Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-04 / 18. szám
V. évfolyam. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 . A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni utcza 1551. számig intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint lá krajczár. 18. számm. Nyíregyháza, 1884. május 4. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W IM megjelenik hetenkint egyszer •vasárnapon. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni utcza 1551. száma), továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Camp által Hamburgban. Egy társadalmi betegség. VII. A gyermeknevelésen általában, különösen pedig a leánynevelésen okvetlen változtatni kell, hogy úgy a társadalomban, mint a családban újabb, czélszerűbb életnézetek verhessenek gyökeret." A mai társadalom reális iránya megkívánja a nőtől, hogy a nemzetgazdaságtan értelmében átalakult társadalomnak munkás tagja legyen. A magasabb műveltség elsajátításához több nevelő intézetek állanak fenn. Mégis szomorúan kell tapasztalnunk, hogy rohamosan apad az oly nők száma, akik a háztartást s a gazdasági ismereteket a családi körben ésen intézik és érvényesítik, sajátítván el, azt böl Valóban elszomorító dolog, hogy a közoktatásügyi miniszter is kénytelen beismerni, hogy a felső leányiskolák tantárgyakkal túlterhelt növendékei, a legfontosabb tudományt, amelyre az életben legnagyobb szükségük volna, az ország gazdasági állapota iránti értelmet és érzéket, amely pedig minden egyes család pénzügyi állapotával szoros kapcsolatban áll, nem vihetik az iskolából magukkal az életbe. Ezzel a miniszter nem akar mást mondani, mint azt, hogy az a magas műveltség utáni kapkodás, a mai nőket teljesen kiforgatja háziasságukból, s a valódi czélnak épen ellenkezője éretik el. A mostani felső leányiskolák adnak ugyan bizonyos fokú ismereteket a leányoknak, de egyszersmind kiragadják őket abból a bűvkörből, amelyben az előtt a nők oly tisztelitek és becsületek voltak. ték. A női emanczipáczió barátai hangosan követelhogy a nők emeltessenek ki az idealizmus világából; hogy ők is vegyék ki részüket a közös munkából; hogy ők is hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. Hivatkoztak Belgiumra, Svájczra, ahol csakis a munka által érték el azt a boldogságot, amely szerint ma, minta államoknak tekintetnek. A társadalom és az állam engedtek a nagy hangú tiltakozásoknak, s minden lehetőt elkövettek a nők munkaképesítése érdekében. Felállították a felső leányiskolákat, a tanítónő-képezdéket, a postai és távsürgönyi női tanfolyamokat. És mit értünk el általuk? Azt, hogy a nő munkaképesítése folytán, előállott a női proletáriátus; továbbá azt, hogy a felsőbb leányiskolákat végzett növendékek tudják ugyan, hogy a kenyérben, a húsban, a főzelékben hány rész éleny és légeny van, de a gazdasági ismeretekhez s a háztartáshoz alig értenek valamit, vagy épen semmit. A régibb korban a kitűnő gazdaszonyok nagy mérvben befolytak a család és közvetve a haza anyagi boldogságára az által, hogy a háztartást tapintatosan vezették; a gazdasszonykodás minden neméhez értettek s szakértelmüket nagy haszonnal érvényesítették. A házi szükséglet a legnagyobb részben a család tagjai által állíttatott elő. Nem kellett akkor, a házi ipar felkarolása végett, egyesületeket alakítani. Nem kellett anyi hamisított ruha- és élelmi eszközökkel kínlódni, mint ma. Valóban nehéz dolog „satyrát nem inni!" A női munkakör kiszélesbítéséről beszélnek az emanczipáczió barátai. És éppen a női munkák hanyagoltatnak