Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-08 / 1. szám

nN­T I K­ V 1 U fc K." K készségéért, a műkedvelői szereplőknek kiváló sikeres működésekért hálás elismeréssel adózik, a felülfizető és belépti jegy­iket beváltó kegyes adakozóknak pedig őszinte köszönetét nyilvánítja a rendezőség. — lilájától felfüllk­esztett Jegyző. A vármegye főispánja Figler János szent-györgy-ábrányi községi jegyző ellen­i fegyelmi vizsgálatot elrendelte s e határo­zatával egyidejűleg Fleglert állásától felfüggesztette. — A naígkállói önkéntes tűzoltó-egylet január hó i-án a nagyvendéglő nagytermében ujat penztára javára zártkörű tánczvigalm­at rendez. A rendezőség élén állanak: Dr. Kállay Rudolf, elnök. Dr. Bleuer Miklós, alelnök. Péchy Gábor, főparancsnok. Gáspár Gyula, al­parancsnok. Horváth István, segédtiszt. Mandel Sándor, titkár. Dr. Kelen Lipót, orvos. Lévay Sándor, ügyész. Pethő András, pénztáros. Benedek Lajos, szakaszparancs­nok. Nagy Dezső, szertárnok. Kalmár Ödön szakaszpa­rancsnok s a következő tagokból álló rendezőség: Ab­korovits Tamás, Balogh Sándor, Benyovszky József, Ber­náth István, Csáji István, Cseprega Károly, Cseprega János, Csorna Imre, Daku István, Dinkó János, Dankó Mihály, Dávid József, Divizi Lajos, Felck Vilmos, Fuchs József, Haranghy Ferenc­, Klaniczi János, Katona Gusz­táv, Katona Mihály, Kolozsváry Dezső, Kovács Béla, Kovács István kőmives, Kovács István kovács, ifj. Mol­nár Lajos, Mosolygó István, Nagy Géza, Pócsi János, Rácz Gyula, Sárosi­­ Miklós, Szabó Lajos, Tándik András, Vékony Ignácz, Vékony Mihály, Kocsis József kürtös. Belépti-díj: személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatn­ak. Kezdete este 8 órakor. — Köszönet nyilvánítás. A báró Illisch Mór jótékonysági és önsegélyző egyesület központi elnök­ségétől hozzám juttatott 5 frt rendkívüli segélyért, mi­n­den hálás köszönetet mondok, ajánlom ez egyesületet mindenkinek, mert jótékonysága által a szegénysorsuakon roppant könnyít. Nyíregyháza, 1898. deczem­ber 31-én. Sarkadi Károlyné. — Halálos esés. Fretka János helybeli gazda­ember pénteken délután tanyájára igyekezett feleségé­vel talyigán. Útközben a lova a t.­löki uton, a köze­ledő vonat robogásától megbokrosodott s a talyiga az útszéli árokban olyan szerencsétlenül borult föl, hogy Freska szörnyet halt, felesége pedig súlyosan meg­sebesült. — Megszökött beteg. Mióta a trachoma, ez a veszedelmes és ragályos szembetegség az ország több helyén fellépett, a belügyminiszter rendelkezése folytán, a munkásokat különös figyelemmel kísérik, s nemcsak időszakonként alapos vizsgálat alá veszik őket, hanem megvizsgálják akkor is, mikor munkakönyveiket kiváltják, így vette észre az orvosi vizsgálat Grogovszky Antal galicziai származású nyírbátori szeszgyári munkáson is, hogy trachomában szenved. Nyomban be is akarták szállítani a nagykállói közkórházba, Grogovszky azonban úgy megijedt a kórháztól, hogy megszökött s valószí­nűleg hazájába vette útját, hogy oda is bevigye a tracho­mát, ha ugyan ott még eddig nem lenne. . — Ken­zi­ót rendez az izr. nőegylet január 21-én, melyre mint értesülünk, kedves háziasszonyokat és sok szép ügyes házi kisasszonyt nyert meg az elnökség, kiknek közreműködése m­ár jó eleve biztosítja az est erkölcsi és anyagi sikerét. — A villamos vasút. Mint mult számunkban a említettük, a­­ Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság a város képviselőtestületéhez deczember 1í-án beadott ajánlata mellett fekvő szerződés tervezetének némely pontjára a bizottság attól kívánt nyilatkozatát e hó 21-én beadta. A bizottság a múlt csütörtökön délután vette ismét tárgyalás és összehasonlítás alá a két szer­ződést. Ezen összehasonlítás alapját a bizottság, mint