Orient Expressz, 1996. január-június (5. évfolyam, 1-11. szám)

1996-01-15 / 1. szám

HÍRBUTIK mimt h» jmrnêr IS, Bakáknak bokáznak gunk. Sok embernek nem e­­lég a mindennapira a fizeté­se. A munkanélküli-segély­ről nem is beszélek. • Bár a román illetékesek tagadják azt, hogy Németországba vala­kit is küldtek volna pénzt ra­bolni, a jó németek igencsak bizonygatják, hogy nagyon szervezetten lopnak a román atyafiak a germánok földjén. S a­ világ a németeknek hisz. • Egyik nap elsiratták a ve­lünk egy országban élő több­ségiek, a légionáriusok által meggyilkolt Nicolae­ Iorgat - még Ion Iliescu államelnök is mondott erről egy zord szö­veget -, a másik nap pedig Zelea Cordeanu légionárius vezér megölése okán sóhaj­toztak. Még ennek a testvé­rét is megszólaltatták a té­vében. Nem tudják, hogy­­ merre sorakozzanak a na­cionalista érzelmű románok. • Csak négyszáz árucikk ma­radt a vámilleték-mentességi listán. • Gheorghe Funar sze­rint az RMDSZ-szenátorok és képviselők most már nem egész Erdélyt, hanem ennek csak az északnyugati részét akarják Magyarországhoz csatolni. Mindezt azután mondta, hogy jó románnak és kedves elnökjelöltnek ne­vezte C. V. Tudort. Megem­lítjük Ghita mesternek, hogy Erdély épp úgy a mi­énk is, mint az övé. És nem­csak az északnyugati csücs­ke, hanem az egész. Értse meg az egyetlen szélsősége­sen nacionalista agytekervé­­nyével: mi itt akarunk jól élni! • Romániában a férfiak életreménye 66 esztendőre zu­hant. A román kormány az új nyugdíjtörvényében pedig 67 évre akarja felemelni a nyug­díjaztatási korhatárt. Ha ezt elfogadja a parlament, akkor női nyugdíjast nemigen fo­gunk látni, a nyugdíjas férfi pedig ritkaság lesz. Majd mu­togatni fogják, meglehet, hogy a parlament előtt. • A Román Fejlesztési Hivatal szerint Romániában a külföldi beru­házások összege meghaladta az 1,5 milliárd dollárt. Az el­ső helyen a dél-koreaiak áll­nak a beruházásokat illető­en, 158 millió dollárral, utá­na következik Németország (141,1 millió dollár), Olasz­ország (133,6 millió dollár), Hollandia (116,5 millió dollár), Egyesült Államok (101,1 millió dollár). • Crin Halaicu megígérte a bu­karestieknek, hogy az új év­ben tisztább lesz a román fő­város, mint a múltban volt. Egy jó havazás mindent meg­oldana a tavaszig. • Nicolae Ulieru, a hírszerzők hírvivő­je szerint az ország gazdasá­gi helyzete a legnagyobb ve­szély a nemzet biztonságá­ra. Azt nyilatkozta, hogy az ország nehéz helyzete miatt nem léphetünk be az euró­pai struktúrákba, s ez fele­rősítheti az ex-szovjet or­szágok - főleg az oroszok - befolyását. Arról azonban hallgatott, hogy ki is ve­zette idáig az országot. • A MÚRE - vagyis a Magyar Új­ságírók Romániai Egyesülete - hagyományaihoz híven az idén sem adott egyetlen fi­­tyingnyi segélyt sem az újság­íróknak. Úgy általában az új­dondász népség, a nevében kért és kapott pénzekből sem­mit sem lát. Feltevődik a kér­dés: nem kellene-e megváltoz­tatni a nevét az egyesületnek. Mondjuk, a magyar újságírók • Veszekszik a mindennapi melegünkért felelős hőerőmű­vek vezetősége a fűtőanyag­­szállítókkal, hogy miért van az ország több városában is - enyhén szólva - hűvös légkör a lakásokban. Mindketten azt