Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-02 / 198. szám

1927. szeptember 2. tányéron egy kaktusz-féle növényt, amihez hasonlót nálunk csak cse­repekben látni a díszkertekben. — Keserű, mint az epe. Kérdezőskö­désre kiderül, hogy csak a végén kell megenni belőle, húsos leve­lenként egy kis körömnyi részt.­­— Egyik ismerősöm ,aki röstelt ér­deklőni, egy fél articsókát szőrös­tül-bőröstül megevett és majd belehalt a jelenlévők csendes de­rültsége közepette. Az se rossz­, amikor az ember farkaséhesen megérkezik a ven­déglőbe és valami húsételt akar választani. Látja az étlapon: jam­bon cornichont. Megrendeli és er­re hoznak egy szelet sonkát min­den nélkül. A paprikát és a sza­lonnát természetesen nem ismerik. Ha valamelyik franciának bead­nának egy ízletes, magyarosan el­készített disznótoros vacsorát, va­lószínűleg két hétig nyomná utána az ágyat Hát ilyen a francia konyha. " K. L. Tatárjárás ...••» Ez Trianon! — Még Bratianuéknak is túlsá­gosan Balkánizó Avarescuék nép­számlálása. Új Népszámlálás lesz Romániában. Duca belügyminiszter legközelebb már minisztertanács elé terjeszti vonatkozó javaslatát. Az Avarescu-kormány által emlékeze­tes módon csak májusban lefolyta­­­­tott népszámlálás ugyanis teljes­­ kudarccal járt, annak végső ered­­­­ményét máig sem lehetett összeállí­tani, sőt egyes helyeken az ered­­­­mény összeállítása immár teljesen­­ lehetetlennek látszik, — jóllehet ez a népszámlálás húszmillió lejbe ke­­­­rült az államkincstárnak. Duca bel­­­­ügyminiszter állítólag azt tervezi, hogy szakítva Goga belügymi­­­­niszter rendszerével, amely töb­­­bek között nemzetiség népi származás rovatát helyett a találta ki érthető tendenciával, az új nép­számlálást teljesen nyugati lemben kell megejteni, miért szel­is tanulmányozó bizottságokat fog kiküldeni egyes nyugati államok­­­­ba, ami persze már egymagában újabb 10 milliójába fog kerülni az államkincstárnak. Miért ne? Hisz­­ van pénz bőven Romániában tanul­mányozás céljára és tanulni valójuk is éppen elég van. _ " * . ~ " — Draculescu úr ismét a cse­­­­­­lekvések terére lép. Anghelescu székelyföldi iskolapolitikája egyene­sen hadüzenet a magyar kisebb­ség ellen. A miniszter nyilatkozatát hamis burkából kihámozva meg­kapjuk az igazi miniszteri pro­grammot s ez: az állami iskolákkal eloláhosítani a székelységet.­­ Anghelescu miniszter székelyföldi­­ tanulmányútja során elhatározta, hogy az Avarescu-kormány ide­jén a Székelyföldről elhelyezett re­gátbeli oláh tanítókat, akiket előbbi minisztersége idején még ő ho­zott oda az oláhosítás érdekében, most mind ismét visszahelyezte­ i a Székelyföldre. Egyidejűleg­ elhatá­rozta, hogy Kovásznay Gábor, Sepsiszentgyörgy polgármes­ere el­len fegyelmi eljárást indíttat, mert az Avarescu uralom idején isko­laépítés céljára telket adott a vá­rosban a református egyháznak s ezen már fel is épült" az uj re­formátus gimnázium, fis ez az em­ber képviseli a »kulturát« a hegyi franciáknál. .. . .. — Mit ír Hlinka a csehek gaz­dálkodásáról, ha kivételesen tisztén lát. A pozsonyi Duna vásárról írva azt mondja, hogy a felvidéki ipart JSfrÍRVIDEK. szisztematikusan teszik tönkre. A­­ mult évben a Dunavásár kivándor­­­­lási kiállítás volt. Nem fog soka­t tartani s egyetlen kiviteli cikkük a szlovenszkói munkaerő lesz, vi­szont az egyetlen beviteli cikkük a bosnyák hercegóv­ára lesz, Ko­rompa, Liptószentmiklós, a Vár­völgye, Losonc vidéke, a bánya­városok tönkrementek, iparuk el­pusztult, a gépeket elvitték. Ily