Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-10 / 129. szám

A város a háromemeletes bérpalota céljára egyik legforgalmasabb zöldségtéri telkét engedi át. Erre a helyre tervezték a vásárcsarnokot. Nyíregyháza, junius 9. Saját tudósi­­t­ói el ősi tóját­ól . A tegnapi városi szakosztályi ülésen foglalkoztak a szakosztályi tagok a város lakosságát élénken foglalkoztató tervvel, a háromemeletes bérpalota építésének ügyé­vel is. A kérelmezők hangsúlyozták, hogy csak az esetben tudják a garanciális biz­tosítékokat bemutatni, ha a város képvise­lő leszül­ete legalább elvben hozzájárul a Í­ért Károlyi­ téri telek átengedéséhez. Ugyanis a földszinten üzlethelyisége­ket szándékoznak tervezni s ezeknek jöve­delmét belekontemplálják az építkezés anyagi feltételei közé. Felajánlották to­vábbá a városnak, hogy elvt­n eszt« idő lejárt­a után haj­landók a bérparolás akkori értéke ötven százalékáéi­t a város tulaj­donába áte­ngedni A szakosztályok nagy érdeklődés mel­lett, a tárgy súlyos komolyságához mért mélyreható eszmecserével tárgyalták az ügyet s az az álláspont jutott kifejezésre, hogy a városi építési politika szempont­l­jából és abból a nézőpontból kell vizsgál­ni a kérdést, hogy Nyíregyháza város ipa­rosainak egész seregét foglalkoztatja a nagyszabású építkezés hosszú időn át, részükre keresetet nyújt és a l­akásszüksé­ges jelentős mértékben enyhít, a város­ban levő téglagyárakat, az építő­anyaggal kereskedőket foglalkoztatja, igen sok vonatkozásban óriási általában­­ jelentő­ségű. Ezért a szakosztályok minden áton elő fogják mozdítani a konzorcium tervének megvalós­u­­lását. A Károlyi-telek átengedését azonban en­nek ellenére sem támogatják a szakosztá­lyok ,abból indulva ki, hogy ez a hely évtizedek óta középület céljaira van ki­jelölve, a városnak ez idő szerint a legszebb és legértékesebb tere, amelyen ha bérház épül, nem szolgálhatja azt a célt, a­melyre a városrendészeti tervezet lölte. A város építési politikájában ki se­hangoztat­ták a szakosztályi tagok múltban sok hiba történt. A város köz­­ pontjában levő legszebb telket vagy kön­­nyen megszerezhető épületeket könnyen kiengedték, amikor azokat nagyobb áldo­zat nélkül megszerezhette volna a város Ezért most annál nagyobb körültekintés­sel kell megőrizni a még rendelkezésre álló központi fekvésű telkeket és épüle­teket. Azonban a Smilák István és társai­ által kért építkezés megvalósítására egy igen értékes, a központhoz közel fekvő, élénk kereskedelmi forgalmi helyet hoztak javaslatba a szakosztályok. Ez a te­lek a Zöldség-téren levő, a város tulajdonában levő Katz-féle uvek, amelyet három utca haláról éspedig a Zöldség-tér, a Bujtos-utca és a Hunyadi-utca. A telek megfelelő nagyságú hetivásárok és piacok alkalmával élénk forgalmú. A város középpontjától kétjl percnyi távolságra van, a földszint kivá­lóan alkalmas az üzlethelyiségek létesí­tésére. Ezt az értékes telket vásárcsarnok létesítésére­­ iriogat­ta a város és a városrendezési tervezetben így is van kijelölve, de méltányolva a Smílák­féle terv óriási horderejét, a megvalósí­tásához fűződő nagy gyakorlati érdekeket, készségesen javaso­ja a képv­se­ltittílü Uffier á fi­­ók átengedését. Az ötven év után varó megvételt város szakosztályai súlyos feltételnek kirí­v­ják, de remélik, hogy ennek el nem fogad­á­sa nem lesz akadálya a tervbe vett építke­zés megvalósításának. Reméljük, hogy a lakosság körében oly nagy várakozást keltő kérdést most már mindkét fél kölcsönös jóakaratával mihamarább sikerül megoldani és váro­sunk nyomasztó lakásínségén lényegesen enyhíteni. VJi3. junius 10. A piros kis papucs. Rigmusos riport a Hatzel-térről. Egy bágyadt, csendes őszi délelőtt. Ak­kor a nyári szél már tar­ tombot Ak­kor a reggel és az este majdnem sodor, összeüt. , [kőzik. Mondom : egy ilyen őszi, csendes, szép napon Történt. Szerdán vagy szombaton. Legalább egy szürkeruhás kis egér így mesélte nekem, pedig ő mindenhez ért, S mindent tud, ami a nyíregyházi ócska piacon Történik szerdán avagy Mikor a hajnal hosszú szombaton, küzködéssel Megbirkózott az éji sötétséggel, És megvirradt a Hatzel téri sikon, Jön az ócskás had! Hátukon batyu. És férfiak kis talicskákat Gyermekek és vének eladó tolva, holmikkal. És sandán nézve egymás portékáját, K­ipakk­olnak. ... Ezalatt a Hatzeig tér is ébred. 'A kis zsidóbolt kitárja karját. Az Aranykereszt patika redőnye Méltóságteljesen felgöndörödik. 