Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-08-27 / 35. szám
Újdonságok. — A debreczeni városi törvényszékhez tartozandó járásbíróságokba a községek és népes puszták mikép beosztása iránt, az igazságügyminiszter rendelete folytán, vélemény adással megbízott küldöttség beadta jelentését. A küldöttség véleménye szerint: 1. A debreczeni járásbírósághoz beosztandók: Debreczen összes pusztáival, továbbá a Józsakertek, Sámson, Tamási és K. Bagos pusztákkal, Vámos-Pércs, Fülep pusztával, Mártonfalva, Asszonyrész, Monostorpályi, Fehértó pusztával, Mike-Pércs, B.-Ujváros, Horth pusztával, mintegy 70.000 lakossal, s mintegy 280,000 cat. hold területtel. 2. A szoboszlói járásbírósághoz: Szoboszló, Angyalháza pusztával, Nádudvar, Szováth, Kaba, Kiskaba pusztával, letétien, Báránd, Sáp, Dancsháza, mintegy 120,000 cat. hold területtel. 3. A derecskei járásbírósághoz : Derecske, Sáránd, H.-Bagos, Tépe, Konyár, Pocsaly, Esztár, Szenczida, Gáborján, Földes, mintegy 22,000 lakossal s körűlbelől 72,000 cat. hold területtel. 4. A székelyhídi járásbírósághoz: Székely hid, Diószegh, Egyed pusztával, Nagy- , Léta, Uj-Létával, Vértes, Reszege pusztával, Kokad, Álmosd, Bagamér, Ér-Kenéz, K.-Semlyén, Mihályfalva, Vasad, Piskolt, Gálos-Petri, Ér-Tarcsa, Ér-Adony, Ér Keserü, Asszonyvásár, Kis Kereki, Ér-Olaszi, (Svábolaszi), Miklós, Kóly, Szent-Jobb, Szent-Imre, Félegyháza, Gyapoly és Kozmafalva pusztákkal, Vajda, Jankafalva, — j mintegy 45,000 lakossal, és körülbelül 100,000 cat. holdterülettel. És igy a törvényszer: területe tenne körülbelül 1 630,000 cat. holdat, 172 000 lakossal. magyar nép mindég bizonyos előítélettel viselhetett, az ipar, s kereskedelem eszméje iránt. — Megrögzött véleménye lévén az hogy az nem az ő természetéhez való De az ily felfogással, nagyon hátra maradunk a világtól. Most midőn az eszmék világába élünk, midőn a korszellem haladására int, nem lehet tétováznunk. Ki kell bontakoznunk az előítéletek süni homályából, s világosságra kell törekednünk. Kitartás szorgalom, s ami a legfőbb az előítéletek leérkezése : bizonyosan megadják a kívánt sikert. E czélból tehát „neveljünk iparosokat.“ Álitsunk a czélnak megfelelő intézeteket, hogy módunk legyen elsajátíítanunk mindazon tanulmányokat, melyek hazánk ifjait értelmes, miveit, magukat értő honpolgárokká fejleszthetik. Nem kis fontosságú tényező lehetne e czél elérésében az, ha minden nagyobb város, hazánk érdekét tartva szem előtt, mindent elkövetne, hogy ifjai kellő képzettséggel bírjanak. Igaz, e őzeiből több helyeken állítottak fel vasárnapi iskolákat, de ha ezen eszme fontosságát tekintjük, be kell látnunk azt, hogy a czélnak, a legkissebb mérvben is alig felelnek meg. Egy vasárnap maga, nagyon elégtelen arra nézve, hogy az illető iparos tanonczok, benne bármi kis előmenetelt is tegyenek. Háromszor négyszer egy héten volna szükséges előadásokat tartani, vagy még czélszerűbb lenne naponként egy órát az esteli idő részében, mint ez már Pesten történik. Az anyagi áldozat, mely ily iskolák felállításával van összekötve, bőven kárpótoltatnék azon tudat által, hogy a czél el van érve, s ifjaink, nevelt iparosoknak vannak kiképezve Hazánk jólléte függ ettől. Neveljünk iparosokat! . . . E. L — Vasúti előttiünkérlati engedély. Gr. Erdődy István, gr. Erdődy Lajos, gr. Erdődy Gyula hg. Monteneuvo Vilmos és Körmendi József engedélyt nyertek egy, Sarburgból Regeden és Fülöstömön át Bécsújhelyig vezetendő vasúti vonal előmunkálatataira. E vonal Vas megyében Pinkafőt és Felső-Eőrt érintené. Az előmunkálatok máris megkezdettek, s erélyesen folynak. A pálya a Lafnitz és Pinka völgyét kivéve, kizárólag hegyi pálya lenne. — Gyilkos séta a vasúton. Mint az „EN.