Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
IX. évfolyam. 1. szám. Nyíregyháza, 1888. január 1. íIV-cnr JSMY . VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap . .. , .. , . , , , , ., , noitin ni; helyben házhoz hordva: , K szerkesztő czime alatt keretnek beküldetni. v . a fri szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások , , , , Ki-iti évre 4 irt. •» Bermentetlen levelek csak ismert kezektől fő-Féltre 2 , Elek kiadótulajdonos könyvnyomgUutn>k e,_ Nnavederre 1 » I díjíhoz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám} , . . . . , , ,,, ,, . aegreuc.r , . . 1 A kéziratok csak világos kivonatra s az illető köztári jegyző és tanir uraknak egész évre intézendők, csak két forint. Nisoltaegeré hirdetnek tisszk. Hirdetési dijak : Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után kifizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám), továbbá: Voldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein át Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. 14,060. K. " 1887. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcs vármegye bogdányi járásának orvosi állomására pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók az 1883. évi I s. törvényczikk értelmében felszerelt kérvényeiket 1883. évi február hó 7-ig Szabolcs vármegye főispánjához annyival is inkább beadják, mivel a későbben beadott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A járásorvos tartozik a járás székhelyén lakni. Évi fizetés 400 frt és 100 frt fuvarátalány. A járás orvos, ha a járás területén körorvosi állomás üresedésbe jön, a körorvosi valamelyik teendőket teljesíteni tartozik, amikor a körorvosi mellékjárulékokat igénybe veheti. Kelt Nyíregyházán, 1887. deczember hó 23-án. Zoltán János, alispán. Mai számunkhoz fél iv rendes, és a „Gazdasági Értesítő" melléklapunk van csatolva. ^itia^? ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási főszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Győrvármegye alispánjának 5241. számú nyomozó levelét oly felhívással közlöm, miszerint az abban jelzett Farkas András nevü közveszélyes egyén kinyomozása iránt kellőleg intézkedjék, s feltalálása esetén hozzám jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Győr vármegye alispánjától: 5241/87. alp. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Farkas András rába-patonai illetőségű, győr újvárosi lakos napszámos, egy „Pali" keresztnevü, de egyébként ismeretlen egyénnel folyó év folyamán Kis-Bajcson, Rába-Patonán, Encsén és Bönyön betöréses lopást, Peéren pedig rablást követett el, s folyó hó 6-án lakásáról megszökött, s most a szomszéd vármegyék valamelyikében tartózkodik ezen „Pali” nevü társával együtt; miért is tekintve, hogy a beszerzett bűnjelek a fentebbi betörésekben illetve rablásban való részvételüket minden kétséget kizárólag beigazolják, s miután mindkettő veszélyes közártalmu egyéni fegyverrel is el vannak látva, s Farkas András rablás miatt már 8 évi fegyházzal is volt büntetve, van szerencsém tehát hivatalos tisztelettel felkérni a czimet, hogy nevezetteket hatósága területén községenként köröztetni s esetleg feltaláltatván, csendőr fedezet alatt a tósziget-csilizközi járás főszolgabirája elé való kisérését elrendelni szíveskedjék. Különben Farkas András személyleirása: 45 éves,rom. kath., nős, volt juhász, alacsony, vézna, feltűnően vörös, és tömött telt szakált visel, vörös szeplős, kopasz, halkan beszél, ruházata bagaria bőrcsizma, szürke nadrág csizmába tűrve, tarka inget s három barna szinü kabátot visel, nála van egy saját nevére szóló cselédkönyv és két szolgálati nyítvány; „Pali" nevü bűntársának személyleirása: birokora mintegy 40 év, közép termetű vállas, erős ember, borotvált arczu, tömött fekete bajusszal, ruházata szürke nadrág, kabát és széles karimájú kalap, csizma, állítólag molnár volt s komárommegyei származásu. Győr, 1887. évi november 15-én Gr. Lisszberg Ree zsö alispán, s. k. 14,047. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak, Szatmár vármegye alispáni hivatalának, az ottani marhahajtó utak megállapítására vonatkozó hirdetményét, szabályszerű közhírré tétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 8443/887. sz. Szatmár vármegye alispánjától. Hirdetmény. Az 1874. XX. t. cz. 29-ik §-a értelmében a vágó marhák és a marhakereskedéssel üzletszerűen foglalkozók marhái csakis a törvényhatóság által kijelölt hajtóutakon lévén hajthatók s az ez ellen vétők az 1874. XX t. cz. 59. §-a értelmében a hajtott marha elkobzásával lévén büntetendők; ezennel közhírré teszem, hogy az 1875. évi juliushó 15 év 2866/875 alisp. szám alatt kelt, s a nagyméltóságú m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által, 1876. évi márczius hó 29-én 6254 sz. a. jóváhagyott intézkedéssel a törvényhatóság területén a fő- és mellék mirhahajtó utak következőleg lettek megállapítva : I. Főhajtó utak. 1. N-Károly-Gencs-Tasnád (Szilágy megyével határos). 2. Nagy-Károly-Vallaj-Nyir-Vasvári-Nyír-Bátor (Szabolcsvármegyével határos.) 3. Nagy-Károly-Fény-Puszta-Károly-Nyir-Béltek (Szabolcsvármegyével határos). 4. N.-Károly-Vallaj- Fábiánháza-Mátészalka- Ó-Pályi-N-Dobos-Vásáros-Namény (Bereg vármegyével Majtény-Szamos-Dob-Szatmár, határos) 5 N.-Károly-Kis-G. Szatmár-Batiz-Vereskorcsma-Sárköz-Siiér-Váralja-Misztótfalu- Nagy-Bánya-F.-Bánya-Kajnik-Bánya. 7. Szatmár-Sárköz-Aranyváros-Avas-Felsőfalu-Tőcső (Máramarosvármegyével határos). 8. Szatmár-Batiz-Vereskorcmia-Hami (Ugocsavármegyével határos). 9. Szatmár-Sima-Jánk-F. Gyarmat-Tarpa (Beregvármegyével határos 10. Szatmár-Sima Jánk-Füles-Köcse-Tisza-Ujlak (Ugocsavármegyével határos). 11. Szatmár-Krassó-Borhid-lemiletemező-Erdő Ssáda Sülelmed (Szilágy vármegyével határos). 12. Kapuik Bánya-Sztrimbuj-Magyar-Lápos (Szolnok-Dropka vármegyével határos). 13. Kapuikbánya-Bidfalva (Máramarosvármegyével határos). 14. Nagy-Bínya-Kitalinfalva-Kovács-Kápolnok-Monostor (Szolnok-Doboka vármegyével határos). 15. Erdő-Száda-Hosszúfalu-Nagysrakút-Gyura-Kis-Nyires-Sósmező (Szolnok-Doboka vármegyével határos). 16. Nagy-Bánya-Szakállasfalva-Kővárremete. 17.Szatmár-Erdőd-Kis Béltek-Alsó-Szopor (Szilágy vármegyével határos). 18. Erdőd-Ivácskó-Szinfalu-Borhid. Ilellek hajtó utak. 1. N.-Károly-Mező -Terem-Zríny-Ér-Endréd-Szalacs (Bihar vármegyével határos). 2. Nagy Károly-M.-Petri-Piskókt-Ékörtvélyes-Ér-Mihályfalva (Bihar vármegyével határos). 3. Meszelátó-korcsma (Uj-K -Misény) K.-Dirócz-Kr.-Béltek. 4. Meszelátó-korcsma-Tőte-Terebes-Erdőd. 5. Erdőd Szoldobágy. 6. Remetemező-Kis-Sikárló. 7. Remetemező Sz.-Várolya. 8. Sz.-Várolya-Avas-Újváros. 9. Avas-Újváros-Alegyes-Szatmár. 1. Szatmár-Mikola-Halmi (Ugocsa vármegyével határos). 11. Szatmár-Nagy-Péterke-Rozsály-N.-Palád-T.-Ujlak (Ugocsa vármegyével határos). 12. Kölcse-Kis-Palád-Nagy-Palád-Hilmi (Ugocsa vármegyével határos). 13. Fülesd-Kis-Namény-Császló-Sima. 14. Simi-Csenger. 15. Füdesd-Istvándi-Cseke-Badaló Beregszász (Bereg vármegyével határos 16. Kis-Majtény-Cs.-Bagos-Csenger-Porczalaa-Kocsord-M.-Szalka. 17. Máté-Szalka- Nyir-Megyes- Nyír-Császári - Nyír-Bátor (Szabolcsvármegyével határos). 18. M.-Szalka:Kocsord-Tunyog-Matolcs-F.-Gyarmat. 19. Ér-Euszéd-Ér Kőrös - Tasnéd (Szilágy vármegyével határos) 20 Nagy-Bínya-Hagymás-Lápos-M igosfalva Lukácsfalva-Gárdánfalva(Szilágy vármegyével határos). 21. Hagymás-Lápos-Katalinfalva. 22 Nagy-Somkút-Kőváriemete. 23. Hosszufalu-Nagy-Nyires Gyökeres-Sulelmed (Szilágy vármegyével 24. Gacsva-Vacatyú. 25. Felső-Binya-Kovácsfalu. határos). Nagy-Ivánoly, 1887. november 28. Alispin helyett: Zimathy Ferencz, megyei főjegyző, Szabolcsvármegye alispánjától. 12,101. K. 1887. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és rendőrfőkapitányi hivatalaink A m. kir. honvédelmi miniszter urnak folyó évi 45,999/XIV. sz. rendeletét végett, másolatban közlöm. tudomásvétel és miheztartás Nyíregyházán, 1887. deczember 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 45,999/XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A tényleges szolgálatban elhalt katonák haláleseteinek a polgári hatóságokkal s ezek utján az illető felekkel való közlése tárgyában hivatali elődöm által 1870. évi november hó 27-ről 24,962. sz. alatt kibocsátott és a Magyarországi Rendeletek Tárának 1870-ik évfolyami 89. száma alatt is közölt körrendeletre való hivatkozás mellett értesítem a törvényhatóságot, hogy a katonai parancsnokságok és intézetek a cs. és kir. közös hadügyminiszternek folyó évi október hó 3-ról 6,455 sz. alatt kelt átirata szerint, újabban e részben fenálló szabályok pontos alkalmazására és ezenkívül arra is utasítva lettek, hogy a haláleset közlése alkalmával egyidejűleg az elhalálozásnak és temetésnek napját és helyét is tudassák az illető közigazgatási hatósággal. Részemről pedig, egyházi részről történt felszólalás alapján, az anyakönyveknek az illető lelkészek által eszközlendő kiigazítása czéljából elrendelem, hogy a katonai hatóság által a polgári közigazgatósági hatósággal közölt fentebbi adatok, utóbbiak részéről nemcsak az illető felekkel, hanem egyúttal az illetékes lelkészi hivatalokkal is közöltessenek. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemnek foganatosítása végett a kellő intézkedéseket azonnal tegye meg. Budapesten, 1887. október hó 17. Fejérváry, honvédelmi miniszter s. k. 1759. K. B. Szabolcsvármegye alispánjától, mint a 1887. közig. bir. h. elnökétől. Hirdetmény. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter 52,196/87. szám alatt értesiti a közigazgatási bizottságot, hogy Meczner Gyulának, mint a beregi ármentesitő és belvíz szabályozó társulat miniszteri biztosának folyamodványa folytán a társulat belvizeinek szabályozására, az 1881. XLI. t. cz. i-sc es 5 ik §- ai alapján a kisajátítási jogot engedélyezi és az idézett törvény 32-ik §-a alapján, mindazon ingatlanokra nézve, a melyek a beregi társulat által Czélbavett belvizszabályozásnak a közm. és közi. miniszter által 1834-ik évi augusztus 2- án ad. 1827. szím alatt jóváhagyott tervezet szerint leendő végrehajtásihoz tényleg szükségesnek, a kisajátítási eljárás megindítását elrendeli. Ezen elhatározásáról a közm. és közlek.ügyi miniszter a Szabolcs vármegyében fekvő Eszeny község határára vonatkozó, kisajátítási tervek és összeírások 2—2 példányának közlésével oly felhívással értesíti a vármegye közigazgatási bizottságát, lgy a kisajátítási elírásnak az 1831 évi XLI. t. cz. 33-ik és következő §§-ai szerint, és az ott előirt legrövidebb határidők alatt, leendő foganatosítása iránt intézkedjék. Pilissy Lajos bizottsági tag elnöklete alatt Harsányi Menyhért, Hrabovszky Guidó bizottsági tagok és Makay Miklós bizottsági tag, mint ezen küldöttség jegyzője, az 1881 ik évi XLI. t. cz. 33-ik §-a értelmében felhivatták, hogy 1883-ik évi február hó első napján délelőtt 9 órakor Eszeny községében megjelenvén, határozzanak mindazon észrevételek felett, amelyeket a felek az idézett törvény első fejezete alapján netalán emelnek. Ezen bizottság a kisajátítási terv felett érdemileg akkor is határoz, ha az érdeklettek közül senki sem jelent meg. A bizottság kiküldéséről, valamint a tárgyalás idejéről Eszeny község elöljárósága, a terv és összeírás egyik példányának közlésével o v utasítással értesíttetett, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál, a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki, s erről és a tárgyalás idejéről az érdeklett feleket a helyi szokáshoz képest, haladéktalanul értesítse. Ezen határozatról, a bizottság elnöke, a terv és összeírás példányának közlésével, a bizottság tagjai, a Bereg megyei ármentesítő és belvízszabályozó társulat miniszeri biztosa Meczner Gyula, az eszenyi elöljárók a terv és összeírás másik példányának közlésével értesíttettek. Nyíregyháza, 1837. deczember 24. Zoltán János, alispán. 14,355. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 60583/VII. számú intézményének másolatát, tudomásvétel és esetleg alkalmazkodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1837. deczember 27. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter, 00,538/VII. sz. Körrendelet. A csendőrség közegei által, hatósági felhívások alapján nyújtott segédleti szolgálatok alkalmával felmerülő étkezési pótlékok megtérítése tekintetében a csendőr-kerületi parancsnokságok és törvényhatóságok közt felmerült nézeteltérések megszüntetése céljából a