Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 22. szám
21 -ik szám teljes zöme, s mig e fenséges jelenségek hullámzása tart, a nemzet életének egén kigyúl a reménység fényes csillaga: a magyarság nem volt, hanem teszi... Jöhetett ezek után a reakció; a lelketlen zsarnokság legsötétebb minden ijesztő rémével; hálátlan lakó testvéreink a felbujtogatott nemzetiségek szivünk közepébe döfhették az oktalan gyűlölség mérgezett nyilait, azt a fenséges, isteni eredményt, mit 1848. március szült, azt el nem seperhette többé 15-ike semmiféle zivatar; nem, mert vérré, meggyőződéssé vált a magyarban, hogy az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméinek megtestesitésével tartozott önmagának s annak a fejlődő emberiségnek is, melynek szüksége van a magyar faj bátorságára, egyenes jellemére s lángoló hazaszeretetére! . . . 1848. március 15-ike igy lett a magyar nemzet legszebb ünnepi napja, s ezért lett a népszabadság születésének dicsőséggel, halhatatlansággal koszorúzott bölcsője! . . . Meskó István. JSFYÍR ¥ IDFJR 1914. március 12. 22 Közigazgatási bizottsági Illés. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 12-én tartotta rendes havi ülését dr. Ujfalussy Dezső főispán elnökletével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Mikecz István h. főjegyző, dr. Kauzsay Ödön Ilod főjegyző, Nagy Imre és dr. Mikecz László aljegyzők, Péchy Gyula árvaszéki elnök, dr. Dohnál József tiszti főorvos, dr. Szesztay Zoltán tb. tiszti főügyész, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, Füsthy Antal kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Poppel Gyula kir. műszaki tanácsos, Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, Geduly Henrik, Somogyi Gyula és Nánássy Andor bizottsági tag. Mikecz Dezső alispán a közigazgatás körében február hóban előfordult nevezetesebb eseményekről a következő jelentést terjesztette elő: Az elmúlt február hónapban közigazgatásunk körében előfordult nevezetesebb eseményekről jelentésemet az alábbiakban van szerencsém megtenni: Február hó 3-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésben töltötte be a törvényhatóság az egyes bizotságokban lemondás folytán megüresedett tagsági helyeket, így bizottságunk is kiegészíttetett, azonban az újonnan megválasztott 6 bizottsági tag közül Gsncsy Albert, Lázár Kálmán, Megyery Géza és dr. Meskó László megválasztatásukat nem fogadták el, ugy hogy a közig. bizottságnak ez időszerint 6 választott tagja van. Ezen közgyűlésből Ferencz Ferdinánd trónörökös Ő Fensége 50-ik születése napja alkalmából hódoló felirattal, Benczúr Gyula festőművész vármegyénk nagy fia pedig 70-ik, művészeti pályájának 50-ik és a életének festészeti iskolai igazgatói működésének 30 ik évfordulója alkalmával átirat kapcsán üdvözöltetett. Február hó 6 ik napján tartatott meg a bodrogközi kisvasút műtanrendőri bejárása s ezzel kapcsolatosan a forgalomnak való átadása, mely vasútvonal egyik szárnyvonala Vis és Kenézlő községeinket is érinti, illetve Sárospatak állomással összeköttetésbe hozza. Szükségesnek tartom a t. bizottság tudomására hozni, hogy a kereskelemügyi m. kir. kormány a törvényhatóság azon határozatától, melyben kimondotta, hogy a bátori h. é. vasut kiépitéséhez nyirbakta—nyíra törvényhatósági útalap terhére törzsrészvények ellenében 40.000 korona hozzájárulást szavazott meg a jóváhagyást megtagadta s kimondotta, hogy amennyiben a törvényhatóság a szóban forgó h. é. vasút létesítését előmozdítani kívánja, azt csakis a törvényhatósági közúti alap igénybevételének teljes mellőzésével teheti. Távbeszélő hálózatunk fejlesztésére vonatkozólag ugyancsak a kereskedelemügyi minisztériumból nyertem azon értesítést, hogy az 1914—1915 évi költségvetés előirányzatának beruházási tervezetébe 20.000 korona állami költség írányoztatott elő s ha törvényhozás az előirányzatba vett hitelösszeget rendelkezésre bocsátja, úgy a folytatólagos építés a folyó év második felében folyamatba lesz vehető. Megelégedéssel kell bejelentenem, hogy a kereskedelemügyi kormány azon nagyszabású útépítkezést, mely a kiküldött miniszteri tanácsos vezetése alatt a múlt év szeptember hó 25-ik napján tartott értekezlet eredményeként állapíttatott meg fokozatosan igyekszik megvalósítani, amennyiben a büdszentmihály—polgári, továbbá a tiszalök—tardos—taktakenézi, valamint a tardos—tiszaladányi és báj—füzeséri közutak kiépítésére nézve a közigazgatási bejárás megtartását már el is rendelte, míg a tiszaágtelek—eszeny—szalókai és a polgár— csegei útnak a debrecen—miskolci kiépített törvényhatósági közútból kiágazólag a folyás tanya vasúti állomásig vezető szakaszára nézve a helyszíni