Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-28 / 170. szám

2 tetést akarom levonni, hogy magyar agrárválságnak kétségkí­­­vül vannak nemzetközi komponen­sei is. Ezeknek eliminálása azon­ban, sajnos, túlesik a mi erőnkön. Ebből viszont, nálunk, sokan arra a következtetésre jutnak — és­­ tagadhatatlanul ez a legkényelme­sebb álláspont — hogyha a gyó­gyulás folyamata bekövetkezik­ má­sutt, majd bekövetkezik itt is. Úgy érzem azonban, hogy a be­letörődésének ez a politikája nemhogy feltámadást, hanem ag­­ráréletünk teljes elsorvadását ered­ményezné. Ezzel a defetizmussal nekünk szembe kell szállanunk és szembe kell szállania mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaság ve­zető missziójáról itt a Dunavölgy­ben lemondani nem akar. — N­em penészedik meg a be­főttje, ha Penészmentes Perga­ment Papírral kötözi fel — A Penészmentes Pergament Papír az Ujságboltban kapható. DIADAL Július 27 én, szombaton 5, 7 és 9, 28-án, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor WILLIAM BOYD ás SORINA RALSTON a főszerepben A POKOLKERÉK Izgalmas kalan­derdráma 6 felv: Féltékeny a feleségem Házassági bonyodalmak 7 vidám felvonásban Főszerepben : Jenny Jugó és Georq Alexander Legközelebbi előadás szombaton és vasárnap tyagnak tart. Még szinte a tele­fonon is láttam, hogy acsarognak, mikor kimondják neved. — Sirató? Ajaj. Ne is kérdezd a­ véleményemet. Badarságokat ir­kál. Ez volt a legjobb vélemény. Odavágtam a kagylót, úgy, hogy összetört. Egészen le vol­tam sújtva. A gyűlölet egyre fo­kozódott bennem, de most már némi tiszteletteljes félelem és irigy­ség is vegyült az egész valómat felforgató vad érzésbe. A legjobb volt amit tehettem, hogy szokásom ellenére a sárga földig leittam magamat és igye­keztem többé nem rád gondolni. Tegnap azután, amikor meg­kaptam a sürgönyödet valami nagy-nagy szomorúság költözött szívembe. És sajnáltam szenvedő magamat, az igazságtalanságért. A többit már tudod. — Vigasztalódj öregem — mon­dotta Sirató Zoltán barátjának. Légy megnyugodva téged is bo­londnak tartanak. Csakhogy a je­lenlévők mindig kivételek, külö­nösen, ha ilyen veszedelmes je­lenlévőről van szó, mint te. — Gondolod!? — kérdezte kis­sé aggodalmasan a barát. — Bizonnyal. Hosszantartó kézszorításukból lehetett látni, hogy ez a beszél­getés csak megerősítette a buta­ság ellen kötött régi szövetségü­ket. JSftÍRVIDÉK. Mindenütt kaphatói Orsi. M­agy. Tejszövetkezet! Központ BWap.il, I., Hortky Miklósi tl»/lM. Ttmtlli Vasárnapi írások Híres emberek betegségei Napoleon, Nagy Péter, II. Katalin, Fülöp és a többiek Nagy eseménye volt tavaly a magyar könyvpiacnak Mayer Fe­renc Kolos dr. könyvének »Az or­vostudomány történetének« megjelenése. A legrégibb kortól a napjainkig tárgyalja az orvostu­domány fejlődését ez a hézagpótló munka, mely ily nemben magyar nyelven egyedülálló. Főképen az orvosok számára öleli fel az ada­tok tárházát, de úgy van csopor­tosítva az anyag, hogy a művel­tebb közönség is nagy élvezettel tanulmányozhatja. Az érdekes könyv végigvezet az ókori népek orvosi­­ ismereteitől kezdve a legmodernebb fejlődé­sig és annyira élvezetes nyelven és formában van írva, hogy ol­vasása közben szinte megfeledke­zik az ember az időről. Nem szá­raz adatfelhalmozást találunk, de mint