Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
A város a háromemeletes bérpalota céljára egyik legforgalmasabb zöldségtéri telkét engedi át. Erre a helyre tervezték a vásárcsarnokot. Nyíregyháza, junius 9. Saját tudósitói el ősi tójától . A tegnapi városi szakosztályi ülésen foglalkoztak a szakosztályi tagok a város lakosságát élénken foglalkoztató tervvel, a háromemeletes bérpalota építésének ügyével is. A kérelmezők hangsúlyozták, hogy csak az esetben tudják a garanciális biztosítékokat bemutatni, ha a város képviselő leszülete legalább elvben hozzájárul a Íért Károlyi téri telek átengedéséhez. Ugyanis a földszinten üzlethelyiségeket szándékoznak tervezni s ezeknek jövedelmét belekontemplálják az építkezés anyagi feltételei közé. Felajánlották továbbá a városnak, hogy elvtn eszt« idő lejárta után hajlandók a bérparolás akkori értéke ötven százalékáéit a város tulajdonába átengedni A szakosztályok nagy érdeklődés mellett, a tárgy súlyos komolyságához mért mélyreható eszmecserével tárgyalták az ügyet s az az álláspont jutott kifejezésre, hogy a városi építési politika szempontljából és abból a nézőpontból kell vizsgálni a kérdést, hogy Nyíregyháza város iparosainak egész seregét foglalkoztatja a nagyszabású építkezés hosszú időn át, részükre keresetet nyújt és a lakásszükséges jelentős mértékben enyhít, a városban levő téglagyárakat, az építőanyaggal kereskedőket foglalkoztatja, igen sok vonatkozásban óriási általában jelentőségű. Ezért a szakosztályok minden áton elő fogják mozdítani a konzorcium tervének megvalósulását. A Károlyi-telek átengedését azonban ennek ellenére sem támogatják a szakosztályok ,abból indulva ki, hogy ez a hely évtizedek óta középület céljaira van kijelölve, a városnak ez idő szerint a legszebb és legértékesebb tere, amelyen ha bérház épül, nem szolgálhatja azt a célt, amelyre a városrendészeti tervezet lölte. A város építési politikájában ki sehangoztatták a szakosztályi tagok múltban sok hiba történt. A város köz pontjában levő legszebb telket vagy könnyen megszerezhető épületeket könnyen kiengedték, amikor azokat nagyobb áldozat nélkül megszerezhette volna a város Ezért most annál nagyobb körültekintéssel kell megőrizni a még rendelkezésre álló központi fekvésű telkeket és épületeket. Azonban a Smilák István és társai által kért építkezés megvalósítására egy igen értékes, a központhoz közel fekvő, élénk kereskedelmi forgalmi helyet hoztak javaslatba a szakosztályok. Ez a telek a Zöldség-téren levő, a város tulajdonában levő Katz-féle uvek, amelyet három utca haláról éspedig a Zöldség-tér, a Bujtos-utca és a Hunyadi-utca. A telek megfelelő nagyságú hetivásárok és piacok alkalmával élénk forgalmú. A város középpontjától kétjl percnyi távolságra van, a földszint kiválóan alkalmas az üzlethelyiségek létesítésére. Ezt az értékes telket vásárcsarnok létesítésére iriogatta a város és a városrendezési tervezetben így is van kijelölve, de méltányolva a Smílákféle terv óriási horderejét, a megvalósításához fűződő nagy gyakorlati érdekeket, készségesen javasoja a képvseltittílü Uffier á fiók átengedését. Az ötven év után varó megvételt város szakosztályai súlyos feltételnek kirívják, de remélik, hogy ennek el nem fogadása nem lesz akadálya a tervbe vett építkezés megvalósításának. Reméljük, hogy a lakosság körében oly nagy várakozást keltő kérdést most már mindkét fél kölcsönös jóakaratával mihamarább sikerül megoldani és városunk nyomasztó lakásínségén lényegesen enyhíteni. VJi3. junius 10. A piros kis papucs. Rigmusos riport a Hatzel-térről. Egy bágyadt, csendes őszi délelőtt. Akkor a nyári szél már tar tombot Akkor a reggel és az este majdnem sodor, összeüt. , [kőzik. Mondom : egy ilyen őszi, csendes, szép napon Történt. Szerdán vagy szombaton. Legalább egy szürkeruhás kis egér így mesélte nekem, pedig ő mindenhez ért, S mindent tud, ami a nyíregyházi ócska piacon Történik szerdán avagy Mikor a hajnal hosszú szombaton, küzködéssel Megbirkózott az éji sötétséggel, És megvirradt a Hatzel téri sikon, Jön az ócskás had! Hátukon batyu. És férfiak kis talicskákat Gyermekek és vének eladó tolva, holmikkal. És sandán nézve egymás portékáját, Kipakkolnak. ... Ezalatt a Hatzeig tér is ébred. 'A kis zsidóbolt kitárja karját. Az Aranykereszt patika redőnye Méltóságteljesen felgöndörödik. 