Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

Egyes szám­ára 400 H. Nyíregyháza, 1924. január 1. * Kedd :LT. évfolyam. * 1. szám Előfizetési árak helyben és vidéken: hóra 6000 K. Negyedévre 18000 K. Maiisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT­E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ UT 9. SZÁM. Telefon­szám 139. Postacheque 29666. Kéziratokat nem adunk vissza. Decennium 1914—1924. Tízéves találkozóra szoktak gyűlni a di­ákok az érettségi után. Nemcsak a vi­szontlátás örömének kezd­téért, hanem azért is, hogy tíz év eltelte után olyan be­számoló-telet tartsanak: mire ment Pé­ter? mennyire vitte Pál kínt az Élet nagy küzdőterén?­­ Tíz éve, hogy mi is kiléptünk a nagy küzdőtérre, a világrengető háború nagy szín­terére. Most itt a tízéves forduló. Mire vit­tük? Mennyire jutottunk? Szivbemarkoló kegyetlen kérdés!! Felelet helyett szörnyű látások to­r lulnak szemeinkre. Látjuk a borzalmak végnélküli áraid­atál a közelmúltban és a kietlen vég szomorú köntösét borulni a torz jelenre!! Valamikor a magyar tenger vizében hunyt le észak, kelet,, idlél hulló csillaga!!! Ezalatt a Liz év alatt magyar vérnek tenge­rébe hunyt el Idiicső nemzetünk millió vi­liága!! És az a vér tenger, melyen­ ősma­gyar buzidUlással ontott nemzetünk: — most már megállapíthatjuk — m­in­d­ hasztalan omlott!! 11 ! ! A ketrecbe zárt oroszlánnak nincs szomorúbb sorsa!! A szomorú találkozón hol vannak kin­cses bányáink? Erjdiőkoszorus bérceink? Aranykalászos Kánaánjaink? Hol van Er­d­­ély? Hol a magyar Kárpát? Hol a ma­gyar Bánát és Bácska? Tíz eszten­dő mérlegében lelket facsa­r,a súlyos veszteségek!! És még ami megmaradt, az is, milyen szomorú képet ny­ujt. Hol van az egység!!? Hol van a meg­próbáltatások idejét jellemző összetar­tás!!? Hol van a magyarból az ösztön­szerű szolidaritás? Erkölcsileg, társadal­milag, politikailag szertehúzó,, egymásra acsarkodó, féltékenykedő,, kicsinyeskedő ember-rajocska most a magyar a győztes nagy­világ ellenséges óceánjában!! A nemzetmentő szent munka helyett most is az áthárítások, a felelősségre-vo­nások, a tetemre-hívások pokoli szenve­délyei dúlják sorainkat!! Az egészséges, okos életösztönn­ek sem­m­i pozitiv jele!! Ebből a keserű számadásból itt, ezen a helyen s a magábaszállásnak ezen szo­morú órájában csak egyet, egy tanulsá­got kívánok most levonni. Azt, hogy nem­ okos a magyar. A magyar politika .János-arcának bent volt meg a jövőbe látó tekintete. Se a háborút nem­­ vittük okosan, se a békét nem csináljuk okosan. Emiatt el­eresztettük a háborút és elvesztettük a be­tét is!! Ha amazt is, emezt is több belátás­sal, több okossággal és kevesebb szen­ve­de­lm­ess­éggel, temperamentumma­l csinál­tuk volna, akkor a mérleg most egészen másként állana!! Politikában elsősorban és főként az okosságnak, az előrelátásnak, az állam­férfiúi bölcseségnek kell vezetnie. Hábo­­­­rúban épúgy, mint békében. És mi ezt az egyszerű igazságot mellőz­tük. Mentünk, rohantunk lángoló szivvel, szenvedélytől lihegő buzgósággal a saját vesztünkbe!! Lehet hogy szép volt, hogy, heroikus volt... d­e egy kevéssel több okos­ság nem ártott volna!! És ez az okosság most sem ártana!! Nem azt akarom mondani, hogy lét­­j -­re az érzelmekkel!! Hogy a nemzetie­­­­ket jellemző nagy nemes érzésekről szok­junk le és irtsunk ki szivünkből min­den vágyat, minden hazafias felbuzdulást és a fenekestől felford­ult világrend helyre­állítására törekvő nemes buzgóságot!! Világért se!! Hiszem és vallom, hogy eljön­, m­ert el kell jönnie a nagy jóvátételnek!! örök Igazság végső nagy győzelmének!! Az De az érzelmekkel ugy vagyok, mint az erős falu palackba zárt forrongó gások­kal. Ha az elzáró szelepen egy kis rést hagyok, a beszorított gázok lassacskán el­párolognak anélkül, hogy nagyobb erup­cióra képesek lennének. De ha ezeket feszülő erőket biztos kézzel és biztos sze­si leppel jól elzárva tartom, akkor adott al­kalommal nagy robbantó erőt luldbok