Nyugat, 1927. július-december (20. évfolyam, 13-24. szám)
1927 / 13. szám - IGNOTUS: AMERIKA S A KULTÚRA
Ignotus: Amerika s a kultúra lenéznünk, amért nem Görögország. A technika meg tudja terem teni azt, amit az intellektus nem tudott: az emberiséget. A gyorsaság, mellyel az emberek egymáshoz eljutnak, többet jelent, mint kényelmet, összetartozást jelent, elkerülhetetlenséget, egy* máshoz való hozzátörődést, egymással való elkeveredést. Lehe tetlen lesz egy földtekén, melynek minden talpalata ismert s két nap alatt elérhető, hogy egy nép is külön éljen a többitől, egy sors is érintetlen maradjon a többitől, egy szerencsétlenség is meg* maradhasson megsegítetlen. Nem lehet, hogy ekkor milliók pusztulhassanak éhen, nem lehet, hogy egyik sokáig nyomogathassa a másikat, s nem lehet, főképp, hogy ezen vagy azon a ponton megmaradhasson a halál, mikor a többi helyet felveti az élet. Ezaz, amit Spengler elfelejt, mikor mára is el tudja képzelni, mit a múltban tapasztalni vél, hogy kultúrák elvesznek s kivesznek a népnek pusztulásával vagy megöregedésével, mely azt a kultúrát magából kivirágoztatta. Mire ez ma megtörténhetnék, rég összeházasodott az egész világ, több új néppé vagy egy közös emberiséggé — mint ahogy már ma is Kína kezd hozzá* tartozni úgy Európához, mint Amerikához, s nem tud megmaradni a maga „civilizációijában ezek „kultúrájához képpest. Éppígy nem fogja fenntartani tudni a maga különségét az orosz világ sem, s mire az az új kultúrája kifejlődhetne, mit Spengler vár tőle, már rég együtt neveli majd ezt a kultúrát az egész többi világgal. Ha Spengler a jövő „civilizációs“ formát a „város“-ban látja, akkor tán még személyes életében fogja megérni a csodát, hogy az egész világ egy város lesz s ennek civilizációjából fog kifejlődni a kultúra. A világkultúra az első, mióta világ a világ. S köszönhető lesz annak az Amerikának, mely útnak lendítette üzletiséggel s technikával, intellektualitás és művésziesség nélkül. IGNOTUS