevetségül szolgált a jelen volt mindkét párt értelmesebbjei előtt, — egyszersmind élénken emlékeztet bennünket boldog emlékezetű (??) Windischgrätz eme jelszavára: „Der Mensch fängt beim Baron an.“ Helven. LEVELEZÉSEK. — A beregmegyei tiszaháti választókerület választóinak összeírásánál egy oly érdekes TÁRCZA. Pesti levél. Egy lélekfurdaló história. — A purim bál — A hangversenyek. — Az egy évi önkénytesek. — Jobb láb széna — bal lát szalma. Különös sajátsága az emberi természetnek, hogy midőn valamit tud, pl. az úgynevezett „chronique scandalilse "-ből, úgy minden egyebet, habár fontosabb is, háttérbe szorit; ily kis história furdalja lelkemet s azért ép ennel kezdem, hogy annál nyugodtabban beszélhessek más egyébről is . A nálunk nagy hírben álló IC grófról szól az adat — ki mellékesen legyen mondva, bálrendezői tehetségének s deli termetének köszöni nagy renomeéját— fölnevezett gróf P.........grófnál volt egy „soiréo dansante“ra meghíva, órákig járták már a csárdást oly annyira, hogy a nők már csak alig tudtak lihegni, mi a házi urat egy franczia négyes rendezésére sarkalló, de a mi K. grófunk, ki különös előszeretettel látszik viseltetni a nemzeti tüncz iránt, ellenszegül a háziúr ama rendeletének, a mennyiben a czigánynak 400 frtot odacsap e szavakkal : „Kuzd a Félre Kati“-t, a czigány természetesen kettőzött tűzzel kezdé, de a háziúr erélyesen megtiltó, mire K. hevesen ellenkezik vele s szóval a négyes és csárdás vitából párbaj fejlődött, melynek végeredménye az jön hogy K. F.-nek 5 ujját majdnem egészen levágta. Ezt azután különös vendégjognak nevezem. Miután e históriát — mely magába véve talán érdektelen — elmondtam, kő esik le szivemről s áttérek olyanokra, melyeket úgy se burkol többé homály. A farsang, melynek csak múlt héten hallatszott hattyúdala, azon részeg emberre emlékeztet, ki még halála ágyán is utolsó kérelmének teljesítését kéri, mely nem áll másból mint egy ieze húrból, azon különbséggel, hogy a farsang nem halálos ágyán, hanem pláne holta után kért még egy bált, melyet „Purim bál“ né alatt meg is kapott, s minden várakozást fölülmúlt, mivel a bál kifáradt a közönség újult erővel lépett a redoute termeibe, melyek tömve voltak nem csak „purimistákkal“, hanem voltak ott egész, fél és firtli mágnások. Ott volt a többi között Jókai is, ki azonban, mint azt az egész világ is tudja, a föntemlített 2 osztály egyikébe se tartozik s nem is fog, a közönség lelkesült éljenzéssel fogadta s valóban szeretném tudni vajjon némelyek ezután is megmaradnak-e azon állításuk mellett, hogy Jókait csak a suszterinasok s utczaseprők éljenzői, különben olyanoktól, kik a lövöldében 3—4000 emberre azt mondják, hogy körülbelül 20—30 volt ott, az is kitelik, hogy a báli közönséget mezitlábos suszterbábnak nézik. E bállal bezáródott a redoute a bálok előtt és megnyílt a hangversenyeknek, melyek ez idén oly nagy számban vannak, mint talán még soha. Volt már 3—4 jótékony czélú hangverseny, azonfelül rendezett Deutsch Vilmos hazánkfia is egyet, kit mint művészt úgy is eléggé ismertünk, hanem ezen hangversenye által fényesen bebizonyító, hogy méltó arra, hogy a legelső rangú művészek közé