Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Évkönyve, 2003
éppen csak akkor) iránymutatással szolgálhat az iskolai könyvtárügy és a könyvtárpedagógia számára. Ebben a munkában Balázs Mihály mellett Dán Krisztina és Fabulya László vállaltak oroszlánrészt. Erre az időszakra, pontosabban a 80-as évek végére esik még annak a Balázs Mihály vezette munkacsoportnak a megalakulása (Benda Kálmán, Horváth Márton, Kardos József, Mészáros István és jómagam), amely az első magyarországi iskola közelgő millenniumának jegyében felvázolta az iskolatörténeti évforduló méltó megünneplésére vonatkozó OPKM-elképzeléseket, köztük egy állandó iskolatörténeti kiállításnak, a valóságos pedagógiai múzeumnak a tervét. Rövid lélegzetű miniszterhelyettességem alatt ehhez a tervhez végre sikerült biztosítanom az MKM erkölcsi és szerény - anyagi támogatását. A történelmi változások sodrában - a nyugdíjba vonuló Balázs Mihállyal történt előzetes és közös megállapodás értelmében - 1990. március 1-jével főigazgatóként tértem vissza az OPKM-be. Fő feladatomnak a 80-as években megkezdett munkálatok folytatását tekintettem. Ennek jegyében készült el körültekintő belső műhelymunkák nyomán az OPKM középtávú fejlesztési koncepciója, amely az intézménynek a hazai és a nemzetközi közoktatási-pedagógiai információs rendszerbe betöltendő funkciójából kiindulva vázolta fel a könyvtári fejlesztés tartalmi és technikai feladatait, köztük az összehasonlító pedagógiai kutatásokét, továbbá a pedagógiai múzeum megvalósításának és a hozzá kapcsolódó neveléstörténeti forrásfeltáró és -kiadó tevékenységnek az átfogó tervét. A Horváth Tiborral kialakított belső munkamegosztás értelmében magam elsősorban az utóbbiak összefogását, irányítását vállaltam. 1990 tavaszán újjászerveződött a millenniumi munkabizottság és hamarosan elkészült az állandó iskolatörténeti kiállítás forgatókönyve (Mészáros István és Kardos József munkája). Terveinket segítette az MTA újonnan alakult Iskolatörténeti Munkabizottsága (elnöke Benda Kálmán) és az MTA Pedagógiai Bizottsága neveléstörténeti albizottsága, amelynek 1991-től elnöke lettem. Még ez évben egy széleskörű társadalmi testületet hoztunk létre, az Iskolatörténeti Emlékbizottságot Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének elnökletével. 1990 végén az OPKM költségvetésen kívüli forrásaiból (a dobra vert Szőlő utcai épület árának egy részéből) létrejött az „1000 éves a Magyarországi Iskola” Alapítvány, amely a millenniumi előkészületek szervezését és támogatását, a neveléstörténet tárgyi emlékeinek és írott forrásainak a feltárását és közzétételét, valamint egy állandó iskolatörténeti kiállítás megteremtését tűzte ki céljául. Az adományokból és kamatokból szerényen gyarapodó alapítványi vagyon 1991 és 1995 között - országos és nyilvános pályázatok keretében - mintegy nyolcmillió forintos támogatást biztosított a fenti célok megvalósításán munkálkodó csaknem 150 pályázónak, köztük az OPKM számos munkatársának (ennek eredményeképpen indult el pl. múzeumi gyűjtemény neveléstörténeti tárgyú képanyagának informatikai feldolgozása; az iskolai évkönyvek katalógussorozatának kiadása és az évkönyvek számítógépes tartalmi feldolgozása; a számítógépes neveléstörténeti bibliográfia kiépítése és valósult meg a múzeumi részleg több időszakos - budapesti és vidéki — kiállítása). Saját és külső - minisztériumi és pályázati - forrásokból megújultak és rendszeresen gyarapodtak az OPKM neveléstörténeti sorozatai (A Magyar Neveléstörténet Forrásai, a Neveléstörténeti Füzetek, a Neveléstörténeti Bibliográfiák és a Magyar Pedagógusok Arcképcsarnoka), jelentős neveléstörténeti 15