Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-09 / 15. szám
radványaira talált, ezen emlékek hasonlók a Debreczen város melletti átkos földön felfedezettekhez. Hogy a t. közönség is megismerje, előadjuk, hogy ezen kőeszközök, Obsidiánból vannak, szinök hasonló a füstölt üveghez, leginkább a homokfuvásokban találtatnak, a régi hamvvedrek darabjai közt. A bronzkorszaki tárgyak önmagukat ismertetik, ilyenek leginkább a hamvvedrekben találtatnak. Úgy látszik, hogy Debreczennek a Csere erdőnél eső részétől be az egyész Szabolcs megyébe, már a történelmi tudást megelőzőleg, népek laktak, s azon homokhalmok alatt egy-egy pogány temető van, melyre ma már csak az emlékekről ismerünk. A kapunkban ezután adatokat fogunk közleni Szabolcs megye történetére vonatkozólag; felkérjük t. hazánkfiait, hogy mindazok, kik e tekintetben valamit tehetnek, nagybecsű közreműködésükkel méltóztassanak szerencséltetni. — Ez után sok ismeretlen adat fog megőriztetni és átadatni a boldogabb jövő kor számára, mert főleg meg legyen írva. Mert csak így lehet a hazai történetírást is érvényre emelni, mint megannyi mozaikból, összeilleszteni. — Szabolcs megyén van a sor, annyival is inkább, mivel épen Szabolcs megye az, mely a magyar történetben oly nagy szerepet játszik. — A megye történetében nevezetes rész jutna Nyíregyházának és Nagy-Káliónak, sőt jó volna ha ezen városok története külön is meghalnék. — Ezt pályázat által könnyen lehetne létesíteni; s valóban mi szeretjük reményleni, hogy jelen felhívásunk nem leend kiáltó szó a pusztában, ezen eszmét fel fogják karolni Szabolcs megye lelkes honfiai és honleányai, mert a költő mondási múltjára érzéketlen, Szebb jövőre érdemellen. — Nyíregyházán égető szükséggé vált, hogy a város szépítését, illetőleg állandó szépítészeti s építészeti bizottság működjék. Eddig némely városokban az illető mérnök a maga belátása szerint rendezte és mutatta ki az építendő házak helyét; másutt már mérnöki szelvények készíttettek, melyek egy bizonyos felvett építészeti vonalt megközelíteni igyekeztek, azonban még ez sem elég. Itt az idő, hogy a városban történendő minden építkezés, egy oly megállapított vonalhoz alkalmaztassák mely az egész várost illetőleg a szépészeti bizottmány által elfogadtatott. — Ily rendszer mellett el lehet érni a czélt. — Ugyancsak ez alkalommal alkalmat veszünk magunknak, hogy a Pesten czélba vett sugárút eszméjét több városok magukévá tették ; jó lenne ha Nyíregyháza is gondoskodnék, a város igen sokat nyerne kinézésben egy ily terv keresztülvitele által, másrészt egészségi szempontból is nagy horderejű a fák növelése. — Ezért ügyelnek mindenütt oly nagy gonddal a városi kertekre és sétányokra, mert míg azok sok élvezetet szereznek a sétálóknak, másrészt a tiszta lég által az egészségi viszonyokra nagy befolyással vannak. — A múlt héten nyíregyházán sajátságos tolvajlás történt. Estek 9—10 óra közt, mikor az őrjárat egymást felcseréli, a helybeli sorházból két lovat és szekeret loptak el. A lovakat felszerszámozva épen a lakosztály ajtaja előtt vezették el, aztán az udvaron levő szekérbe befogták, a kapuról a lakatot leütötték s kihajtattak. Az arra menők látták is a szekeret, rajta négy szűrős ember ült, először a kisteleki szöllöskertek felé hajtottak s hogy nyomot veszítsenek, egy egész kört kerültek meg. Ezen tolvajlásban a kocsisnak okvetlenül részesnek kellett lenni, mivel a szerszámokat folyvást a feje alatt szokta tartani. A városi kapitányi hivatal erélyesen utána járt e bűntett felderítésének, már annyi tisztában van, hogy a kocsisnak 160 frtot ígértek a gonosztevők, ha a tolvajlási terv sikerülni fog. A tetteseket még eddig nem sikerült felfedezni. — A múlt héten a hetivásáron egy oly csalás történt, mely ritkítja párját. A hetivásáron egy magas sovány ur ödöngött ide s tova. Hagyott