el e törekvések által. A nők munkaképesítésével oda jutottunk, hogy ma már nem egy oly gazdálkodó család is van városunkban, ahol a kenyérsütést is megszüntették. A búzát eladják s a kenyeret a piaczon szerzik be. Ez az egy eset is kétségbe ejtő módon illusztrálja, hogy hova jutottak az emanczipátorok a női kérdéssel. Hagyjuk a nőket a családban. Van ott elég munka, csak annak feleljenek meg. Amit az állam és a társadalom e tekintetben elhibázott, a családnak kell helyrehozni. Mindenek előtt a családapának ügyelni kell, hogy a gyermek már csecsemő korában oly ápolásban részesüljön, amely biztosítja a test és lélek épségben maradását. Sok családnál szokásban van a szoptatós dajka tartása, amely szükséges is ott, ahol e kötelesség teljesítése által az anyának egészsége, sőt élete is veszélyeztetve van; de nem kevés azoknak száma sem, akik csupa kényelemszeretetből bízzák gyermekeik táplálását sokszor egészségtelen nőkre, akikből az után a tiszta vérű gyermek oly anyagokat szív magába a tejjel, amelyek nem csak a test fejlődésére, de a lélek erőinek fölébresztésére is káros befolyással vannak. Továbbá nem kell a gyermekeket az úgynevezett gyermekszobában feledni, s egészen a cselédek gondjára bízni A gyermekekkel jókor meg kell kedveltetni a foglalkozást. E tekintetben hasznos szolgálatot tehetnek a jó és czélirányos berendezésű gyermek óvodák. Az óvodai gondos felügyelet mellett, a szívnemesítis, az értelemfejlesztés lassú, de biztos munkája, napról-napra erősíti azon alapot, amelyre a későbbi nevelés biztosan építhet. Amely városban a rendszeres óvoda hiányzik, ott a gyermeknevelés alap nélkül marad. Az óvodákból kikerült gyermekekkel, még egyszer annyira lehet menni, mint akik annak jótéteményeiben nem részesülnek. De menjünk tovább. Az óvoda utánzik az elemi iskola. Ha ezt is bevégezte a követkegyermek, már ekkor kell, hogy vágy és hajlam nyilatkozzék a gyermek lelkében valamely életpálya felé. Az apa kötelessége e hajlamot és vágyat tovább fejleszteni, nem pedig elfojtani azt. Akadnak szigorú apák, akik maguk tűznek ki pályát, életmódot gyermekeiknek. Ez végeredményében soha sem lehet üdvös. Hány ifjú élet züllött már el, az életpályának hibás megválasztása következtében?! Nem szabad tehát a szülőknek niük gyermekeik tehetségének és saját megfeledkezerejüknek számbavételéről. Ezek alapján oly pályára kell előkészíteni őket, amelyen majd később becsülettel megállhatnak, hogy így mind maguknak, mind a társadalomnak hasznára fordíthassák képességüket és nemes akaratukat. Különösen ügyelni kell az anyáknak, hogy a gyermek idejében megszokja az engedelmességet, a rendet, a tisztaságot, a munkát. Ha fényit, szeretettel fenyítsen, de szeretetével el ne kényeztesse gyermekét. A leánygyermekeknél a súlyt főleg arra kell fektetni, hogy a nagyravágyás be ne fészkelje magát a fogékony és a hiúság ördöge kebelbe, mert akkor egész jövője meg van mérgezve, semmivé van téve. Minden édesanya saját társadalmi köréhez mért nevelésben részesítse leánygyermekét s ne igyekezzék belőle nagyvilági hölgyet nevelni. A legszükségesebb ismeretek és tudni valók mellett, tanítsa meg jó, ízletes, egészséges ételt főzni, jó kenyeret sütni, mosni, vasalni és varrni. Mert nem az úgynevezett előkelő nevelés, hanem a házi teendők ismerete képezi a boldog családi élet alapját. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből. Áprills 22. (Vége) Polgármester előterjeszti a tanács jelentését az erdészeti körök megalakítása és a szakértő erdőtiszt felfogadása tárgyában. Ez előterjesztés szerint bejelentetik a képviselő testületnek, miszerint az erdőtulajdonos községekkel való csoportosulás megkíséreltetvén, az erdész fizetése katasztrális holdanként 30 krajczárban állapíttatott meg. E megállapodás a városra nézve anyiban előnyös, hogy az erdőtiszt Nyíregyházán fog lakni. A tanácsi jelentés helyeslőleg elfogadtatott. Polgármester felhívja a közgyűlést, hogy az e folyó május hó 8-án megkezdendő jövedelmi adó összeírásához szükséges két bizalmi férfiút válassza meg, és az összeírásához küldje ki. Amenyiben pedig a tavalyi összeírásnál Andráscsik József és Sexty Gyula voltak alkalmazva, javasolja azoknak ezúttal való kiküldését is. Minthogy azonban Andráscsik József ez idén a kormány által mint póttag van kinevezve, ő a megbízást el nem fogadhatja. Helyette tehát Deák József bízatott meg. Az építkezési bizottságnak a lovas laktanya építése tárgyában tett azon előleges jelentése, mely szerint Sopron, Kassa és Miskolcz városok, mint amely hatóságok már ily laktanyát részben építettek, részben építenek, megkerestettek, hogy szíveskedjenek az építkezési tervezetet, a feltételeket és az építési költségeket, tájékozás végett, közölni, örvendetes tudomásul vétetett. Andráscsi Józsefnek laktanya építési ügye óriási azon felszólalását, hogy a lassúsággal megy előre, Meskó László tiszti ügyész komolyan visszautasítja, s a felszólalás folytán kötelességének tartja kijelenteni, hogy az e felszólalás által megtámadott szakosztály eljárása egyátalában nem eshetik megrovás alá. Felemlíti a többi közt, hogy Miskolczon sokkal előbb kezdődött a laktanyaépítési mozgalom, és mégis csaknem ott van, ahol Nyíregyháza. Azután még azt is figyelembe kéri vétetni szóló, hogy 1000 ember és 1000 ló elhelyezésének kérdése, mindig nagy nehézséggel járó dolog. Tiszti ügyésznek eme helyreigazító felszólalása általános helyesléssel fogadtatott. Átalában a jelentés helyeslő tudomással vétetett. Az 1881 dik évi gyámi számadás felülvizsgálata, minthogy a munkálat még nem fejeztethetett be, a napi rendről levétetetett s a legközelebb megtartandó közgyűlésre tétetett át. A város tulajdonához tartozó malom telkeknek eladására vonatkozó tanácsi vélemény előterjesztetvén, a szent-mihály utczai telek kivételével, amelyet Horváth Gyula városi mérnök 1235 forintért vásárolt meg, a többi telkek eladása, a tanács érvelése alapján, nem hagyatott helyben. A szent-mihályi telek is csak ugy hagyatik helyben, ha az érkertekbe vezető ut részére 7 öl hagyatik fel. A buzatéri telekre nézve pedig hogy amenyiben az szabad tért képez, semmi kimondatott, körülmények közt sem adatik el. A malom telkek értékesíthetése érdekében Haas Mór azt a javaslatot terjeszti elő, miszerént kerittesse be a város ama telkeket s adja bérbe mint kerteket addig is, amig kedvező idők beálltával, örök áron eladathatnának. Ez indítvány azonban, mint nem gyakorlati, elejtetett. Török Péter képviseleti tag a Feldheim féle olajmalom melllett levő 1000 • ölnyi üres tér értékesítésére hívja fel a képviselet figyelmét, amely tért most Feldheim illetéktelenül és jogtalanul használtatott. E tér az eladandó telkek közzé felvetetni határoz-Előterjesztetett a felvidéki magyar közművelődési egyesület átirata, amelyben értesíti Nyíregyháza város hatóságát, hogy az alapító tagsági díj legkevesebb 100 forint lehet. Amenyiben pedig e czélra és minőségben, a képviselet csak 60 forintot szavazott meg, a hiányzó 50 forint pótlólag szintén megszavaztatott s az alapító levél ez értelemben határoztatott elkészíttetni.