Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-01 / 1. szám
III. évfolyam. Nyíregyháza, 1. szám. ^„^ Vasárnap, 1882. januárhó " # JÓSA ANDRÁS MÚZEUM NYÍREGYHÁZA KÖNYVTÁRA (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Hirdetési dijak: Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadóhivatalunkban (nagy-debreczeni utcza 1651. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Hansenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Egész évre 4 fit. Félévre 2 „ Negyedévre ! A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva. Előfizetésre való felhívás. Az 1881-dik éven immár túl vagyunk. Beköszöntött az uj, 1882-dik év. Lapunk mai napon a 3-dik évfolyamba lép. A kezdet nehézségeit tehát már leküzdöttük. A „Nyirvidék” a lefolyt két év alatt megmutatta életrevalóságát. Bátran és önbizalommal lépjük tehát át az uj év küszöbét, bízva lapunk barátaiban, pártfogóinkban és áldozatkészségünkben. Valamint eddig, úgy jövőre is minden lehetőt el fogunk követni arra nézve, hogy lapunk úgy Szabolcs megyének, mint Nyíregyháza városának hű tükre legyen, és hogy a versenyt irodalmi tekintetben is kiállhassa bármelyik hasonló irányú vidéki lappal. Lapunk iránya ezentúl is a rtf elmarad^tartalmát azonban lényegesen megváltoztatjuk. Nem fogunk megfeledkezni az_ipar,_ a kereskedelem és a gazdászat érdekeiről. Meg fogunk figyelni minden hazai, vidéki és külföldi fontosabb eseményeket, hogy olvasóink minél szélesebb tájékozást nyerjenek. Tárczánk minél jobb és mulattatóbb olvasmányokat fog hozni. A humorról sem feledkezünk meg. A "Tarkaságok" czimü rovatot e czélra nyitottuk. Hazafiúi kézszorítással kérjük Szabolcsmegye n. é. közönségét: szíveskedjenek a „Nyirvidéka-et körükben terjeszteni s azt érdemszerű pártolásban részesíteni. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. IJjévi köszöntő-forma. Csak hogy itt vagy, egyszer, végre. Csak hogy megértük a napot: Hogy neved tiszteletére Levehetjük a kalapot ! Biz az egy kissé már kopott : Kivált ez az enyém fajta . . . Újságírók, kritikusok Sokat húztak-vontak rajta. Isten neki! csak hogy itt vagy ! Csak hogy amit érted költénk . . . Naptár, album, tisztelgő jegy S versre . . . nem hiába történt. Nem tevés ugy, mint már párszor A világ vége urc teve . . . Megtettük a nagy költséget: S neki csak a hire-neve, melyek lyek pedíj, De mielőtt kalapunkat Ulutő helyére tennénk, — "akik"1 nem s magyar szok4a szerént, téged " szobába bevezetnénk. Az adósok a Bégben, a szegények úg vendéget fogttd, a prcziny gyémántos ke...aön.pénzt emleget baklövésben, a szerelmese valamit ha vakságban, a nagyravágyó engede 1 Előfizetési árak a ,NYIRVIDÉK" TÁRSADALMI HETILAPRA postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ... 4 frtj Fél évre . . . . 2 frt Háromnegyedre 3 „ Negyedévre ... 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak, egész évre csak két forint. Nyíregyháza, 1882. január 1-én. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. Megyei állapotok. E napokban Budán a belügyminisztériumnál jártam. Véletlenül olyan egyéniséggel kerültem ott össze, aki megyénk administrátiójával, hivatása folytán, foglalkozik. Bizonyos ügyben megyénk administratív érdekét hangoztattam. „Önök Szabolcsban — így veti közbe az illető egyéniség — a megyei adminisztráczió közérdekével úgy látszik kevesebbet törődnek, hanem inkább egyes személyek érdekében fejlesztenek ki tevékenységet, egyik az egyik, másik a másik mellett. Ebből áll önöknél a közügyek iránti érdeklődés. Tárgyi fontosságú ügyben még nem volt nálam önök közül senki; most személyes ügy merülvén fel, ön megyéjéből már harmadik, akit fáradozni látok. Maga a megye és a megyei ügyek elülnek az ecsedi lápba, csak szét a megyei adminisztratió bármely Nézzen ágazatában : a központban, a közbiztonság, a közlekedési viszonyok, a közegészség és a tanügy körül. Folytonos visszaesés mindenütt." Az illető egyéniségnek eme nyilatkozata megvallom, nekem rosszul esett. Gondolkoztam kissé fölötte s eszembe jutott, hogy a közgyűlésekben nem egyszer hallottam keserű