Műemléklap, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám
2000. JANUÁR IV. ÉVF. 1. SZÁM »■ MŰEMLÉKLAP AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA Törvény és realitás Interjú dr. Visy Zsolt helyettes államtitkárral NAGY ZOLTÁN Az 1997-ben elfogadott műemlékvédelmi törvényen nem elsősorban a kormányváltás, hanem az élet lépett át. Olyan igények fogalmazódtak meg a műemlékvédelemmel szemben, amelyeket más struktúrában, más törvényi és szervezeti keretek között lehet csak teljesíteni. Az 1998-ban hivatalba lépett új kormányzatnak az új szemléletű kulturális államigazgatás megteremtésével egyidőben kell - kellett - teljesítenie a millenniumi rendezvényekhez kapcsolódó nagyszabású helyreállításokkal együttjáró munkákat. A tárcaváltás, a feladatok újrafogalmazása és átcsoportosítása magával hozta a már elfogadott törvény módosítását. Mindeközben pályázatokat kellett kiírni és elbírálni, a megkezdett munkákat folytatni és megteremteni azt a kulturális közéletet, amelyben a műemlékvédelem végre rangjához illően szerepelhet. A törvényi változásokról, a millenniumi beruházásokról és a 2000-ben várható feladatokról kérdeztük Visy Zsolt helyettes államtitkárt. Négy törvény egy csomagban A műemléki törvény, melyet a különböző szervezetekkel és az OMvH-val egyeztettünk, a közeljövőben előbb az államtitkári, majd a miniszteri értekezlet elé kerül, s a tárcaközi egyeztetést követően a kormány, utána pedig a parlament elé. Nagyon fontosnak tartom a kulturális örökség egységes szemléletét és kezelését tükröző harmonizációt. Azáltal, hogy létrejött ez a minisztérium, melyben egyesül a kulturális örökség teljes tárgyi és szellemi részével való foglalkozás, kötelességünk, hogy áttekintsük s összhangba hozzuk egymással a kulturális örökség szabályait. Három törvény taglalja a műemlékvédelem, a közgyűjtemények és ezen belül a szellemi örökség ügyét. Ezek együttes módosítását készítjük elő. A kulturális örökség törvényi szabályozásának teljes átgondolásáról van szó. Egy közelmúltbeli döntés alapján e háromból négy törvény lesz. A régészeti lelőhelyekre vonatkozó törvényi szabályozás, ami jelenleg a CXL-es kulturális törvény része, önálló régészeti törvénnyé alakul át, mivel a tervezet elkészítése után kiderült, hogy ez a szabályozás a törvény terjedelmének a korábbit lényegesen meghaladó hányadát teszi ki. A műemléki törvény az épített környezetre vonatkozik, a régészeti ennek a föld alatti részére, a közgyűjteményi pedig az ingóságokra. A régészeti törvény is a másik hárommal együtt kerül a parlament elé. Igaz, az ingatlanokra a műemléki és régészeti, az ingóságokra a kulturális, közgyűjteményi, és közművelődési, a levéltárakra pedig a levéltári törvény vonatkozik. A minisztériumi átrendeződéssel kapcsolatban összhangba kellett hozni a törvényeket. Minden törvénynél voltak szakmai fenntartások, ezeket igyekeztünk figyelembe venni. Fotó: Bélavári Krisztina Jánszky: Márkus villája -16. oldal a Millenniumra készülve -10. oldal