Nyugat, 1911. július-december (4. évfolyam, 13-24. szám)

1911 / 13. szám - Schöpflin Aladár: Petőfi napjai

PETŐFI NAPJAI* Egy kis vidéki város. Polgársága — német, rác és görög keres­kedők, apró iparűzők — csöndesen tengeti életét, nem törődve, csak a maga mindennapi nyárspolgári gondjaival, amelyek között egy történelmi esemény szenzációjával hat egy-egy országos vásár, világra szóló probléma egy kis utca kikövezése. Apró kurtakorcsmákban, egy-két füstös kávéházban hallgatagon pipázgató vagy semmiségeken veszekedő filiszterek, fíz ódon, egyemeletes házak szobáiban, az ablakoknál polgárlányok varrogatnak s szemérmesen, tükörből nézik az utcán járó­kelőket, a csoszogó öregeket, kosaras cselédlányokat, kardcsörtető jurátusokat, f az asszonyok a konyhában szidják a cselé­det vagy az udvaron teregetik a fehérneműt. Banális, üres, egyhangú kis város, amilyen ezer van minden­felé, amerre német polgárok házakat építettek és körülvették magukat nagy, otromba kövekből összerótt falakkal. Mintha meg­álltak volna az összes órák, évtized számra semmi változás, a fiúk abban a szobában születnek és halnak meg, amelyben az öreg­apáik születtek és meghaltak, a lányok alig hogy kijöttek mirtuskoszo­­rúval a fejükön a dunaparti plébánia­templomból, pár év múlva olyanok már, mintha a saját maguk anyái volnának és a saját maguk apáihoz mentek volna nőül. Mintha itten soha többé nem akarna lenni változás, harc, forrongás, fejlődés, új dolgok jövetele,­­ élet. Egy nagy népfajnak egy elszakadt töredéke, elvágva a maga törzsétől, hogy ne kaphasson tőle többé megifjító friss nedveket, önmagából pedig nem tudva tápláló új gyökereket verni a földbe. Egy város, amelynek csak hétköznapjai vannak, nincsenek ünnepei, amelynek nincs lelke, mert nincsen kultúrája, amely néma, mert nincsen irodalma, sem művé­szete. Német színháza halvány visszhangja a bécsinek, egy-két ten­gődő újságjának semmi színvonala, tudománya egy-két jóravaló orvos vagy tanár dilettantizmusa, sehol semmi nyoma az önálló, élő, a fejlődés csíráival tele szellemi életnek. Ebből a városból nem lesz ♦Petőfi napjai a magyar irodalomban cím alatt E­n­d­r­ő­d­i Sándor összegyűjtötte, a Petőfi-könyvtár pedig egy testes kötetben kiadta mindazo­kat a közleményeket, melyek az egykorú sajtóban 1842—1849 közt Petőfiről meg­jelentek. E könyv alkalmából és anyagából készült ez a cikk s célja leginkább az, hogy a figyelmet felhívja erre a mindenképen becses és gazdag anyag­gyűjteményre.

Next