ki­, fejteni velük!! Ezeket a forrongó, feszülő,, robbanó elemeket ne engedjük folyton-folyvást ki­sebb-nagyobb emóciók alakjában elpáro­logni. Ne engedjük, hogy lassú kiszivár­gással, mindennapos kávés­kanálnyi ada­gokkal elfecsérelőd­jenek, hanem tart­suk elfojtva!! Elzárva!! Eldugaszolva!! Hadd forrjon, dagadjon,, fejlődjön szinte az elpattanásig. És azon a szelepen tart­sa a kezét a biztos, az okos kéz!! Az ál­­lamférfiúi okosság!! Az előrelátás!! A higgadt mérlegelés!! Hogy amikor eljön az ideje... eljön az okosan, bölcsen megválasztott pilla­nat... akkor.. Türelem. Okosság. Mérséklet. Józan­ság. Magyarok!! Adjon az Isten nektek boldogabb Új­esztendő­k«tü Dr. Sast Szabó László. Nyíregyháza az ünnepi esztendő küszöbén. Mik a város legközelebbi feladatai ? írta­ Szobol Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. A centennáriumok idejét éljük. Nem az ünnepkeresés szalmalángja, de egy dicsők­ép történelme­s az abban szereplő férfiak és intézmények miatt. Az országosan gyújtott emléktüzek mellett Újév napja Nyíregy­házára is jubileumi esztendőt hozott: az örök­­váltság százéves fordulóját. Ébren kell tar­tani az egész világ előtt a gondolatot, hogy ezen a földön minden darab kőhöz, minden porszemhez ősi magyar jog és ősi magyar kultúra tapad. Új nemzetek erőszakos ha­talmát elsodorhatja a forgószél, régiek nagy­ságát is­­ belepheti a por, de a történelem fényes lapjait elrabolni, vagy megcsonkítani nem lehet. Nem az örökváltság történelmi jelentő­ségével kívánok foglalkozni ebben a pillanat­ban, amelyre bő alkalmat fog nyújtani majd­ a szeptemberi ünnepségek* ideje. De szeret­ném megrajzolni a jubiláris esztendő felada­tait, melyek reánk — a százéves város fiatal polgáraira várnak. Az emberi lélek úgy van megalkotva, hogy rajongó szeretettel vesz körül mindent, am­i az övé. Szülők — gyermekük bölcsőjénél fényes terveket szőnek jövője iránt. Népek és városok életében száz esztendő csak a járnitanulás korszaka — nem csoda hát, ha a jubileumi esztendő első napján tervek, esz­mék, és gondolatok egész légiója kél életre melyek naggyá tenni volnának hivatva vá­rosunkat. De csak egy pillantást kell vetni közál­lapotainkra, hogy a légvárak hazájából vis­szatérünk az élet reális lehetőségeire. Alá lehet kiragadni a kommunitás sok jogos té­­nyéből azt a keveset, melynek megvalósi­sát nevezhetnénk a jubiláris esztendő pro rammjának. A közügyek hármas csoportját jelölő, ki cselekedeteink szinteréül: az iskola utak és a közegészségügy intézményeit. Rég panasz, hogy községi középiskoláink a válto­zott viszonyok mellett nem tudnak beleilles­kedni abba a keretbe, melyet a népesség hámos szaporodása idézett elő. Polgári fi­ú és leányiskolánk a modern pedagógia szi­. vonalán álló tanári karával nem bír elég befogadó képességgel arra, hogy egy 45000 lélekszámú város szükségleteit kielégítse. Ha ma szűknek bizonyul a két iskola , jogosan számíthatunk arra, hogy az elkövetkezendő évek csak rosszabb helyzetet teremtenek. Hi­szen a népesség szaporodásával az iskolák­hoz fűződő szükséglet nem számtani, de mértani arányban növekszik. Legalább is ezt kell feltételeznünk a kultúrára fogékony és fejlődőképes városunkról. - Erélyes kézzel kell tehát hozzányúlnunk a két iskola kibő­vítéséhez­­ Elhelyezkedése mindkettőnek ki­tűnő, telke a bővítésre alkalmas, szükséges­sége vita tárgyává nem tehető —­ így tehát, pénzkérdés csupán. Vannak feladatok, me­lyekre fedezetet kell teremteni. A teendők második köre — véleményem szerint — az ut kérdés felszínre hozása volna. lYi olcsó a Hungária Cipőáruházban nansnyavasar Nyíregyháza, Zrínyi Iloná n. 5 Telefon: 195. sz. Női fekete és barna pamut kötött harisnya 2.950 i Női divat mouslin harisnyák minden szinben 7.500 14 000 i Női selyemflór divatharisnyák az összes cipő sz. 17 500 18 500­­ Férfi divat pasztellzoknik 2 350 2.600^ Férfi kötött meleg téli zoknik 4.350 7.5001 Sport lábszár harisnyák gyapjúból 18.500 /

Next