ruhában, mint az iparlovagok szoktak. — Egyszer megáll egy szekér előtt s az ott levő két öreg embertől azt kérdezi : hová valók figyelmetek ? Gávára, szóltak az illetők. Ugyan kérem vigyenek el engemet is, az oda való tiszteleteshez akarok egy pakot vinni. Elvinnénk az urat, de még a tengerünk nem kelt el. Ha csak az a baj, — szólt a iparlovag — majd eladom én, csak az a fődolog , hogy figyelmesek nyugodtan viseljék magokat. A szegény gávaiak megörültek ezen biztatásnak; az iparlovag rövid perczek alatt el is adta a 18 köböl tengerit 5 frtjával. Egy háznál le is mérték, az iparlovag felvette az árát, s a szegény gávaiaknak azt mondá : várjanak néhány perczig a fizetés azonnal megtörténik. A gávai két öreg ember várt is egészen esteiig, de az iparlovag nem mutatkozott, mert az a pénzzel együtt megszökött. A kapitányi hivatal mindent elkövetett, hogy a tettesnek nyomába akadjon, azonban ez mindeddig nem sikerült; egyszersmind azon czélszerű rendeletet bocsátotta ki, hogy a rendőri közegek minden hetivásáron ezután figyelemmel kisérjék az efféle iparlovagokat. — Üdvözöljük a tekint, kapitányi hivatalt ez erélyes eljárásért. — Örömmel jelezzük azon hírt, hogy Szabolcs megyében újra felkarolták, egy alakítandó ügyvéd egylet eszméjét. Valóban e megyében oly sok képzett ügyvéd van, hogy az egylet megalakulásának csak örvendezhetünk. — Az egész Szabolcs megyében mindenütt de különösen Nyíregyházán a temetők nincsenek rendezve, pedig nincs szomorúbb látvány mint egy pusztuló elhagyott temetőt látni; szent kötelesség volna ha e tekintetben lépés tétetnék, hogy valóságos virágoskert legyen azon hely, a hol kedveseink porladnak, s a hol majd mi is fogjuk aludni a halál őrök álmát. — Mégis válogatósak a mi alföldi embereink! Egy vállalkozó Csongrád-Szentes és Szeged vidékéről több száz munkást hozott, a nyíregyházi ungvári vonal műveleteihez azonban a munkásoknak nem tetszett a helyzet, ők nem akartak erdőben dolgozni, vagy a homokhegyet szabályozni; a vállalkozó kénytelen volt őket habár áldozattal is útnak ereszteni, s most százával zarándokolnak ismét haza. — Nyíregyháza petróleum lámpái adjatok több világosságot! Valóban szégyelnünk kell magunkat, s egyúttal vigyáznunk ha Nyíregyháza utczáin járunk, mert ott sötétség uralkodik, jó lenne ha a tanács az eddiggi rendszert megváltoztatná. — Hozatna uj lámpákat, s jó petróleumot. Világosság jöjjön el a te országod ! — Nyíregyházán az ivóvizű kutak végett méltán lehet panasz. — Azok igen rósz karban tartatnak, s nem tisztultatnak kellőleg. A városi tanács fő kötelessége volna e hiányon segíteni, a város különböző részein uj kutakat csináltatni, a régieket kitisztittatni. — Minden városban az első főkellék hogy jó ivó vize legyen. — Legközelebb egyik régészünk Szabolcsmegyén utazva át, ott a kő- és bronzkorszaknak több ma Hírek. — Az Esztergom mellett levő Tokod helyiség határán létező kőszénbányának egyik menetében, mint onnan írják, e hó 1-jén d. u. az ott kifejlődött gyúlékony légszeszek fölrobbanása által, az abban dolgozó bányászok és munkások közt tizennégy egyén lelte halálát, többen pedig veszélyesen megsebesültek. A szerencsétlenek közt van öt családapa, kiket több, mint tizenkét árva gyermek sirat. A nagyobb része úgy össze van égetve hogy alig ismerhető föl. E bányák létezése óta sohasem fordult elő ily nagy baleset. — Kellemes meglepetés. A biharmegyei kezelő- és irodaszemélyzet még 1869-ben folyamodott a minisztériumhoz drágasági pótlékért s a bélyegilletéket összeadva, 10 o. é. frtnyi összegben általadtak M. J. megyei volt írnoknak, ki azonban a folyamodványt bélyeg nélkül adta be. Illető helyen aztán a 32 személy által aláirt folyamodványt 32 mond harminczkét frt erejéig megleletezték. Folyamodók egy folyamodványban kérték e nagy összeg lejebb szállítását, minek folytán