Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-01 / 146. szám

ftra 10 fillér Nyíregyháza, 1939 július 1. (Trianon 20 ) Vll. évfolyam 146­­ 1862.1 szám JSM­­RITIDEK Szombat ABOLCSI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. szak­tatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. POLITIKAi fy Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Új rendelet a gazdatartozásokról és a védettségről A védettsizsgoi jiré korlátozások fokozatos lebontása A hivatalos lap csütörtörtöki, jú­nius hó 2- ik számában tette közzé a kormány a gazdatartozások fize­tésére és rendezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről és mó­dosításáról szóló rendeletet, egyfelől 1940. október 31-ig amely meg­hosszabbítva a védettségi feljegy­zéshez fűződő joghatályt, más­felől pedig tartalmazza azokat a már ré­gebben tervbe vett intézkedéseket, amelyekkel a mezőgazdasági hitel újjáéledésének elősegítése érdekének a védettségel járó korlátozások fo­kozatos lebontása megkezdődik. Ezek a rendelkezések a következők: 1. Azoknak a birtokoknak a vé­dettsége, amelyeknek a jelzálogjogi megterhelése a kataszteri tiszta jö­vedelem 20 szoros sorozatát el nem éri, október 31-én megszűnik. 2. Az 500 kat. holdnál nagyobb területű birtokok védettsége, ha az előbbi pont alapján, vagy más ok­ból már korábban meg nem szűnt, az év végén általában megszűnik. 3. Az úgynevezett konzerviós te­herrendezés kezdeményezését, amit az eddigi rendelkezések csak 10 kat. holdnál kisebb területű s a na­gyobbak közül csupán a 100 koro­­­nánál kisebb kataszteri tiszta jöve­delmű védett birtokok javára bizto­sítottak — az uj rendelet most ki­terjeszti mindazokra a védett kisbir­tokokra, amelyeknek területe 30 kat. holdnál nem nagyobb. 4. A védett gazdák által fizetendő kamat mérvét a rendelet ez évi no­vember hó 1-től 1940. évi április 30 napjáig terjedő időre négy és fél százalékban, attól kezdve pedig évi 5 százalékban határozza meg. 5. A nem védett gazdák által fi­zetendő kamat mérvét pedig akként szabályozza a rendelet, hogy közü­lök, azok, akiknek a birtoka 50 kat. holdnál kisebb, továbbra is évi százalékot, az 50—100 hold közöt­­­tiek 5 évi és fél százalékot, a 100-tól ezer holdasok évi 6 százalékot, az ezer holdon felüliek pedig évi 6 és fél százalékot kötelesek fizetni. —«: — Nyíregyháza fejlődése Nyíregyházáról egy évtizeddel ez­előtt még gyakran úgy beszéltek, min­t a Tiszántúl egyik nagyremé­nyű városáról, amely méltán szá­mot tarthat a törvényhatósági bi­zottsági városi rangra is. Valóban számos jelét adta a város nag­gyá­fejlődésének. Amikor 1924-ben az ország szerető és nagyra becsülő­­ fi­gyelmétől kísérve, megünnepeltük a város újjáalapításának, az örök­váltságnak százesztendős évi forduló­ját, a legszebb reményekkel néz­tünk a jövőbe. Nem az embereken, hanem az általános gazdasági krízi­sen múlott, ahogy a reménységek nem váltak valóra. Nyíregyháza csendes, stagnáló város lett, amely­adósságainak terhe alatt görnyedve, alig merte felemelni csüggedt fejét, hogy mesésebb álmokat szőve, hit­tel és nagyratörő akarattal a szebb holnapot kémlelje. Építkezés alig volt az utóbbi évek folyamán, s ha mint a Korona átalakításának kér­dése néha még foglalkoztatta is egy-két nagyobb vonalú gondolat a polgárságot, bátortalanul lehanyat­lott minden szárnyalása a tervek­nek. Az utóbbi öt esztendő a takaré­kos önmegtagadás szinte aszkétikus korszaka volt, de van valami, ami biztató : e­z az adósságoktól való megszabadulás lassú, de eredményessége. Igazuk van állandó azok­nak, akik ezt csupán mint negatívu­mot könyvelik el, de azoknak is, akik örömmel elégednek meg lega­lább annyi városi sikerrel, ha a­­közeli években már újra gondolhat a majd a város a beruházásokra is. Ez a jövőt illetően csak nagyon vé­kony reménysugár ugyan, de alkal­mas, hogy a legsötétebb lemondás fekete felhőin keresztültörjön, ősz óta azután még több oka­­ van az op­timizmusnak arra, hogy kö­zeliségéről beszéljünk. jobb jövő A város forgalma megélénkült a vele kap­csolatos Felvidék és Kárpátalja ide­csa­tolása ó­ta és ezen a téren foko­zatos javulást várhatunk. Most a hadügyi kincstár és az Tüdőgondozó Szanatórium Országos Egyesü­let határozott célkitűzései átmene­tileg újra lendületet adnak a pangó iparoknak a laktanya és a szanató­rium építésével. Nagy sajnálatunk­ra, egy harmadik építkezés, az Ügy­védi Nyugdíjintézet építkezése a magánérdekből megkockáztatott, bár semmi sikerrel nem kecsegtető fellebbezés következtében egy jó­időre elodázódott, amit