amely ezúttal csupán az összehasonlításra és vélemény­adásra nyert megbízatást, mint értesülünk, azon véle­ményt terjeszti a képviselőtestület elé, hogy a­­ Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság* szerződés tervezete a­­ Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok szá­mára" c­ég tervezetével kedvezőbb, mert benne úgy a személy, mint a teheráru forgalom maximális díjtételei alacsonyabbak; a vonatok kötelező közlekedtetése sűrűbb; a beváltási árak olcsóbbak; a város belterületén vas­oszlopok alkalmazását köti ki és végül ezen szerződés a villamos világítási szerződéstől független lévén, a vilá­gítási szerződés tartalmának kiterjesztését nem igényli. A szerződéstervezet és az arra vonatkozó nyilatkozat, valamint a bizottság véleménye sajtó alatt van, s a ja­nuár 10-re tűzött közgyűlést megelőzőleg lehetőleg 8 nappal a képviselőtestület tagjai között szét fog oszlatni. — TUz. Berczelen e hó 25-én, Karácsony első napján, este 8 órakor a községháza — eddig még isme­retlen okból — kigyulladt s teljesen leégett. A tűz oly rohamosan terjedt, hogy az összes községi iratok, sőt valószínűleg a beszedett és be nem szállított közpénz is a lángok martaléka lett. — Választás. A kereskedő-ifjak egylete a Nyíregy­házáról elköltözés folytán lemondott Léderer Ignácé he­lyére Klár Andor nagybérlőt választotta meg elnökéül. — Uj kazánvizsgáló biztos. A kereskedelemügyi miniszter Kreutzer Balázs kir. mérnököt Debreczen szék­hel­lyel, a Szabolcs és Hajdú vármegye, valamint a Debreczen város területén levő gőzkazánok ügyeinek ellátásával megbízta. — Halálozás. Csak négy hónappal ezelőtt temet­ték el általános részvét mellett a férfi kora delén elhalt Vojtovics Bertalant. Ifjú felesége a héten követte a sírba. A család a következő gyászjelentést adta ki: Vojtovits Zoltán, Dezső, Margit, Jolán és Berti, mint gyermekei; Tolnai Sándorné mint anya férjével, s Ilonka mint testvére, valamint Soltész Jánosné férjével és Pothorszky Jánosné férjével mint nagynénik; özv. Juhász Mátyásné gyerme­keivel, Lesztay Pálné férjével és gyermekeivel, az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik szerető édes­anyjuknak, jó gyermeknek, testvérnek, sógornőnek és rokonnak özv. Vojtovits Bertalanné szül. Bodnár Erzsébetnek f. hó 27-én délután fél hat órakor, életének 30-ik évében, özvegységének negyedik hónapjá­ban rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 29-én délután 2 órakor fognak a vasút melletti sírkertben örök­­ nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 30-án délelőtt 9 órakor fog az egek Urának be­m­utattatni. Nyíregyháza, 1898. deczember 18-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! — A nyíregyházi polgári olvasó egylet éri koigyaru­t január hó­b án délután fél 3-tól tartja meg az egylet helyiségében. — Mikor számítunk koronákban ! Jó ideje ké­szülődnek arra, hogy a régi forint—krajczár számítás helyett hivatalosan is behozzák a korona­­­ filterekben való számítást. A törvényjavaslat is be van nyújtva a képviselőházhoz, amely a kötelező korona számításnak 1899. január 1-én való életbelépéséről szól, a hivatalok­­ban is megtették a szükséges előkészületeket, sok helyen a nyomtatványok is készen állanak, ámde a honatyák obstrukcziónak nevezett bőbeszédűsége megakadályozta ennek a javaslatnak tárgyalás alá vételét is. Így követke­zett be az az állapot , am­iről a pénzügyminiszter kör­rendeletben is értesítette a pestiújogiga­gítóságokat — hogy január 1-vel a kötelező koronaszámitás életbe nem léphet. Minthogy pedig az évköz­ben való életbeléptetés mar cs­­ a különböző könyvelési munkálatok átdogozásá­nak óriási munkája miatt is kivihetetetlen, a kötelező korona­számitásnak az 