OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-09-21 / 33. szám
33. szám OKISZ ÉRTESÍTŐ 2. Az Intézetek feladataikat a Minisztérium Iparfejlesztési Főosztálya megbízása alapján látják el. A Magyar Szabványügyi Hivatal, a vállalatok és szövetkezetek, valamint társintézetek felkérésére is végeznek szabványosítási tevékenységet. Az Intézetek különösen a következő feladatokat látják el: — közreműködnek a szabványosítási tevékenység tervezésében, ennek során az érdekeltek véleménye alapján javaslatokat készítenek az Iparfejlesztési Főosztály részére, — kidolgozzák az ágazati szabványok tervezett, közreműködnek az országos szabványalkotásэап és a 29/1968. (VII. 13.) Korm. sz. rendelet szerint gondoskodnak az érdekelt szervek bevonásáról a szabványok alkotásába, — közreműködnek az ágazatot érintő nemzetközi szabványosítási felaadatok megoldásában, — ellenőrzik a szabványok érvényesülését a 19/1968. (Kip. É. 25.) Kip. M. sz. utasítás szerint, — szakértői tevékenységet látnak el a szabványosítással összefüggő kérdések megoldásában; megbízás alapján vállalatok, szövetkezetek, intézetek részére szabványosítási tevékenységük bősegítése céljából műszaki szolgáltató feladatokat látnak el. Az egyes feladatok ellátása mindenkor a nevezett szervek megbízása alapján történhet. A szabványosítási tevékenység finanszírozása tekinetében a 29/1968. (VII. 13.) Korm. számú rendelet 21. §-ában foglaltak az irányadók. Nyersbőrök kényszerpályás forgalmának megszűnése A nyersmarha-, borjú-, juh-, kecske- és lóbőr termelői■rtékesítését a hatályos rendelkezések — készletgazdálkodási okokból — oly módon korlátozták, hogy a nyersbőrt a termelők kizárólag a kijelölt feldolgozó és felválló vállalatoknak adhatták el [1020/1967. (VII. 11.) form. sz. határozat II. fejezet 3. pontja, 5/1967. (VIII. 3.) /13. sz. rendelet 11. § (2) bekezdés, 6/1967. (X. 24.) MÉM 7. rendelet 69. § (3) bekezdés]. Az Országos Anyag- és Árhivatal korábban a nyersbőr elvásárlására a Bőripari Vállalatot, a Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalatot, a MÉH Trösztöt s az ÁFÉSZ-eket jelölte ki (lásd a 111/1969. (ÁT. 50.) vH számú közlemény 4. számú mellékletét). A Könnyűipari Minisztérium arra hívta fel figyelmümet, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének az 970. évi termékforgalmazásról kiadott 1/1969. (XII. 28.) számú rendelkezése* nem jelölt ki a nyersbőr kizárólagos beszerzésére, illetőleg értékesítésére jogosult vállalatokat (a rendelkezés a nyersbőrt semmiféle vonatkozásban sem említi), így megszűnt a nyersbőrök korábbi kényszerpályás forgalma. Következésképp a termelők a nyersbőrt most már forgalmi kötöttség nélkül értékesíthetik. Tájékoztatásul közöljük, hogy az említett kötöttség megszűnése folytán meghaladottá vált rendelkezések módosítására akkor intézkedünk, ha a módosító jogszabály kiadása egyéb okból — más kérdések szabályozásával együtt — is szükségessé válik. MÉM IGAZGATÁSI ÉS JOGÜGYI FŐOSZTÁLY MÉM TERMÉKFORGALMAZÁSI FŐOSZTÁLY A SZOLGÁLTATÁSI FŐOSZTÁLY KÖZLEMÉNYE A kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése A lakosság anyagi-, szociális- és kulturális ellátottságának emelkedése szükségessé teszi, hogy tovább növekedjék a lakossági ipari-, kereskedelmi- és áruszállítási szolgáltatások színvonala. Az 1038/1969. (X. 12.) Korm. sz. határozat a lakossági szolgáltatások fejlesztése érdekében különféle preferenciákat biztosít — szektorális megkülönböztetés nélkül — minden vállalatnak, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek, kisipari termelőszövetkezetnek, mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, szakszövetkezetnek, ill. ezek társulásainak, közös vállalkozásainak, stb. A Kormány ugyanakkor elvárja az említett szervektől, hogy a maguk területén mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a lakosság városon és falun egyaránt mind nagyobb mértékben jusson hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekre a mindennapi életben szüksége van. Ennek megfelelően fejleszteni kell a kereskedelmi szolgáltatásokat, illetőleg annak körét és hálózatát. A kereskedelmi szolgáltatások alapvető célja a vásárlók fokozódó igényeinek kielégítése, a fogyasztási életkörülmények javítása. A kereskedelem által nyújtott szolgáltatások köre és terjedelme az utóbbi években kiszélesedett. A szolgáltatások jelentősége megnőtt, jellege megváltozott és egyre inkább elválaszthatatlan kiegészítője lesz a boltok és vendéglátó helyek alaptevékenységének. A vásárlók igénylik, hogy az ismert és új szolgáltatásokkal, ill. azok kombinációjával a kereskedelem vállalja át a korábban a vevők által végzett ilyen tevékenység egy részét. Elvárják a kereskedelemtől, hogy eddigi szolgáltatásait fejlessze, színvonalát emelje, igazodjon a modern élet követelményeihez, tehát a kereskedelem többet nyújtson áruértékesítő tevékenységénél. A kereskedelem jelentősebb szolgáltatásai differenciáltan megtalálhatók a hálózatban, azonban a jelentkező igényekhez viszonyítva még nem kielégítőek. (Tájékoztatásul a mellékletben felsoroljuk a kereskedelem területén jelenleg alkalmazott különböző szolgáltatásokat.) A minisztérium megtárgyalta a kereskedelmi szolgáltatások továbbfejlesztésének lehetőségeit és valamennyi vállalatnak, fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek, nyíltárusítási üzlettel rendelkező egyéb szervnek (továbbiakban vállalatoknak) a kereskedelmi szolgáltatások bővítését ajánlja a következők figyelembevételével: 555