“ beszéli, hétfőn hajnalban a Czegléd felé menő vonat egyik harmadik osztályú coupéjában két jó madár megfojtott egy utast, úgy látszik csak hárman voltak a coupébal és kirabolhatták a megöltet. A két gyilkos ezután úgy akart tovább utazni, hogy a második helyre váltottak jegyet, de a kondukteur fölismerte őket s azonal elfogták. — A tisza vidéki vasúti gyilkosség, melynek egy főrangú pap lett volna áldozata, koholmánynak jelentetik ki. — Az alföldi fiumei vasút Nagy-Várad-eszéki vonalán fekvő biharmegyei Nagy-Szalonta, békésmegyei Gyula és Orosháza, bácsmegyei Bajmok, csongrádmegyei Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka és Zombor nevű vasúti állomásokon a hasznos házi állatok és azoktól származó nyers termények fel- és lerakodását a fenálló 1859. évi állatjárvány szabályrendeletek szoros fentartása mellett ezennel megengedem. Kelt: Pesten, 1871. évi augusztus hó 14-kén. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügy magy. kir. ministeriumtól. — Ujmóth lopassus. — Egy Ádám Mihály nevű halászi lakos az orsz. nagy baromvásárban egy lovat eladván, azzal passus helyett honvéd „idézet“ adott mely az őszi honvédgyakorlatokra való behívást, foglalja magában, s Nyíregyházán adatott ki; — azonban az ügyetlen csalás a vásárban kint levő pandúrok által felfedeztetvén, az illető elfogatott, s eddigi beszédéből a tűnt ki, hogy a ló, melyen az „idéző“ mellett akart túladni — lopott jószág. — Jrj magyar irály. Egy sajátságos módon irt levelet küldöttek be hozzánk, mely szóról-szóra igy hangzik: „Hó 9. Teszik vizsgálni a Harga Péter véres és kérem szépen a jó vizsgálni ezen megveres a korniczeti ember és teszik adni ezen „Vizon’répeth“ — megvert. 2. ember. Tisztelettel lévén alázatos szolga: N. N.“ És ezen „könnyen érthető“ irálylyal irt levelet ki hinné, hogy olyan ember irta, ki hivatva volna a népet tanítani és kit „intelligens ember“-nek tartanak!! — Ember f György széptehetségü fiatal iró — kinek „Egy nagy lélek története“ czimü munkáját — az összes hazai sajtó elismeréssel fogadta, jelenleg városunkban időzvén , itt léte alatt fent nevezett müvét kaphatni lakásán darabos utcza 1056. sz. a. 1 forintjával Részünkről ajánlására szabad legyen anyit mondanunk, hogy műve — mely egy néptanító életét — meglepő fejtéssel, s vonzó előadással tárgyalja, valóban élvezetes olvasmányt nyújt az olvasónak. Bizonyítja ez állításunkat a többi között a „Reform“ í. é. augusztus 15. számába megjelent tüzetes kiiárat, melyben bíráló a művet az „Uj Helois“ — Rouseau tanítójához hasonlítja, sőt a műben előforduló megindító jelenetek miatt vonzóbbnak mondja, végre Bea „Wackfieldi“ lelkész féle művével állítja párhuzamba, befejezését illetőleg. A csinos 144 lapra terjdő füzet Nagyváradon, Hollóssy és Tichy könyvnyomdájából került ki. — Imréti Vay Spániel szt.-györgy-ábrányi birtokos ur.sz -györgy-ábrányi ingatlanából 1000 fötet adományozott a szt.-györgy-ábrányi községi iskola javára. Annak folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevezett grófnak, a közoktatás javára tett eme nemes áldozatáért köszönetét nyilvánította. — A kállosesstyéni közbírtokosség a végrehajtott tagosítás alkalmával, községi iskola vagyonai 30 hold földet adott, többet mint a mennyit a népoktatási törvény értelmében adni köteles lett volna. A tiszai vasperlyétnál, az üzlet mind a múlt hó, mind a múlt évhez képest emelkedett; igaz, az emelkedés a múlt, hóhoz hasonlítva csak 5%-nyi, de a múlt év hasonló havához képest 2-2.a többlet. E pályán szállíttatott, és bevétetett: személy teher mázsa személyekért terhekért összesen 86,127 2.044,393 182,146 488,074 