fejenkint 50 krnyi, vagyis összesen 16 frt birságban marasztaltatok el, s mellé még drágasági pótlékot sem kaptak. — A debreczeni nagy vásár a következő napokon fog megtartatni: April 14, 15-én pénteken, szombaton juhvásár ; vasárnap 16-kán borvásár; 23-kán vasárnap sertésvásár; 24, 25-kén hétfőn kedden nagy barom vásár. — József főherczeg Szegeden is úgy járt mint Kecskeméten t. i. fogatával a nagy sárba el akadt épen úgy mint más közönséges ember fia. Az itteni eset a Marsmezőn történt vele, midőn a rókusi honvédlaktanyát ment megszemlélni; a fogat pedig, mely vele elsülyedt, a városé volt. Úgy segítették ki, hogy kíséretéből egy bérkocsi mellé hajtatott sabda átlépett; ez azután szerencsére kibírt eviczkélni vele. A főherczeget ezen intermezzó legkevésbé sem zavarta meg, hanem okulva a tapasztaláson, teljes jó kedéllyel gyalog ment ki az indóházhoz. — Pestről Sz.-Tarján felé marcz. 15- és 16- dika közti éjjelen érkező utasokat nagy veszély fenyegető . Egy nő ugyanis a vagyonból kikelvén, valami begöngyölt csomagot hagyott hátra. Csakhamar nagy füst lepe el a vagyon belsejét; a csomag nagyobb mennyiségű vitriol és gyufából állván, lángra lobbant, s az alvók ruhái már égtek. A vészsíp megfúvása után az utasok kiugráltak, némelyeket félájultan emeltek le, s ha gyors segély nem érkezik, valóban nagy veszély fejlődik ki. Az égő vagyont rögtön lekapcsolva, hátra hagyták. Egy elbocsátott vasúti szolga nejét terheli a gyanú, kit a bosszú vitt volna e szörnyű tettre. — A szegedi kálváriái templomot egy suhancz feltörte. Az ajtót baltával feszítette ki, valamint a pénzgyűjtő szelenczéket is; ezekben csak kevés aprópénzt talált, de elvitt az egyik Mária képről egy smaragddal és rubinnal ékiitett értékes aranykeresztet is. Ezt másnap elvitte az iskolautczában levő Politzer-féle ékszerkereskedésbe, ahol egy asszonyság nevében az értékét tudakolta. A fiú azonban gyanút keltetett s az aranyműves fiát küldé vele, ki azután az utczán, miután már meg is futott hajdúk által elfogatta. A rendőr hivatalban aztán mindent bevallott. — Hihetetlen, de igaz, hogy az úgynevezett alkotmányos minisztérium kormányzása és felügyelete alatt álló „m. k. keleti vasúttársaságnál“ minden német nyelven megyen, mint arról személyesen volt alkalmunk meggyőződni. Mit várjon azóta az ember más idegen társulatoktól, ha ezen magyar vasútnál sem tud a kormány oda hatni, hogy édes hazai nyelvünk legyen az üzletnyelv is. No de ha ez a mi kormányunk sokat „bollik!“ * Hamar László szerkesztése mellett Debreceniben legközelebb egy jeles mű fog megjelenni, „Csokonai Emlény“ czimmel, tartalmát a Csokonai múltjára vonatkozó adatok, a nagy költő hamvain emelt síremlék története; továbbá egy nagy becsű közlemény „Csokonai Vitéz Mihály lak és halálozási helyéről,“ ezután Szeptemberben felállítandó Izsó Miklós által készített szobor története képezendik. — A könyv a legközelebb bekövetkező ünnepélyre készül el. Lesznek benne képek u. m. a hatvanutczai siremlék, a költő lak és halálozási helye, s a felállítandó szobor. A kiadást ifj. Csáthy Károly gazdasági academiai könyvárus vállalta magára, — s már maga ezen tény legjobb ajánlat; ha nem kereskednék is arról Hamar László jeles tolla, s azon írók, kik közre fognak működni. E vállalatnak szép jövőt jósolhatunk, s valamint a kiadót dicsérni lehet, hogy az irodalom történetét monumentális adatokkal gazdagítja, másrészt felhívjuk e könyvre a közönség figyelmét. Hiszen a nagy költő megérdemli, hogy róla megemlékezzünk, s tisztelni tanuljuk ; e könyv épen erre tanit. Irodalom. (Beküldetett.) „A magyar királyság alkotmány története“ a szathmári békekötésig. Az olvasó közönsége számára irta Ladányi Gedeon. I. Füzet 265 lap. Debreczen kiadja ifj. Csáthy Károly gazdasági académiai könyvárus. E jeles mű nagyon megérdemli, hogy az olvasó