'A jóságos képű tisztes pék-család KiS-kinéz a kapun kémlelni az utcát . Van-e tejföl, tojás s egyéb finomságok ? Az ablakok függöny szemhéjukat felemelik. És lassan a kihalt tér nyüzsgő embertömeg Tolongási helye. .. . Van is most mindent, amit csak kívánsz. Figyelj ide, és mindjárt megtudod : Mit kaphatsz hát az ócska piacon Mindenkor, szerdán avagy szombaton. ... Rozsdás vasszegek és sarokvadak, Zablával és szerszámokkal vegyest. Mellettük cucli kis üveggel , egy vadonatúj csizmahuzó együtt, zsámoly, Kelméket mérnek csalafinta tejjel. Mellettük kis nyul hegyezi fülét, És női blúzok, ki selyem, ki bársony, Megférnek a sáros ponyvavásznon. Ágyak sodronnyal, spárgával foltozva, Zsíros bödönök, zsír nélkül valók, Kitaposott csizmák. S a magas ég is elbámulná estig Az ócskapiac kincses kirakatját.De im, egy kedves kis Pici, piros cipő-Papucsnak beillik, És itj még, ez a fő jószág, Ejf aggtelek! palóc carlaopzeti tréfái. A kilencvenes évek elején nagy szenvedéllyel és ritka kitartással kutatta és fényképezte néhai Kréknyay Adolf székesfővárosi igazgató-tanító a bérces, akkor még nagy Gömör vármegye nevezetességeit: a szincei jég- és az aggteleki cseppkőbarlangokat. Komoróczy a népszerű etnográfus volt a társa, aki több mint negyvenszer bejárta a barlangot s kutatásairól és egyéb megfigyeléseiről érdekes naplót vezetett. Ebből a naplóból való a következő visszaemlékezés : A csodás cseppkőképződéseiről nevezetes aggteleki barlangnak első barlangvezetője volt Faiksz-Kompektor Jóska. Mig Mikszáth Kálmán elbeszéléseiben a palócokat tót eredetiteknek mondja, ezt mindjárt megcáfolja az aggteleki barlang magyar születésű palóc vezetője, aki sajátszerű paraszti észjárásával, különös megjegyzéseivel és magyarázataival folytonos derültségben tartotta a barlang látogatóit. Ez a nevezetes férfiú, aki Aggtelek község általános komája volt, a háromlábú székhez hűtlenné lett csizmadia mester volt. Nem volt rá nézve kellemesebb dolog, mint a barlang bejárása. A kiránduló társaság élén haladva, büszkén és a klasszikofilológusokat megszégyenítő bőbeszédűséggel emlegette Jupitert, Junót, az egész görög-latin mitológiát. Néhai Baksay Dániel Gömör megye közszeretetben álló Dani bácsija, a barlangnak egykori hűséges gondozója, annyira fejébe verte Kompektornak a mitológiát, hogy Kompektor Jóska álmából felriadva is nyomban recitálta a nyugalomba helyezett istenségeket. A csaknem kilenc kilométer hosszú barlang rejtélyes zeg zugait jobban senki sem ismerte, a sok földalatti járástól halottsárga szinü kompektor Jóskánál, akibe és társába, a második vezetőbe , Czoki Jóskába, a barlang 446 képződményének görög-latin mitológiai elnevezéseit néhai Baksay ref. lelkész a gömöri szójárás szerint ugy beleverte, mint az elöltöltő puskába a fojtást. Minthogy Aggteleken csak egy szerény berendezésű menház áll az örökké jövő-menő turisták részére ennek folytán az éjt sokan a barlang bejárásával töltik, és így csaknem egy negyedszázad alatt igen sokszor felverték éjszaka is Kompektort, a fővezetőt, ki naponta négyszer is bejárta a barlangot. A sok éjszakázás és földalatti járás utóbb megzavarta az eszét az ékesbeszédű palócnak. Gyakran vendég nélkül is beosont a barlangba és itt macskamódra felkapaszkodott a 245 méter magas hegyre. Itt a »Plútó táncterme« mellett lévő »Hekate hálószobájáénak nak nevezett részen áll két pompás, fehér cseppkőnyulvány : »Castor« és »Pollux«, melyek arról nevezetesek, hogy ha fakalapáccsal kongatják, pompás mély hangjuk a lipótvárosi Bazilika nagy harangjának a hangjával vetekedik. Ezt a játékot űzte a szegény megháborodott nagy gyönyörrel, amikor csak tehette. Huszonegy évig gyönyörködtette Kompektor Jóska a barlang látogatóit naponta ékes harangszóval és egy ilyen produkciója közben, Kréknyay látogatása alkalmával vesztette el az eszét. Szerencse, hogy ez alkalommal csak két férfilátogató volt vele. Kompektor Jóska a »Mária-hegy«-en állott és a felkelő napot mutatta az utasoknak. A mit sem sejtő turisták kétszáz méter mélységben hallgatták Kompektor művészi játékát. De hirtelen abbahagyta a harangozást, ijesztő kiáltást hallatott és faképnél hagyta a turistákat. A barlang közepén hagyott vendégek sok kalandozás után Mória hegyeinél megtalálták az egyesült »Styx« és »Acheron« nevű patakokat és ennek folyását követve, nyolc óra aggodalmas út után végre a barlang kijáratához jutottak. Az elővigyázatból magukkal vitt négy szál gyertya szerencsére kitartott, különben mindaddig a sötét barlangban kellett volna maradniok, éhségüket tiszta ivóvízzel csillapítva, amíg a második vezető más Vasárnap, június 17-én Kezdete 1 órakor, vége soha! (Angol Park) a Sóstón. A színtársulat rendezésében ül