egy regény, meseszerűen fo­lyó. Míg nálunk az orvostörténelem tárgyalása és fejtegetése még kis térre szorítkozik, más népeknél már sokkal előrehaladottabb az irodalom és más részletkérdések­re is kiterjedhetnek. Így nemrégi­ben nagy érdeklődést keltett kül­földi orvoslapokban megjelent az a hír, hogy most a híres emberek betegségeit szedik össze a törté­nelemből és ezekből igyekszenek reávilágítani azok lelkére. A psychoanalisis művelői vi­szont történelmi eseményekből kö­vetkeztetnek lelki motívumokra. Így pl. szellemesen magyarázgat­ják VIII. Henrik angol király lel­ki életét, ki tudvalevőleg vagy nyolcszor nősült és ha simán nem tudott megszabadulni feleségétől, nem habozott kényszereszközök­höz folyamodni. Elvált az első fe­leségétől, a másodikat kivégez­tette, a harmadikat száműzte stb. A cselekedeteiről arra következ­tetnek a lelki életet kutatók, hogy testvérének a feleségébe volt tu­dat alatt szerelmes és a sok nő­tlen igyekezett vigasztalódni. Míg sok ilyen esetben feltevé­sekkel dolgoznak, addig más ese­tekben döntő bizonyítékokat tudnak felhozni bizonyos cseleke­n­­detek megmagyarázására. Az orvosi folyóiratokban most főképen az utóbbiakra fektették a fősúlyt és a történelem nagy alakjainak a betegségeit a rendel­kezésre álló adatok alapján szed­ték össze. Egy ilyen lapban meg­jelent hosszabb közleményből idé­zek itt néhány érdekes esetet. Bőrgyógyászati szakkönyvek történeti részében gyakran olvas­hatjuk, hogy voltak nevezetes em­berek, kik egész életükön tetve­sek voltak, sőt ezeknek nagy ré­szük volt haláluk előidézésében. Igy Alkman görög költő, Heródes király, Menenius Agrippa, Julia diktátor II. Fülöp spanyol­­ ki­rály, Dupla cardinális stb. Nem is csodálkozik ma már az ember, hiszen napjainkban már tudjuk, hogy a tetveknek a kiütéses typhus terjesztésében milyen fon­tos szerepe van. Napoleon betegségét is ponto­san ismerik. Orvosa feljegyzi, hogy állandóan Corvissart kevés pulzusszáma volt. Percenként 50— 60. Többen epilepsiásnak tartot­ták, de ennek nem a szokott for­máját mutatta, hanem csak ritkán és nagyon rövid ideig tartó esz­méletlenség lépett fel nála. Szent Ilona szigetén májrákban halt el. Mint sejtik, apja és több rokona is gyomorrákban halt meg. Napó­leon hátrahagyott levelei a nagy hadvezérektől szokatlan szenti­mentalismusról tesznek tanúságot. A spanyol uralkodóház tagjai­ról a lap részletes ismertetést ad. Itt csak röviden sorolom fel, hogy őrült Johanna, aragóniai Ferdi­nánd és castillai Izabella leánya, ki Szép Fülöpnek volt a felesége, szerelmeiben olyan túlzó és patho­logikusnak mutatkozott, hogy bo­londnak nyilvánították, hogy a trónöröklésből kizárhassák. Örült Johanna fia, V. Károly, hírhedt uralkodását a történelem­ből mindenki ismeri. Ennek fia volt II. Fülöp, ki házassága­ előtt hihetetlen életet élt. Iszonyú szok­nyavadász volt. Kalandjairól nem régen írt cikket Móra Ferenc, spanyolországi cikksorozatában. Álruhába öltözve, nyilvános helye­ket, lebujokat, nyilvánosházakat keresett fel és ott rémes orgiákat rendezett. Vallási fanatizmusában odáig ment, hogy fia halálakor hálaadó processiókat rendelt el, megköszönve Istennek, hogy fiát magához szólította. Schiller »Don Carlos«-ában gyönyörűen festi II. Fülöp jelle­mét. Fiára féltékeny