soroltassák, a közönség szűnni nem akaró taps és eljönnés hálálta meg azon élvezetet, melyet Deutsch e hangverseny által nyújtott. lendeelt továbbá Brahms nagyhírű zongoraművész Eckhausennel egyetemben hangversenyt, kit a lapok eléggé magasztalni nem tudnak, várjuk még Pattit, Strauszt a hires „Donau WalzerrTM“ és inter alia megemlítek még egyet, mely valóban méltó is a megemlítésre , a helybeli g. dalárda javára rendezett az ifjúság conczertet, melyben nehány kitűnő tag is részt ven, különösen : Pauli, Helvey k. a. (Kocsis J. visszalépett) Weisz Józsefné az előadott darabok közül a nevezett művészeken kívül legnagyobb tetszésnek örvendett „Nyitány“ „Szép Melusinához“ Mendelssohntól 8 kézre előadták Érdy Gründut. Sulkovszky I. és Seidl, mind a négy korukhoz képest kitűnő tehetséget látszanak leírni és különös dicséretet is érdemelnek játékuk finomsága és a tactus szigorú megtartása miatt. Ami pedig a dalárdát illeti, arról elég annyi, hogy sok más dalárdának méltó előképül szolgálhat. A hangversenyekről lévén szó, eszembe jut mily különösnek tűnik, midőn egy közlegényt látunk páholyban v. körszékben ülni, ez pedig igen gyakori, mert ifjaink beköszöntöttek katonáknak (mint egy évi önkénytesek) és nem csekély csodálkozást gerjesztenek káplárjainkban, mivel a 2—3 hónapig tanulni szokott gyakorlatokat ők 1—2 nap alatt tudják s egyik káplár bámulva beszélé el a hadnagynak hogy ezek az urak, még mielőtt megmagyarázta volna, tudták hogy melyik lába jobb és melyik a bal, és még pláne „széna — szalma nélkül. Lajkay Béla: Pazony, mart. 19. Tisztelt szerkesztő úr. Becses lapjában sokféle megyét s vidéki tudósításokat olvasunk, a jelen képviselői-választási mozgalmakról —• úgyhiszem nem lesz felesleg, ha mi is egy fris újsággal szolgálhatunk, f. hó 17-ikén midőn képviselőjelöltünk Somossy Ignácz hozzánk Pazonyba érkezett. — útjában még túl Oroson, lovas bandérium ment ebbe tisztelegni, melynek kisérete mellett érkezett Pazonyba, a nép öröme és harsány éljenei között, —• itt id. Elek Gáborhoz mint a választó-kerület tapintatteljes s köztiszteletben álló elnökéhez szállt, hol nem csak helybeli hanem vidéki jóbarátok s elvtársak várták képviselőjüket. Jó magyar vacsora s víg poharazás közt folytak tpasztal a jelölt hosszu életéért, a kerület korelnökéért, hazánk szerencsés jólétéért, — e víg lakomát csendes nyugalom váltotta fel 11 órakor, mert a viradandó napon sok teendő várakozott a vendég koszomra mart. 18-ka viradtán szép volt látni a lelkesült népet mint sietett csoportosulni, — Oros község választói megérkeztével háromnegyed kilencz órakor történt az indulás, Pazonyból Bogdányba a választó-kerület székhelyére, a menet 73 szekérből és számos lovasokból állott, mely egyik helységtől a másikig nyúlt. Túrán az ottani választók csatlakoztak a menethez. Ily fényes kísérettel történt a bevonulás a kerület székhelyére valóban öröm volt láthatni mit vívhat ki, egyesült erő egy nemzeti erény mely az ellenfél roppant vesztegetései daczára a fehér toll jelvénnyel díszített nép ezrei lelkesülve vették körül a balpárti zászlót, a jobbpártiak zászólója sűrűn lengett ugyan, de népe kevés volt, — valóban nem volt