kifakadásokat az adminisztráczió gyengesége fölött. Eszembe jutott a többi közt, hogy a központi igazgatás megvizsgálására a megyei közgyűlés a múlt évben bizottságot küldött ki, mely némi hiányokat tüntetett fel, a többek között a nyilvántartás (scontro) teljes hiányát constatálta. Eszembe jutott továbbá a következő jellemző eset a közbiztonságot illetőleg: A megye egyik községében élt valami ember, akit az egész község veszedelmes betörő tolvajnak ismert. Történt is vakmerő betörés a községben és közelében eső községekben nagyon gyakran. Mindenki tudta, ki a tettes, de ez mégis szabadon járt kert. A rendőrség nem tudott rásütni semmit. A mult télen ezen embert a korcsma előtt agyonütve találták. Mondják, miszerint saját községekeliek, hogy megszabadítsák vidéköket a gonosztól, agyonütötték. Tény, hogy ezen sommás önbíráskodásért csak legközelebb négyen több évi börtönre ítéltettek. A megye közlekedési viszonyait ismeri mindenki. Járható utasnk egyáltalában nincsenek. A megyében a tagosítási munkálatok az utolsó évtizedekben foganatosíttattak tömegesen. A közlekedési utak ezen tagosítások alkalmával egyenes vonalban jelöltettek ki, neki menve a homokdomboknak és völgyeknek egyenes toronyirányban. Hogy azonban e dombokon és völgyeken, ahol természetesen mély vizek is vannak, az ut járhatóvá is tétessék, erre nem gondolt senki. Innen van, hogy az országutakon lépten-nyomon egyik életveszélyes helyről a másikra vetődik az utas. Domb és mocsár egymást váltják fel. Az egész országban alig lehet hasonlót találni. Közegészségügyi állapotainkról e lapok ez évi 42 és 43 számaiban hiteles adatokat közöltem. A halandóság óriási mérveket ölt. Egyes községek lakói százszámra apadnak évenként. A megye vész ki fele. Hát még a népoktatás állapota minő hanyatlásban van ! E lapok ez évi, talán 45 számában közlöttem volt statisztikai adatokat az 1878/79 iskolai évről. Igen! először adj nekem Sok, sok ezer hitelezőt . Azután meg ki mondjam-e ? Egy szépséges, jó szeretőt. Adj a fiatal lyányoknak Vőlegényt, tömött erszénnyel ! Úgy sem sokat törődnek ők Korral, szívvel, fővel, észezel. Gyógyítsd meg az öreg nőket Szép, fiatal orvos nélkül . A fiatal menyecskéket Baden, Füred, Teplicz nélkül. A fiatal özvegyeket Vigasztald meg ifjú férjjel; A rosz asszony-tartó férjet Látogasd meg özvegységgel. Buktasd meg a korhelyeket, Emeld fel a könyvek becsét, S hogy a lyányok elkeljenek : Vedd el a férfiak ebét. Adj pecsenyét, bort, kenyeret Az éhes kritikusoknak: Majd tán a rosz darabokon Olyan mohón nem rágódnak. Aflj az újság szerkesztőknek "alknótával tömött tárczát : *jdon • a 1 ^D tárczát ez évben írt különben aligis ellássák,pénztárában. Adj a hitelezőknek pénzt, Kinek pénze nincs, sok hitelt. Uj nevet, világot, kinek A becsülete már hitelt! És engedd, hogy a magyar szó Ugy teremjen itt e honba' Sok derék (?) ur boszujára, Mint eső után a gomba ! Döngő. Gróf Teleki Sándor és egy kis káplár. (Jelenet az erdélyi 1848/9-ki hadjáratból.) A dézsi első csata után, amely ránk magyarokra nézve, a vezér Katona Miklós gyávasága miatt, elég kedvezőtlenül ütött ki, a magyar csapatok egész Kis-Nyiresig vonultak vissza. Itt vette át Bem 1848. november hó 10-ke körül, az oly sok fényes és dicsőségteljes csatákat vivott erdélyi hadsereg magvát, és szervezte azt néhány nap alatt úgy, hogy a hadműveleteket deczember hó második felében már meg is kezdette. A nemzetőrséget, amely az ő gyors hadi mozdulatait csak nehezítette, mind haza bocsátotta. Itt, Kis-Nyiresen jelentkeztem én is, Filimek Endre főágyús pajtásommal együtt, Kna 1r Antal üteg-parancsnoknál, hogy elfoglaljam helyemet a »borsodi üteg«-nél, amelytől betegeskedésem miatt kellett elvállnom, illetőleg visszamaradnom Miskolczon. Tokajon és Nyíregyházán át tettük meg az utat egész Kis-Nyiresig, még eszem ágában sem volt, hogy 32 év múlva. Akkor épen Nyíregyházán, az itteni lapok egyikében fogom leirni ez utazásomat s az elmondandó katonai jelenetet, mely köztem és gr. Teleky Sándor őrnagy közt, Kis-Nyiresen az ottani »vendégfogadó«-ban lefolyt.