Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-04 / 276. szám

*y1re**hr­k*, 1921. decemb­er 4. * Vasárnap XLII évfolyam.; s^aw ElWastMí arak hslyfc«n «s vidéken: ez *»ra eoo K, 800 K, r,«eyfó4 vra­l ® 0 X. agy hóra 60 K. — E.«y»» »zám ám 3 korona. Maditovta JCB* ELEK. sz»rip»szte Dr. S. SZABÓ l.ASZcO Sz»rk»3rt5s*s­ám kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT S. SZAM Telefon scém­ 139 " Postachequ* Kéziratokat n»«n adunk vissza. Lord Newton urnak és tiszteletreméltó társainak. < S­T ! We have learned your respectable names. Megtanultuk az Önök tiszteletreméltó ne­veit. Lord Newton, Lord Sydenham, Lord Oranmore, Lord Phillmore, Lord Wen­dele és hálatelt szivei $oroszok Lordságtok nemes nevei mellé Nitti volt olasz miniszterelnöknek tiszta nevét. önök az elvakult európai politikának­ szá­mottevő irányítói között,, akik a mi elnyo­mott,, megkínzott szerencsétlen nemzetünknek igazságát férfias bátorsággal, nyíltan hirdet­ni és az elnyomóknak szemébe mondani me­részelték. Önök az elsők,, akik meglátták a mi ször­nyű tragédiánknak mélységében az elnyomott igazságot. Akik meglátták,, hogy nekünk a világháború kataklizmájában semmi keresni­valónk­ nem volt és csak a fegyver­társi hűség, a szerződések szentségébe vetett lojális hitünk,, a szövetségeseink iránt tartozó áldozatkészségünk vittek bele és tartottak ben­nünket végkimerülésig az önök ellenfeleinek táborában — anélkül, hogy kitartásunkért, vérveszteségünkért, rettentő erőkifejtésünkért a győzelmes háborútól bármi előnyöket vár­hattunk volna a becsületbeli kötelesség tel­jesítésének nyugodt és tiszta öntudatán kívül. A győzelemtől nekünk nem volt mit­­ várnunk, legfeljebb,, hogy győzelem esetén tovább él­tünk volna csendben,, nyugodtan a mi ezer­esztendős hazánk biztos határai között,, me­lyet az elmúlt ezer év­ alatt annyi kiomlott vér­rel tartottunk és védelmeztünk török,, tatár ellen,, nemcsak a magunk, hanem az egész Európának nyugalma és fejlődése érdekében ! A trianoni békeszerződés tanított meg Nyíregyháza, december 3. A Nyírvidék tudósítójától. Kállay András, a kemecsei választó­kerület illusztris nemzetgyűlési képvise­lője az immár elodázást nem tűrő földbir­tokreformról, a Nyírvidék hasábjain fejti ki álláspontját és közli azokat a konkrét javaslatokat, a­melyeket legközelebb a nemzetgyűlés elé fog­ terjeszteni ebben az égető kérdésben. Kállay cikke, amely bi­zonyára élénk visszhangot fog kelteni széles körökben, a következő: A földnélkülieknél, az igényjogosul­taknál jobban sürgetik már a törvény vég­rehajtását maguk a birtokosok. Legyen már vége a bizonytalanságnak, múljon el a Demokles "kardja fejünk felől, elégít­tessenek ki a földnélküli nép méltányos igényei azonnal, tudjuk meg már valahára azt hogy mi marad meg, végre jussunk már abba a helyzetbe, hogy a meghagyott London —Róma bennünket arra, hogy mindaz az erkölcsi fel­fogás, amelyet mi hűségről, fegyverbaráti ön­feláldozásról, szerződések szentségéről, szö­vetségesi kötelességekről eleddig tanultunk és mint tiszteletreméltó erényeket ápoltunk, — mindazok büntetésre méltó gyarlóságok,, megfeszítendő hazugságok,, kárhoztatandó el­vetemültségek s azokért nem elismerés,, nem­­ becsülés,­ hanem megszégyenítés és vesszőfu­tás járnak. Ebből a szerződésből láttuk a vi­­­­lág felfogásának cinikus ítéletét, amely sze­rint az árulás, az orozva, lesből támadás, az ámítás,, árulkodás dicséretre és jutalmazásra méltó cselekedetek és a cél minden eszközt megnemesít és a kierőszakolt győzelem m­in­­­­den szépséghibát kiegyenlít. Kétségbe kellene esnünk sivár jelenünk és kilátástalan jövőnk szemléletén­, ha ennek az eltorzult világfelfogásnak diadalmas tér­foglalásával szem­­ben nem hallanók az önök apostoli szavait,, amelyek az erkölcsi fertő sö­tétségéből úgy hangzanak felénk,, mint az ébredő nap himnusza annak a sivatagbeli kő­szobornak misztikus ajkairól. Mi nem szeretjük piacra vinni a mi szörnyű sebeinket. Tűrünk