'A jóságos képű tisztes pék-család KiS-kinéz a kapun kémlelni az utcát . Van-e tejföl, tojás s egyéb finomságok ? Az ablakok függöny szemhéjukat felemelik. És lassan a kihalt tér nyüzsgő embertömeg Tolongási helye. .. . Van is most mindent, amit csak kívánsz. Figyelj ide, és mindjárt megtudod : Mit kaphatsz hát az ócska piacon Mindenkor, szerdán avagy szombaton. ... Rozsdás vasszegek és sarokvadak, Zablával és szerszámokkal vegyest. Mellettük cucli kis üveggel , egy vadonatúj csizmahuzó együtt, zsámoly, Kelméket mérnek csalafinta tejjel. Mellettük kis nyul hegyezi fülét, És női blúzok, ki selyem, ki bársony, Megférnek a sáros ponyvavásznon. Ágyak sodronnyal, spárgával foltozva, Zsíros bödönök, zsír nélkül valók, Kitaposott csizmák. S a magas ég is elbámulná estig Az ócskapiac kincses kirakatját.­­De im, egy kedves kis Pici, piros cipő-Papucsnak beillik, És itj még, ez a fő­ jószág, Ej­f aggtelek! palóc carlaopzeti tréfái. A kilencvenes évek elején nagy szenve­déllyel és ritka kitartással kutatta és fényké­pezte néhai Kréknyay Adolf székesfővárosi igazgató-tanító a bérces, akkor még nagy Gömör vármegye nevezetességeit: a szin­cei jég- és az aggteleki cseppkőbarlangokat. Ko­moróczy a népszerű etnográfus volt a társa, aki több mint negyvenszer bejárta a barlan­got s kutatásairól és egyéb megfigyeléseiről érdekes naplót vezetett. Ebből a naplóból való a következő visszaemlékezés : A csodás cseppkőképződéseiről neveze­tes aggteleki barlangnak első barlangvezető­­je volt Faiksz-Kompektor Jóska. Mig Mik­száth Kálmán elbeszéléseiben a palócokat tót eredetiteknek mondja, ezt mindjárt megcáfol­ja az aggteleki barlang magyar születésű pa­lóc vezetője, aki sajátszerű paraszt­i észjárásá­val, különös megjegyzéseivel és magyaráza­taival folytonos derültségben tartotta a bar­lang látogatóit. Ez a nevezetes férfiú, aki Aggtelek község általános komája volt, a há­romlábú székhez hűtlenné lett csizmadia mes­ter volt. Nem volt rá nézve kellemesebb do­log, mint a barlang bejárása. A kiránduló társaság élén haladva, büszkén és a klasszi­kofilológusokat megszégyenítő bőbeszédű­séggel emlegette Jupitert, Junót, az egész görög-latin mitológiát. Néhai Baksay Dániel Gömör megye közszeretetben álló Dani bá­csija, a barlangnak egykori hűséges gondo­zója, annyira fejébe verte Kompektornak a mitológiát, hogy Kompektor Jóska álmából felriadva is nyomban recitálta a nyugalomba helyezett istenségeket. A csaknem kilenc kilométer hosszú bar­lang rejtélyes zeg­ zugait jobban senki sem ismerte, a sok földalatti járástól halottsárga szinü kompektor Jóskánál, akibe és társába, a második vezetőbe , Czoki Jóskába, a bar­lang 446 képződményének görög-latin mitoló­giai elnevezéseit néhai Baksay ref. lelkész a gömöri szójárás szerint ugy beleverte, mint az elöltöltő puskába a fojtást. Minthogy Aggteleken csak egy szerény berendezésű menház áll az örökké jövő-menő turisták részére ennek folytán az éjt sokan a barlang bejárásával töltik, és így csaknem egy negyedszázad alatt igen sokszor felverték éjszaka is Kompektort, a fővezetőt, ki napon­ta négyszer is bejárta a barlangot. A sok éj­szakázás és földalatti járás utóbb megzavarta az eszét az ékesbeszédű palócnak. Gyakran vendég nélkül is beosont a bar­langba és itt macskamódra felkapaszkodott a 245 méter magas hegyre. Itt a »Plútó tánc­terme« mellett lévő »Hekate hálószobájáénak nak nevezett részen áll két pompás, fehér cseppkőnyulvány : »Castor« és »Pollux«, me­lyek arról nevezetesek, hogy ha fakalapáccsal kongatják, pompás mély hangjuk a lipótvá­rosi Bazilika nagy harangjának a hangjával vetekedik. Ezt a játékot űzte a szegény meg­háborodott nagy gyönyörrel, amikor csak tehette. Huszonegy évig gyönyörködtette Kom­pektor Jóska a barlang látogatóit naponta ékes harangszóval és egy ilyen produkciója közben, Kréknyay látogatása alkalmával vesz­tette el az eszét. Szerencse, hogy ez alkalom­­­mal csak két férfilátogató volt vele. Kompek­tor Jóska a »Mária-hegy«-en állott és a fel­kelő napot mutatta az utasoknak. A mit sem sejtő turisták kétszáz méter mélységben hall­gatták Kompektor művészi játékát. De hir­telen abbahagyta a harangozást, ijesztő kiál­tást hallatott és faképnél hagyta a turistákat. A barlang közepén hagyott ve­ndégek sok kalandozás után Mória hegyeinél megtalál­ták az egyesült »Styx« és »Acheron« nevű pa­takokat és ennek folyását követve, nyolc óra­ aggodalmas út után végre a barlang ki­járatához jutottak. Az elővigyázatból maguk­kal vitt négy szál gyertya szerencsére kitar­tott, különben mindaddig a sötét barlangban kellett volna maradniok, éhségüket tiszta ivó­vízzel csillapítva, amíg a második vezető más Vasárnap, június 17-én Kezdete 1 órakor, vége soha! (Angol Park) a Sóstón. A színtársulat rendezésében ül

Next