Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)
1917-07-01 / 140. szám
1917. julius 1. m MtotK. Bílogh Sándor tanár 1913. szeptembere óta működött a nyíregyházi polgári fiúiskolánál, amelynek egyik leghasználhatóbb tanereje volt.'Halála minden körben nagy fájdalmat'keltett. Mindkettőjük emlékét — jegyzőkönyvileg' örökiti meg a képviselőtestület. Ezután áttértek a tárgysorozat pontjaira. Első volt a városi alkalmazottak ruhasegélyre való igényjogosultságának megállapása. A képviselőtestület megállapította azoknak a tisztviselőknek, illetve alkalmazottaknak a névsorát, akik a kormány által adott 500, 300, illetőleg 200 koronás ruházati segélyre igényjogosultsággal bírnak egyben kimondották, hogy azoknak az alkalmazottaknak, Akiknek a községi törvény értelmében nem jár az államtól segély — a város ad megfelelő segélyt. Azt is elhatározta a képviselőtestület, hogy — tekintettel az ügy sürgősségére, — a segély összegét, mintegy 72.000 koronát, a házipénztárból előlegezik a tisztviselőknek és más alkalmazottaknak. A központi szeszfőző ügyében a szakosztályok által hozott és a Nyírvidék legutóbbi számában részletesen ismertetett javaslatot teljes terjedelmében magáévá tette a képviselőtestület, amely kimondotta, hogy százezer korona költséggel még ebben az esztendőben hozzáfog a szelfőző alapjának megépítéséhez. Nyíregyháza városa a legutóbbi választások folytán igen furcsa helyzetbe került. Mind a három jegyzője: Oltványi Ödön, Walter Géza dr. és Rajtik Miklós katonai szolgálatot teljesít és mivel a szervezeti szabályrendelet 17. szakasza szerint a közgyűlésen csak a jegyzők bírnak előadói jogkörrel, a közgyűlések a szó teljes értelmében előadó nélkül maradtak. A tanács úgy vélt segíteni a dolgon, hogy javaslatot terjesztett elő, amely szerint a képviselőtestületi közgyűléseken előadói jogkörrel bírnak a tanácsnokok is. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Pár hozzászólás után ugyancsak kimondották, hogy a rendőri szolgálatot teljesítő 32 katona élelmezési pótlékára fejenként és naponként 20 fillért megszavaznak és ennek az összegnek a fedezésére öt napidíjas rendőri állást ideiglenesen megszüntetnek. Ezután a leánygimnázium igazgató tanácsába kiküldendő két képviselőtestületi tagot választotta meg a közgyűlés: Huray Samu és Antal János személyében. Nagy vitát provokált az a javaslat, amellyel Krecsányi Lajos rendőralkapitánynak olyan összegű személyi pótlékot hozott a tanács indítványba, hogy javadalma a tanácsosi javadalommal egyenlő legyen. A képviselőtestület egy jelentékeny kisebb része, — amely szívesebben látná Krecsányi Lajost az adóügyi tanácsosi, mint a rendőri büntető bírói székben, — ellene volt az indítványnak és ki is jelentették, hogy éppen Krecsányi érdemeinek honorálása képen — adóügyi tanácsossá kívánják őt megtenni és ezért nem szavazzák meg a magasabb személyi pótlékot. A képviselőtestület azonban Erdős Bertalan dr., Murányi László dr., Liptay Jenő és Fekete Sándor hozzászólása után elfogadta a tanács-és szakosztályok javaslatát. Több kisebb ügy és szabadságolási kérvény elintézése után a közgyűlés egynegyed ötkor véget ért. Lapunk mai számához postai befizetési lapot mellékelünk, és tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy annak felhasználásával szíveskedjenek megújítani előfizetéseiket, mivel a papírhiányra tekintettel a kiadóhivatal csak azoknak küldheti a lapot, akik hátralékban nincsenek előfizetési díjakkal. 3 Nem lesz rekvirálás Bármelyik bizományosnak eladható a termés Budapest, jimiu 30. (Fővárosi munkatársunktól) A Nyírvidék közölte már a kormánynak az idei termés lefoglalásáról szóló rendeletét és közölte azt is, hogy a rendeletet Mezőssy Béla az új földmivelésügyi miniszter módosítani kívánja. Mezőssy Béla ismételten úgy nyilatkozott, hogy nem óhajtja a vagonirozást és a rendelet keretein belül tág teret kíván biztosítani a szabadkereskedelemnek. Ez az a kérdés, amely a szabolcs megyei gazdákat igen közelről érdekli és azért a legilletékesebb helyen érdeklődtem a Nyírvidék számára abban az irányban, hogy a gyakorlatban milyen lesz az idei termés értékesítésének és forgalmának a lebonyolítása. Illetékes helyen felhatalmaztak arra, hogy a következőket közöljem le a Nyírvidék hasábjain: Ha életbeléptetnék a vagonírozást,akkor a gazda csak annak a kereskedőnek adhatná el a gabonáját, akinek a körzetébe őt beosztották. Ez a helyzet azonban nem következik be, mert ez esetben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés és a Haditermény megállapodtak abban, hogy a vayonírozást nem tartják okvetlenül szükségesnek. Új rendelet fog tehát megjelenni, amely tisztázza ezt a kérdést, amely tisztázza ezt a kérdést, amely a régi rendeletben különben sincs egész világosan megmagyarázva és módot nyújt arra, hogy a rendeletekben és a paragrafusokban járatlan gazdaközönséget tévedésekben hagyja. A helyzet az lesz ami volt a múltban, a