Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-05-09 / 19. szám

sza déli oldalára jutottunk súlyos mentési köl­tségekkel terhelt csekély vagyonunkkal, nem his­szük, hogy az igazgató úr által előterjesz­tett javaslatban foglalt belcsatornázási terve­zet lényegében kivihető, és általa ártér terü­letünk a déli vizek túláradásaitól megszaba­dítható lenne. Kivihetlennek tartjuk a tervet, mert az érterületnek éppen ezen nyirivizek által zak­latott része oly laza földréteggel bir, melyen a vizeknek korlátok közzé szorítása a lehetet­lenségek sorába tartozik, oly földfelülettel mely a közzéje erőszakolandó víznek első eré­lyesebb nyomására szét­mállnék, és e szerint nem mondunk sokat, ha azon tervet, mely szerint: a délről gyakran nagy erőben, és mennyiségben beömlő vizek ily természetű földből emelendő töltések közötti mértföldny hosszú vonalakon vezettetnének keresztül, a természetben kivihetetlennek tartjuk. De a földréteg alkalmas volta esetében sem volna a nyílt vizek levezetése a kérdéses terv szerint eszközölhető, nem volna először, mert a déli vizek által veszélyeztetett egész érterület a felső szabolcsi Tisza érterület­nek mélyebb fekvésű részét teszi, míg a kis Tisza úgy annak legemelkedtebb részén vo­nul keresztül, és igy a déli vizeknek a Tiszá­ba vezetése csak oly nemű fedett csatornák­kal eszközöltethetnék, milyeneket hegyi váro­sokban a távoli forrás vizek felvezetésénél használni szokás, ily nemű csatornáknak a déli vizek mennyiségének megfelelő mérvbeni kiépítése azonban emberi erőt meghaladó munka lene. Nem volna eszközölhető s­ár. Mert a déli vizek főcsatornájául szolgálandó kis Tisza ter­vezett kinyújtása után is zárt csatorna lenne, vagyis a Tisza vizének nagyobb állása idejére elzáratnék, mint hogy pedig a déli vizek nagy mérvű beömlésének időszaka a Tisza hólna­­pokig tartó tavaszi áradásával ugyan­azon egy időre esik, az­az a főcsatorna éppen ak­kor lenne elzárva, midőn a déli vizek áramla­­ta legdúsabb, így alig képzelhető oly aszályos tavasz, melyen a felső szabolcsi értér terület­e calamitástól ez után megmenthető lenne. Hogy végre a javaslat szerint körültöl­­tendő mélyebb fekvésű tavak a déli vizek be­fogadására elégtelenek lesznek, azt a­ki a kis Tiszán m­enti értér területet meg nem nézi, egy tekintetre átláthatja, pedig fájdalom­ két­ségbe ejtőleg száraz tavaszunk van. Azért bátorkodunk ujjabban is kijelente­ni, hogy mi nem látjuk oly közel­jövőben az a­z úr által jósolt boldog időt, a­midőn egy nagy termékeny terület lesz biztosítva a szor­galom számára, s megmentve egy vidék a veszélytől, és nyomortól, hanem majdcsak lementén dicsérjük a napot. egy rétközi. Azokat, melyek a csillárok fénytengerében oly bájosaknak látszanak, elkápráztatva szemeinket a roppant kölcsönzött pompa és fény, megmerevítve bennünket a fest és a bó­­koló hajlongás: alig várjuk hogy mehessünk a szabadba, szívni a természet éltető üde levegőjét, látni a föld virá­gait, melyek eredeti egyszerű színeikkel oly szépek, oly elragadók, nézni a szőke Duna hullámait, melyeket átszel­­del a gőzhajó és a halászok csalnoka, ez most itt az élve­zett, ez a mulatság; az elhagyott közhelyek megnépesül­­nek, és a természet feltámadását siet ünnepelni mindenki. A Dunaparton andalogva, elgondolkozunk az új rak­partról a Dunát gondolatunkban már szabályozva látjuk, már járunk a hídon, melynek ugyan még terve sincs ké­szen, számolgatjuk az összeget, melyet meggazdálkodunk, ha a lánczludat a kormány átveszi. Eszme rokonságnál fogva, itt eszembe jut, hogy a főváros szépítésére a kép­­viselőház által megszavazott „magyar sorsolási köl­csönre“ az aláírások a pri 28-kán délelőtti b órától, délutáni 4 óráig történtek meg, és­pedig Magyaror­szágot illetőleg, csupán a magyar földhitelintézetnél,­­ Bécsben a földhitelintézetnél, az Escompte Gesellshaftnál, és a Rothschild bankházánál. A tervezett 300 ezer sors­jegyből jelenleg 240 