1960 évi január 1. elősti életbe­léptetésére még csak gondolni sem­ le­het — p­alaczkok és poharak hitelesítése. A keres­kedelemügyi miniszter a vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilv­ános helyeken kimérésre és m rtek gyanánt használt palaczkok és poharak koronabélyeggel hitelesí­tetten való használatára vonatkozólag 31,482­97. számú rendelet életbeléptetése idejének elhalasztása tárgyában a következő rendeletet adta ki­ .Az 1897. évi augusztus hó 21-én 31,192. szám alatt kiadott rendeletein a ven­déglők, korcsmák és egyéb nyilvános helyeken kimérésre és mérték gyanánt használt palac­­kok és poharak korona­bélyeggel hitelesítetten való kötelező használatát 1899. évi január hó 1-től kezdődőleg állapítja meg. Miután azonban a jelenleg közhasználatban levő p­alaczkok és poharak hitelesítése körül olyan nehézségek merültek föl, a­melyek idézett rendeletemnek ez eredetileg megállapí­tott határidőben való életbeléptetését, illetőleg annak egész terjedelmében való általános végrehajtását gátol­hatnák, ennélfogva a többször idézett rendelet életbe­léptetési idejét ezennel 1899. évi julius hó 1-éig halasz­tom el." — Szerencsés választást ejtett a gróf Eszterházy Géza-féle cog m­­gyar részvénytársaság, ezelőtt hat hónap­pal vezérigazgatójává választván a szakkörökben általán tekintély gyanánt elismert Sárkány Arnol­d pestmegyei virilis földbirtokost. Az új vezérigazgató minden izében szakember, állásának elfoglalása után pár héttel külföldre utazott tanulmányozandó a cognacipar Úrén előfordult haladásokat. A Francziaországban látott újítások és az Angliában a szakgépek körül tapasztalt javítások és új alkotások arra birták Sárkány urat, alatti gyárat uj angol gépekkel lássa el, hogy a vezetése és a gyártást teljesen uj modern alapokra fektesse. A megfelelő mun­kálatok immár befejeztetvén, az Eszterházy gyár a leg­magasabb színvonalra emelkedett s a máris mutatkozó eredmény már most is igazolja, hogy a gyár vezetése tényleg szakavatott és hozzáértő kezekbe került. sülete" — Szíves kérelem. A­­ Budapesti Újságírók Egye­szives kérelemmel járul mindazokhoz, kik az újságírói segítő alap javára rendezett sorsjáték sors­jegyeiből bizonyos mennyiséget kaptak, de sem a sors­jegyeket vissza nem küldöttük, sem azok árát nem fizették le, az egyesület fölkéri őket, hogy miután e sorsjegyek a húzásoknál amúgy sem érvényesek, szíves­kedjenek azokat a sor­­játék kezelőségének (Budapest, Kossuth Lajos­ utcza 1.) mielőbb visszaküldeni, akár bérmentetlenül is. Az egyesület figyelmükbe ajánlja azt, hogy mivel a közönség nagy mértékben keresi a sors­jegyeket, a visszaküldés elmulasztásával egyenesen a jótékonyczélu újságírói segítő alapot károsítják meg. Föltes­szük mindenkiről, hogy ezt nem akarja. — A jégverés megakadályozása. A napokban egy kis könyv jelent meg a német könyvpiaczon, amely kimerítően tárgyalja azt a módszert, a­mit a stájer he­gyekben két esztendő óta — viharágyúzás néven — tel­jes sikerrel alkalmaznak a jégverések megakadályozására. Ötven négyszögkilométeres (1 négyszög 10.000 hold) területen 34 m­ozsárágyú-telep mértföld van felál­lítva, a­melyek mind megszólaltatnak, ha a jelek azt mutatják, hogy erős vihar közeledik. És ezen a nagy területen, a­hol azelőtt orkánszerű viharok jártak, két év óta nem hogy jégeső, de még villámcsapás sem volt. Mivel a kis könyv adatai a gráczi meteorlógiai k­advá­nyokkal megegyeznek és a viharágyuzást már nem kísér­letek czéljából, hanem a termények megvédése miatt eszközük, a gazdaközönség érdekében hasznosnak tart­juk a viharágyuzás leírását közölni. Három decziméter magas mozsárágyú fölé két mé­ter magas vastölcsért erősitnek, szélesebb nyílásával föl­felé, az ágyúba pedig 