hangoztatják, hogy felkészül­tek a télre,­­csakhogy ez fa­gyot, hideget hozott. Úgy lát­szik ők nyári meleget vártak. Pedig még a meteós tovább­képzőn is azt tanulják, hogy nyáron mindig meleg, télen mindig hideg van! • Elkese­redtek a román nácik: Ma­gyarország közelebb került a NATO-hoz, mint Románia. S ezzel Európához is. • Ötszáz­nek meg a parlamenttől, s menjenek el idén is voksol­ni. Azonban ügyeljenek, hogy kire adják majd a sza­vazatukat! • December elején megkezdte adását az új Pro TV, amelynek egyik főrészvé­nyese Ion Ţiriac, a második Adrian Sârbu, a harmadik pe­dig egy amerikai cég, a Cent­ral European Media Enter­prises Ltd., amely húszmillió dollárt költött e vállalkozásra. Sok sikert a vállalkozáshoz, s az itt dolgozó - ilyen is akad - magyaroknak. • Ezt is meg­értük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke katonákat kért a székház - egyébként nevében kért és kapott össze­geket eltüntetők romániai egyesületére? A tagdíjakról most nem beszélünk. • Kö­szönjük olvasóink üdvözlő leveleit, s bár a tavaly igen­csak vánszorgott az Orient Expresszünk, ígérjük, hogy az elkövetkezendőkben pon­tosabban igazodunk a me­netrendhez. Annál is in­kább, mert a beérkezett le­velekből, a telefonhívások­ból az derült ki, hogy sokan, nagyon sokan igényelnek egy OrEx hangvételű újsá­got. Ide írjuk ennek bizonyí­tékául munkatársunk, Jakab Antal hozzánk intézett sza­vait: „Azt azonban nagyon nem kívánnám, hogy az előttünk álló parlamenti vá­lasztásra úgy álljon ki a ro­mániai magyarság, hogy a sok közül egyetlen radikális színezetű lapja se legyen, s lezajlása után bárgyún kell­jen tudomásul vennie, hogy harmadszor is átejtették, s újra azok képviselik, akik­nek közreműködésével Ceauşescu, ellenszegülés nélkül, hozzáláthatott teljes beolvasztásunkhoz. Mert úgy veszem észre, a gátlás­talan karrieristák, pecsenye­sütögetők vérszemet kapva, hogy az általuk évtizedeken át félrevezetett, félrenevelt labancok, gerinctelen ma­gyarok mindenütt balra orientálódnak, kezdenek el­­pimaszodni, egyre-másra je­lentetik meg emlékiratai­kat, amelyekben szégyente­lenül, ellenálló hősökként még ünnepeltetni is szeret­nék magukat gyalázatos la­banckodásaik után, hogy harmadszorra is megválasz­tassanak...” • Előreláthatólag 1996 eleje a sztrájkok évadja lesz. ANONYMUS Hitelesség „Azt sem titkoltam és nem titkolom, hogy szerintem azoknak ugyanúgy nem lehet helye szövetségünk veze­tésében, mint a diktatúra kollaboránsainak, akik fogya­tékos magyar­ identitástudatúak, más szóval, akik töb­­bé-kevésbé elrománosodtak. Például, román házastár­sat választottak, különösen ha románul iskoláztatták, iskoláztatják gyermekeiket, és ha családjukban romá­nul beszélnek.” (Katona Ádám, az EMK szóvivője, megjelent az Sza­badság című kolozsvári napilapban, 3. oldal, Párbeszéd rovat) A fenti vélemény feltehetően az Erdélyi Magyar Kez­deményezés (EMK) álláspontja is, így bárki joggal mondhatja, hogy az RMDSZ által vállalható nézetek egyike. Nem tudom, hogy ez a kritérium a parlamenti választások jelöltjeire érvényes-e, de ha igen, akkor ide tartozik egy tény: az 1990 májusi választások jelöltjei közül többek közt két személytől megvonták a részvétel