ezer bocsáttatik ki. A kibocsátási ár minden sorsjegy után 94 frt. Az egész kölcsön 50 év alatt 128 húzás által törlesztetik le. A nyeremény­öszveg az első években 1,110,000, a végső években közel 3,000,000 frtot tesz. Egy egy húzás alkalmával a legnagyobb nyere­mény 250 ezer és 100 ezer frt közt változik, mely minden adólevonás nélkül fizettetik ki. Az első sorshúzás 1. évi augusztus 15-kén lesz 250 ezer frtos, a második f. évi november 15-kén 100,000 ftos főnyeremén­nyel. Nagyban folynak az előkészületek az országos dalár­­ünnepélyt rendező bizottság körében is, mely húsvét első napján tartotta első gyűlését gr.Széchényi Ödön elnöklete alatt. Ez alkalommal elfogadtatott a Keresztszeghy Antal debreczeni mérnök azon ajánlata, hogy a dalcsarnok a városliget azon pontján állíttassák fel, hol a tűzijátékok szoktak tartatni; ennek folytán a mérnök úr kiküldetett, hogy május hó 10-kéig készítesse el a tervezeteket, és mutassa be a szakértőkből kiküldött bizottságnak. E terv­vel álalaban megvan a főváros elégedve, mert az árnyas város liget kellem­etes helyet fog nyújtani a közönségnek de akusztikai tekintetben is kitűnő előn­nyel bír, minden e czélra fordítható szabad terek felett. Még nagyobb mérvben van elfoglalva a Battyhány L. temetése rendezésével megbízott városi bizottmány, mely­nek közelebbi ülése alkalmából történt megállapodás foly­tán a minisztérium fel fog kéretni, a múzeum nagy csar­nokának átengedésére, hogy abban a nagy halott hamvai az áthelyezés napján köz­szemlére lehessenek kitéve; el­határoztatott három nagy zászló készítése, melyek közzül egy az ország egy a főváros,egy pedig a grófi család szí­neit fogja viselni. A gyászrovatai és a koporsó vörös bár­son­nyal lesznek bevonva, a gyászkocsit vivő hat lovat, hat magyar díszruhába öltözött férfi fogja vezetni; e mel­lett gondoskodva lesz bandérium szervezéséről, a zenede is fel fogván kéretni gyász­zene rendezésére. Még egy borzasztó szerencsétlenséget írok meg. Ó- Budán f. hó 23-ban hajnalban, az ottani szeszfinomitó tár­sulat gyárhelyiségében tüz ütött ki, mely néhány óra alatt a telepitvény legnagyobb részét hamvasztotta el. Borzasz­tó látványt nyújtott e tűzvész, melyet a szeszfinomitó ké­szülék felrobbanása idézett elő, amelynek katlanában 120 akó szesz volt. 16 munkás közzül némelyek már dolgoz­tak, némelyek még aludtak midőn a felrobbanás történt, és sokan elaludtak örökre, mert a 16 közzül 12 egészen ös­­­szeégett, a szerencsétlenek négyen menekülni akartak a legirtóztatóbb halál torkából, és az ablakon ugráltak le az emeletből, de csak egynek sikerült a szabadulás, hárman pedig annyira összezúzták magukat hogy életben mara­dásukhoz kevés remény van. Most pedig bezárom e már is bosszúra nyúlt levelet azon ígérettel, hogy ha unalmas nem leszek, ezután is szolgálok fővárosi újdonságokkal. Isten velünk 1 r.. .1... Fővárosi levél. Pest, april 30, 1870. Tisztelt Szerkesztő ur. Alig van az irodalom terén kellemetlenebb helyzete valakinek, mint egy fővárosi levelezőnek, a ki t. i. a fő­városi érdekesebb eseményeket akarja meg­írni valame­lyik lapnak. Hányszor ültem már Íróasztalom mellé, hogy a szerk. urnak lett ígéretemet beváltom, s hetenként tudó­sítom a napi eseményekről, és mi történt rendesen? hoz­zák a lapot, elébb végig futom — gondolom — s csak azután írok, és íme az újdonság ott van szóról szóra be­tűről betűre; bosszúsan ugrottam fel mindanyiszor író­asztalom mellől, én nem foghatom meg hol teremnek, de anyi itt az újdondász, hogy ha a „Constablerek“ minde­nütt oly hirtelenséggel ott teremnének, sokkal kevesebb rendőri kihágás történnék híres Pest városában. És épen ez oknál fogva nem is irtam­, minek írjak, hisz a szerkesztő úr hamarabb elolvassa a lapokból, mint az én levelemből az újdonságot, s ha akarja, egész kénye­lemmel átveheti. De most mégis más gondolatra jöttem. Ne mondja azt a „Tiszavidék“ c. olvasó közönsége, hogy ollózott híreket olvas, ezután veszek magamnak fáradtságot, és gyenge erőmmel fogom lerajzolni a fővárosi nevezetesebb esemé­nyeket. A főváros lakói előtt semmi sincs kellemetesebb mint a tavasz ébredése. Kifáradva a télnek fullasztó légbe­n irt vigalmaiban, megunva nézni a hazug pírral festett ar­„Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805.