670,833 74,127 2.037,901 149,848 412,776 562,625 INUUIUOÜ^ 12,000 6472 32,300 75,908 180,208 Egy egy mértföldre 7673 frtnyi bevétel esik, ami az előbbi hóhoz arányosítva 366 frtnyi nagyobb bevételt tett ki. — Nyíregyházán Palánszkyné Csapó Ida úrhölgy nőnevelő intézetét a legmelegebben ajánljuk a szülők figyelmébe. — A vizsgák általánosan kinyerték a köztetszést s az elismerést. Ezen nőnevelő intézet valóban legméltóbb a pártolásra. — A nyíregyházi gymnasiumban, és gyimnasialis előkészítő osztályban az iskolai év szeptember elsején kezdődik, és pedig a beiratások, a magán- és javítóvizsgák szeptember első négy napjain eszközöltetnek míg a rendes tanítás 5-dikén veszi kezdetét. Minden szülő és gyám tisztelettel kéretik, hogy a beiratás alkalmával az igazgatónál személyesen megjelenni szíveskedjék, a szükségelt statisztikai s egyébb adatok hiteles bemondása végett. Martinyi József, e. e. igazgató tanár. — A Csokonai szobor talapzata, mely Wassenburger bécsi kőfaragó műhelyébe készült — a vasúttól egy pár darab kivételével már beszállitatott az „Emlékkertbe. Az egész 900 vám mázsa súlyú — s 5500 forintért készittetett. Valóban gyönyörü darabok csinos kiállítással , melyek becsületére válnak az illető kőfaragó intézetnek. Felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. ! ! +++ “h 4- Jlyik lér. TÁRCZA. Régészeti emlékek Debreczen vidékén. 1. Hazánkban a régészetre legkevesebb gondot fordítanak, ha akadnak is tudós férfiak, kik életüket a hazai régészet szent ügyének szentelik; nagyobb része népünknek e régészet kezdetleges fogalmaival sem ismerős, pedig nagyon igaz ama mondás: „ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemetlen.“ A világ politizál, kalmárkodik, és kupeczkedik; de nincs lelkének semmi repülése, hogy gondolkozzék, tanuljon , eljáruljon a múlt idők szent ösvényéhez, ahol megismerhetné a kihalt századok műkincseit. E szomorú tényre fájdalommal kell gondolnunk, de kérlelhetlenül el kell itélni a megfásult sziveket, akik nem érzenek magasabb, nemesebb eszmékre fogékonyságot. Nagy uraink külföldön barangolnak a sörös korcsmákban, százezreket felcsérelve el, haszontalan élvezetekre; saját hazai juk pedig előttük ismeretlen vidék, s itthon érzik magukat széles e világon a kellemetlenekből nem hogy még e szent földnek múltját, régészeti műemlékeit figyelemre méltatnák. Több jeles férfiak azonban belátták, hogy az elfásultság, a legszomorúbb eredményekre vezet, s régészeti műemlékeink szemlátomást fognak elpusztulni, anélkül hogy a tudomány valamit nyerhetett volna. Ily szempontból indulva ki felhívták a közönség figyelmét a városi és megyei múzeumok alakítására, hogy az eszme szélesebb körben nyervén kiterjedést, az egyes vidékek műemlékei, s az ott talált műtárgyak legalább megmentessenek a feledéstől és a pusztulástól. A megyék közt kitüntetést érdemel Slont megye, utóbb Szabolcs megye, melynek muzeumát szakavatottsággal ismertette Hampel József derék régészünk, noha a szabolcsmegyei múzeum még nagyon kezdetleges, mert annnak nem nagy számú műkincseit egyes s nemesen buzgó, áldozatkész egyének gyűjtök, azonban mégis ez ügy szeretetet figyelmet érdemel, s már eddig el van érve azon eredmény, hogy az eszmét népszerűsítették , s a kezdeti kis múzeum kivált a kő és bronz korszakból oly jelentékeny becsű régészeti emlékekkel dicsekedhetik, amelyek a hazai régi műtárgyak közt is ritkítják párjukat. Debreczenben azonban az ilyen eszme nem szokott rokon szívre találni, elhangzik mint kiáltó szó a pusztában. Igaz hogy a debreczeni főiskolai könyvtárnak van egy osztálya amely régészeti tárgyakat tartalmaz, van pénzgyüjteménye is, melyet tudós