Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-04-09 / 15. szám

radványaira talált, ezen emlékek hasonlók a Debreczen város melletti átkos földön felfedezettekhez. Hogy a t. közönség is megismerje, előadjuk, hogy ezen kőeszközök, Obsidiánból vannak, szinök hasonló a füstölt üveghez, leginkább a homok­fuvásokban találtat­nak, a régi hamvvedrek darabjai közt. A bronzkorszaki tárgyak önmagukat ismertetik, ilyenek leginkább a hamv­vedrekben találtatnak. Úgy látszik, hogy Debreczennek a Csere erdőnél eső részétől be az egyész Szabolcs megyébe, már a törté­nelmi tudást megelőzőleg, népek laktak, s azon homok­halmok alatt egy-egy pogány temető van, melyre ma már csak az emlékekről ismerünk. A kapunkban ezután adatokat fogunk köz­leni Szabolcs megye történetére vonatkozólag; felkérjük t. hazánkfiait, hogy mindazok, kik e tekintetben valamit tehetnek, nagybecsű közreműködésükkel méltóztassanak szerencséltetni. — Ez után sok ismeretlen adat fog meg­­őriztetni és átadatni a boldogabb jövő kor számára, mert főleg meg legyen írva. Mert csak így lehet a hazai történetírást is érvényre emelni, mint megannyi mozaik­ból, összeilleszteni. — Szabolcs megyén van a sor, an­­­nyival is inkább, mivel épen Szabolcs megye az, mely a magyar történetben oly nagy szerepet játszik. — A me­gye történetében nevezetes rész jutna Nyíregyházának és Nagy-Káliónak, sőt jó volna ha ezen városok története külön is megh­alnék. — Ezt pályázat által könnyen le­hetne létesíteni; s valóban mi szeretjük reményleni, hogy jelen felhívásunk nem leend kiáltó szó a pusztában, ezen eszmét fel fogják karolni Szabolcs megye lelkes honfiai és honleányai, mert a költő mondá­­­si múltjára érzéketlen, Szebb jövőre érdemellen. — Nyíregyházán égető szükséggé vált, hogy a város szépítését, illetőleg állandó szépítészeti s építé­szeti bizottság működjék. Eddig némely városokban az illető mérnök a maga belátása szerint rendezte és mu­tatta ki az építendő házak helyét; másutt már mérnöki szelvények készíttettek, melyek egy bizonyos felvett épí­tészeti vonalt megközelíteni igyekeztek, azonban még ez sem elég. Itt az idő, hogy a városban történendő minden építkezés, egy oly megállapított vonalhoz alkalmaztassák mely az egész várost illetőleg a szépészeti bizottmány ál­tal elfogadtatott. — Ily rendszer mellett el lehet érni a czélt. — Ugyancsak ez alkalommal alkalmat veszünk magunknak, hogy a Pesten czélba vett sugárút eszméjét több városok magukévá tették ; jó lenne ha Nyíregyháza is gondoskodnék, a város igen sokat nyerne kinézésben egy ily terv keresztülvitele által, másrészt egészségi szempontból is nagy horderejű a fák növelése. — Ezért ügyelnek mindenütt oly nagy gonddal a városi kertekre és sétányokra, mert m­íg azok sok élvezetet szereznek a sétálóknak, másrészt a tiszta lég által az egészségi viszo­nyokra nagy befolyással vannak. — A múlt héten nyíregyházán sajátságos tol­vaj­­­lás történt. Estek­ 9—10 óra közt, mikor az őrjárat egy­mást felcseréli, a helybeli sorházból két lovat és szekeret loptak el. A lovakat felszerszámozva épen a lakosztály ajtaja előtt vezették el, aztán az udvaron levő szekérbe befog­ták, a kapuról a lakatot leütötték s kihajtattak. Az arra menők látták is a szekeret, rajta négy szű­rős ember ült, először a kisteleki szöllöskertek felé haj­tottak s hogy nyomot veszítsenek, egy egész kört kerül­tek meg.