jogát. Mindkettő a marosvásárhelyi RMDSZ részéről in­dult volna: Kincses Előd és Smaranda Enache. Az utób­bi a román állam bizalmát sem élvezheti, lévén, hogy magyar házastársa révén „többé kevésbé” elmagyaroso­­dottnak tekintendő. (Történelmi távlatban számosan töltöttek be származásuk és magánéletük alapján ér­demtelenül sorsdöntő szerepet a történelemben.) Egyéb. Ha jól értem, német nyelvű iskolát választani bocsánatosabb vétek, mint román nyelvűt. Ha jól ér­tem, az utóbbi motivációja mindig (a szülő) személyes karrierje vagy megalkuvása - kivétel nincs. Nem tudom, jól értem-e. Egyéb. Nyugaton a médiák nem prűdek a politikusok magánéletét illetően. Az intim élet behatárolja a közsze­replés hitelét. Ha bort iszol, ne prédikálj vizet. Evvel együtt, például egy kereszténydemokrata politikus hite­le nem függ házas­társa vallásától. Egyéb. Az EMK az autonómia élharcosának tartja magát. Ugyanakkor a nem „fogyatékos magyar­ identitá­­sú” magyarok szószólója. Mindez erősíti az EMK által felpanaszolt autonómia-fóbiát a közvéleményben. Végül. Több olyan barátom van, akik magánéletük­ben nem követik az EMK értékrendjét. Ezek az emberek nem érzik magukat sem morális kompromisszumban, sem fogyatékos identitástudatban. Igen hasznos dolog végre meggyőzni őket, hogy még a szavazataik sem hite­lesek. ZSIGMOND LÁSZLÓ ezer dollár segélyt ad Amerika a képviselőház talpra állításá­ra. Vesznek majd rajta még néhány gépkocsit. Remélhető­leg a pénz majd a választások után jön, mert akkor még re­ménykedni lehet, hogy tényleg talpra áll az alsóház. • Immá­ron többször hallottuk - a honatyák siráma ez -, hogy a sajtó lejáratja a parlamen­tet és a parlamentarizmust. Tévedés, honleányok és honatyák! Akik lejáratják ezen intézményt, azok ép­pen ott ülnek a képviselői és szenátori székekben. A­ sajtó legfeljebb megírja azt, hogy miként járatják le a legdemokratikusabb intéz­ményt a választottak, közli azt, hogy mi is történik az alsó- és felsőházban. De sze­rintem, még nem is közöl mindent, éppen azért, hogy az emberek ne csömörölje­ezt egy őszutói napon kira­bolták­­ őrzésére. De mond­juk, egy-egy szolgálatos is megtenné ezt, még mielőtt a NATO-t hívnák. • Magyar kislány lett a világszépe. Mert nincsen szebb a magyar lány­nál. Még a nóta is ezt mondja. • Az államosított házak tör­vénye életbe lépett. Alkot­mányellenesen, hiszen ez kimondja a tulajdon védel­mét, de a jogszabály alapján a magántulajdonokat újból elvették. Azokét, akiknek nem volt szerencséjük és nem laktak benne a lakás­ban. • Nagy csata folyik a Da­cia-Felix Bank uralmáért. Kí­vülről Sever Mureşan kontra Ioan Sima küzd, a bennfente­sek szerint azonban a kor­mánypárt és az RNEP harcol a pénzért. • Az új esztendő el­ső hónapjában nemcsak fáz­ni, hanem koplalni is fo­ Törekek A Román Egységpárt újra Funart választotta elnökéül. Arra az időre gondolok, amikor egységesen és (egy)öntetűen tűnik el a közéletből, mint szamár a ködben. Miért szónokolnak sokszor és hosszasan a zsarnokok? Az igazság kimondásához tő­, a hazugságéhoz körmondatok kellenek.