Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-01 / 1. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza, 1. szám. ^„^ Vasárnap, 1882. januárh­ó " # JÓSA ANDRÁS MÚZEUM NYÍREGYHÁZA KÖNYVTÁRA (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Hirdetési dijak: Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadóhivatalunkban (nagy-debreczeni­ utcza 1651. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Hansenstein­ és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Egész évre 4 fi­t. Félévre 2 „ Negyedévre ! A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre­czeni­ utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva. Előfizetésre való felhívás. Az 1881-dik éven immár túl vagyunk. Be­köszöntött az uj, 1882-dik év. Lapunk mai napon a 3-dik évfolyamba lép. A kezdet nehézségeit tehát már leküzdöttük. A „Nyirvidék” a lefolyt két év alatt megmutatta életrevalóságát. Bátran és önbizalommal lépjük tehát át az uj év küszöbét, bízva lapunk barátaiban, pártfo­góinkban és áldozatkészségünkben. Valamint eddig, úgy jövőre is minden lehetőt el fogunk követni arra nézve, hogy lapunk úgy Szabolcs megyének, mint Nyíregyháza városának hű tükre legyen, és hogy a versenyt irodalmi tekin­tetben is kiállhassa bármelyik hasonló irányú vi­déki lappal. Lapunk iránya ezentúl is a rtf el­marad^tar­talmát azonban lényegesen megváltoztatjuk. Nem fogunk megfeledkezni az_ipar,_ a keres­kedelem és a gazdászat érdekeiről. Meg fogunk figyelni minden hazai, vidéki és külföldi fontosabb eseményeket, hogy olvasóink mi­nél szélesebb tájékozást­ nyerjenek. Tárczánk minél jobb és mulattatóbb olvasmá­nyokat fog hozni. A humorról sem feledkezünk meg. A "Tar­kaságok" czimü rovatot e czélra nyitottuk. Hazafiúi kézszorítással kérjük Szabolcsmegye n. é. közönségét: szíveskedjenek a „Nyirvidéka-et körükben terjeszteni s azt érdemszerű pártolásban részesíteni. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. IJjévi köszöntő-forma. Csak hogy itt vagy, egyszer, végre. Csak hogy megértük a napot: Hogy neved tiszteletére Levehetjük a kalapot ! Biz az egy kissé már kopott : Kivált ez az enyém fajta . . . Újságírók, kritikusok Sokat húztak-vontak rajta. Isten neki! csak hogy itt vagy ! Csak hogy amit érted költénk . . . Naptár, album, tisztelgő jegy S versre . . . nem hiába történt. Nem tevés ugy, mint már párszor A­­ világ vége urc teve . . . Megtettük a nagy költséget: S neki csak a hire-neve, melyek lyek pedíj, De mielőtt kalapunkat Ulutő helyére tennénk, — "akik"1 nem s magyar szok4a szerént, téged " szobába bevezetnénk. Az adósok a Bégben, a szegény­ek úg vendéget fogttd, a prcziny gyémántos ke...aön.pénzt emleget baklövésben, a szerelmese valamit ha vakságban, a nagyravágyó engede­ 1 Előfizetési árak a ,N­Y­I­R­V­I­D­É­K" TÁRSADALMI HETILAPRA postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ... 4 frtj Fél évre . . . . 2 frt Háromnegyedre 3 „ Negyedévre ... 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak, egész évre csak két forint. Nyíregyháza, 1882. január 1-én. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. Megyei állapotok. E napokban Budán a belügyminisztériumnál jártam. Véletlenül olyan egyéniséggel kerültem ott össze, aki megyénk administrátiójával, hivatása foly­tán, foglalkozik. Bizonyos ügyben megyénk admi­nistratív érdekét hangoztattam. „Önök Szabolcsban — így veti közbe az illető egyéniség — a megyei adminisztráczió közérdekével úgy látszik keveseb­bet törődnek, hanem inkább egyes személyek érde­kében fejlesztenek ki tevékenységet, egyik az egyik, másik a másik mellett. Ebből áll önöknél a köz­ügyek iránti érdeklődés. Tárgyi fontosságú ügyben még nem volt nálam önök közül senki; most sze­mélyes ügy merülvén fel, ön megyéjéből­ már har­madik, a­kit fáradozni látok. Maga a megye és a megyei ügyek elülnek az­­ ecsedi lápba, csak szét a megyei adminisztratió bármely Nézzen ágaza­tában : a központban, a közbiztonság, a közlekedési viszonyok, a közegészség és a tanügy körül. Folyto­nos visszaesés mindenütt." Az illető egyéniségnek eme nyilatkozata meg­vallom, nekem rosszul esett. Gondolkoztam kissé fölötte s eszembe jutott, hogy