­­ Ezen tolvajlásban a kocsisnak okvetlenül ré­szesnek kellett lenni, mivel a szerszámokat folyvást a feje alatt szokta tartani. A városi kapitányi hivatal erélyesen utána járt e bűntett felderítésének, már annyi tisztában van, hogy a kocsisnak 160 fr­tot ígértek a gonosztevők, ha a tolvajlási terv sikerülni fog. A tetteseket még eddig nem sikerült felfedezni. — A múlt héten a hetivásáron egy oly csalás történt, mely ritkítja párját. A hetivásáron egy magas sovány ur ödöngött ide s tova. Hagyott ruhában, mint az iparlovagok szoktak. — Egyszer megáll egy szekér előtt s az ott levő két öreg embertől azt kérdezi : hová valók figyelm­etek ? Gávára, szóltak az illetők. Ugyan kérem vigyenek el engemet is, az oda való tiszteleteshez akarok egy pakot vinni. El­vinnénk az urat, de még a tengerünk nem kelt el. Ha csak az a baj, — szólt a iparlovag — majd eladom én, csak az a fődolog , hogy figyelmesek nyugodtan viseljék ma­gokat. A szegény gávaiak megörültek ezen biztatásnak; az iparlovag rövid perczek alatt el is adta a 18 köböl tenge­rit 5 frtjával. Egy háznál le is mérték, az iparlovag fel­vette az árát, s a szegény gávaiaknak azt mondá : várja­nak néhány perczig a fizetés azonnal megtörténik. A gá­­vai két öreg ember várt is egészen esteiig, de az iparlo­­vag nem mutatkozott, mert az a pénzzel együtt meg­szökött. A kapitányi hivatal mindent elkövetett, hogy a tet­tesnek nyomába akadjon, azonban ez mindeddig nem si­került; egyszersmind azon czélszerű rendeletet bocsá­totta ki, hogy a rendőri közegek minden hetivásáron ezután figyelemmel kisérjék az efféle iparlovagokat. — Üdvözöljük a tekint, kapitányi hivatalt ez erélyes eljá­rásért. — Örömmel jelezzük azon hírt, hogy Sza­­bolcs megyében újra felkarolták, egy alakítandó ügyvéd egylet eszméjét. Valóban e megyében oly sok képzett ügy­véd van, hogy az egylet megalakulásának csak örven­dezhetünk. — Az egész Szabolcs megyében minde­nütt de különösen Nyíregyházán a temetők nincsenek ren­dezve, pedig nincs szomorúbb látvány mint egy pusztuló elhagyott temetőt látni; szent kötelesség volna ha e tekin­tetben lépés tétetnék, hogy valóságos virágoskert legyen azon hely, a hol kedveseink porladnak, s a hol majd mi is fogjuk aludni a halál őrök álmát. — Még­is válogatósak a mi alföldi embereink! Egy vállalkozó Csongrád-Szentes és Szeged vidékéről több száz munkást hozott, a nyíregyházi ungvári vonal műveleteihez­­ azonban a munkásoknak nem tetszett a helyzet, ők nem akartak erdőben dolgozni, vagy a homok­hegyet szabályozni; a vállalkozó kénytelen volt őket ha­bár áldozattal is útnak ereszteni, s most százával zarándokolnak ismét haza. — Nyíregyháza petróleum lámpái adjatok több világosságot! Valóban szégyelnünk kell magunkat, s egyúttal vigyáznunk ha Nyíregyháza utczáin járunk, mert ott sötétség uralkodik, jó lenne ha a tanács az eddiggi rendszert megváltoztatná. — Hozatna uj lámpákat, s jó petróleumot. Világosság jöj­jön el a te országod ! — Nyíregyházán az ivóvizű­ kutak vé­gett méltán lehet panasz. — Azok igen rósz karban tartatnak, s nem tisztultatnak kellőleg. A városi tanács fő kötelessége volna e hiányon segíteni, a város különbö­ző részein uj kutakat csináltatni, a régieket ki­tisztittatni. — Minden városban az első főkellék hogy jó ivó vize legyen. — L­egközelebb egyik régészünk Szabolcsme­gyén utazva át, ott a kő- és bronzkorszaknak több ma­ Hírek. — Az Esztergom mellett levő Tokod helyi­ség határán létező kőszénbányának egyik menetében, mint onnan írják, e hó 1-jén d. u. az ott kifejlődött gyúlékony légszeszek fölrobbanása által, az abban dolgozó bányá­szok és munkások közt tizennégy egyén lelte halálát, töb­ben pedig veszélyesen megsebesültek. A szerencsétlenek közt van öt család­apa, kiket több, mint tizenkét árva gyermek sirat. A nagyobb része úgy össze van égetve hogy alig ismerhető föl. E bányák létezése óta sohasem fordult elő ily nagy baleset. — Kellemes meglepetés. A biharme­­gyei kezelő- és irodaszemélyzet még 1869-ben folyamo­dott a minisztériumhoz drágasági pótlékért s a bélyegille­téket összeadva, 10 o. é. frtnyi összegben általadtak M. J. megyei volt írnoknak, ki azonban a folyamodványt bélyeg nélkül adta be. Illető helyen aztán a 32 személy által alá­irt folyamodványt 32 mond harminczkét frt erejéig meg­­leletezték. Folyamodók egy folyamodványban kérték e nagy összeg lejebb szállítását, minek folytán fejenkint 