Lugossy József akart rendezni, de még e tárgyak most sincsenek rendezve, sőt a jelesebb példányok megismertetve sem, egy két városunkon át utazó jeles régész ügybuzgósága emeli ki őket a porból, s így tud róluk a világ valamit. Debreczenben vagy egy városi, vagy egy régészeti osztállyal összekötött iparmúzeum régi jámbor óhajtás, az eszmét egy pár ember megpendítette, de az elhallgat. Nekem nem is szándékom e tárgyról többet előadni, mivel tudom hogy falra hányom a borsót. Debreczennek pedig mennyi műkincse van, mind a legrégibb időkből, mind az későbbiekből. Hogy legelőbbről kezdjem, talán az egész magyar hazában, az agyag, kő és bronzkorszaknak sehol sincs olyan gazdag leshelye mint épen e debreczeni határban, mily szép volna, mint Szabolcsmegyében Debreczenben is egy kő és bronzkorszaki muzeum felállítása. A városi hatóság mely oly sok jeles tette által érdemeket szerzett, épen itt nem akar semmit kezdeményezni , pedig minő szép és halhatatlan emléket állítana fel működéséről. Vagy talán a régészet terén e fontos vívmányt némelyek oly csekélynek tartják, hogy figyelmükre sem méltatják. Ez nagyon szomor valóság lenne. Alig egy pár hó alatt rendszeres kőkorszaki múzeumot lehetne összeállítani és pedig nem sok fáradsággal és költséggel; pontosan meg lehetne határozni a debreczeni határban levő lelhelyeket, összehasonlításokat lehetne kísérteni, a szabolcsmegyei s más távol vidéki lelhelyekkel, s a régészeti emlékek egy ismeretlen régen elpusztult világát napfényre hozni a feledés országából, s a hazai régészet kezdetét megállapítva, annak rendszerét tökéletesíteni, s a régi műemlékek rendezése által a hazai régészet a külföldivel egy színvonalra emelni, a nép közt a régészet iránti érdekeltséget elhinteni; ezek volnának az áldásos következmények. A debreczeni határban majd mindenütt akadnak a kő és bronz korszak műemlékeire, mint ezt ismertette Kovács János tanár a „Debreczen“ben és „Archeológiai Értesítő“ben, miután azon telepeket e sorok írója felfedezte és napfényre hozta, s több czikkei által, igy a „Politikai újdonságokban, „Hazánk és Külföldben, s kifolyólag a hazai sajtó által a régészet barátait figyelmessé tette e fontos felfedezésre, nagy szakavatottsággal irt jellemzésben emlékszik meg erről tudós Szűcs István „Debreczen város Történelme“ I. kötet 48 és 49 lapján. E felfedezésnek azon következménye lett, hogy míg addig a debreczeni főiskolai múzeumban egyetlen egy kőkorszaki tárgy sem létezett, e sorok írója 96 darab kőkorszaki tárgyat, később húsz darab urna töredéket ajándékozott a nevezett múzeumnak.Azután Szabó Imre úr is átengedte nagy becsű gyűjteményét. Ezeket megelőzőleg meg kell említeni, hogy a biharmegyében levő telepekről Kovács János tanár úr több érdekes tárgyat adott át a debreczeni múzeumnak, s e sorok írója is egyenesen e fáradhatatlan nagy tudományu férfiúnak, köszönheti, hogy a biharmegyei kő és bronzkorszaki műemlékeit, megismertei igy a debreczeni határban levő leihelyeket felfedezte. A debreczeni főiskolai muzeum igy több jeles tárgyat kapott, melyek közzül némelyek páratlanok azonban fájdalom még ezek sincsenek régészeti rendszer szerint felállítva és rendezve, pedig tökéletes műbecsel bírnak, s a nem rég városunkban Kovács János tanár kalauzolása alatt régészeti kutatásokért átutazott Rómer Flórizs jeles tudósunk, több tárgyat magának lerajzolt s csodálkozását fejezte ki a műkincsek ritkasága és becses volta felett, s a példányok közzül többeket kiváló figyelemre méltatott, buzdító szavakkal hívta fel a régészet barátait, hogy ügyszeretetüket fokozzák, s igy a legszebb eredményt fogják elérni, s hazai régészetünk előhaladást teend.