Orosháza és Vidéke, 1949. január-március (4. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-01 / 1. szám

2_________________Oroshaiaáldée______________1919. január 1. fl zene- és dalkultúra fejlesztése érdekében I­ilyen működést­­ejtett ki a centenáris évben a Filharmonikus - Tdrsosdil, a Petőci Dalárda, és a VAOSz-kórus ? Tervek az újévre Minden napilap újévi száma az amelyben az év eseményeit külön­böző vonalon összefoglalja az új­ságíró, így nem érdektelen össze­foglalni városunk zenei eseményeit sem, a Filharmonikus Társaság évi működését és idesorolva még a Petőfi Dalárda és a VAOSz-kórus ezévi szerepléseit és mindhárom kulturális egyesület jövő terveit. Kezdjük talán a Filharmonikus Társasággal A közel 33 éves múltra visszate­kintő zenekar az 1948-as évben igen komoly működést fejtett ki. 1948. február 5-én rendezték meg első hangversenyüket. Mint vendégmű­vész, Papp László békéstarhosi ta­nító csellószámaival szép sikert ért el, míg dr. Brünner István oros­házi hegedűművészünk városunk­nak szerzett elismerést. A zenekar főleg könnyebb zenei darabokat adott elő. Suppée, Offenbach, Mo­zart, Strauss művei szerepeltek a műsoron. Ezen a hangversenyen a zenekar több tagja jubileumát ün­nepelte. Karnagyok, Sass Árpád 15, Róna Sándor 38, Török Barna és Szokolai Bálint 25 éves működésü­ket ünnepelték. Ezután a hangver­seny után történt az, hogy több vi­déki városba is meghívták filhar­monikusainkat vendégszereplésre, aminek — sajnos — technikai okok miatt nem tudtak eleget tenni. Re­méljük, a jövő évben már ha nem is a távolabbi, de a közelebbi köz­ségekbe és városokba ellátogatnak filharmonikusaink egy-egy hang­verseny rendezésére. Az év legnagyobb sikerű hang­versenye a Beethoven hangverseny volt. Beethoven halhatatlan muzsi­kája minden hallgatót valósággal agadott, hiszen a zenekar nagy­rét felkészültséggel és tudással elpróbálta a nagy zeneszerző ál­lásait. Ezen a hangversenyen srepelt először együtt két oros­zt kultúregyesület, a Petőfi Da­­­da és a filharmonikus zenekar, Bethoven Isten dicsősége címűi őrzeményét adta elő a vegyeskar­nekari­ kísérlettel. Minden társa­­lmi osztály képviseltette magát sen a hangversenyen ,és a tomboló siker bizonyította azt, igenis, Oros­háza közönsége szereti és megérti a komoly zenekari műveket is. A harmadik hangversenyüket nemrég, december 16-án rendezték meg és ennek a hangversenyüknek a Centenáris Hangverseny« elneve­zést adtak. A hangverseny műsora kizárólag magyar tárgyú művekből volt összeállítva. A társaság a hang­verseny jövedelmét a karácsonyi segélyakció javára ajánlotta fel. Ennyi tehát a filharmonikusok évi működése. Megemlíthető még az a jónéhány vendégszereplés kü­lönböző alkalmakkor, melyeken szép sikerrel szerepeltek. Mint értesültünk, a jövő évben első hangversenyük Mozart halha­tatlan műveit viszi majd városunk zeneértő közönsége felé. A Petőfi Dalárdáról szóbva azonnal megállapíthatjuk, hogy 1948-ban szép működést fej­tettek ki. Három önálló hangver­senyt rendeztek. Az elsőt február­ban, amikor Petőfi-estjük kereté­ben kizárólag verseire írt dalokkal szerepeltek. A második hangver­senyt júliusban tartották. Ez volt a dalárdának 1948. évi legjobb hangversenye, melyen már megszó­laltak a modern, halladó szellemű énekkari művek is. A harmadik novemberben zajlott le és annak