Műemléklap, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám

2000. JANUÁR IV. ÉVF. 1. SZÁM »■ MŰEMLÉKLAP AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA Törvény és realitás Interjú dr. Visy Zsolt helyettes államtitkárral NAGY ZOLTÁN Az 1997-ben elfogadott műemlékvé­delmi törvényen nem elsősorban a kor­mányváltás, hanem az élet lépett át. Olyan igények fogalmazódtak meg a műemlékvédelemmel szemben, amelye­ket más struktúrában, más törvényi és szervezeti keretek között lehet csak teljesíteni. Az 1998-ban hivatalba lé­pett új kormányzatnak az új szemléle­tű kulturális államigazgatás megterem­tésével egyidőben kell - kellett - tel­jesítenie a millenniumi rendezvények­hez kapcsolódó nagyszabású helyreál­lításokkal együttjáró munkákat. A tár­caváltás, a feladatok újrafogalmazása és átcsoportosítása magával hozta a már elfogadott törvény módosítását. Mind­eközben pályázatokat kellett kiírni és elbírálni, a megkezdett munkákat foly­tatni és megteremteni azt a kulturális közéletet, amelyben a műemlékvéde­lem végre rangjához illően szerepel­het. A törvényi változásokról, a millen­niumi beruházásokról és a 2000-ben várható feladatokról kérdeztük Visy Zsolt helyettes államtitkárt. Négy törvény egy csomagban A műemléki törvény, melyet a különböző szer­vezetekkel és az OMvH-val egyeztettünk, a közeljövőben előbb az államtitkári, majd a miniszteri értekezlet elé kerül, s a tárcaközi egyeztetést követően a kormány, utána pedig a parlament elé. Nagyon fontosnak tartom a kulturális örök­ség egységes szemléletét és kezelését tükröző harmonizációt. Azáltal, hogy létrejött ez a minisztérium, melyben egyesül a kulturális örökség teljes tárgyi és szellemi részével való foglalkozás, kötelességünk, hogy áttekintsük s összhangba hozzuk egymással a kulturális örökség szabályait. Három törvény taglalja a műemlékvédelem, a közgyűjtemények és ezen belül a szellemi örökség ügyét. Ezek együttes módosítását készítjük elő. A kulturális örök­ség törvényi szabályozásának teljes átgondo­lásáról van szó. Egy közelmúltbeli döntés alap­ján e háromból négy törvény lesz. A régésze­ti lelőhelyekre vonatkozó törvényi szabályo­zás, ami jelenleg a CXL-es kulturális törvény része, önálló régészeti törvénnyé alakul át, mivel a tervezet elkészítése után kiderült, hogy ez a szabályozás a törvény terjedelmének a korábbit lényegesen meghaladó hányadát te­szi ki. A műemléki törvény az épített kör­nyezetre vonatkozik, a régészeti ennek a föld alatti részére, a közgyűjteményi pedig az in­góságokra. A régészeti törvény is a másik hárommal együtt kerül a parlament elé. Igaz, az ingatlanokra a műemléki és régészeti, az ingóságokra a kulturális, közgyűjteményi, és közművelődési, a levéltárakra pedig a levéltá­ri törvény vonatkozik. A minisztériumi átrendeződéssel kapcsolat­ban összhangba kellett hozni a törvényeket. Minden törvénynél voltak szakmai fenntar­tások, ezeket igyekeztünk figyelembe venni. Fotó: Bélavári Krisztina Jánszky: Márkus villája -16. oldal a Millenniumra készülve -10. oldal

Next