Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-04 / 18. szám

V. évfolyam. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 . A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni­­ utcza 1551. számig intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czim­e alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ism­ertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer h­alálozott petit-sor egyszeri k­özlése­ 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint lá krajczár. 18. számm­. Nyíregyháza, 1884. május 4. (S­Z­A­B­O­L­C­SI HÍRLAP.) TÁ­RS­AD­ALMI HETILA­P. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W IM megjelenik­ h­etenk­int egyszer •vasár­napon. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni­ utcza 1551. száma), továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Camp által Hamburgban. Egy társadalmi betegség. VII. A gyermek­nevelésen általában, különösen pedig a leánynevelésen okvetlen változtatni kell, hogy úgy a társadalomban, mint a családban újabb, czél­szerűbb élet­nézetek verhessenek gyökeret." A mai társadalom reális iránya megkívánja a nőtől, hogy a nemzetgazdaság­tan értelmében át­alakult társadalomnak munkás tagja legyen. A magasabb műveltség elsajátításához több nevelő intézetek állanak fenn. Még­is szomorúan kell tapasztalnunk, hogy rohamosan apad az oly nők száma, akik a háztartást s a gazdasági isme­reteket a családi körben ésen intézik és érvényesítik, sajátítván el, azt böl­ Valóban elszomorító dolog, hogy a közoktatás­ügyi miniszter is kénytelen beismerni, hogy a felső leányiskolák tantárgyakkal túlterhelt növendékei, a legfontosabb tudományt, amelyre az életben legna­gyobb szükségük volna, az ország gazdasági állapota iránti értelmet és érzéket, amely pedig minden egyes család pénzügyi állapotával szoros kapcsolatban áll, nem vihetik az iskolából magukkal az életbe. Ezzel a miniszter nem akar mást mondani, mint azt, hogy az a magas műveltség utáni kap­kodás, a mai nőket teljesen kiforgatja háziasságuk­ból, s a valódi czélnak épen ellenkezője éretik el. A mostani felső leányiskolák adnak ugyan bi­zonyos fokú ismereteket a leányoknak, de egyszer­smind kiragadják őket abból a bűvkörből, amelyben az előtt a nők oly tisztelitek és becsületek voltak. ték. A női emanczipáczió barátai hangosan követel­hogy a nők emeltessenek ki az idealizmus világából; hogy ők is vegyék ki részüket a közös mun­kából; hogy ők is hasznos tagjaivá váljanak a tár­sadalomnak. Hivatkoztak Belgiumra, Svájczra, ahol csakis a munka által érték el azt a boldogságot, amely szerint ma, minta államoknak tekintetnek. A társadalom és az állam engedtek a nagy hangú tiltakozásoknak, s minden lehetőt elkövettek a nők munkaképesítése érdekében. Felállították a felső leányiskolákat, a tanítónő-képezdéket, a postai és távsürgönyi női tanfolyamokat. És mit értünk el általuk? Azt, hogy a nő munkaképesítése folytán, előállott a női proletáriátus; továbbá azt, hogy a felsőbb leány­iskolákat végzett növendékek tudják ugyan, hogy a kenyérben, a húsban, a főzelékben hány rész éleny és légeny van, de a gazdasági is­meretekhez s a háztartáshoz alig értenek valamit, vagy épen semmit. A régibb korban a kitűnő gazdaszonyok nagy mérvben befolytak a család és közvetve a haza anyagi boldogságára az által, hogy a háztartást ta­pintatosan vezették; a gazdasszonykodás minden ne­méhez értettek s szakértelmüket nagy haszonnal érvényesítették. A házi szükséglet a legnagyobb részben a család tagjai által állíttatott elő. Nem kellett akkor, a házi ipar felkarolása végett, egye­sületeket alakítani. Nem kellett anyi hamisított ruha- és élelmi eszközökkel