Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-03 / 76. szám

Nyíregyháza, 1918. április 3. • Szerda BM fizetés: Egész évre 32 K, félévre negyedévre 8 K, egy hónapra 3 Tanítóknak félévre 10 korona. POLITIKAI NAPILAP A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők a Szabolcsvármegyei Tanitóegyesület hivatalos közlönye­­­ Szerkesztőség­ét Kiadóhivata­.: SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON­SZÁM 138. PGS­TACHK41UK I Kéziratokat Mm adunk viaaaa. Dünkirchent messzehordó ágyúból lőtték Budapest, április 6. (A Nyirvidek tudósítójától.) Genfből táviratozzák, hogy az elmúlt héten a németek messzehordó ágyúból lőtték Dünkirchen városát. A lövedékek sok kárt okoztak a városban. Clemenceau tárgyalt a békéről Czerninnel Budapest, április 8. (A Nyirvadék tudósítójától.) Bécsből­ telefonálják. Czernin külügy­miniszter ma délelőtt tíz órakor fogadta a bécsi községtanács küldöttségét, ame­lyet Weiskirclmer polgármester vezetett. A polgármester rámutatott azokra a ne­hézségekre, amelyek élelmezési téren fön­állanak és kérte, nyilatkozzék a külügy­miniszter arról, hogy a keleten bekövetke­zett események hoznak-e előnyt a mon­archia közélelmezésére. Czernin nagyjából­ vázolta a helyze­tet, majd foglalkozott Wilson beszédével és kijelentette, hogy azt nem lehet úgy fölfogni, mintha Bécset és Berlint ketté akarta volna választani. Azután így foly­tatta a külügyminiszter: — A nyugati offenzíva megkezdése előtt néhány nappal Clemenceau azt a kér­dést intézte hozzám, hajlandó vagyok-e a békéről tárgyalásokba bocsátkozni. Ter­mészetesen rögtön válaszoltam és szövet­ségesünkkel egyértelműleg kijelentettem, hogy hajlandó vagyok tárgyalni és Fran­ciaországot illetően nem látom más aka­dályát a békének, mint Elszász kérdését. Párisból­ erre azt válaszolták, hogy ezen az alapon nem lee­et tárgyalni, mire nyu­gaton megindult az offenzíva. Nyilatkozott azután a külügyminisz­ter a román határ­kiigazításról és kije­lentette, hogy az nemcsak Magyarország­nak, hanem Bukovinának is előnyös lesz. A Dunánál Turnszeverinnél bérbe vettük az ottani hajógyárat a románoktól és a dunai szigeteket is évi ezer lej bérért. Ro­mánia Besszarábiában többet nyert, mint amennyit vesztett a háborúban. Szerbiá­ban nagy a békevágy, de az antant meg­akadályozza ennek megvalósulását. Budapest, április 2. (A Nyírvidék tudósítójától ) Berlinből jelentik, hogy a németek dé­li támadó hadserege állandóan folytatja előnyomulását. Az ellenség ismételt, elke­seredett ellentámadásai véresen meghiu­sultak. Az Avre szakasz szilárdan a né­metek kezében van. A patak nyugati part­ján levő hídfőállásokat a németek kiszé­lesítették. Egy német hadtest átmenetileg öt-hat francia hadosztály túlerejével szem­ben állt, amelyek tankokkal, erős tüzérség­gel ismételten hiába támadnak. Az ellen­ség veszteségei óriásiak. Ba*a»«sz, április 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák, hogy a Wolff­ügynökség a következőket jelenti: Az el­lenség délkeleti hadseregénél angolok he­lyett most már csak franciákat ejtünk foglyul. A francia foglyok tiszta külsejű­ek, kifogástalan fölszerelésük azt igazolja, hogy közvetlenül Párisból való megérke­zésük után vetették a harcba őket. Aláírták az orosz-román békeszerződést Budapest, április 2. (A Nyírvidék tudósítójától, Pétervárról jelentik hivatalosan, hogy hogy az orosz és román békeszerződést