volt. Börtön­be záratta és mikor ez ott megbe­tegedett, nem kereste fel, sőt fe­leségének is megtiltotta. Később fiát ki is végeztette . Az orosz uralkodóház is meg­kapja a magáét. Sorra felvonultat­ja a cárokat, kiknek életét újab­ban mind sürübben viszik filmre is. Nagy Péter, ki bűnös uton jutott a trónra, epileptikus és ingerlé­keny természetű volt. Mániája volt a fekete bogaraktól való fé­lelem. Egyszer egy kedvelt tiszt­jét félholtra veretett, mikor nála volt vendégségben, mert a fekete bogarakról beszélt. Általában na­gyon szélsőséges természet Nagy Péter. Az ütlegelés, mondhatni a láb, ököl és vessző kedvelt civili­zációjának instrumentumai. Meg­verte a minisztereit, véresre verte kegyeltjét, Menchikoffot, mert az u­dvari bálon karddal táncolt. De a hölgyeket sem kímélte, főúri sze­retőin kívül nagyszámú cseléd, mosónő stb. is részesült különös kedvteléseiben. Hollandiáiban vér­bajt szerez, fertőzi feleségét. Előszeretettel foglalkozik a cár anatómiával. Szeretőjét, Pard­ona Máriát, mert elvetélt többizben, kivégeztette. Szemtanuk leírták, hogy a véres főt kezébe vette és ott a helyszínen anatómiai elő­adást tartott róla. A foghúzásban valóságos mester volt. Foglyok­nak megkegyelmezett, ha enged­ték a fogaikat kihúzatni. Első fe­leségét leberetváltatta és kolostor­ba záratta. Alexis fiát megölette, III. Péter imbecili volt. Állan­dóan fa- és ólomkarórákkal ját­szott. Kedvenc foglalkozása a ku­tyaidomítás volt. Durva, brutális és részeges. Felesége, II. Katalin, miután férjét eltávolította a trón­ról, a világ legkicsapongóbb ural­kodónője lett. Élvhajhászó nő, ki még idősebb korában is váltogatta szeretőinek nagy számát. Fia Pál, degenerált és epileptikus. Ennek alakját nagyszerűen alakította színpadon Csortos Gyula, filmen Emil Jannings, az Oroszország c. drámában. Az uralkodók után írók, művé­szek és költők betegségeit veszi sorra az orvosi lap munkatársa. Hely hiányában csak egy párra térhetek ki. Moliere előrehaladott tbc-je dacára is rengeteget dolgo­zott. Képzelt beteg c. darabjának előadása közben heves vérköpés és hányás fogta el, mely egy pár óra alatt végzett vele. Hasonló sors érte Baudelaire Károlyt, Vigny Alfrédot és Balsacot. Musset Al­frédot az alkohol tette tönkre. A francia Akadémia tagjának teme­tésén alig 30 ember vett részt. Rachel a franciák nagy tragikája, kinek szobra a Comedie Francaise Előcsarnokát díszíti, 37­ éves korá­ban halt el. Poe Edgar excentrikus termé­szetű, Schumann elmebajosként halt meg, Beethoven élete végefelé megsiketült, a tuberkulózis vitte a sírba. Érdekes végigolvasni így a tör­ténelem híres alakjainak betegsé­geit, tetteiknek lelki rugóit, inditó okait. Dr. Kovács László. Július 29. és 30. Csak 2 napig tart még a Ferenczi-féle könyvkereskedés önkéntes árverése! Az eddiginél is jóval olcsóbb árak, amelyek soha vissza nem térő alkalmat jelentenek könyv, papír, írószer, zenemű, írógép, grammofonlemez és minden más efajta cikkek beszerzésére. 4615-2 TULIPÁN KUT a legújabb és legolcsóbb vízemelő szer­­kezet Szállítóképessége óránként 1 5 200 Hl. Árjegyzéket és ismertetőt küld PAPP GÉZA, gazdasági egyesületi titkár,­­Nyíregyháza, vármegyeháza, telefon ill. 2878—20 ASCIGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK T •

Next