OKISZ Értesítő, 1970 (19. évfolyam, 1-45. szám)
1970-09-26 / 34. szám
5620 KISZ ÉRTESÍTŐ 34. szám A vezetőség javasolja, hogy a szövetkezetek és a szövetségek helyi, illetve megyei művelődési tervüket és kulturális akcióprogramjukat a szövetkezeti ágazatok illetékes képviselőivel összehangoltan készítsék elő és azt koordinálják az állami művelődési szervek, intézmények elképzeléseivel. Ezt a módszert az előttünk álló népművelési évadban minden eddiginél szélesebb körben és szervezettebben igyekezzenek érvényesíteni, szüntelenül keressék az együttműködés legmegfelelőbb szervezeti formáit. Csak így kerülhetjük el a szükségtelen párhuzamosságot, csak így fejleszthetjük a még formális és kampányokra épülő, egyes akciókra leszűkülő kapcsolatainkat állandó, folyamatos, az erőket azonos célokért egyesítő együttműködéssé. Indokoltnak tartja a vezetőség, hogy a szövetségek behatóbban tanulmányozzák a közös fenntartású művelődési intézmények (klub, könyvtár) és művészeti csoportok, szakkörök szervezeti és anyagi problémáit és készítsenek olyan, a helyi adottságoknak megfelelő tárgyalási alapul szolgáló javaslatokat, melyek perspektivikusan is alkalmasak a három szövetkezeti ágazat érdekeinek egyeztetésére, az irányítás és ellenőrzés hatékonyabb biztosítására. Az ONT és a szövetkezeti szövetségek egységes állásfoglalása, hogy minden falun működő szervezet, így a szövetkezetek is, a falun betöltött szerepükkel arányban álló, tagságuk által is igényelt, a műveltségi színvonal emelését valóban szolgáló kulturális feladatokat és pénzügyi terheket vállaljanak. Ez csak akkor realizálható, ha a tervek koordinálásán túl gondoskodnak az anyagi erőforrások szervezett összefogásáról is. Ezért célszerűnek mutatkozik, ha a szövetkezetek minden egyéb feladatot szolgáló pénzkezeléstől elkülönítik a kulturális alap képzését, hogy ezen a területen is általánosítani lehessen a céltudatos és tervszerű költséggazdálkodást.A vezetőség nagyon fontosnak tartja, hogy a szövetkezetek és a szövetségek tervszerűen és intézményesen gondoskodjanak a népművelési káderek m munkába állításáról, képzésükről és továbbképzésükről. A szövetkezeti értelmiséget következetesebben igyekezzenek megnyerni ennek a közérdekű tevékenységnek. A szövetkezeti és a szövetségi vezetőségek elsősorban az állami képzés és továbbképzés helyi lehetőségeivel éljenek, de ezzel párhuzamosan törekedjenek arra, hogy a szövetkezeti társszervekkel együttműködve közös iskolákon, tanfolyamokon biztosítsanak megfelelő képzést a függetlenített, a tiszteletdíjas és a társadalmi megbízatású népművelőknek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a népművelés szervezeti és anyagi kereteinek kijelölése, a személyi és dologi feltételek biztosítása mellett következetesen kell gondoskodni — a sok türelmet, áldozatvállalást és nem utolsósorban az állandó önképzést feltételező, hozzáértést igénylő munkát végző — kultúrmunkásaink anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Ezért a vezetőség javasolja, hogy a szövetkezetek és szövetségek e tekintetben is vizsgálják meg eddigi gyakorlatukat és dolgozzanak ki erre vonatkozóan is korszerű, ösztönző, a társadalmi aktivitást erősítő és hatásfokát növelő módszereket. Rév Lajos s. k., az OKISZ elnöke KORMÁNYRENDELET A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1970. (IX. 13.) számú rendelete a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1939. évi 27. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1369. (IX. 2.) Korm. számú rendelet módosításáról 1. §• A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet (OK. 34.) végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. számú rendelet (OK. 34.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) Az iratkezelési szabályzatokat 1972. január 1-ig kell kiadni, új szerv létesítése esetén pedig azt a szerv működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül kell elkészíteni.’’