gazdának, a termelőnek módja lesz hozzá, hogy a Iach Termény bármelyik bizományosának eladhassa termését, a gabonakereskedőknek pedig módot nyújt ahhoz, hogy megvásárolják a gabonát attól a termelőtől, akivel esztendőkön keresztül összeköttetésben állottak, és akinek gazdasági kérdésekben gyakran voltak a tanácsadói. A vayonírozás lehetetlenné tette volna ezt a megoldást, a termelőket hozzákényszerítette volna olyan bizományosokhoz, akivel soha összeköttetésben nem állottak, viszont a kereskedőket esetleg olyan körzetbe osztotta volna be, ahol azok ezelőtt soha nem folytattak üzleti tevékenységet. A termelők mindenesetre jól teszik, ha tetszésük szerint, bármelyik bizományosnak nyomban a cséplés után eladják gabonatermékük felesleges részét és az eladásról írást kérnek. Ezzel az írással kell ugyanis igazolni majd az átvételi bizottságok előtt azt, hogy a feleslegüket eladták. A bizományosok a vétel után nyomban kifizetik a vételárat. Ha a gazda a cséplés után nem adja el mindjárt termésének feleslegét, akkor azt esetleg az átvételi bizottságokban működő bizományos veszi tőle át, vagyis olyan bizományos, akivel a gazdák ezelőtti összeköttetésben nem állottak. Saját házi és gazdasági szükségletét mindenkinek joga van visszatartani, de a termelők ,az átvételi bizottságok előtt igazolni tartoznak, hogy mekkora a szükségletük és mekkora készletet tartottak vissza. Informátorom beszélgetésünk végén még a következőket mondotta: — Kérem írja meg a Nyírvidék hasábjain, hogy ha a cséplés után a termelők feles gabonájukat átadják a bizományosnak, akkor feleslegessé teszik ezzel az őket annyira zaklató rekvirálásokat és amennyiben igazolni tudják azt, hogy a feleslegeket tényleg át is adták, akkor megkímélik magukat a rekvirálástól és ez esetben rekvirálás tényleg nem is lesz. Mindenkinek jól felfogott érdeke tehát: feleslegét cséplés után nyomban eladni, ezzel ugyaanis három előnye van: nyomban megkapja a pénzét, szabadon választhatja meg a kereskedőt a bizományosok sorából és megkíméli magát felesleges és zaklató rekvirálásoktól. P. J. A nagykállói választás julius tizedikén lesz A központi választmány ülése Nyíregyháza, június 30. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mezőssy Bélát a nagykállói választókerület országgyűlési képviselőjét tudvalevőleg földmivelésügyi miniszterré nevezte ki a király, mire Mezőssy a politikai szokásokhoz híven lemondott mandátumáról. Ezt a lemondást jan. 25-én közölte a képviselőház elnöke Szabolcsvármegye központi választmányával, amelyet fölhívott, hogy az új választással kapcsolatos törvényes intézkedéseket tegye meg. A leiratnak megfelően Mikecz Dezső alispán a központi választmányt ma délelőttre összehívta. A mai ülésen, amelyen az alispán elnökölt, megjelentek : Mikecz István főjegyző, id. Kállay András, Kállay Rudolf, Péchy Gyula,Martinyi József, Groák Ödön, Liptay Jenő, Klár Leó, Szakolyi Ignác választmányi tagok és Kausay Ödön dr. másodfőjegyző, előadó. Az alispán az ülés megnyitása után azt javasolta, hogy a választmány a szokáshoz hiven a lehető legrövidebb időt tűzze ki a választás megejtésére és igy az ő javaslatára a választmány a nagykállói kerületben a választás napját julius tizedikére tűzte ki. A választásnál eljáró funkcionáriusok lesznek a következők: Választási elnök Megyery Géza ny. kúriai bíró, másodelnök Lévay Sándor, helyettes elnökök Oláh Miklós és Kausay Tibor, jegyzők a nagykállói és az ujfehértói községi főjegyzők, helyettes jegyzők pedig az érpataki és a nyíracsádi jegyzők lesznek. Elhatározták, hogy két szavazatszedő küldöttség fog működni. Az egyik előtt szavaznak a nagy- és kiskállói, birii, szakolyi, balkányi, nyírábrányi, nyírmártonfalvai szavazók, a másik előtt pedig az újfehértói, érpataki, geszterédi, nyíracsádi, nyíradonyi, bökönyi, nyírgelsei és nyírmihálydii szavazópolgárok. A választás a törvényes rendelkezésnek megfelelően az 1914-ik évi választói névjegyzék alapján történik. Hadikölcsönjegyzések A Kemecsei Takarékpénztár Részvénytársaságnál folytatólagosan a következő hadikölcsönjegyzéseket eszközölték : Fisch Mihály Kótai és Burger István Oros egyenként 20,000 koronát, Propper Ödön Nyírtura és Nyárády Sándor Kék egyenként 10,000 koronát, Groszmann Emil Gégény 7,000 koronát, Hlatky Aladár Beszterec, Kéry Kálmán Gégény, Szitha Miklós Kemecse, Deim Györgyné Kemecse, Ehrenberg Izsák Kemecse, Kende Sándor Nyíregyháza, Kemecse község, Szőlősy Lajos Kék egyenként 5,000 koronát, Márföldi András Kemecse, Klein Izidor Kemecse és Pliska József Beszterec egyenként 4,000 koronát, Batáry Sándor és Szilágyi Bertalan Gégény, egyenként 3,000 koronát, Farkas Jakab Vasmegyer, Szilágyi Lajos Gégény, Kiss Lajos Kemecse, Polatsek Éva Kemecse, id. Kriston József Kemecse, Papp Józsefné Beszterec, Tatár Imre Kék és Szondy László Oros egyenként 2000 koronát, Szitha Sándor Kemecse 1,500 koronát, D. Poór József Nyírtét, Bacsó Irma Kemecse,