műsorán a klasszikus mesterek mű­vei mellett az új magyar zeneszer­zők művei is szerepeltek. Ez a hangverseny volt egyébként húsz­éves jubileumuk ünnepi hangver­senye. A Petőfi Dalárda bebizonyította, hogy jó úton halad és minden esz­közzel a haladó szellemű magyar dalkultúra fejlesztésén fáradozik. Csorváson is vendégszerepeltek 1948-ban, sőt még ezenkívül 24 al­kalommal az MDP és a tömegszer­vezetek által rendezett műsoros es­téken is adtak elő egynéhány mű­sorszámot. Terveik az 1949-­es évre: négy hangverseny rendezése­­ Az első februárban, a második júniusban, a harmadik kora ősszel, a negyedik pedig november végén lesz. Meg­hívást kapott még a Dalárda Bu­dapestre, Szegedre, Hódmezővásár­helyre, de még a rádióban is ki­látásba helyeztek egy szereplést. Értesülésünk szerint a Dalárda január 4-én kezdi meg próbáit és a cél: egy száz tagú dalárda lét­rehozása már 1949-ben. 9 ORDSz-bórust Szokolay Bálint h­ozta össze. Negy­ven taggal kezdtek és igen szép eredményt értek el. Karnagyuk Szokolay Bálint pünkösdkor így nyilatkozott lapunk munkatársá­nak: »Egyedüli és legfontosabb fel­adatunk a klasszikus kórusművek bemutatása mellett a népdalkultú­ra fejlesztése« — és ezt be is vál­tották. Önálló hangversenyt ren­deztek nem is olyan régen és igen szép sikert­­ arattak. Terveik még nincsenek teljes egészében meghatározva, de bízunk abban és egészen biztos az, hogy az 1949-es évben is megteszik kö­telességüket a magyar népdalkul­túra fejlesztése érdekében. Ezt végezte körülbelül 1948 cen­tenáris évében a Filharmonikus Társaság, a Petőfi Dalárda és a VAOSz-kórus. Most, az újév kü­szöbén további nagy sikereket és terveik maradéktalan megvalósítá­sát kívánjuk mindhárom együttes­nek. Orosháza zenekultúrája — természetesen megfelelő támogatás­sal — olyan magas fokot érhet el, hogy ezen a tájon első lehetne vá­rosunk. Bízunk abban, hogy mind­ez meg is valósul. — ser — KÖRZŐ MÓZES Telefon 18 Január 1 én, 2 án és 3 án Szombitón, 3, 5, és 7 órakor Vasárnap, 3, 5 és 7 órakor Hétfőn, 5 és 7 órakor TÉRT HULL AZ ÚTRA Aliser Navoi középkori Üzbég költő és gondolkodó élete a cári udvartól a száműzetésig. Rendezte Jarm­itov, Szabitov. Főszereplők Razak Hama­­riev és Tamara Nazakova. Január 4-én,­­5-én, 6-án Kedden, Szerdán, Csütörtökön Amerikai zenés vígjáték Éjjel, nappal jazz! Főszereplők: Paulette Goddard, James Stewart és Charles Winninger Remzett vállalatok a mezőgazdaság szolgálatában Egymás után alakulnak meg mezőgazdasági többtermelés szem­­­pontjából oly fontos agrárjellegű nemzeti vállalatok, amelyeknek kedvező és sikeres működése nagy­mértékben segíti elő a hároméves terv célkitűzéseit. A legfontosabb ilyen nemzeti vállalatok, a Ter­­ményforgalmi NV és a Gyümölcs­­termelő NV megalakulása után még nagy számmal alakultak és alakulnak meg a legrövidebb időn belül a mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentőséggel bíró intézmények, így a Rostkészítő és Termeltető NV a kikészítésen felül termelési szer­ződések útján kender, len, kóró és rostlen vetőmagot is fog termeltet­ni. Ez­ a nemzeti vállalat átveszi a textilipari igazgatóság rostnövény­termeléssel foglalkozó irodáját, to­vábbá azokat az állami vállalato­kat és szövetkezeteket, amelyek ki­készítő üzemmel rendelkeznek. A Gyógynövénykereskedelmi Nemzeti Vállalat, amely szintén nagy