kínlódni, mint ma. Valóban nehéz dolog „satyrát nem inni!" A női munkakör kiszélesbítéséről beszélnek az eman­czipáczió barátai. És éppen a női munkák hanya­goltatnak el e törekvések által. A nők munkaké­pesítésével oda jutottunk, hogy ma már nem­ egy oly gazdálkodó család is van városunkban, ahol a kenyérsütést is megszüntették. A búzát eladják s a kenyeret a piaczon szerzik be. Ez az egy eset is kétségbe ejtő módon illusz­trálja, hogy hova jutottak az emanczipátorok a női kérdéssel. Hagyjuk a nőket a családban. Van ott elég munka, csak annak feleljenek meg. Amit az állam és a társadalom e tekintetben elhibázott, a családnak kell helyrehozni. Mindenek előtt a családapának ügyelni kell, hogy a gyermek már csecsemő korában oly ápo­lásban részesüljön, amely biztosítja a test és lélek épségben maradását. Sok családnál szokásban van a szoptatós dajka tartása, amely szükséges is ott, ahol e kötelesség teljesítése által az anyának egész­sége, sőt élete is veszélyeztetve van; de nem kevés azoknak száma sem, akik csupa kényelem­szeretet­ből bízzák gyermekeik táplálását sokszor egészség­telen nőkre, akikből az után a tiszta vérű gyermek oly anyagokat szív magába a tejjel, amelyek nem csak a test fejlődésére, de a lélek erőinek föléb­resztésére is káros befolyással vannak. Továbbá nem kell a gyermekeket az úgyneve­zett gyermek­szobában feledni, s egészen a cselé­dek gondjára bízni A gyermekekkel jókor meg kell kedveltetni a foglalkozást. E tekintetben hasznos szolgálatot te­hetnek a jó és czélirányos berendezésű gyermek óvodák. Az óvodai gondos felügyelet mellett, a szív­nemesítis, az értelem­fejlesztés lassú, de biztos munkája, napról-napra erősíti azon alapot, amelyre a későbbi nevelés biztosan építhet. Amely város­ban a rendszeres óvoda hiányzik, ott a gyermek­nevelés alap nélkül marad. Az óvodákból kikerült gyermekekkel, még egyszer annyira lehet menni, mint akik annak jótéteményeiben nem részesülnek. De menjünk tovább. Az óvoda után­zik az elemi iskola. Ha ezt is bevégezte a követke­gyer­mek, már ekkor kell, hogy vágy és hajlam nyilat­­­kozzék a gy­ermek lelkében valamely életpálya felé. Az apa kötelessége e hajlamot és vágyat tovább fejleszteni, nem pedig elfojtani azt. Akadnak szi­gorú apák, akik maguk tűznek ki pályát, életmódot gyermekeiknek. Ez végeredményében soha sem lehet üdvös. Hány ifjú élet züllött már el, az életpályá­nak hibás megválasztása következtében?! Nem szabad tehát a szülőknek niük gyermekeik tehetségének és saját megfeledkez­erejüknek számbavételéről. Ezek alapján oly pályára kell elő­készíteni őket, amelyen majd később becsülettel megállhatnak, hogy így mind maguknak, mind a társadalomnak hasznára fordíthassák képességüket és nemes akaratukat. Különösen ügyelni kell az anyáknak, hogy a gyermek idejében megszokja az engedelmességet, a rendet, a tisztaságot, a munkát. Ha fényit, szere­tettel fenyítsen, de szeretetével el ne kényeztesse gyermekét. A leány­gyermekeknél a súlyt főleg arra kell fektetni, hogy a nagyra­vágyás be ne fészkelje magát a fogékony és a hiúság ördöge kebelbe, mert akkor egész jövője meg van mérgezve, semmivé van téve. Minden édesanya saját társadalmi köréhez mért nevelésben részesítse leánygyermekét s ne igyekezzék belőle nagyvilági hölgyet nevelni. A leg­szükségesebb ismeretek és tudni valók mellett, tanítsa meg jó, ízletes, egészséges ételt főzni, jó kenyeret sütni, mosni, vasalni és varrni. Mert nem az úgy­nevezett előkelő nevelés, hanem a házi teendők ismerete képezi a boldog családi élet alapját. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből.­ ­Áprills 22­. (Vége) Polgármester előterjeszti a tanács jelentését az er­dészeti körök megalakítása és a szakértő erdőtiszt fel­fogadása tárgyában. Ez előterjesztés szerint bejelentetik a képviselő testületnek, miszerint az erdőtulajdonos közsé­gekkel való csoportosulás megkíséreltetvén, az erdész fizetése katasztrális holdanként 30 krajczárban állapít­tatott meg. E megállapodás a városra nézve anyiban előnyös, hogy az erdő­tiszt Nyíregyházán fog lakni. A tanácsi jelentés helyeslőleg elfogadtatott. Polgármester felhívja a közgyűlést, hogy az e folyó május hó 8-án megkezdendő jövedelmi adó összeírásához szükséges két bizalmi férfiút válas­sza meg, és az össze­írásához küldje ki. Amenyiben pedig a tavalyi összeírás­nál Andráscsik József és Sexty G­yula voltak alkalmaz­va, javasolja azoknak ez­úttal való kiküldését is. Minthogy azonban Andráscsik József ez idén a kormány által mint póttag van kinevezve­­, ő a megbízást el nem fogadhatja. Helyette tehát Deák József bíza­tott meg. Az építkezési bizottságnak a lovas laktanya építése tárgyában tett azon előleges jelentése, mely szerint Sopron, Kassa és Miskolcz városok, mint amely hatósá­gok már ily laktanyát részben építettek, részben építenek, megkerestettek, hogy szíveskedjenek az építkezési tervezetet, a feltételeket és az építési költségeket, tájékozás végett, közölni, örvendetes tudomásul vétetett. Andráscsi­ Józsefnek laktanya építési ügye óriási azon felszólalását, hogy a lassúsággal megy előre, Meskó László tiszti ügyész komolyan visszautasítja, s a felszólalás folytán kötelességének tartja kijelenteni, hogy az e felszólalás által megtámadott szakosztály eljárása egyátalában nem eshetik megrovás alá. Felemlíti a töb­bi közt, hogy Miskolczon sokkal előbb kezdődött a laktanya­építési mozgalom, és még­is csaknem ott van, ahol Nyír­egyháza. Az­után még azt is figyelembe kéri vétetni szóló, hogy 1000 ember és 1000 ló elhelyezésének kérdése, mindig nagy nehézséggel járó dolog. Tiszti ügyésznek eme helyreigazító felszólalása ál­talános helyesléssel fogadtatott. Átalában a jelentés he­lyeslő tudomással vétetett. Az 1881 dik évi gyámi számadás felülvizsgálata, minthogy a munkálat még nem fejeztethetett be, a napi rendről levétetetett s a legközelebb megtartandó köz­gyűlésre tétetett át. A város tulajdonához tartozó malom telkeknek eladására vonatkozó tanácsi vélemény előterjesztetvén, a szent-mihály utczai telek kivételével, amelyet Horváth Gyula városi mérnök 1235 forintért vásárolt meg, a töb­bi telkek eladása, a tanács érvelése alapján, nem hagya­tott helyben. A szent-mihályi telek is csak ugy hagyatik helyben, ha az érkertekbe vezető ut részére 7 öl ha­gy­atik fel. A buzatéri telekre nézve pedig hogy amenyiben az szabad tért képez, semmi kimondatott, körülmé­nyek közt sem adatik el. A­ malom telkek értéke­síthetése érdekében Haas Mór azt a javaslatot terjeszti elő, miszerént kerittesse be a város ama telkeket s adja bérbe mint kerteket ad­dig is, amig kedvező idők beálltával, örök áron eladat­hatnának. Ez indítvány azonban, mint nem gyakorlati, el­­ejtetett. Török Péter képviseleti tag a Feldheim féle olaj­malom melllett levő 1000 • ölnyi üres tér értékesíté­sére hívja fel a képviselet figyelmét, amely tért most Feld­heim illetéktelenül és jogtalanul használ­­tatott. E tér az eladandó telkek közzé felvetetni határoz-Előterjesztetett a felvidéki magyar közművelődési egyesület átirata, amelyben értesíti Nyíregyháza város hatóságát, hogy az alapító tagsági díj legkevesebb 100 forint lehet. Amenyiben pedig e czélra és minőségben, a kép­viselet csak 60 forintot szavazott meg, a hiányzó 50 fo­rint pótlólag szintén megszavaztatott s az alapító levél ez értelemben határoztatott elkészíttetni.

Next