Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-01 / 100. szám
Egyes számára S5QH líghegyMza, 1904. május 1. * Csütörtök XLV. évfolyam * 100 szám Előfizetési A.-es helyben és vidéken : egy here 20000 K. Nagyrévre 60000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20/e engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI UT 9. SZÁM. Telefonszám 139, Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Az uj lakbérrendelet a Hivatalos Lap mai számában jelent meg. Az aranykoronának megfelelő papírkorona összegét havonként állapítja meg a pénzügyminiszter. Budapest, április 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Hivatalos Lap szerdai száma közli a kormánynak 3333—924. M. E. számú rendeletét a lakásügy ideiglenes rendezéséről. A rendelet első része a szabad rendelkezés és szabad ház bérmegállapítási jogról szól. A második rész a lakásügy közigazgatásának a bérletváltozásra vonatkozó eljárásait tartalmazza. A harmadik rész a lakásügy közigazgatási ellátására hivatott hatóság szervezetét tárgyalja. A negyedik rész a lakbérmegállapítással foglalkozik. A rendelet értelmében a bérösszeg a szabad rendelkezési jog teljes helyreálltáig az 1917. évi november 1-én érvényben volt évi bér aranyértékének 50 százalékán felül nem emelkedhetik. Az 1924. év május 1-én esedékes lakbérösszeg az 1917. év november 1-én fizetett évi lakbér aranykoronádban számított egy negyedrészének 7 százalékával egyenlő. Az aranyalapon kiszámított s az évnegyedenként papírkoronában fizetendő lakbérösszeg atszámitási kulcsául a pénzügyminiszter által havonként az egyenes adótartozásokra nézve megállapított papírkorona érték veendő. Az aranykorona alapon kiszámított lakbérrészlet mindenkor az esedékesség napjától számított ötödik napig fizetendő. Albérletben levő lakásrészek és szobák után,, legyen bár az albérlet ujabb, vagy régebbi keletű,, az albérletbe adó nem számíthat fel magasabb összeget,, mint amennyi az egész lakás után számított bérösszegből az albérletbe adott lakásrész után aránylagosan jár. Konyhának,, fürdőszobának, vagy közös használatra kiadott lakásrésznek bérleti összege nem lehet magasabb,, mint amennyi az egész lakás bére után egy szobára eső lakbérrészlet fele. Ha bútorozott szoba van kiadva albérletbe,, úgy a bérbeadó az albérlőtől bútorhasznlat címén az igényelhető lakásbér 100 százalékánál magasabb összeget nem igényelhet. Közüzemi községek viselésére a bérbeadó kötelezett. A tulajdonost,, mint bérbeadót terhelő eme kötelességek teljesítésére az a jog illeti meg,, hogy a bérlőtől a bérnegyedenként esedékes alapbér négy százalékát követelje,, ha vízvezeték van a lakásban s ha a vízvezetéken kívül csatornázás is van,, úgy az alapbér öt százalékára van jogigénye. A kincstári haszonrészesedés a bérlettel együtt fizetendő. A rendelet május elsején lép életbe. Hogy a rendeletet egy gyakorlati példával is megvilágosítsuk ,tegyük fel, hogy valaki 1917. november elsején évi 1000 korona lakbért fizetett. Ennek egynegyedévi részlete 250 korona volt. Tiszta lakbér címén akkor most fizet az 1917. évi lakbérnegyedre eső összeg 7 százalékát, vagyis 17,5 aranykoronát, ehhez jön 3 százalék közüzemi pótlék, jelen esetben 7,5 aranykorona, valamint kincstári haszonrészesedés a most fizetendő tiszta lakbér 25 százaléka, vagyis 4.375 aranykorona. Ennek összege 29.375 aranykorona. A pénzügyminiszter az aranykoronaérték átszámításának alapjául 1924. év május havára 69924—1924. VII számú rendeletével egy aranykoronának 16.000 papirkoronát vett, megfelelő összegül Jelen esetünkben tehát a 29.375 aranykoronának papirkoronában 470.000 korona felel meg. re vonatkozólag polgári politikai körökben az a nézet uralkodik,, hogy