Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Egyes szám­ára S5QH lígh­egyMza, 1904. május 1. * Csütörtök XLV. évfolyam * 100 szám Előfizetési A.-es helyben és vidéken : egy here 20000 K. Nagyrévre 60000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20/e engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ UT 9. SZÁM. Telefon­szám 139, Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Az uj lakbérrendelet a Hivatalos Lap mai számában jelent meg. Az aranykoronának megfelelő papírkorona összegét havonként állapítja meg a pénzügyminiszter. Budapest, április 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Hivatalos Lap szerdai száma köz­li a kormánynak 3333—924. M. E. számú rende­letét­­ a lakásügy ideiglenes rendezéséről. A rendelet első része a szabad rendelke­zés és szabad ház bérmegállapítási jogról szól. A második rész a lakásügy közigazgatásának a bérletváltozásra vonatkozó eljárásait tar­talmazza. A harmadik rész a lakásügy közigazgatási ellátására hivatott hatóság szervezetét tárgyalja. A negyedik rész a lakbérmegállapítással foglalkozik. A rendelet értelmében a bérösszeg a szabad rendelkezési jog teljes helyreálltáig az 1917. évi november 1-én érvényben volt évi bér aranyértékének 50 százalékán felül nem emelkedhetik. Az 1924. év május 1-én esedékes lakbérösszeg az 1917. év novem­ber 1-én fizetett évi lakbér aranykoronád­ban számított egy negyedrészének 7 szá­zalékával egyenlő. Az aranyalapon kiszá­mított s az évnegyedenként papírkoroná­ban fizetendő lakbérösszeg atszámitási kulcsául a pénzügyminiszter által havon­ként az egyenes adó­tartozásokra nézve megállapított papírkorona érték veendő. Az aranykorona alapon kiszámított lakbér­részlet mindenkor az esedékesség napjá­tól számított ötödik napig fizetendő. Albérletben levő lakásrészek és szo­bák után,, legyen bár az albérlet ujabb, vagy régebbi keletű,, az albérletbe adó nem számíthat fel magasabb összeget,, mint amennyi az egész lakás után számí­tott bérösszegből az albérletbe adott la­kásrész után aránylagosan jár. Konyhának,, fürdőszobának, vagy­ közös használatra kiadott lakásrésznek bérleti összege nem lehet magasabb,, mint amennyi az egész lakás bére után egy szo­bára eső lakbérrészlet fele. Ha bútorozott szoba van kiadva al­bérletbe,, úgy a bérbeadó az albérlőtől bútorhasznlat címén az igényelhető la­kásbér 100 százalékánál magasabb össze­get nem igényelhet. Közüzemi községek viselésére a bérbe­adó kötelezett. A tulajdonost,, mint bér­beadót terhelő eme kötelességek teljesí­tésére az a jog illeti meg,, hogy a bérlő­től a bérnegyedenként esedékes alapbér négy százalékát követelje,, ha vízvezeték van a lakásban s ha a vízvezetéken kívül csatornázás is van,, úgy az alapbér öt szá­zalékára van jogigénye.­­ A kincstári haszonrészesedés a bérlettel együtt fizetendő. A rendelet május elsején lép életbe. Hogy a rendeletet egy gyakorlati pél­dával is megvilágosítsuk ,tegyük fel, hogy valaki 1917. november elsején évi 1000 ko­rona lakbért fizetett. Ennek egynegyedévi részlete 250 korona volt. Tiszta lakbér címén akkor most fizet az 1917. évi lakbérnegyedre eső összeg 7 szá­zalékát, vagyis 17,5 aranykoronát, ehhez jön 3 százalék közüzemi pótlék, jelen esetben 7,5 aranykorona, valamint kincstári haszon­részesedés a most fizetendő tiszta lakbér 25 százaléka, vagyis 4.375 aranykorona. Ennek összege 29.375 aranykorona. A pénzügyminiszter az aranykoronaér­ték átszámításának alapjául 1924. év május havára 69924—1924. VII számú rendeletével egy aranykoronának 16.000 papirkoronát vett, megfelelő összegül Jelen esetünkben tehát a 29.375 arany­koronának papirkoronában 470.000 korona felel meg. re vonatkozólag polgári politikai körök­ben az a nézet uralkodik,, hogy benne telje­sen a szocialista párt