helyzetben tulajdonképen mit is ál­lítsanak ki, hogy mégis valamelyest injekciót adjanak a Dunavásárnak? A vásár tulajdonképen ipari kiál­lítás volna, de iparos alig van a bizottságban. A pozsonyi Rother­mere demonstrációnak alig van értéke. Teljesen tönkrement az ipar, sorra törlik a cégjegyzésül az elpusztult vállalatokat, még a kör­möci pénzverőt is megszüntetik, a losonci ipar krízise és még egy egész sereg más dolog teljesen elég­séges arra, hogy értéktelenné tegye az egész Rothermere-ellenes mani­fesztációt A békeszerződésnek és határok «tarthatatlanságát» nem le­het megcáfolni tüntetésekkel! Mi sem mondunk mást! Nyíregyháza közönsége nagy érdeklődéssel fogadja a Gulyás Menyhért társulatáról érkező híreket. A januárban meginduló színiévad előtt a színészeti kultúra iránt érdeklődők akciók indítanak a nyíregyházi színház működésének sikere érdekében . Szóljon hozzá a város közönsége, miért nem járt eddig a színházba és milyen feltételek mellett járna ezentúl? a város szégyene nélkül. Nyilat­­ A «Nyirvidék> tudósítójától). A Nyirvidékből értesült Nyír­egyháza közönsége Gulyás Meny­hért uj társulatának hiteles műso­ráról s városszerte élénk érdeklő­déssel mérlegelik a januárban meg­induló évad esélyeit. Általában sikerültnek mondják Gulyás társulatának egy összeál­lítását és különösen Koronkay Ró­zsinak, az ünnepelt primadonná­nak visszatérése érinti határozottan kellemesen a város színházkedvelő közönségét. Szerencsés körülmény­nek tartják, hogy az új tagok be­gyakorlása, behangolása sem Nyír­egyházán történik. Januárig csak­nem fél esztendő áll rendelkezésre és ez alatt az idő alatt Gulyás Menyhért igazgatónak, aki elis­merten jó színészpedagógus, mód­jában lesz új tagjait is fejleszteni egységes szempontok iránt. A város számottevő köreiben az a felfogás alakult ki, hogy lehetet­len Nyíregyházán továbbra is olyan passzív magatartást tanúsítani a színházi kultúra iránt, mint eddig sokan olyan indokolatlan s a nem­zeti művelődés szempontjából bi­zonyára káros fölényességgel ta­núsítottak- kell hogy akcióba lép­jenek, akik hivatottak, akik érdek­lődnek és értenek a színház kér­dései iránt. Hogy nincs Nyíregy­házán olyan szervezet, amely vál­lalná a színházzal való agitációt és irányító foglalkozást, akkor ala­kítani kell ilyet. A városi Szín­házi Bizottságot is elevenebb ér­deklődésre kellene inspirálni. Mert ami eddig volt, nem mehet tovább hozzék maga a közönség, miért nem járt eddig színházba és mely feltételek mellett volna kész a jö­vőben a színészetet minden erejé­vel támogatni. Tessék, itt a tér, az alkalom a nyílt, becsületes állás­foglalásra. A nyilvánosság frissítő levegője hasznára volna a kérdés tisztázásának. Ez alkalommal az első hozzá­szólást közöljük is. Ez a fejtegetés általánosságban mozog, de meg­szívlelendő szempontokat hangsú­lyoz. Íme a fejtegetés, amelyet, hisszük, követni fog több és a vá­ros közönsége köréből. Szeptember. Megindult a szín­házi szezon vidéken is. Semmi új, semmi változás. Minden úgy megy, mint tavaly és tavalyelőtt. A si­ránkozások, szubvenció utáni kö­nyörgések éppúgy el fognak hang­zani most szeptemberben is, mint a múltban. Pedig ezen változtatni kellene. Végre meg kellene érteni, hogy a vidéki színészet " köz­ügy". Valami megoldást kellene ke­resni, mert az nem eredmény, hogy, a vidéki publikum Budapestre való utazásakor megnézi a fővárosi elő­adásokat, nagyon tetszik neki és azután esze ágában sincs utána be­menni egy vidéki színházba. Mert a vidéki publikumot a pesti előadásoktól eltiltani nem lehet, viszont a vidéki előadások nívóját emelni lehet. És erre, ami az egész probléma mozgató rugója, nem gondol senki. Vagy csak gon­dol... Nem akarunk senkit megbánta­ni, de kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a vidéki előadá­sok, a pesti bemutatók sablonsze­rű és rossz másolatai. Ami pedig kópia, az nem művészet. A szín­ház pedig művészet.