50 krnyi, vagyis összesen 16 frt birságban marasztaltatok el, s mellé még drágasági pótlékot sem kaptak. — A debreczeni nagy vásár a követ­kező napokon fog megtartatni: April 14, 15-én pénteken, szombaton juhvásár ; vasárnap 16-kán borvásár; 23-kán vasárnap sertésvásár; 24, 25-kén hétfőn kedden nagy ba­rom vásár. — József főherczeg Szegeden is úgy járt mint Kecskeméten t. i. fogatával a nagy sárba el akadt épen úgy mint más közönséges ember fia. Az itteni eset a Marsme­­zőn történt vele, midőn a rókusi honvédlaktanyát ment megszemlélni; a fogat pedig, mely vele elsülyedt, a városé volt. Úgy segítették ki, hogy kíséretéből egy bérkocsi mel­lé hajtatott s­abda átlépett; ez azután szerencsére kibírt eviczkélni vele. A főherczeget ezen intermezzó legkevés­bé sem zavarta meg, hanem okulva a tapasztaláson, teljes jó kedél­lyel gyalog ment ki az indóházhoz. — Pestről Sz.-Tarján felé marcz. 15- és 16- dika közti éjjelen érkező utasokat nagy veszély fenyegető . Egy nő ugyanis a vagyonból kikelvén, valami begöngyölt­­ csomagot hagyott hátra. Csakhamar nagy füst lepe el a vagyon belsejét; a csomag nagyobb mennyiségű vitriol és gyufából állván, lángra lobbant, s az alvók ruhái már égtek. A vész­síp megfúvása után az utasok kiugráltak, némelyeket félájultan emeltek le, s ha gyors segély nem­­ érkezik, valóban nagy veszély fejlődik ki. Az égő vagyont rögtön lekapcsolva, hátra hagyták. Egy elbocsátott vasúti szolga nejét terheli a gyanú, kit a bosszú vitt volna e szörnyű tettre. — A szegedi kálváriái templomot egy suhancz feltörte. Az ajtót baltával feszítette ki, valamint a pénz­gyűjtő szelenczéket is; ezekben csak kevés aprópénzt ta­lált, de elvitt az egyik Mária képről egy smaragddal és rubinnal ékiitett értékes aranykeresztet is. Ezt másnap el­vitte az iskolautczában levő Politzer-féle ékszerkereske­désbe, a­hol egy asszonyság nevében az értékét tudakolta. A fiú azonban gyanút keltetett s az aranyműves fiát küldé vele, ki azután az utczán, miután már meg is futott hajdúk által el­fogatta. A rendőr hivatalban aztán mindent be­vallott. — Hihetetlen, de igaz, hogy az úgyne­vezett alkotmányos minisztérium kormányzása és felügye­lete alatt álló „m. k. keleti vasúttársaságnál“ minden né­met nyelven megyen, mint arról személyesen volt alkal­munk meggyőződni. Mit várjon azóta az ember más idegen társulatoktól, ha ezen magyar vasútnál sem tud a kormány oda hatni, hogy édes hazai nyelvünk legyen az üzletnyelv is. No de ha ez a mi kormányunk sokat „bollik!“ * Hamar László szerkesztése mellett Debrec­en­­i­ben legközelebb egy jeles m­ű fog megjelenni, „Csokonai Emlény“ czim­mel, tartalmát a Csokonai múltjára vonatko­­­­zó adatok, a nagy költő hamvain emelt síremlék története; továbbá egy nagy becsű­ közlemény „Csokonai Vitéz Mihály lak és halálozási helyéről,“ ezu­tán Szeptemberben felállítandó Izsó Miklós által készített szobor története képezendik. — A könyv a legközelebb bekövetkező ünnepélyre készül el. Lesznek benne képek u. m. a hatvanutczai sir­emlék, a költő lak és halálozási helye, s a felállítandó szobor. A kiadást ifj. Csáthy Károly gazdasági academiai könyvárus vállalta magára, — s már maga ezen tény leg­jobb ajánlat; ha nem kereskednék is arról Hamar László jeles tolla, s azon írók, kik közre fognak működni. E vállalatnak szép jövőt jósolhatunk, s valamint a kiadót dicsérni lehet, hogy az irodalom történetét monu­mentális adatokkal gazdagítja, más­részt felhívjuk e könyvre a közönség figyelmét. Hiszen a nagy költő meg­érdemli, hogy róla megemlékezzünk, s tisztelni tanuljuk ; e könyv épen erre tanit. Irodalom. (Beküldetett.) „A magyar királyság alkotmány tör­ténete“ a szathm­ári békekötésig. Az olvasó közönség­e számára irta Ladányi Gedeon. I. Füzet 265 lap. Debreczen kiadja ifj. Csáthy Károly gazdasági académ­iai könyvárus. E jeles mű nagyon megérdemli, hogy az olvasó kö­zönség