Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

ára 10 fillér. Nyíregyháza, id. 6 február 1. r^ 7 * Szombat 1r (Trianon 16.) Iv éTlolTami 26 <8681 rz.id..­zAbolcsi HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 0 Postatakarék! csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2'50 P. Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Kemény gerinccel szolgalelkűség, személyi hódo­lás nélkül odaállam­ egy lo­bogó alá, amelyre századunk legszebb álma, ifjúságunk, né­pünk, szegénységbe, tudatlan­ságba sínylődő tömegeink olt­hatatlan vágya, a népi-nemzeti Magyarország van felírva, ez ma a történelem parancsa a mi számunkra. A képviselőházban a köz­életi romlást tették szóvá, a névtelen leveleket, a panamá­kat, az általános erkölcsi de­kadenciát. Ez helyes. Szóvá kell tenni ezt a romlást, amely­nek lápvirágai itt tenyésznek a gazdasági elaljasodás mocsa­rában. De ki felejtheti­­ el, hogy éppen 1932 a forduló, ki fe­lejtené el, hogy éppen az új rendszer kemény szigora tette lehetővé a panamák könyör­telen kivizsgálását, a bűnösök kigyomlálását a közéletből. Ki merné állítani, hogy a polgár­ság öntudatát, a polgárság erejét a szervezkedés fokozza, az élet megújhodását a szer­vezkedés biztosítja, hogy eb­ből a materialista világszem­léletből, ebből a korhadó vi­lágból csak egy olyan bátor, tiszta lelkiismeretű, áldozatra­kész új generáció vezetheti ki a nemzetet, amelynek alap­igéje : összefogás a néppel a népért, a nemzetért. Fegyelemmel, zárt sorokban, áttörhetetlen falanxban halad­tak Róma felé sek . . . Ezerszer a fekete inge­mondottuk, nekünk nem kell idegen pél­da, a kormányfő is megmon­dotta, a narancsot nem ültet­hetjük az Alföld homokjába. De kell az idegen tanulság, a történelmi szózat, amit a kül­földi példákból meg kell hal­lanunk, mint Petőfiék meghal­lották egykor a bécsi forra­dalom lépteinek dübörgését. A fascsista Olaszország pél­daadása pedig az, hogy nem a pártot, hanem a nemzetet fegyelmezett, kemény gerincű, a­­ zászlóhoz mindhalálig hű emberek menetzászlóaljaiba állítva, olyan erőt lehet kifej­teni, amelyet a poklok kapui sem döntenek meg. Ma délben agyonlőtte magát Kálnay István gyógyszerész A 38 éves nyíradonyi gyógyszerész tragédiáját homály fedi Megdöbbentő tragédia híre futott végig ma délben a városon. A nyír­egyházi uritársaságok hosszú éveken át kedvenc aranyifja, a jókedélyéről ismert Kálnay István gyógyszerész ma délben fél tizenkettőkor agyon­lőtte magát. A megdöbbentő tragédiáról a kö­vetkező részleteket sikerült eddig megtudnunk. Kálnay István néhány évvel ez­előtt Nyíradonyban telepedett meg, ahol jó menetelt gyógyszertára volt. A fiatal gyógyszerész ott is nagy népszerűségnek örvendett, nagy tár­sadalmi életet élt és valósággal ked­vence volt a környék intelligenciájá­nak. Kálnay, akinek a főszenvedé­lye a vadászat volt, tegnap a közeli Komjáthy uradalom Tamási pusztá­ján volt vadászaton. A vadászatot vacsora követte, amelyen Kálnay még a legjobb hangulatban vett részt. Késő hajnal felé járt az idő, amikor hazatért és lefeküdt. Reggel 10 órakor ébredt fel. A felesége nem volt otthon, mert még a kora reggeli órákban átment sógorához Nyirgelsére, ahol a mai napon szin­tén nagy vadászat volt. Kálnay István, amikor felöltözött, átment a patika közelében lakó Dr. Hajnó Gábor járási tisztiorvoshoz, hogy együtt menjenek a nyirgelsei vadászatra, ahol már várták őket. Az orvosnak azonban más elfoglaltsága