“ 8) A szobor a kül­lői, akkori időbeli viseletében rókatorkos mentével, ma­gyar nadrágban, kis galléru köpennyel, szöllő lugas elölt lantiéi baljában ábrázolja, jobb kezével a collegium TM,­­ illetőleg az utczára mutatva melyben élt. Kelt Debreczenben april 20. 1870 Sombori Imre, udvari tanácsos az emlékkert társulat elnöke. Felhívás pályázatra. Debreczenben az emlékkert társulat, Csokonai Vitéz Mihály emlékeUl egy éremszobrotj készíttetett bronzból, melyet — ha az alapkövezet és gránit talapzat ülepedé­se több időt nem kíván, — még ez évben fel fog állítatni. A szobor lelepzési ünnepélyhez egy dicsköltem­ény kíván­tatik versekben. A legjobb műre 40 darab arany jutalom van kitűzve. Felhivatnak hazánk költői, hogy pályázni, és munká­ikat idegen kézzel leírva, jeligés levél mellett, folyó évi szeptember 30-áig ily czim alatt: „Emlékkert tár­susatnak Debreczenben“ beküldeni m­él­t­ó­z­t­ass­a­n­a­k. Felesleges gondosságból kiemeltetnek a leglénye­gesebb tudnivalók. 1) Az emlékkert-társulat egy magán­egylet, mely azt tűzte ki feladatául, hogy azoknak, a kik Debreczen városban, magokat kitünőleg érdemesítették, emléket emeljen. 2) E végre az egylet a város és a colle­gium beleegyezésével a reformátusok nagy temploma és collegiuma közti négyszögü tér hozzá véve a keletről szomszédos szabálytalan tért is, — két — csak a főút ál­tal elkülönzött kerté alakította át mind kettőt vasrácsozat­­tal keritettvén. 3} Ezen két kert Vass Pál főiskolai kertész által rendeztetett és díszes állapotban tartatik a társulat pénztára segítségével. 4) Ugyan ezen kertek nagyobbiká­­ban van már egy emlékkő, az 1849. aug. 2-ki csata alkal­mával Debreczen alatt elvérzett honvédek emlékére. 5) A kissebbikben fog felállittatni a Csokonai Vitéz Mihály 8 láb magas érez szobra, 13 láb magas gránit talapra. — A szobor háttal több tanári lakházakra, nézni fog balról a reformátusok nagy templomának északi frontjára — egye­nesen a honvéd emlékre, — jobbról a reformált collégi­umra, és ennek keleti részén kezdődő „darabos utczára” melyben a megünnepelt költő született lakot és meghalt. 6) Nevezett Darabos utcza mentében kezdetett meg a ref. collegiumnak négyszögre kiépítése e folyó év márczius hó végén. 7) A talapzatra belesz arany betűkkel vésve: Vegyes hírek. = Szerencsés szerencsétlensége«, as­­szony, városunkban több ház tulajdonosnője e napokban egy újonnan épült házának padlásán nézett szélylyel s • mint a szarufákat vizsgálgatta, hátra felé lépdelt s nem í­ tt l­e,1<is?!",e ,hogy a nyitva álló padlás ajtóig eljutott, s azon körülbelül két öl magasságból lezuhant, azonban oly sze­­rencsésen jutott le, hogy az ijedelmet leszámítva semmi­­ sérülése nem történt. „ 13 kereskedés. A mint értesültünk „Klimó és Holvay“ jó nevű és hitelű debreczeni kereskedők a jovő hóban városunkban díszesen berendezett divat és vá­­szon kereskedést fognak nyitni a Pazony utczában a Ko­­bilicc féle házban. =. Korcsmár verekedés. Múlt vasárnap dé­lután a debreczeni utón les­z alsó korcsmában a honvédek és az ugyancsak magyarajku sorkatonák közt előbb szó­váltás, majd verekedés történt, mire, a császári és királyi elnevezés fogalmának téves magyarázgatása szolgált ala­pul. A veszekedésbe néhány civil legény is beleegyele­­det, s előbb a szuronyok majd a botok szerepeltek, sőt lö­vés is történt. Hallomás szerint mintegy hatan sebesül­tek meg. 0 az a Sábel , az a Sábel. A Nyiregy­házán is nagy a panasz hogy a do­­hánylözsökben e legkedveltebb szivar­fajok nem kaphatók Ha már egyed árulás van, tessék a közönség igényei ki­elégítéséről is gondoskodni. A Szabolcsmegye folyó hó 3. tartott bizott­­mányi ülésén a báth­ori járási lelepet főszolgabíró helyébe Vay István főszolgabirává, Újlaki György alszolgabirává, Jármy Jenő esküdté választatták.