annyi népe mint zászlója, 10 órakor vette kezdetét a szavazás, délután fél ötre be lett végezve, mely idő alatt, Somossy Ignácz, 1023 szavazatot kapott, ezt a jobb párt látva felette gengének érezte magát. Székely Benedek elnök háromszori felhívására 9 szavazott, a többi belátva parányiságát jónak látta öveihez haza sietni. Ennek végeztével képviselőnk elé hivatván választói által harsány szűnni nem akaró éljennel fogadtatott, mindenki sietett az állásba hogy képviselőjét szóljani, s annak politikai hitét ajkairól hangoztatni hallhassa. Ennek történte után a választás elnöke Székely Benedek, és id. Elek Gábor kíséretében képviselőnk Székely Benedekhez szállásolt, holott lakoma és dal közt végződött a baloldal fényes diadala.-------Adjon Isten a hazában sok ily lelkesültséget. ........Antal. Magyar könyvészet. Közli ifj. Csáthy Károly könyvkereskedése Nyíregyházán. Aigner Lajos: Az elégiáról. Kosszorúzott pályamű. 8.-r. (154 lap) fűzve 1 ft. Baloh Tímár. A miniszterelnök bálja. Eredeti vígjáték 1 felvonásban N8-r. (23 lap) fűzve 20 kr. Cziráky Antal Mózses. A magyar közjog alapvonalai. szerző nyomán Hegedűs L. K. N8-r. (400 lap) fűzve 2 ft. Jókai Mór. Az uj földesur. Regény. Második kiadás. Két kötet. K8-r. (221; 243 lap) fűzve 1 ft. 60 kr. Kerékgyártó Árpád. Magyarország történetének kézikönyve. V. rész. A szatmári békétől II. József császár haláláig. 8-r. (VI és 215 lap) fűzve 80 kr. Rajka Teréz. Eléri új könyve. 110 benyomot képpel. 8 r. (VI és 128 lap) fűzve 80 kr. Schilling Frigyes Adolf, dr. A természetjog vagy bölcseleti jogtudomány kézikönyve összehasonlító tekintettel a tételes jog intézkedéseire. Dr. Werner Rudolf által. I. Egészen két kötetben 5 ft. Szabó Ignácz. A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első (118 lap) fűzve 60 kr.rész. Ábrákkal. 8.-r Szilágyi Ferencz a m. t. akadémiában 1868. nov. 16-án. A heidelbergi káté s a magyar s erdélyországi protestáns autonómia a XVIII. században. 8-r. (43. lap) fűzve 30 kr. Az unitáriusok háromszázados zsinatai ünnepélyének emléke. N8-r. (111 lap,) fűzve 70 kr. Az eddig, megválasztott országgyűlési képviselők névsorjegyzéke. ** Szabolcsmegyében a tiszalöki kerületben Bónis Sámuel, a bogdányi kerületben Somossy Ignácz, a n.-kállói kerületben Böszörményi László, a nyir-bátoriban Kállay Emma, a Kisvárosban Pilissy Lajos, a nádudvariban Molnár Endre, Jobboldali. Szlávy József, Bónyay Menyhért Pozsonymegyében, gr. Szirmay Ferencz Sárosmegyében, Keményffy Esztergommegyében, gr. Zichy József Pozsonymegyében, Aczél Péter Aradmegyében, Ivánka Zsigmond, Paczolay János, Majláth István Zlontmegyében, Olgyay Zsigmond, Prileszky Tádé, Szüllő Géza, id. gr. Zichy József Pozsonymegyében, Bánó József, Bujanovics Sándor, Berzeviczy Tivadar, Semsey Pál, Dienes József Sárosmegyében, Éber Nándor Széken (Erdély), Gáli János Oláhfalu, gr. Ambrássy Gyula, Molnár István, Kossuth Pál Zemplén megyében, Semsey Albert Abaujmegyében, Kautz Gyula, Köldváry Miklós, Rónay Játézint Győrmegyében, Fekete József, Pelti Ádám Maros Vásárhely, Zsedényi Eduard Szepesmegyében, b. Mednyánszky Dénes Selmeczmegyében, Buday Sándor Beregmegyében, Fest Imre