­­Legalább is annak kellene lennie.) A vidéki színtársulatok karakterisztikonja: egy-két jó színész, semmi több, van lehetséges ez, a jó színé­ben olyan gazdag szágon. Oka van ennek. Magyaror-Nincs a színésznek vidéken fejlődési le­hetősége. Nincs, aki tanítsa, aki vezesse. Egyszóval nincs rendező. Rendező, aki tudásával, tehetségé­vel fölépítené az előadást. Tuda­tos fölépítés nélkül pedig minden előadás szajkószerű, értéktelen kó­pia marad. Az eredeti kép pedig sokkal jobban érdekli az embert ez elvitathatatlan. Elsősorban te­hát jó rendezőket kell adni a vi­déki színészetnek. Ha nincs, ne­velni kell. Legyen bár az író, vagy, színész, mindegy. Csak tehetséges rendező legyen. Mert jó rendező nélkül nem lehet jó előadást pro­dukálni. És még valami. Kultúra kell. Színházkultúra is. Ezt nem szabad üzletként kezelni. Nem lehet meg­tenni ezt elsősorban vidéken, mert a vidéki színház legalább olyan fontos, mint a gimnázium. Ha pedig fontos, akkor minden város, tartsa elsőrangú fontosságú ügynek, hogy náluk is legyen szín­ház és tartsa azt fenn saját maga erejéből. Ha a színház, mint mon­dani szokták, jó üzlet, a haszon a városoké, ha pedig rossz, akkor áldozat a kultúra oltárán. Egy város sem gazdagodott meg még eddig az iskoláin sem. De lehet a színházat és főként a jó színházat üzletté is feljavítani. Ha­ a váro­sok saját kezelésükbe vennék szín­házaikat és azok élére rendes fize­téssel olyan embereket állítaná­nak, akik odavalók, akkor nem ma­radna el az eredmény. Mert, ha már ott tartunk, hogy a színház­kultúrát — legalább is egyelőre — erőszakolni kell a vidéki publi­kumra, akkor ne a saját pénzüket féltő vidéki színigazgatók tegyék ezt, hanem a város maga. Mert nagyon rossz taktika az, ha valaki visszamaradt áruját akarja a gya­nútlan vevő nyakába varrni. Ez nem szimpatikus, eredményes pe­dig sohasem lesz. És ha a városok saját kezelésük­be vennék ezt az égető problémát, mint ahogy Szegeden akarják és fogják tenni, akkor talán vége lenne a sírásnak és jajgatásnak. Rövi­debb-hosszabb átmeneti idő, után feltétlenül megoldódna ez a válság. A színészek, biztos anyagi bázison állva, erőskezű igazgató, vagy rendező keze alatt, jót, egyénit, elsősorban azonban művészit tud­nának produkálni. A közönség ezen előfeltételek alapján, társadalmi akciók nélkül is járna színházba és többé nem kellene a vidéki színészet nyomo­ráról beszélni. — Beíratták a Volkmann-zene­tekolaban. V. Volkmann Róza ze­neiskolájában (Luther­ tér 11.) a beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek. Tandíj havi 14 pengő, beiratási díj 1 j , pe­n­gő. APOLLÓ Mia, csütörtökön utoljára Z­ORO-HURU legjobb alakítása A KfeT CSIRKEFOGÓ Bécsi kalandok 7 felvonásban. Putty Lo SOMJA ^^évad legjobbb filmjében orosz szerelmi regény 7 lesz. Pénteken, csak 1 napig! CONRAD VEIDT parádés szerepe Prágai diák Hans Heins Ewers világhírű regénye filmen. Női főszereplő: Eszterházy Ágnes. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Tatárjárás BÚTOR 1 szükségletét megbízhatóan és olcsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234. 3391-2

Next