75 gramm puskaport tesznek s fadugóval leszorítják. Mikor az ágyú elsül, a tölcsér a levegő rezgéseit 20 másodperczig fentartja és több ezer méter magasságba kényszeríti. Ennek a levegőrezgésnek az az eredménye, hogy a jégfelhőképződés legfontosabb előfeltételét, a légkör abszolút nyugalmát megzavarj­a s így a­helyett, hogy jég hullanék alá, legfölebb hara esik. Ennek a tüneménynek abban rejlik az oka, hogy a víz­gőzök nagy magasságban a fagypont alá hűlnek s ha ott szélcsend van, nem képesek jéggé kristályosodni, hanem lassan kint nyomulnak lefelé, melegebb régiókba. (Álló tavak szélcsend idején gyakran lehűlnek a fagy­pont alá és nem képződik rajtuk jég, mert az abszolút nyugalom miatt nem tudnak lecsapódni a jégkristályok. Ha ilyen tóba egy gramm súlyú jégdarabkát beledobunk, egy­ pillanat alatt az egész tó felszíne jéggé dermed.­ A melegebb régiókban a vízgőzök porszemekre akadva, a nagy tömeg egy része megolvad és felemelkedik, egy-egy porszemet ragadva magával. Mikor ismét a m­agasba jutnak a párák, lehűlnek a fagypont alá és a porsze­mekre lecsapódnak, mint a jégkristályok. Ha ebben a pillanatban szélcsend van a jéghideg, alsóbb rétegekben, akkor az önsúlyuktól lehulló daraszemek ezeken a réte­geken átesve, egy pillanat alatt diónagyságu jégtömege­ket szednek magukra, épen úgy, mint mikor egy egés tó csendes vize ráfagy egy gramm sulyu jégdarabra. Ha a mozsárágyuras a­z 1 iraké­pződés előtt okoz legrezgést, akkor a porszemek hijján a hidegpárák lecsapódnak s ises közben vízzé melegednek, ha pedig a daraképsddés alatt kezdenek csak működni, akkor darabállást idéznek elő, de jeget semmi esetre sem. — Sokan fogják ezek ellenében felhozni azt, hogy a mozsárágyú semmit sem használ akkor, ha a jégfelhőt készen hozza már a szél magával. Anélkül, hogy bővebben kellene foglalkozni ennek az állításnak a megczáfolásával, elegendő arra hivatkozni, hogy vannak 300 grammos jégdarabok is, a­melyeket pedig a szél nem vihet magával. A jéf tehát mindig ott keletkezik, a­hol leesik s igy az ágyúzás mindig megakaszthatja a jégezést. Mikor így meg van állapítva az ágyazás hasznos­sága, egy nagyon fontos kérdés merül fel, hogy tudni­illik olcsó-e ez a viharágyúzás . A jelenleg megvédett 50 négyszögkilométernyi területen egy telep teljes be­rendezése 5 ágyúval 40 forintba került, tehát az egész 14op forintba. Az összes ágyuknak egyszeri kisüléséhez 5 frt 20 krajezar ára puskapor kell, ugy, hogy egy év alatt 2 — 3 száz frt ára puskapor teljesen elegendő. Ha egész Magyarországot viharágyukkal látnák el, az összes berendezési költségek öt millióba kerülnének, a­mi által Magyarország egyszer s mindenkorra meg lenne mentve a jégveréstől, sőt ha szabad h­inni Prohaska graczi tanár állításának, az időjárást ily nagyszabású berendezések segélyével, egészen tetszésük szerint lehetne irányítani. — Hirtelen halál. Leszkoven Ádám nyugdíjazott kir. törvényszéki kézbesítő az év utolsó délelőttjén még aláíratta a nyugdíj nyugtáját a polgármesterrel, azután haza ment s asztalhoz ült. Hirtelen rosszul lett s holtan AHKteeneti. Szívszélhűdés érte. — UJ Idők. Előttünk van ennek az igazán nagy­szabás a úgy irodalmi, mint művészi tekintetben magas színvonalon álló heti­lapnak a karácsonyi száma. Egész album ez, rendkívül érdekes, gazdag tartalommal, szebb­nél-szebb képekkel, színes műmelléklettel, h­erczeg, Bródy, Benedek, Sebők, Tábori, Lyks, Siskolcska, Tele­kes Béla közleményeivel. Farkas Imre ,A szerelem tudománya* c­ím alatt bájos vígjátékot irt a karácsonyi számba, mely műkedvelői előadásra is alkalmas. Aggházy Károly pedig gyönyörű ,Hallgató* czimű szerzeményé­vel fog nagy örömet szerezni a zenét kedvelő olvasók* nak. — Képei közül kiemeljük