aláírták. A békeszerződés főbb pontjai e­zeik: Románia két hónap a­att visszavonja a csapatait Besszarábiából, a foglyokat ki­cserélik és Besszarábia gabonatermésének a fölöslegét Románia kapja meg. t­ud la­h­­t, április 2. (A Nyírvidék­ tudósítójául) A sajtóhadiszállásról jelentik: Kraj­lovich vezérőrnagy, aki a főparancsnok­ságunk megbízottja volt a bukaresti bé­ketárgyaláson, jelentéstétel végett Báden­be érkezett. • Amienst már nem féltik a franciák Budapest, április 2. (A Nyirvidék­ tudósítójától.) Párisból jelentik: A németek terve, hogy a francia és angol csapatokat szét­válasszák, nem sikerült. Apprahin állam­titkár kijelentette, hogy Amienst már­ nem kell félteni. Az a hír, hogy a francia tar­­­­talékok veszteséget szenvedtek volna, — . nem felel meg a valóságnak. A párisi dip­­l­­omaták már legközelebb elhagyják Pá­­­rzst és Orleansba költöznek. Páris helyőr­sége lázas sietséggel erősíti meg a külső bulvárokat. A főváros bombázása erővel folyik, minden tíz percben esik egy löve­dék a városra. Budapest, április 2. (A Nyirvidék tudósítójától) Londonból jelentik hivatalosan. Teg­nap délben Amiens és Peronne között levő főösszekötő után az ellenséges táma­dás jelentékeny erőre fokozódot­t. A harc az Oise és Avre folyók között még tart. Itt taktikailag fontos érdekekért harcolunk. Budapest, április 2.­­A Nyirvidék tudósítójától,­ Bernből táviratozzák, hogy a Matin a következőket jelenti: A francia képvise­lők a helyzet komolyságára való tekintet­tel lemondottak húsvéti szünetükről. Pá­ris környékéről szakadatlan érkeznek a menekülők Lyonba és más helyekre. Ami­enst és Arrast teljesen kiürítették. A pári­si lapokban idegeskedő hangok észlelhe­tők. Azt hiszik, hogy a legközelebb újabb súlyos harcok lesznek és további visszavo­nulásra lesz szükség. Budapest, április 2. A Worlff-ügynökség az este a francia harctérről azt a jelentést kapta, hogy nincs újság. itt 10 filür XXXIX. évfolyam * 76. szám. Minden foglyunkat hazahozzák Budapest, április 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) Bécsből jelentik: Az orosz fogságban levő katonák kicserélését legközelebb* megkezdik. Vecsey báró vörös keresztes főmegbízott már kiutazott Oroszországba, ahol megteszi az intézkedéseket a fog­lyok hazaszállítására. Hindenburg török kitüntetése Budapest, április 2. Konstantinápolyból jelentik, hogy a szultán Hindenburgnak a Medzaida-ren­det a gyémántokkal, Ludendorffnak az Iftibar-rendet adományozta. A török külügyminiszter a h­elyzetről Budapest, április 2. Konstantinápolyból táviratozzák. Ha­lil bej külügyminiszter a kamarában ki­emelte Törökország szerepét a világhá­borúban, mely többek között abban nyil­vánult meg, hogy a törökök megvéde­l­mezték a Dardanellákat és ezzel elvág­ták Oroszország és szövetségesei között való összeköttetést, alkalmat adva ilyen módon a központi hatalmak hadseregei­nek, hogy az orosz hadseregre olyan sú­lyos csapásokat mérjenek, amelyek a je­lenlegi helyzetet idézték elő. Halil­bej ki­jelentette, hogy Anglia maga is megkapja büntetését, mert a szövetséges hadseregek készülnek megadni Angliának a kegye­lemdöfést. Ezután nemzetközi jog alap­ján és az egyiptomi mohamedánság nevé­ben tiltakozott Balfour és Bonar Law­ama kijelentése ellen, hogy Egyiptomot tovább­ra megszállva fogják tartani. A kamara nagy többséggel felhatalmazta a kormányt a békeszerződés megkötésére.

Next