­­ A nagykállói dalárda­i hó 15-én tánczvnga­­tommal összekötött kirándulást rendez. = M­ü­ll­e­r tánczmester folyó hó 14-én a nagyven­­déglő termében gyermek­bált fog tartani, melyet másfél óra m­úlva a felnőttek lánczmulatsága fog követni.­­ A görög katholicus templom elhanyagolt külse­jére felhívjuk az illető városi hatóság figyelmét — az eresz alatt a kőfal egy jó része le van omolva, s félő, hogy óvó intézkedés nélkül még valakit agyon is üthetnek a lehűld kődarabok. = F­perj­esen legközelebb magyar heti­lap indul meg, szerkesztendi Vétsey Tamás, kiadja az eperjesi ke­­resk. bank s főleg a felvidék ipara és kereskedelme érde­keit képviselő.­­ Párisban egy fiatal háziasszony, vásárlások végét elküldé szakácsnéját s egyedül ő áll a konyhába, mi­dőn belépet egy vadtekintetü tolvaj s éles kést forgatva kezében az ezüstnemüket követelé. Az asszony hogy időt nyerjen, egy a konyhában levő szekrényre mutatott, me­lyet csekély fáradság után fel is tört; azonban nem igen kedves meglepetésre ott nem ezüstöt talált, hanem egy markos gránátost, ki azonnal nyakon csípte őt s vitte a rendőrséghez. Mielőtt eltávozott volna, udvariasan meg­­bajtá magát a háziasszony elött, s e szavakkal vett búcsút: „Legyen szives engemet asszonyom excusálni szakácsné­­ja előtt, szerettem volna megvárni őt, hanem e kis inter­­raelzó folytán nem lehet.“ — Nagyváradnak is lesz nemsokára légszes*­­világitása. A lángok száma aláírások utján biztosíttatott. — Bojer huszár kapitány édes­atyát ápril hó 20-kán kisértük örök nyugalomra, életének 87-dik évében. Az összes itt állomásozó tisztikar és a városi tisztviselők nagy része nem mulasztotta el e­légtisztele­­ten megjelenni, béke az elhunyt poraira. * M.-S­z­i­g­e­t­b­e­n, nagypénteken a rom. kath. tem­­­plomban a Krisztus koporsóját ábrázoló ravatal m­eggyu­­ladt s össze is égett.Komolyabb veszély a rögtön érkezett segítség folytán nem történt. R­a­i­n­e­r Pál belügyminis­­ter betegsége mind súlyosabb, s nem tudhatni mikor ve­heti át tárczája vezetését.­­ A horvát országgyű­lés ápril 20-kan nyílt meg de nem lévén határozatképes az ülés elnapoltatott. — Debreczenben a nagytemp­lom előtti oltott akáczfák tömeges kiszáradását a föld szí­ne alatt ott keresztül vitt gázcső kilyukadása okozta, hol a kihányt föld annyira telve volt gázzal, hogy a munkásokat majd megfojtotta.— A Corvina olcsó és népies olvas­mányokat kiadó társulat, felhívja a közönségek lelkészeit, tanítóit, jegyzőit ügynökség vállalására százalék mellett. — A vizsegrádi vára vonatkozólag Türr István in­dítványt tett, hogy a rom javittassék ki s a nemzet fényé­nek és nagyságának emez emléke ne engedtessék át az enyészetnek. — A S.-Pataki állami képezde már meg­nyílt Nagyváradon az izraelita haladó párt fele­kezeti iskolát akar felállítani s e ezélra a gyűjtéseket már meg is kezdette. — Fanorván, Temes megyében nagy mennyi­ségü régi pénzeket találtak, melyek többnyire a 16. szá­zadból valók. — Nagyszombaton egy ottani korcsmáros leá­nyát ismeretlen tettesek meggyilkolták mig atyja távul volt. — Kraszna megyében hamis tízforintos bank­jegyek jöttek forgalomba. Fényképezés után készülvek és könnyen felismerhetők. — Budán egy idő óta napirenddé váltak az ön­gyilkossági és szerencsétlenségi esetek. A háromszorta nagyobb Pest nem mutat fel annyit. — Nép­nevelés jöjjön el a te országod Csak nem pirulva kell tollunkhoz nyúlni, midőn a nagyobb részt protestáns hitfelekezetü város és épen egyháza hívei életéből oly vastag babonáról teszünk említést, mely Nyí­regyháza ezen különben ifjú város évkönyveiben páratlan és virágzó iskoláinak jótékony befolyása a nép felvilágo­sodása mellett csak nem hihetetlen. Egy szomszéd asszony

Next