benne teljesen a szocialista párt akadékoskodását kell látni,, mert hiszen éppen az aláírás megszerzése előtt két nappal az összehívást kérő polgári ellenzéki tagok is annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a parlament összehívásának nincs értelme. , Sí ( A kormánypárt a pénteki ülésen csaknem teljes számmal vesz részt. Előreláthatólag elnapolja magát a Ház,, mert a bizottságok minden idejét a szanálási törvényjavaslat foglalkoztatja, így az ülések zavartalansága nem biztosítható. — . A pénteki ülésen a jelek szerint viharos jelenetek várhatók. Kállay Tibor a frankalapú pénzrendszer behozatalától várja Európa gazdasági talpraállítását Budapest, április 30. MTIA Morgen Zeitung ma reggeli száma érdekes cikket közöl Kállay Tibor volt pénzügyminiszter tollából. Kállay cikke elején általános szemlét tart Európa országainak pénzügyi viszonyai felett. — Legcélszerűbbnek látja azt, ha Európa valamennyi állama a frankalapú pénzrendszert fogadná el, mert kétségtelen, hogy az egyforma értékszámítás nagyon nagy könnyebbségére volna a kereskedelmi életnek. • Foglalkozik ezután ennek a tervnek Magyarországot érintő részével. — Míg a monarchia fennállott a koronarendszer megfelelhetett teljes mértékben, mert Ausztria és Magyarország gazdaságilag és kereskedelmileg meglehetősen zárt egységet képeztek. — Most azonban határaink nyitva vannak, a kereskedelmi és gazdasági életben sokkal jobban összekapcsolódunk a külfölddel, ez pedig arra ösztönöz, hogy frankalapú pénzrendszert vezessünk be. A gondolat nem új. Az időpont pedig a legalkalmasabb arra, hogy Európa nemzetei közös pénzrendszerre térjenek át, mert Bekövetkezett gazdasági helyzet következtében valamennyi állam kénytelen lesz előbbutóbb pénzügyeit reorganizálni. A pénteki ülésen heves jelenetek várhatók a Házban. A baloldali ellenzék egyes tagjainak támogatásával aláírtás benyújtása után Szcilovszky elnök megtette az intézkedéseket a Ház összehívására. A pénteki ülés-( Egy nyiracsádi kisgazda százmilliót ajánlott fel templomépitésre. Nyíregyháza,, április 30. A Nyirvidék tudósítójától. A kisgazdatársadalomban példás áldozatkészségben jár elől Terdik Miklós nyiracsádi gazda,, aki százmillió koronát ajánlott fel a nyiracsádi gör. kath. templom kibővítésére. Ezt az elhatározást gör. kath. egyházi körökben a legmelegebb elismeréssel vette tudomásul. A Nyíregyházán Illés József dr. nemzetgyűlési képviselő és Papp János t. kanonok elnökletével tartott igazgatósági ülésen a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke lelkes örömmel jelentette be Terdik Miklós nyiracsádi kisgazda áldozatkészségének fényes tanújelét, amellyel élénken rácáfol arra a közhitté erősödött felfogásra, hogy a kisgazda társadalom tagjai nem veszik soha ki részüket anyagi érdeküktől független ügyek áldozatos támogatásából. Tőzsde, Budapest, 1924. április 30. Zürichi zárlat: Berlin 132 és fél, Holland 210, Newyork 560, London 2459, Páris 3620, Milánó 2510, Prága 1643 és háromnegyed, Budapest 72 és fél, Belgrád 702 és fél, Bukarest 290, Bécs 79, Szófia 410. Terményzárlat 76-os búza 320—325, 79-es búza 327 és fél—332 és fél, rozs 282 és fél—285, takarmányárpa 270—280, sörárpa 300—320, zab 287 és fél—292 és fél, tengeri 245—250, korpa 210—215. Irányzat valamivel barátságosabb. Devizaközpont: Napoleon 302 pénz. — Angol font 371300—381300, leva 615—635, dollár 84500—86800, Francia frank 5470— 5620, líra 3790—3900, osztrák korona 11925 —12245, lej 430—450, szokol 2480—2550, svájci frank 15100—15500, dinár 1060—1090 holland forint 31700—32600, belga 4640—4780, svéd korona 22300—22900, frank Takarékkorona 125. — Lapunk legközelebbi száma pénteken este a rendes időben jelenik meg.