eléggé fáj­lalnak munkásaink és valljuk be, jo­gos keserűséggel. Mert nagy lukszus ma egy-egy nagyobb építkezésnek útjába akadályokat hengeríteni, kü­lönösen, ha meddőnek látszik előre a gátlás kísérlete. Mindezek a biztató természetesen nélkülözik jelenségek az állan­dóságnak azokat a tényezőit, ame­lyek mellett a város fejlődéséről le­hetne beszélni. Nyilvánvaló, hogy ennek a fejlődésnek be kell rövide­sen következnie, mert erre predesz­tinálja a várost földrajzi, agrogeoló­giai fekvése. A­­ város új képvise­lője, értesülésünk szerint, behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és mi is azt hisszük, hogyha a várossze­rető lelkek összehajolnak a fejlődés lehetőségeinek kutatásában és aka­rásában, megtalálják a tennivalókat. Lehetetlen pl. hogy Nyíregyháza, amely fontos nyék központja, mezőgazdasági kör­éis mezőgazdasági ne tudna rentábi­­l gyári üzemeket­­ kapni. Egy dohánygyár, zöldség-, gyümölcsfeldolgozó, szeszgyár, tex­tilgyár, keményítő-, élesztőgyár, cu­koripari üzem jó helyre jutna a Nyírség középpontjában. Egy-két nagyobb gyárüzem egy csapással emelné a szociális helyzet színvona­lát is. Péter és Pál napján, amikor a fáradságos gazdamunka nyeri, arra gondolunk, akik jutalmát féltjük és szeretjük ezt a várost, hogy meg kellene indítani a nagyobbá és bol­dogabbá fejlődés vetését, foglalkoz­nunk kellene Nyíregyháza fejlődé­sének komoly lehetőségeivel. Danzig Németországhoz csatlakozik Azt az izgalmat, amelyet az euró­pai politikában az angol külügymi­niszter beszéde keltett, most el­nyomta az a bombaként ható leg­újabb hír, hogy Danzig és a szabad városok kimondják a Németország­hoz való csatlakozásukat, sőt egyes lapok jelentése szerint a német meg­szállás előkészületei máris láthatóan. A Petite Parisienne rámutat, Lengyelország fegyverrel védi hogy meg birodalmi érdekeit, ha a megszállás valóban bekövetkezik. Ebben a pil­lanatban pedig életbe lépnek az an­gol és a francia fegyveres szövet­ségi kötelezettségek. ­ tótok képviseltjének szenzációs kijelel­ntései a magyar országgyűlésen Ma délelőtt boldog ünnepi ülésre gyűlt egybe Magyarország­gyűlés­háza. A parlamenti tárgyalóiterem­ben teljes fényiben tündököltek csillárok s a padsorok fekete ma­­­gyarruhás képviselőkkel teltek meg. Egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ünnepi gyűlést Darányi Kálmán elnök, majd Putnoky háznagy be­vezette a behívott felvidéki és kár­pátaljai magyar, kárpátorosz és szlovák képviselőket. Viharos tün­tetés, könnyes öröm, testvéri bol­dogság fogadta a belépőket. Dará­nyi Kálmán elnök a nemzet háláját és köszönetét tolmácsolta a húsz évi szenvedés útját a magyar haza iránt való hűséggel járó felvidéki és kárpátaljai képviselőknek. A behí­vott képviselők közül előbb Ki­rály József mondott köszönetet. — Érezzük, — mondotta — hogy bennünket nem egy párt, hanem a nemzet egyeteme ölelt magához. A haladó jobboldali keresztény nem­zeti gondolat irányában készek va­gyunk együtt küzdeni népünkért, nemzetünkért. Viharos­­ lelkesedést keltett Kö­döké­­ Antalnak a szlovákok képvi­selőjének felszólalása. — Mi, szlo­vákok a hun­gar­izmus hívei voltunk, vagyunk és leszünk és ezer éves magyar hazánk­hoz a magyar testvé­rek iránt való szeretetben hűsége­sek vagyunk. Történelmi példákkal bizonyítja, milyen sötét hazugság az, hogy szlovákok valaha is a magyarok el­­­len fordultak. Ami a csehi uralom kezdetén történt, az néhány szlo­­vák politikus megtévelyedése volt, amelyért azóta alaposan megszen­vedtek a szlovákok. De csakhamar belátták a tótok, hogy téves úton járnak és megkezdték a harcot Csehország ellen és ebben a harc­ban az volt a jelszó, hogy vissza az ezer éves, ősi, szentistváni hazáiba. A szlovákok hálásak a kormány­nak, hogy belhívta képviselőjüket magyar parlamentbe, ahol meg fog­­­ják mutatni, hogy nem lesznek méltatlanok a hűségre és szeretetre. Isten minket úgy segéljen. A képviselők tomboló éljennel fogadták a szlovákok hűségesküjé­nek befejezését ,és a lelkesedés csak még fokozódott, amikor Bródy András volt miniszter szólalt fel. A súlyos küzdelmeinek útján mindig boldogan áhított pillanat elérke­zett. A kárpátoroszok népe vissza­tért igazi, ősi, ezer éves hazájához, ahol ma új ezer évre fog új otthont építeni együtt a lovagias magyar népnél. Bródy után Teleki Pál miniszter­elnök szólalt fel. Lelkesítő hatású, történelmi jelentőségű beszéde lap­zártakor még tart. időjárás Délnyugati légáramlás, felhősebb idő, az ország északi felében né­hány helyen zivatar. A meleg to­vább tart.

Next