figyelmébe ajánljuk; a maga nemében páratlan,­­ már csak azért is, mivel e szakban csupán Molnár Aladár­­ tett kísérletet. Szerző szép irál­lyal, nemes előszeretettel­­ és nagy tanulmán­nyal írta e művet. — Minden magyar­­ ember kötelességét teljesítené, ha e jeles könyveket meg­szerezné, mert ki nemzete alkotmányának múltját nem is­­­­meri, az szebb jövőre nem tarthat igényt. A­mi e könyv kiállítását illeti arról a legelismerőbben kell nyilatkoznunk, a valódi műgond, ízlés itt tetőpontra hág. Legmelegebben kell üdvözölnünk, a még fiatal, de­­ már is magának, sok érdemel kivívott kiadót, a ki még semmi áldozatot nem kimélt, hogy irodalmunkat egy mara­­dandó becsü művel gazdagítsa, más­részt ezen áldozat­­i készséget megtetézte az által, hogy e könyvet a legkitű­nőbb m­üizlésel állította ki. Mint a hazai történetírás egyik legszebb gyöngyét ajánjuk e könyvet a nagy közönség becses figyelmébe,­­ mely mint egy nemzeti biblia méltó arra hogy minden ha­­j­zafi megvegye és szorgalommal átolvassa. Szerkesztői izenet. T. Szalánczy Ferencz urnák szives közre­mű­ködését kérjük, várjuk.T. Vay András urnak Berkesz. Az Ígéretet Több munkatársainknak­ kérjük az illető vidé­ken esett mozzanatokról kimerítően tudósítani, fogad­ják szives üdvözletünket. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Év. 1871. Április hó 8 ---------------------------------------------------- i­ i _______________________________________________ Legalant Legfent frt.­­kr. frt. kr. Búza4 — v. m.3 754 75 Kétszeres— — — — __— Rozs3 — 80// 823 103 20 Árpa, serfőzésre— — — — — „ táplálékra” — 70#2 102 15 Zab1 85 40/1*21 901 95 Kukoricza2 40— — — —­Bab3 50 v. m.2 754 20 Köles . ■­ 2 — 2 20 Bükköny3 753 — Mák— — _ Repcze _______— — — Lenmag5 255 75 Vörös lóhere— — Luczerna_ _ _ Olaj 25— 26— Szesz, magyar n­eze— 21 V.— 21% Alsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár Vám­mázsa Bécsi távirati börze-tudósitás. ápril. 9. Cs. kir. arany 5—86. — Ezüst 122.—50. Ideiglenes felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. Magyar­ Államvasutak menetrende. Pest—Salgó-Tarján. S.-Tarján—Pest. 1 S.-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d. u | Pászthó ind. 11 ó. 33 p. d. e. 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d.u Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d. u. t ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d. u Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 3 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u | Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d.u j Pestre érk. 3 ó. 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan —Miskolez. ‘ Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fi­zes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 59 p. r. éjjel Miskolcz érkezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolcz — Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 15 p. r. 8 óra — este. Fü­zes-Abony indul 10 óra 10 p. r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. d. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Zákány — Zágráb. Zákány indul 5 óra 35 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 39 p. d. u. Zágráb — Zákány. Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 35 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. Vámos—Györk— Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p­­. Gyöngyös — Vámos — Györk, Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 53 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. Pestről ind. 7 óra 30 pr. 10 óra 33 p. é. 9 ó. 56 p. d. e. Kőbánya ,, 7 „ 36 „ 10 ,. 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e Gödöllő .. 8 „ 30 „ 12 „ 26 p. é. 11 ó. 42 p. d. e. Hatvan „ 9 „ 50 ,, 2 „ 43 p. é. 1 ó. 10 p. d u. Pászthó „10 „ 39 „ 4 „ 15 p. é. 2 ó. — p. d. e. S.­Tarján érk. H óra 20 p. v. 5 óra 32 p. v. 3 óra 24 p­­. «

Next