a közgyűlésekben nem egyszer hallottam keserű kifakadásokat az adminisz­tráczió gyengesége fölött. Eszembe jutott a többi közt, hogy a központi igazgatás megvizsgálására a megyei közgyűlés a múlt évben bizottságot küldött ki, mely némi hiányokat tüntetett fel, a többek között a nyilvántartás (scontro) teljes hiányát constatálta. Eszembe jutott továbbá a következő jellemző eset a közbiztonságot illetőleg: A megye egyik községében élt valami ember, akit az egész község veszedelmes betörő tolvajnak ismert. Történt is vakmerő betörés a községben és közelében eső községekben nagyon gyakran. Min­denki tudta, ki a tettes, de ez mégis szabadon járt kert. A rendőrség nem tudott rásütni semmit. A mult télen ezen embert a korcsma előtt agyonütve találták. Mondják, miszerint saját községek­eliek, hogy megszabadítsák vidéköket a gonosztól, agyonütötték. Tény, hogy ezen sommás önbíráskodásért csak leg­közelebb négyen több évi börtönre ítéltettek. A megye közlekedési viszonyait ismeri min­denki. Járható utasnk egyáltalában nincsenek. A megyében a tagosítási munkálatok az utolsó évti­zedekben foganatosíttattak tömegesen. A közleke­dési utak ezen tagosítások alkalmával egyenes vo­­nalban jelöltettek ki, neki menve a homokdombok­nak és völgyeknek egyenes toronyirányban. Hogy azonban e dombokon és völgyeken, ahol természe­tesen mély vizek is vannak, az ut járhatóvá is té­tessék, erre nem gondolt senki. Innen van, hogy az országutakon lépten-nyomon egyik életveszélyes helyről a másikra vetődik az utas. Domb és mocsár egymást váltják fel. Az egész országban alig le­het hasonlót találni. Közegészségügyi állapotainkról e lapok ez évi 42 és 43 számaiban hiteles adatokat közöltem. A halandóság óriási mérveket ölt. Egyes köz­ségek lakói százszámra apadnak évenként. A me­gye vész ki fele. Hát még a népoktatás állapota minő hanyat­lásban van ! E lapok ez évi, talán 45 számában közlöttem volt statisztikai adatokat az 1878/79 iskolai évről. Igen! először adj nekem Sok, sok ezer hitelezőt . Azután meg ki mondjam-e ? Egy szépséges, jó szeretőt. Adj a fiatal lyányoknak Vőlegényt, tömött erszén­nyel ! Úgy sem sokat törődnek ők Korral, szívvel, fővel, észezel. Gyógyítsd meg az öreg nőket Szép, fiatal orvos nélkül . A fiatal menyecskéket Baden, Füred, Teplicz nélkül. A fiatal özvegyeket Vigasztald meg ifjú férjjel; A rosz asszony-tartó férjet Látogasd meg özvegységgel. Buktasd meg a korhelyeket, Emeld fel a könyvek becsét, S hogy a lyányok elkeljenek : Vedd el a férfiak ebét. Adj pecsenyét, bort, kenyeret Az éhes kritikusoknak: Majd tán a rosz darabokon Olyan mohón nem rágódnak. Aflj az újság szerkesztőknek "alknótával tömött tárczát : *jdon • a 1 ^D tárczát ez évben írt különben aligis ellássák,­­pénztárában. Adj a hitelezőknek pénzt, Kinek pénze nincs, sok hitelt. Uj nevet, világot, kinek A becsülete már hitelt! És engedd, hogy a magyar szó Ugy teremjen itt e honba' Sok derék (?) ur boszujára, Mint eső után a gomba ! Döngő. Gróf Teleki Sándor és egy kis káplár. (Jelenet az erdélyi 1848/9-ki hadjáratból.) A dézsi első csata után, amely ránk magyarokra nézve, a vezér Katona Miklós gyávasága miatt, elég ked­vezőtlenül ütött ki,­ a magyar csapatok egész Kis-Nyire­sig vonultak vissza. Itt vette át Bem 1848. november hó 10-ke körül, az oly sok fényes és dicsőségteljes csa­tákat vivott erdélyi hadsereg magvát, és szervezte azt néhány nap alatt úgy, hogy a hadműveleteket deczem­ber hó második felében már meg is kezdette. A nemzet­őrséget, amely az ő gyors hadi mozdulatait csak nehezí­tette, mind haza bocsátotta. Itt, Kis-Nyiresen jelentkeztem én is, Filimek Endre főágyús pajtásommal együtt, Kna 1r Antal üteg-parancsnok­­­nál, hogy elfoglaljam helyemet a »borsodi üteg«-nél, amely­től betegeskedésem miatt kellett elvállnom, illetőleg visszamaradnom Miskolczon. Tokajon és Nyíregyházán át tettük meg az utat egész Kis-Nyiresig, még eszem ágában sem volt, hogy 32 év múlva. Akkor épen Nyíregyházán, az itteni lapok egyikében fogom leirni ez utazásomat s az elmondandó katonai jelenetet, mely köztem és gr. Teleky Sándor őrnagy közt, Kis-Nyiresen az ottani »vendégfogadó«-ban lefolyt.

Next