akadékoskodását kell látni,, mert hiszen éppen az aláírás megszerzése előtt két nappal az összehí­vást kérő polgári ellenzéki tagok is annak a véleményüknek adtak kifejezést,­ hogy­ a parlament összehívásának nincs ér­telme. , Sí ( A kormánypárt a pénteki ülésen csak­­­nem teljes szá­mmal vesz részt. Előrelátha­tólag elnapolja magát a Ház,, mert a bizott­ságok minden idejét a szanálási törvény­javaslat foglalkoztatja­­, így az ülések za­vartalansága nem biztosítható. — . A­ pénteki ülésen a jelek szerint viharos je­lenetek várhatók. Kállay Tibor a frankalapú pénzrendszer behozatalától várja Európa gazdasági talpraállítását Budapest, április 30. MTI­A Morgen Zeitung ma reggeli száma érdekes cikket közöl Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tollából. Kállay cikke elején általános szemlét tart Európa or­szágainak pénzügyi viszonyai felett. — Legcélszerűbbnek látja azt, ha Európa va­lamennyi állama a frankalapú pénzrend­szert fogadná el, mert kétségtelen, hogy az egyforma értékszámítás nagyon nagy könnyebbségére volna a kereskedelmi életnek. • Foglalkozik ezután ennek a tervnek Magyarországot érintő részével. — Míg a monarchia fennállott a koronarend­­szer­­ megfelelhetett teljes mértékben, mert Ausztria és Magyarország gaz­daságilag és kereskedelmileg meg­lehetősen zárt egységet képeztek. — Most azonban határaink nyitva vannak, a kereske­delmi és gazdasági életben sokkal jobban összekapcsolódunk a külfölddel, ez pedig ar­ra ösztönöz, hogy frankalapú pénzrendszert vezessünk be. A gondolat nem új. Az időpont­­ p­edig a legalkalmasabb arra, hogy Európa nemzetei közös pénzrendszerre térjenek át, mert Bekövetkezett gazdasági helyzet következté­­­ben valamennyi állam kénytelen lesz előbb­utóbb pénzügyeit reorganizálni. A pénteki ülésen heves jelene­tek várhatók a Házban. A baloldali ellenzék egyes tagjainak támogatásával aláírt­ás benyújtása után Szcilovszky­ elnök megtette az intézkedé­seket a Ház összehívására. A pénteki ülés-( Egy nyiracsádi kisgazda száz­milliót ajánlott fel templom­épitésre. Nyíregyháza,, április 30. A Nyirvidék tudósítójától. A kisgazdatársadalomban példás ál­dozatkészségben jár elől Terdik Miklós nyiracsádi gazda,, aki százmillió koronát ajánlott fel a nyiracsádi gör. kath. tem­plom kibővítésére. Ezt az elhatározást gör. kath. egyházi körökben a legmelegebb el­ismeréssel vette tudomásul. A Nyíregyhá­zán Illés József dr. nemzetgyűlési kép­viselő és Papp János t. kanonok elnökle­tével tartott igazgatósági ülésen a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségé­nek ügyvezető elnöke lelkes örömmel je­lentette be Terdik Miklós nyiracsádi kis­gazda áldozatkészségének fényes tanújelét, amellyel élénken rácáfol arra a közhitté erősödött felfogásra,­ hogy a kisgazda tár­sadalom tagjai nem ves­zik soha ki részü­ket anyagi érdeküktől független ügyek ál­dozatos támogatásából. Tőzsde, Budapest, 1924. április 30. Zürichi zárlat: Berlin 132 és fél, Hol­land 210, Newyork 560, London 2459, Páris 3620, Milánó 2510, Prága 1643 és háromne­gyed, Budapest 72 és fél, Belgrád 702 és fél, Bukarest 290, Bécs 79, Szófia 410. Terményzárlat 76-os búza 320—325, 79-es búza 327 és fél—332 és fél, rozs 282 és fél—285, takarmányárpa 270—280, sörár­pa 300—320, zab 287 és fél—292 és fél, tengeri 245—250, korpa 210—215. Irányzat valamivel barátságosabb. Devizaközpont: Napoleon 302 pénz. — Angol font 371300—381300, leva 615—635, dollár 84500—86800, Francia frank 5470— 5620, líra 3790—3900, osztrák korona 11925 —12245, lej 430—450, szokol 2480—2550, svájci frank 15100—15500, dinár 1060—1090 holland forint 31700—32600, belga 4640—4780, svéd korona 22300—22900, frank Takarékkorona 125. — Lapunk legközelebbi száma pénte­ken este a rendes időben jelenik meg.

Next