* A Horn-Meciar-féle gyakori turbékolásoknak megvan az eredménye: a szlovák nyelvtörvény. Kezdem érteni, miért szor­galmazza oly hevesen a turbékolást Iliescu államelnökünk. * Erre, mifelénk, fél évszázadon át a nemzetköziség csodatevő maszlagával etették a tömegeket. Most a nacionalizmus búr mogyoróját tömködik beléjük. Rendben van. Csak legalább ete­tőink személy szerint ne lennének ugyanazok. * Fél évszázadon át habzó szájú szónokok harsogták fülünk­be, fulmináns vezércikkek sulykolták tudatunkba: egység, egy­séget! A közösségek, az olvasók százezrei, beleértve a romániai magyarok tömegeit is, értetlenül néznek egymásra. Ez lenne napjaink legfontosabb kérdése? E tekintetben tökéletes közöt­tünk az egységes vélemény. Mire jó tehát a felhívászuhatag? A magyarázat egyszerű. Legalább fél szemmel pillantsunk az egység bajnokainak múltjára. Azonnal minden kiderül. Ők vol­tak, akik az önkényuralom idején, a párt körül vont megbont­hatatlan egységre ösztökéltek bennünket. * Ötmillió hazátlan magyar búsong szerte a világon. De a ha­záé tízmilliónak sincs oka az ujjongásra... Dinomdánomozó mágnásainkon kívül a kommunizmust át­kozhatjuk miatta. Okultunk belőle? A jelek szerint nem eléggé.* Buchwald Péter szenátorunk közszereplői naplójából idé­zem a közismert, de nem kellőképpen köztudatosított közhe­lyet: „Hihetetlen, hogy milyen rombolást végzett az agyak­ban az elmúlt fél évszázad.” Lelkendeznék, ha román képviselőtársaira vonatkoztatott megállapításában nem látnám villanását a ... svédcsavarnak. Ha el tudnám felejteni nem lebecsülendő közreműködését ama „hihetetlen rombolás" terjesztésében. Valamint azt, hogy kaparj kurta, neked is jut csalafintasággal, éppen az említett­­ rombolás tudati továbbélésének köszönheti mandátumát. * Románia nem maradhat nemzetállam, mivel nemzeti ál­lam.* Semmi gondom nem volt, amíg milliomos nem lettem. Leg­feljebb csak nélkülöztem. Azóta is ezt művelem, de... De megtudtam, személyi számomnak kellene lennie. Ha nincs benne a személyi igazolványomban, fuccs a milliónak. Nosza, mentem lökdösődni a rendőrségre. A csarnokban két sorkígyó. Persze, hogy a „másikba" soroltam be. Végre bedug­hattam a fejem a számomra létesített nyaktilóablakon. Hagyjam ott a személyit, mondta a törzs úr, és menjek érte három nap múlva. Mentem. Ugyanaz a két kígyó sziszegett. De már tudtam a dürgést. A három nap alatt a törzs úr meglelte a számaimat, mind a tizenhármat, mutatta: ketrecekbe zárta az igazolvá­nyomba... Ezzel viszont még nem lettem milliomos. Túl a nyolcadik X- en, tisztes tandíj ellenében szigorlatoznom kellett, ezúttal Xe­roxból - nem Xerxészből -, mivel nyugdíjszelvényem is van, s annak felmutatásával olcsóbban lehetek milliomos. Aztán sorbanállás újra. Ezúttal a főpostán. Pápaszem, táb­lázatok, ketrec, imazsámoly, bolhabetűk, kérdezősködés, űrla­pok kitöltése. Persze, hogy elrontottam. Türelmetlenül rámvil­lantott tekintetek. Cseppet sem úgy, mint a milliomosra. Szédelegtem. Alaposan kupán vágott ez a kupon. Nem! Nem akarok részvényes lenni sem a nappiad­nál, sem a terápiánál, sem az aprószámnál! Nem kell a millió! Adjanak in­kább egy szemfedelet.* Újra felemelik a kábeltévé díját. Nagyobb lett a távolság a műhold és Kolozsvár között? Vagy csak a sugárzás behozatali illetéke? Ejnye! Ti kerub szárnyú vámosok! JAKAB ANTAL

Next