Szepesmegyében, Szőgyéni László, gr. Zichy Ferdinand Fehérmegyében, Hollán Ernő, Bezerédy László, Szabó Miklós, Széll Kálmán, Radó Kálmán, Ernuszt Kelemen Vasmegyében, Szentiványi Adolf, Molocsányi Pál Liptómegyében, Pulszky Ferencz, Muszlay Sándor, Huszár István, Nógrádmegyében, Berényi Ferencz, Rudnyay István Nyitramegyében, Kazinczy István, Szirmay Ödön, Zalay István, Harkányi Károly Zemplén megyében, Thuri Sámuel Hajdúkerületben, b. Splényi Béla Körmöczbányán, Császár Bálint Sepsi Sz.-Györgyön, Petrovay Ákos, Nehreberzky Sándor Ungmegyében, Szitányi Ulmann Bernát, Mátlay Lajos Trencsénmegyében, gr. Csáky Tivadar, Raisz Konstant Szepesmegyében, Csörghe László Abaujmegyében, gr. Eszterházy Pál veszprénmegyében, gr. Zichy Jenő Bilirmegyében, Krajtsik János, Szappan, Buzinkay Pál, Turcsányi Ede, Kuba János, Brogyányi Vincze, Ocskay Rezső, Wodianer Albert Nyitrmegyében, Kovach László Hevesmegyében, Radvánszky Károly Zólyommegyében, Joannovics György, Maltin Aurel, Gränzenstein Gusztáv, Vlad Alajos Krassómegyében, Siskovics Tamás, Térey Bál Baranyamegyében, ifj. báró Rudics József, Latinovics Vincze, Somssich Pál Bácsmegyében, Perczel Béla, Szeniczey Ödön Tolnamegyében, Ormos Sándor, Bolms Zsigmond, Román Aradmegyében, gr. Zichy Feraris Mosonymegyében, Juszt Kálmán Turóczmegyében, Zmeskál Zoltán Árvamegyében, Janicsáry Sándor, Ivacskovics György, Róth László, Fülöp Lipót Temesmegyében, Horváth Mihály Szegedmegyében, b. Kemény Gábor és Török Dániel Gyulafehérvárott, Szentpályi Jenő Ugocsa megyében, Joncsen Döme, Klobusiczky Péter Biharmegyében, Boros Pál, gr. Degenfeld Béla Szatmármegyében, Stoll Károly Nagy-Bányán, Jankovics Antal Mosonymegyében, Bay Ferencz Beregmegyében, Vitulay József Trencsénmegyében, Nedeczky István Temesmegyében, Kaldrovics Andor, Várady János Barsmegyében, b. Perényi Zsigmond Ugocsamegyében, Zeyk Károly és Hosszú József Kolozsmegyében, Halassy Gyula Beszterczebányán, Zeyk József és Gál Miklós Aranyosszék, gy. Mikó Imre és Szabó József Kolozsváron, Késmárky József, gr. Zichy Manó, Ányos István Veszprénmegyében, Uhlárik, Kvassay László, Szilvay Károly, Urbanovszky Ernő, Ocskay Rudolf Trencsénmegyében, Ónossy Mátyás Temesmegyében, Pribék Antal, gr. Rüttler Sándor Ungmegyében, Lehoczky Egra, Plachi Lajos Zólyommegyében, Juszt József Turóczmegyében, Gajzágó Salamon, Simay Gergely Szamosújvárt, Paszt Vilmos Versetz, Ordoily Pál Komárom, gr. Forgách Antal Losoncz, Betbey Kelemen, gr. Betlen Sándor Belsőszolnok, Tóth Vilmos, Jesenszky Lajos Nyilrán, Szabó Imre Pápa, Horváth Döme Kecskemét, Ramicher Jakab, Kapp Gusztáv N.Szeben, Melás Vilmos, Lindnem Gusztáv Kőhalomszélen, Bőmches Frigyes, Wächter Emil Brassó. Baloldali: Ghyczy Kálmán Komárom, Györffy Gyula N. Várad, Ambrássy Gyula Esztergom, Gubodi Sándor N. Kőrös, Nagy János Pozsony, Luksics Bódog, Beliczey István Békés Gyula, Kollár András Esztergom, Eőry Sándor Győr, Ghyczy Ignácz, Zámory Kálmán Komárom, Kubinka Ferencz Nógrád, Salamon Lajos Fehérmegye, Horváth Elek, Szalay Sándor Vasmegye, Dőry János Tolnamegye, Péchy Tamás, Gróf Károlyi Ede Abauj, Oláh Miklós Hajdu-Dorogh. b. Podmaniczky Frigyes Szarvas, Zahornáczky Bálint