volt és az elmenetelt lefújta. Kálnay erre csak annyit mondott: — Na, Isten veled! És alig, hogy kilépett a verandára, hangos fegyver­dörrenés reszkettette meg a levegőt. Kálnay István revolverrel szíven lőtte magát és hol­a fegyvert­­án esett össze még görcsösen szoron­gatta, amikor Dr. Hajnó szörnyű tragédiát felfedezte. Gábor a Hogy mi késztette Kálnay Istvánt az öngyilkosságra, senki sem tudja magyarázatát adni, mert sötét tervé­ről soha senki előtt nem tett emlí­tést. Öngyilkosságáról lovas küldönc útján küldtek értesítést feleségének és testvérbátyjának, Kálnay Zoltán nyíradonyi főszolgabírónak. VIII. Edward megbékélt Európát akar itthagyni Londonból jelentik. VIII. Edward király rövidesen 10 hónapos világ­körüli útra indul, hogy birodalmát bejárja. Az uralkodó azt szeretné, ha még elutazása előtt olyan álla­potokat teremtene Európában, amely­ben a még szemben álló államok egymással megbékélnének. Ezért fo­gadja kihallgatáson a még London­ban tartózkodó diplomatákat s ál­lamférfiakat s ezért foglalkozik egyéb teendői között is elsősorban az új Európa megteremtésére irányuló kül­abban a körben, amely a dunai államok problémájára vonatkozik, nagy szerep vár Ausztriára. Különö­sen azóta nyert Ausztria nagyobb súlyt a dunai államok­nak elintézésében, amióta problémája­megtette a kisantant felé közeledő első lépést. Ebben az ügyben az angol király hosszas tanácskozást folytatott Star­hemberg herceggel is. Starhemberg Londonból Belgium­ba utazik s felkeresi Ottót. Hir sze­rint Starhemberg tudomására hozza Ottónak, hogy a Habsburg ház rel­politikai kérdésekkel. Edward király elsősorban a Du­namedence problémáját szeretné el­intézni. Ezzel a kérdéssel függ ös­­sze az is, hogy Kánya Kálmán ma­gyar külügyminisztert ismételten­­ is hosszabb kihallgatáson fogadta s tegnap is teljes egy órán át tanács­kozott vele. Ez az oka annak, hogy Kánya Kálmán a tervbe vett csü­törtöki elutazást bizonytalan időre elhalasztotta s még Londonban ma­radt.­taurációjáról jó ideig szó sem lehet. Ma a dunai államok együttműködé­sének a megteremtése a legfonto­sabb feladat, a restauráció pedig nemcsak ezt a tervet hiúsítaná meg, hanem Ausztriát is nagyon súlyos helyzetbe sodorná. Más jelentés szerint Stardenberg herceg Í Párisban találkozni fog Zita királynéval s előtte is kifejti azokat az Ausztria szempontjából magasabb érdekeket, amelyek egyelőre lehetet­lenné teszik a restaurációt. Rövid időn belül szó sem lehet az osztrák restaurációról Minisztertanács A kormány tagjai ma délelőtt Gömbös Gyula elnöklésével minisz­tertanácsra ültek össze. A miniszter­tanács a folyó ügyeken kívül az ipari törvényjavaslattal is foglalko­zott, amelyett Bornemissza Géza ter­jesztett elő. agyonszúrta az apját Szegedről jelentik. A Klebelsberg telepen Mózes János gazdálkodót 21 éves Gyula nevű fia leszúrta. Az apa és a fia együtt mulatott, mulatás közben összevesztek s ennek során történt a gyilkosság. Nagy vasúti katasztrófa történt Amerikában Az Egyesült Államokban, Sunday közelében a gyorsvonat egy hídon kisiklott, a mozdony, a podgyász­kocsi és egy hálókocsi a folyóba zuhant, három kocsi pedig legurult a magas töltésről. Eddig 8 halottat és 30 súlyos sebesültet húztak ki a romok alól. Attól tartanak, hogy a hálókocsiban több utas volt s ezek mind a kvízbe vesztek. A mentési munkálatokat nagyon megnehezíti a nagy hideg. A katasztrófa napján minus 27 C. fokot mutatott a hő­mérő.

Next