közönség figyelmébe ajánljuk; a maga nemében páratlan, már csak azért is, mivel e szakban csupán Molnár Aladár tett kísérletet. Szerző szép irállyal, nemes előszeretettel és nagy tanulmánnyal írta e művet. — Minden magyar ember kötelességét teljesítené, ha e jeles könyveket megszerezné, mert ki nemzete alkotmányának múltját nem ismeri, az szebb jövőre nem tarthat igényt. Ami e könyv kiállítását illeti arról a legelismerőbben kell nyilatkoznunk, a valódi műgond, ízlés itt tetőpontra hág. Legmelegebben kell üdvözölnünk, a még fiatal, de már is magának, sok érdemel kivívott kiadót, a ki még semmi áldozatot nem kimélt, hogy irodalmunkat egy maradandó becsü művel gazdagítsa, másrészt ezen áldozati készséget megtetézte az által, hogy e könyvet a legkitűnőbb müizlésel állította ki. Mint a hazai történetírás egyik legszebb gyöngyét ajánjuk e könyvet a nagy közönség becses figyelmébe, mely mint egy nemzeti biblia méltó arra hogy minden hajzafi megvegye és szorgalommal átolvassa. Szerkesztői izenet. T. Szalánczy Ferencz urnák szives közreműködését kérjük, várjuk.T. Vay András urnak Berkesz. Az Ígéretet Több munkatársainknak kérjük az illető vidéken esett mozzanatokról kimerítően tudósítani, fogadják szives üdvözletünket. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Év. 1871. Április hó 8 ---------------------------------------------------- i i _______________________________________________ Legalant Legfent frt.kr. frt. kr. Búza4 — v. m.3 754 75 Kétszeres— — — — __— Rozs3 — 80// 823 103 20 Árpa, serfőzésre— — — — — „ táplálékra” — 70#2 102 15 Zab1 85 40/1*21 901 95 Kukoricza2 40— — — —Bab3 50 v. m.2 754 20 Köles . ■ 2 — 2 20 Bükköny3 753 — Mák— — _ Repcze _______— — — Lenmag5 255 75 Vörös lóhere— — Luczerna_ _ _ Olaj 25— 26— Szesz, magyar neze— 21 V.— 21% Alsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár Vámmázsa Bécsi távirati börze-tudósitás. ápril. 9. Cs. kir. arany 5—86. — Ezüst 122.—50. Ideiglenes felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. Magyar Államvasutak menetrende. Pest—Salgó-Tarján. S.-Tarján—Pest. 1 S.-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d. u | Pászthó ind. 11 ó. 33 p. d. e. 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d.u Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d. u. t ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d. u Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 3 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u | Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d.u j Pestre érk. 3 ó. 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan —Miskolez. ‘ Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fizes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 59 p. r. éjjel Miskolcz érkezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolcz — Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 15 p. r. 8 óra — este. Füzes-Abony indul 10 óra 10 p. r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. d. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Zákány — Zágráb. Zákány indul 5 óra 35 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 39 p. d. u. Zágráb — Zákány. Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 35 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. Vámos—Györk— Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p. Gyöngyös — Vámos — Györk, Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 53 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. Pestről ind. 7 óra 30 pr. 10 óra 33 p. é. 9 ó. 56 p. d. e. Kőbánya ,, 7 „ 36 „ 10 ,. 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e Gödöllő .. 8 „ 30 „ 12 „ 26 p. é. 11 ó. 42 p. d. e. Hatvan „ 9 „ 50 ,, 2 „ 43 p. é. 1 ó. 10 p. d u. Pászthó „10 „ 39 „ 4 „ 15 p. é. 2 ó. — p. d. e. S.Tarján érk. H óra 20 p. v. 5 óra 32 p. v. 3 óra 24 p. «