egész gyűjteményét a legszebb Midonna-képeknek s végül .Piroska meny­mzonja színes műmellékletet, mely Vaszary festménye után készült. A leggazdagabb külföldi János képei lapok sem nyújtanak ennél többet-ssebbet. —Felhívjuk­­ ilvatóink figyelmét az Uj Idők-re, mert nemcsak a karácsonyi száma ilyen szép, de változatos, érdekei mindig; a magyar családnak a­lapja minden tekintet­ben. Negyedévre 2 frt. — Kiadó­hivatal :­ Budapesten, Andrássy-ut 10. sz. — Köhögés gyakran előhírnöke a tüdőbajoknak s nem ajánlható eléggé ezen köhögés gyors megszüntetése. A Szent György-teát és Szent-György-hurut port, mint olyan szereket, melyek már sok ezer esetben eredmén­­nyel használtattak, melegen ajánlhatjuk t. olvasóinknak. E kitűnő készítmények nemcsak a köhögést, hanem légcső és gége összes betegségeit, valamint rekedtségel­t és aszhmát is kiváló sikerrel gyógyítják. Teljesen ártalmatlanok, gyermekeknek is beadhatók. Valódi minőségben csakis a Szent-György-gyógyszertárban kaphatók (Bécs, V. Wimmergasse 33) A 2 csomag ára 1 frt 20 kr portó nélkül. — Könyv a magyar népről. (A magyar nép múltja és jelene. Irta: Benedek Elek I kötet: A szol­vaságtól a szabadságig. Számos szövegképpel és mű­melléklettel. Az Athenaeum kiadása. Ára diszkötésben 8 forint.) Levé­lárakból, régi okmányokból még nem lehet a magyar föld népének történetét jól megírni. 0 yan író munkájához hasonlítana az, a ki szűk, sötét szobájába visszavonulva zengené a természet bűbájos­ságát, azét a természetét, melyet csak dohos könyvek­ből ismer. A nép történetét megírhatja szoba­ tudós, megírhatja könyvmoly, de olyan lesz a könyve, mint a tájkép, mely fotográfia után készült. Más lesz azon a derűs­ég kékje, más a fűnek zöldje, más a lombja, rétje, más a hegye, völgye. Minden ott lesz, csak az élet lehelete nem árad szét rajta. Hogy milyen teljes együttérzést kiván meg e nép attól, ki tolmácsolója óhajt lenni, legjobban a népieskedő költők és írók ku­darcza mutatja. Hiába a vers ütemes formája, hiába a népdalokból ellesett fordulatok, népies szólásmódok, tájszavak, az egész mégis csak úgy fog hasonlítani e nép ajkán született dalhoz, mint valami ügyesen ös­­szeszerkesztett automata beszéde egy élő ember sza­vához. A szók elhangzanak, de nem rezeg bennük a szív érzése, nem viharzik bennük a lélek indulata . . . lm az okok, amiért kezdettől fogva örömmel hallottuk Benedek vállalkozásának hírét, így gondolkoztunk: lehet, hogy valamely akadémikus történetíró az adatok nagyobb tömegét halmozná fel könyvében, valószínűleg több könyvnek a czimét idézné, több forrásra hivatkoz­nék, de aligha a maga valóságában mutatná be a népet, melynek megismeréséhez, méltánylásához kevesebb könyv­tári adat, de annál melegebb sziv kell. — Bator-kiállitás. Megtekintésre valóban érde­mes s minden szemet gyönyörködtető bator-kiállítás van Jakabovits Mór jó hírben álló bútor­kereskedő c­ég kirakatában, a­hol a közönség már gyakran meg­lepően szépet és újat látott. Ugyanígy volt ez a múlt­korában, midőn is egy igen szép kivitelű complet mac­higani szalonnak akadt sok nézője. Most ismét egy barokk stylben készült teljes szalon — függönyökben és drapériákkal látható, mely finom nehéz selyem szö­veteivel és paszományaival , fantasztikus alkotású s szolid kivitelű. Kiválik a­zokoko szalon tükör, gazdag faragványokkal ékesítve, mely az egés­szel együtt im­pozáns látványt nyújt.­­ — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét Kmitz Ödön balassa­ gyarmati gyógyszerész Anticalvus híjkihallás, fejkorpa, kopaszodás elleni szer hirdetésére. — Lapunk előfizetőit a közöttük a községek t. elöljáróságait a hátralékos elő­fizetési díjak sürgős beküldésére tisztelettel fel­kérj­ük.­­ (­­ s­v. v­v­v

Next