Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

IX. évfolyam. 1. szám. Nyíregyháza, 1888. január 1. íIV-cnr JSMY . VEGYES TARTALMÚ HETI­LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenk­int egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap . .. , .. , . , , , , ., , noitin ni; helyben házhoz hordva: , K szerkesztő czime alatt keretnek beküldetni. v . a fri szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások , , , , Ki-iti évre 4 irt. •» Bermentetlen levelek csak ismert kezektől fő-Féltre 2 , Elek­ kiadótulajdonos könyvnyom­­gUutn>k e,_ Nnavederre 1 » I díjíhoz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám} , . . . . , , ,,, ,, . aegreuc.r­­ , . . 1 A kéziratok csak világos kivonatra s az illető­­ köztári jegyző és tanir uraknak egész évre intézendők, csak két forint. N­­­isoltae­geré hirdetnek tisszk. Hirdetési dijak : Minden négyszer halálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után ki­fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám), továbbá: Voldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein át Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Com­p által Hamburgban. 14,060. K. " 1887. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcs vármegye bogdányi járásának orvosi állo­mására pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók az 1883. évi I s. törvényczikk értelmében felszerelt kérvényeiket 1883. évi február hó 7-ig Szabolcs vármegye főispánjához annyival is inkább beadják, mivel a későbben beadott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A járásorvos tartozik a járás székhelyén lakni. Évi fizetés 400 frt és 100 frt fuvarátalány. A járás orvos, ha a járás területén körorvosi állomás üresedésbe jön, a körorvosi valamelyik teendőket teljesíteni tartozik, amikor a körorvosi mellék­járulé­kokat igénybe veheti. Kelt Nyíregyházán, 1887. deczember hó 23-án. Zoltán János, alispán. Mai számunkhoz fél iv rendes, és a „Gazdasági Értesítő" mellékla­punk van csatolva. ^itia^? ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási főszolgabíráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak, Győrvármegye alispánjának 5241. számú nyomozó levelét oly felhívással közlöm, miszerint az abban jelzett Farkas András nevü közveszélyes egyén kinyomozása iránt kellőleg intézkedjék, s feltalálása esetén hozzám jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Győr vármegye alispánjától: 5241/87. alp. Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Farkas András rába-patonai illetőségű, győr újvárosi lakos nap­számos, egy „Pali" keresztnevü, de egyébként ismeretlen egyénnel folyó év folyamán Kis-Bajcson, Rába-Patonán, Encsén és Bönyön betöréses lopást, Peéren pedig rablást követett el, s folyó hó 6-án lakásáról megszökött, s most a szomszéd vármegyék valamelyikében tartózkodik ezen „Pali” nevü társával együtt; miért is tekintve, hogy a beszerzett bűnjelek a fentebbi betörésekben illetve rab­lásban való részvételüket minden kétséget kizárólag be­igazolják, s miután mindkettő veszélyes közártalmu egyén­i fegyverrel is el vannak látva, s Farkas András rablás miatt már 8 évi fegyházzal is volt büntetve, van szerencsém tehát hivatalos tisztelettel felkérni a czimet, hogy nevezetteket hatósága területén községenként kö­röztetni s esetleg feltaláltatván, csendőr fedezet alatt a tósziget-csilizközi járás főszolgabirája elé való kiséré­sét elrendelni szíveskedjék. Különben Farkas András személyleirása: 45 éves,­rom. kath., nős, volt juhász, ala­csony, vézna, feltűnően vörös, és tömött telt szakált visel, vörös szeplős, kopasz, halkan beszél, ruházata ba­garia bőrcsizma, szürke nadrág csizmába tűrve, tarka inget s három barna szinü kabátot visel, nála van egy saját nevére szóló cselédkönyv és két szolgálati nyítvány; „Pali" nevü bűntársának személyleirása: biro­kora mintegy 40 év, közép termetű vállas, erős ember, borot­vált arczu, tömött fekete bajus­szal, ruházata szürke nadrág, kabát és széles karimájú kalap, csizma, állítólag molnár volt s komárommegyei származásu. Győr, 1887. évi november 15-én Gr. Lisszberg Ree zsö alispán, s. k. 14,047. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községi elöljáróknak, Szatmár vármegye alispáni hivatalának, az ottani marhahajtó utak megállapítására vonatkozó hirdetmé­nyét, szabályszerű közhírré tétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1887. deczember 22-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 8443/887. sz. Szatmár vármegye alispán­jától. Hirdetmény. Az 1874. XX. t. cz. 29-ik §-a értel­mében a vágó marhák és a marhakereskedéssel üzlet­szerűen foglalkozók marhái csakis a törvényhatóság által kijelölt hajtóutakon lévén hajthatók s az ez ellen vétők az 1874. XX t. cz. 59. §-a értelmében a hajtott marha elkobzásával lévén büntetendők; ezennel közhírré teszem, hogy az 1875. évi juliushó 15 év 2866/875 alisp. szám alatt kelt, s a nagyméltóságú m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által, 1876. évi már­czius hó 29-én 6254 sz. a. jóváhagyott intézkedéssel a törvényhatóság területén a fő- és mellék mirhahajtó utak következőleg lettek megállapítva : I. Főhaj­tó utak. 1. N-Károly-Gencs-Tasnád (Szilágy megyével határos). 2. Nagy-Károly-Vallaj-Nyir-Vasvári-Nyír-Bátor (Szabolcs­vármegyével határos.) 3. Nagy-Károly-Fény-Puszta-Károly-Nyir-Béltek (Szabolcsvármegyével határos). 4. N.-Károly-Vallaj- Fábiánháza-Mátészalka- Ó-Pályi-N-Dobos-Vásáros-Namény (Bereg vármegyével Majtény-Sz­amos-Dob-Szatmár, határos) 5 N.-Károly-Kis-G. Szatmár-Batiz-Veres­korcsma-Sárköz-Sii­ér-Váralja-Misztótfalu- Nagy-Bánya-F.-Bánya-Kajnik-Bánya. 7. Szatmár-Sárköz-Aranyváros-Avas-Felsőfalu-Tőcső (Máramarosvármegyével határos). 8. Szatmár-Batiz-Vereskorc­mia-Ha­mi (Ugocsavármegyé­vel határos). 9. Szatmár-Sim­a-Jánk-F. Gyarmat-Tarpa (Beregvármegyével határos 10. Szatmár-Sima Jánk-Füles-Kö­cse-Tisza-Ujlak (Ugocsavármegyével határos). 11. Szatmár-Krassó-Borhid-lemiletemező-Erdő Ssáda Sü­lelmed (Szi­lágy vármegyével határos). 12. Kapuik B­ánya-Sztrim­buj-Magyar-Lápos (Szolnok-Dr­opka vármegyével határos). 13. Kapuikbánya-Bi­dfalva (M­áramarosvárme­gyével határos). 14. Nagy-Bínya-K­italinfalva-Kovács-Kápolnok-Monostor (Szolnok-Doboka vármegyével hatá­ros). 15. Erdő-Száda-Hosszúfalu-Nagy­s­r­akút-G­yura-Kis-Nyires-Sósmező (Szolnok-Doboka vármegyével határos). 16. Nagy-Bánya-Szakállasfalva-Kővárremete. 17.Szatmár-Erdőd-Kis Béltek-A­lsó-Szopor (Szilágy vármegyével hatá­ros). 18. Erdőd-Ivácskó-Szinfalu-Borhid. Ilellek hajtó utak. 1. N.-Károly-Mező -Terem­-Zríny-Ér-E­ndréd-Szalacs (Bihar vármegyével határos). 2. Nagy Károly-M.-Petri-Piskókt-É­körtvélyes-Ér-Mihályfalva (Bihar vármegyével határos). 3. Meszelátó-korcsma (Uj-K -M­is­ény) K.-D­irócz-Kr.-Béltek. 4. Meszelátó-korcsma-Tőte-Terebes-Erdőd. 5. Erdőd Szoldobágy. 6. Remetemező-Kis-Sikárló. 7. Re­metemező Sz.-Várolya. 8. Sz.-Várol­ya-A­vas-Újváros. 9. Avas-Újváros-­Al­egyes-Szatmár. 1. Szatmár-Mikola-Halmi (Ugocsa vármegyével határos). 11. Szatmár-Nagy-Péterke-Rozsály-N.-Palád-T.-Ujlak (Ugocsa vármegyével határos). 12. Kölcse-Kis-Palád-Nagy-Palád-Hilmi (Ugocsa vármegyével határos). 13. Fülesd-Kis-Namény-Császló-Sima. 14. Simi-Csenger. 15. Füd­esd-Istvándi-Cseke-Ba­daló Beregszász (Bereg vármegyével határos 16. Kis-Majtény-Cs.-Bagos-Csenger-Porczal­aa-Kocsord-M.-Szalka. 17. Máté-Szalka- Nyir-Megyes- Nyír-Császári - Nyír-Bátor (Szabolcsvármegyével határos). 18. M.-Szalka:Kocsord-Tunyog-Matolcs-F.-Gyarmat. 19. Ér-Euszéd-Ér Kőrös - Tasnéd (Szilágy vármegy­ével határos) 20 Nagy-Bínya-Hagymás-Lápos-M igosfalva Lukácsfalva-Gárdánfalva(Szi­lágy vármegyével határos). 21. Hagym­­ás-Lápos-Katalin­falva. 22 Nagy-Somkút-Kővári­emete. 23. Hosszufalu-Nagy-Nyires Gyökeres-Sulelmed (Szilágy vármegyével 24. Gacsva-Vacatyú. 25. Felső-B­inya-Kovácsfalu. határos). Nagy-Iván­oly, 1887. november 28. Alispin helyett: Zimathy Ferencz, megyei főjegyző, Szabolcsvármegye alispánjától. 12,101. K. 1887. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és rendőrfőkapitányi hivatalaink A m. kir. honvédelmi miniszter urnak folyó évi 45,999/XIV. sz. rendeletét végett, másolatban közlöm. tudomásvétel és miheztartás Nyíregyházán, 1887. deczember 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 45,999/XIV. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A tényleges szol­gálatban elhalt katonák haláleseteinek a polgári ható­ságokkal s ezek utján az illető felekkel való közlése tárgyában hivatali elődöm által 1870. évi november hó 27-ről 24,962. sz. alatt kibocsátott és a Magyarországi Rendeletek Tárának 1870-ik évfolyami 89. száma alatt is közölt körrendeletre való hivatkozás m­ellett értesítem a törvényhatóságot, hogy a katonai parancsnokságok és intézetek a cs. és kir. közös hadügyminiszternek folyó évi október hó 3-ról 6,455 sz. alatt kelt átirata szerint, újabban e részben fenálló szabályok pontos alkalmazá­sára és ezenkívül arra is utasítva lettek, hogy a halál­eset közlése alkalmával egyidejűleg az elhalálozásnak és temetésnek napját és helyét is tudassák az illető közigazgatási h­atósággal. Részemről pedig, egyházi rész­ről történt felszólalás alapján, az anyakönyveknek az illető lelkészek által eszközlendő kiigazítása cz­éljából elrendelem, hogy a katonai hatóság által a polgári köz­igazgatósági hatósággal közölt fentebbi adatok, utóbbiak részéről nemcsak az illető felekkel, hanem egyúttal az illetékes lelkészi hivatalokkal is közöltessenek. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemnek foganatosítása végett a kellő intézkedéseket azonnal tegye meg. Budapesten, 1887. október hó 17. Fejérváry, honvédelmi miniszter s. k. 1759. K. B. Szabolcsvármegye alispánjától, mint a 1887. közig. bir. h. elnökétől. Hirdetmény. A m. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszter 52,196/87. szám alatt értesiti a közigazgatási bizottságot, hogy Meczner Gyulának, mint a beregi ármentesitő és belvíz szabályozó társulat miniszteri biztosának folya­modványa folytán a társulat belvizeinek szabályozására, az 1881. XLI. t. cz. i-sc es 5 ik §- ai alapján a kisajá­títási jogot engedélyezi és az idézett törvény 32-ik §-a alapján, mindazon ingatlanokra nézve, a melyek a beregi társulat által Czélbavett belvizszabályozásnak a közm. és közi. miniszter által 1834-ik évi augusztus 2- án ad. 1827. szím­ alatt jóváhagyott tervezet szerint leendő végrehajtásihoz tényleg szükségesnek, a kisajátítási el­járás megindítását elrendeli. Ezen elhatározásáról a közm. és közlek.­ügyi mi­niszter a Szabolcs vármegyében fekvő Eszeny község határára vonatkozó, kisajátít­ási tervek és összeírások 2—2 példányának közlésével oly felhívással értesíti a vármegye közigazgatási bizottságát, l­gy a kisajátítási e­lírásnak az 1831 évi XLI. t. cz. 33-ik és következő §§-ai szerint, és az ott előirt legrövidebb határidők alatt, leendő foganatosítása iránt intézkedjék. Pilissy Lajos bizottsági tag elnöklete alatt Har­sányi Menyhért, Hrabovszky Guidó bizottsági tagok és Makay Miklós bizottsági tag, mint ezen küldöttség jegy­zője, az 1881 ik évi XLI. t. cz. 33-ik §-a értelmében felhivatták, hogy 1883-ik évi február hó első napján dél­előtt­ 9 órakor Eszeny községében megjelenvén, határoz­zanak mindazon észrevételek felett, amelyeket a felek az idézett törvény első fejezete alapján netalán emelnek. Ezen bizottság a kisajátítási terv felett érdemileg akkor is határoz, ha az érdeklettek közül senki sem jelent meg. A bizottság kiküldéséről, valamint a tárgyalás idejéről Eszeny község elöljárósága, a terv és összeírás egyik példányának közlésével o­ v utasítással értesíttetett, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál, a tár­gyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki, s erről és a tárgyalás idejéről az érdeklett feleket a helyi szokáshoz képest, haladéktalanul értesítse. Ezen határozatról, a bizottság elnöke, a terv és összeírás példányának közlésével, a bizottság tagjai, a Bereg megyei ármentesítő és belvízszabályozó társulat miniszeri biztosa Meczner Gyula, az eszenyi elöljárók a terv és összeírás másik példányának közlésével érte­síttettek. Nyíregyháza, 1837. deczember 24. Zoltán János, alispán. 14,355. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 60583/VII. számú intéz­ményének másolatát, tudomásvétel és esetleg alkalmaz­kodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1837. deczember 27. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter, 00,538/VII. sz. Körrendelet. A csendőrség közegei által, hatósági fel­hívások alapján nyújtott segédleti szolgálatok alkalmával felmerülő étkezési pótlékok megtérítése tekintetében a csendőr-kerületi para­ncsnokságok és törvényhatóságok közt felmerült nézeteltérések megszü­ntetése c­éljából a

Next