felvételi eljárás folyamatba tételét rendelte el. Ugyancsak e hó folyama alatt érkezett hozzám a belügyminiszter úrnak a nyíregyházi kulturház építésére vonatkozó leirata — melyben tudat, — hogy a kulturház építési céljaira a kért 200.000 korona államsegély fedezeti nehézségek miatt ez idő szerint meg nem adható, de a törvényhatóságnak ezen közművelődési ház céljaira megajánlott 50.000 koronás hozzájárulása jóváhagyatott. A m. kir. honvédelmi miniszter arra való tekintettel, hogy az 1914. évi fősorozás időpontja még nem állapitható meg, — az általa már jóváhagyott ujoncozási, utazási és működési tervezetet folyó évi február hó 5-én kelt 15000 számú rendeletivel felfüggesztette. A kivándorlásról jelentékenyebb javulást mutató képet — sajnos — e havi jelentésemben sem nyújthatok. Nagymérvű megnövekedését legszembeszőkőbben tünteti fel az a két számadat, hogy míg az elmúlt év ugyane havában csupán 247-en, addig most 921-en folyamodtak útlevélért. Kedvezőbb helyzett csupán az előzetes engedélyért folyamodó hadköteleseknél miniszteri mutatkozik, de itt is csak a hó utolsó 10 napjában, annyiban, hogy ily természetű új kérvények most már csak szórványosan érkeznek be. A lótenyésztési bizottságba köztenyésztésre szánt nem állami tulajdont képező magánosok vagy községek birtokában lévő szintén e folyama alatt vizsgálta meg. A bizottság a hódadai alsó járás területén 6 drb. a dadai 1. járás területén — „ a nyirbogd. . , 2 „ a kisvárdai „ , 5 „ a ligetaljai „ , 2 „ a nagykállói , , 1 „ a nyirbaktai , , 2 » a nyírbátori „ „ 1 „ a tiszai „ „ — > Nyíregyháza város területére 16 „ tehát összesen 35 drb. mén lovat engedélyezett köztenyésztésre használni. Végül bejelentem, hogy Dr. Borbély Sándor tb. aljegyző tanulmányainak folytatása végett 2 hónapi szabadságra távozván, helyette Tóth László irodaigazgató tb. aljegyzőt rendeltem szolgálattételre be. A közbiztonság körében felemlítésre méltó esemény nem történt. Dr. Szesztay Zoltán tb. tiszti főügyész jelentése szerint február havában a községi előljáró ellen volt fegyelmi eljárás folyamatban. Dr. Dohnál József tiszti főorvos jelentése szerint a halálozás kisebb volt mint az előző hónapban. Február havában elhalt 673 egyén. Ebből 342 fi, 331 nő. Ezek összesen közül 375 volt 7 éven aluli gyermek. A nyíregyházi Erzsébet kórházban január hóról visszamaradt 262. február hóban felvéte A mi gerliczeink. — Mutatvány a szerző sajtó alatt levő kötetéből — I. Háztűznézőben. Nem volt a mi kis gilinknek párja, Pedig szegényke mindegyre várja. Nyögdicsér búsan, a szívhez szólva. Mintha csak maga a bánat szólna. „Jöjj hozzám édes, szerelmes párom ! Enyhítsd szomorú, nehéz rabságom, Kalitkám nyitva előtted készen, Szivem a tied, tiéd egészen. Rab vagy te, tudom, mint én is vagyok; Szabadság napja ránk sohse ragyog. És mégis várlak, hogy eljösz hozzám S könnyebb lesz sorsom, veled megosztván'" Fölsír a nóta s száll messze-messze, Kis gilinknek a párját keresve. Száll zúgó erdők, száll rónák felett Repülve, miként szárnyas képzelet. Sim' másodnapon reggelre kelve Kis gili száll az öreg eperre . Öltözve ugy, mint benn az a másik . S valakit szegény keresni látszik. E pillanatban hangzik odabenn : „Jöjj ide hozzám, én szerelmesem!" . . . S nyitott ablakon berepül bátran , amahoz simul szelíden, lágyan. Van aztán kaczaj, van zaj és lárma. — Tán nem lesz ennek vége se márna ! — Csókolják egymást nagy szerelmesen. . . . Nem, nem lesz ennek vége sohasem! II. Házasélet. Múltak a napok vígan, örömben. — A boldogságban repül az könnyen — Észre se veszi az uj házaspár . Boldogan búgó kicsiny gili pár. Rakják a fészket, mit gyöngéd kezek Megépitni nekik segítenek. Mért kell társának, tudja a párja És nagy boldogan mosolyog rája. És szárnya alul a pihét tépi, Hadd legyen puhább a fészek néki. Ha helye fáj is, akkor se fáj a' S beczézve, gyöngén teszi alája. Nézi a másik s vissza mosolyog. . . . Rakjatok fészket, ti kis boldogok ! S turbékoljatok csak szerelmesen, Mint gerle madár tud, oly édesen. III. Elválás. Négy esztendő múltán, egy május reggelen Történt a gyászeset váratlan, hírtelen. Panaszolja lánykám, gilik gondozója , Kalitkánknak megint egy lett a lakója. Aki jött, itt hagyta párját árvaságba, Nyög özvegye szíve, két halk zokogásba. A mint ott sír fájón, kicsiny őrs nézi , a temetés rendjét imígyen intézi: „Ringó rózsabokor legyen a fejfája, Illatos levelét az hullassa rája. Hol nyugszik; ellenség ne tudja, ne sejtse. Hatalmába orvul sirhalmát ne ejtse." Megássa kis sírját nagy zokogás között. Nedves a síri ágy, könyekkel öntözött. Bús halotti ének búg lágyan felette . . . Gerlicze siratta, gerlicze temette. Erdélyi Imre.