némán, méltóság­ságteljesen az igaztalanul megfeszített krisz­tusok nyugodt öntudatával. De némaságunkban is hálásan rebegjük el azoknak tisztes neveit,­ akik megértenek és meglátnak bennünket szenvedésünk kínos nyoszolyájában. Líre l We have learned your respectable names. Dr. Sasi Szabó László: területeinken berendezkedhessünk, tovább dolgozhassunk. Hangzik mindenfelől ez az általános nézet. Hát ha a birtokosok részé­ről az áldozatkészség meg­van, igénylő is akad, mi állja teh­át útját a törvény­ vég­­rehajtásának?? Semmi más, mint maga a törvény. Megindultak a községekben az össze­írások, igényjogosultságok megállapítása, egyezkedések, fe­lebbezé­ek, kiegészítések, jönnek ezerszámra gazdasági felügyelő bíróság, vegyes bíróság, birtokrendező bí­róság megszakadásig dolgozik rendületle­nül, végül jönnek­­ interpellációk s legvé­gül nem történik alig valami. Már elmúlt egy éves a törvény és mi látszatja van pld. Szabolcsban?? Úgyszólván semmi. — És ha van máshol?? azt kérdem, mi jo­gon élvezi egy vidék vagy község eg­y tör­vénynek előnyeit amikor a másik vidék vagy község azt sem tudja létezik e ez­­ a törvény; helyes-e az, hogy pld. Ibrány­ban van már házhely és közlegelő (nincs) de Kótajban csak 3 év múlva lesz?? —­ Kell, hogy ennek a törvénynek is legalább ugyanazon egy gazdasági évben minden községe az országnak hasznát lássa. E törvény már életbe lépett amikor én még programbeszédemben azt hirdettem, hogy a földreformot kizárólag a vagyonváltság­gal karöltve lehet megcsinálni gyorsan és a községek igen nagy részében alaposan is, amikor megválasztottak azonnal in­dítványt nyújtottam­­ be a Nemzetgyűlés elé ilyen irányban, amelyre Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi­ Miniszter Úr azt mondotta, hogy: Érdemes bele­bukni, fi ugyan leider nem bukott bele, de az én indítványomat nem tűzték ki napirendre, pedig azóta már a házhely és közlegelő kérdése el lett volna intézve. A birtokreform törvényének két alap­vető hibája van. Először, hogy nem a vagyonváltságból indul ki, • másodszor azért, mert a házhely, közlegelő, kisbérlet, földigénylés szóval minden a földdel kap­csolatos ügyet egy kalap alá vesz, egyszer­re akarna intézni. Emiatt nem haladnak semmire. A házhely és közlegelő kérdését nem ez a Nemzetgyűlés találta ki; Darányi Ig­nácz és Mezőssy Béla miniszterek bölcs előrelátással vitték azt át a valóságba az­­•tbe; számtalan vidék élvezi előnyeit e két államférfi ilyen irányú áldásos mű­ködésének. E két kérdés megoldása azon­ban ma már gyorsabb tempót igényel, va­lóban sürgős, ezt a kérdést nem lehet már irka-firkákkal, alkudozásokkal hallgatni, hanem 3 hónap alatt megoldani muszáj. E két kérdés elintézésére elég ha a birtok­rendező bíróság 4 hónapig él, de a többi kérdését a földreformnak nem öt évig, hanem időtlen­ időkig kell intéznie. Ezek a kérdések az erőszaktól mentes, természetes folyamat és változások, ter­mészetes földforgalmak révén állandó al­kalmat fognak nyújtani arra, hogy a min­denkori földbirtokrendező bíróság azok­nak juttassa majdan az eladásra kerülő vagy a bérletből felszabadult földeket, a­kiket illet. A Nemzetgyűlés elé terjesztett indít­ványom szó szerint a következő: »A magyar államnak joga van minden 100 kat. holdon felüli ingatlanból vagyon­váltság fejében a megállapított kulcs sze­rint bizonyos területeket azonnal tulajdo­n­ába venni»4 Ezt volt indítványom, mely a törvénynek első pontja lett volna, anél­kül, hogy a törvényt magát érintette vol­na. A kulcsot így gondoltam: Kállay András nemzetgyűlési képviselő a földreform ügyében ismét indítványt terjeszt a nemzetgyűlés elé. A földbirtok­reform Damokles kard a fejünk felett. Maguk a földbirtokosok sürgetik a megoldását. — Kállay András kifejti álláspontját a­ földbirtok­reformról. 100 kat. holdból" 3 hold 200 » › 6 • 300 » .» 12 400 › > 16 500 › > 25 » 600­­• 36 700 » 49 800 , > 64 900 » • » 81 1000 › * 120 1500 » » 200 2000 » .400 •> stb. Ára, 3 korona*-

Next