jelentőségű vál­lalat a gyógynövénytermelők, gyűj­tők és kereskedők szempontjából, a földműves szövetkezeteket fogja legnagyobb mértékben bekapcsolni működési k­örzetébe. A gyógynö­vénykivitel lebonyolítását a jövő­ben a Külforgalmi Rt. fogja ellát­ni. A­ Tőzegtermelő NV is igen nagy jelentőségű a vidék szempontjából. Ez az új nemzeti vállalat a MALLERD kezelésében levő nádasladányi és feketedézse­­nyi tőzegkitermelő telepeket veszi át. De később az egész belföldi tőzegtermelést kell megszerveznie. A tőzegterületek alatt lévő lápi mésziszapot is kitermeli és a me­zőgazdaság részére hasznosítja A Mezőgazdasági Szeszgyárai Nemzeti Vállalata a pénzügyminiszter ellenőrzése mellett működik és az államosított mezőgazdasági szeszfőzdék terme­lését vizsgálja felül. Külön nemzeti vállalat alakul a Győri Szeszgyár­ból és a Szabadegyházi Szeszgyár­ból A közelmúltban alakult meg a Minőségi Vetőmagtermeltető Nemzeti Vállalat, amely hüvelyesek, konyhakerti, fű­szernövények, virágmagvak, olajos és gazdasági vetőmagvak szerződé­ses termeltetésével foglalkozik. Ad­dig is, amíg a szerződések végleges feltételét, megállapítják, a földmű­ves szövetkezetek vezetőségei meg­felelő tájékoztatás után kezdték meg a termelésre jelentkezők ös­­­szeírását, különös figyelmet szen­telve a táblás művelési csoportok és a földbérlő szövetkezetek ter­melési igényeinek A Gazdasági Főtanács határo­zata alapján megalakul a Sertéshizlalási Nemzeti Vál­lalat, amely felett a főfelügyeletet a föld­művelésügyi miniszter gyakorolja, a Közellátási Hivatalon ker­esztül Ebbe a nemzeti vállalatba beolvad a Sertés- és Zsiradékfor­galmi nem­zeti vállalat hizlalási Ügyköre, az ipari hizlaldák, a spR-téshizlalási és a malacnevelési ü­gykör Farsan­g műsor a Kisgszdoph­í l­MM A Kisgazdapárt Műsorirodája rendkívül megkönnyítette a mű­kedvelőknek vidám, műsoros far­sangi est rendezését, mert Tarka Est Műsora címen összeállított, egy kabaréműsort, amelynek szá­mait a fővárosi színházak ismert­­nevű szerzői írták. A Tarka Est Műsorát a Kisgazdapárt Műsoriro­dája (Budapest, IV., Semmelweis­­utca 1. II. em.) a műkedvelő cso­portok átalányárért szerezhetik meg, amely árban minden egyes szám eladási jogdíja is benne van. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a Műsoriroda, amely min­den más kérdésben is a műked­velők rendelkezésére áll. A városi tisztviselőket csókolni tilos' A ruhrvidéki Recklinghausen vá­ros vezetősége különös rendeletet adott ki, amelyet sajtó útján és falragaszokon hoztak a közönség tudomására. Ezenkívül a város­háza kapuján és minden hivatal­ban kifüggesztették. A rendelkezés a következő: »A város vezetősége sajnálattal volt kénytelen megálla­pítani, hogy a különböző ügyek­ben eljáró leányok és asszonyok túlnyomó része felháborítóan vi­selkedik hivatalainkban. A tisztvi­selőkre kacsintgatnak, de az megtörténik, hogy átölelik és csó­k­­kolgatják őket, ügyük kedvező el­intézése érdekében. Felszólítjuk mindazon nőket, akik a városhá­zán hivatalos ügyben eljárnak, hogy a kacsintgatást, lábaik muto­gatását, a tisztviselők ölelgetését, csókolását mellőzzék, mert a jövő­ben ezek ellen eljárás indul,« Bútor hálószobák, kombináltak, kony­hák, gyermekágyak, hajlított székek, kárpitozott bútorok ál­landóan raktáron és megren­delés után Turóczynál Thék Endre utca 30 Tel, 296

Next