Orosházi Friss Hírek, 1934. október (11. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Ára & fillér. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám. OROSHÁZI Laptulajdonos: D­emar­csik Ferencz Kedd, 1934. október 2 XI. évfolyam 222. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Barthou és a francia nagyvezérkar A francia kormány kebelében, a jelek szerint, nincs már teljes egyetértés Bar­thou külügyminiszter polittikáját illetően. A francia nagyvezérkart rendkívül kel­lemetlenül érinti a lengyel—francia vi­szonyban beállott elhidegülés, tekintet­tel arra, hogy Lengyelország volt eddig Franciaország legerősebb katonai szövet­ségese Keleteurópában. Weygand tábor­nok, vezérkari főnök valamennyi straté­giai tervében igen nagy szerep jutott Lengyelország katonai hatalmának. Bar­thou külügyminiszternek azt az álláspont­ját, hogy az orosz szövetségesben Fran­ciaországban megfelelő pótlást kapott Lengyelország helyébe, a nagyvezérkar nem osztja és nem hisz Szovjetoroszor­­szág tényleges katonai nagyhatalmá­ban. MWMMIWMMMIMWWMMMMM Schuschnigg november­ben Rémiba utazik Schuschnigg osztrák szövetségi kancel­lár régóta tervezett római útjára előrelát­hatóan november elején kerül sor. Egye­lőre nem tudni, ellátogat-e a kancellár Párisba és Londonba is, bizonyosra ve­hető azonban, hogy talllkozik vezető francia és angol államférfiakkal. A Wie­ner Sonn-und Montagseitung továbbá azt a jólértesült forrásból származó hírt hoz­za, hogy Benes csehszlovák külügymi­niszter november hó folyamán utazik Rómába. Schuschnigg szövetségi kancel­lár a waldvierteli parasztok nagygyű­lésén, a felsőausztriai Zwettl városban vasárnap délután rendkívüli éleshangú politikai beszédet mondott, amelyben e­­rélyes hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormány minden kísérletet az erőszak lajabb alkalmazására csírájában elfojt és bejelentette, hogy mindazok, akik az erő­szak eszközeit veszik igénybe, a teljes megsemmisülés veszélyével számoljanak. Nem járja, — mondotta a kancellár — hogy az államot egy maroknyi megfize­tett büntető romokba döntse. A kancel­lár végül a hallgatóság viharos tetszés­nyilvánítása mellett hangsúlyozta, hogy a legradikálisabb eszközökkel letipor minden erőszakot, bármely oldalról is kíséreljék meg, hogy az ország nyugal­mát és a hazához hű lakosság békés életét megzavarják. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Hoover s csarnok­sággal vád­olja Hooseveltet Amerika volt elnöke emberi és gazdasági szabadságot követel t­egnap jelent meg Hoover volt elnök új könyve: »Támadás a szabadság el­len« (Challenge to Liberty), melyben a szerző Rooseveltet zsarnoki törekvések­kel gyanúsítja. Az amerikai köztársaság épületének alapja Hoover szerint a sza­badság társadalombölcseleti eszméjének megvalósítása az összes elidegeníthetetlen emberi jogok biztosításával. Ez a »sza­bad akarat a rendezett szabadság kere­tein belül« az amerikai civilizáció, hala­dás és gazdaság éltető eleme. Ezzel szemben a Roosevelt-rendszer, olyan bilincsekbe veri a szabadságot, aminekre Amerika gyarmati történe­te óta nem volt példa. A kormány parancsol nap-nap után a kereskedelemnek, iparnak és földműve­lésnek és állandó börtönbüntetés terhé­vel írja elő, hogy az emberek miként él­jék magánéletüket minden városban és minden faluban. A kormány most még a pénz- és hitelrendszert is önkényes hatalma alá gyűrte, ami a zsarnokság legrégebbi jellemvonása. Nem enyhíti a zsarnokságot az a tény, hogy az alkot­mány keretei között próbálják azt gya­korolni. Roosevelt csalódik, ha azt hi­szi, hogy a basáskodást a szabadsággal lehet egyesíteni, mert semmiféle kormányzati rendszer nem lehet részben demokrácia, részben önkényuralom. Minden önkény újabb önkényt tesz szükségessé, míg végre eltűnik a szabad­ság utolsó foszlánya is. Az irányított pénz, vagy irányított gazdaság nem kép­zelhető irányított közvélemény nélkül. Szabad sajtó, vagy szólásszabadság nincs ott, ahol kiélték az ipari és kereskedelmi szabadságot. A kormány igazi feladata, Hoover sze­rint, a szabadság amerikai rendszerének újjáteremtése, amelyet meg kell tisztí­tani a visszaélésektől, javítani kell gyen­géit és fel kell szabadítani hatalmas belső erejét, mely meggyógyíthatja a nemzet sebeit. Ezzel szemben Roosevelt legújabb rá­dióbeszédében kijelentette, hogy az el­múlt két év alatt a nemzet állandóan fo­kozódó érdeklődést és megértést mutat az ország és a világ jólétét érintő kér­dések iránt, mindig több és több pol­gár megy a saját esze után és a »válasz­tó urnák papagájai« kihalóban vannak. „Mi járjuk a magyar történelemnek azt az útját, mely a feltámadáshoz vezet“ Gömbös Gyula miniszterelnök nagy beszéde a Nemzeti Munkahét megnyitó ünnepségén Budapesten vasárnap kora délelőtt már megindult a népvándorlás az Ügetőver­senypálya felé, a Nemzeti Munkahét ün­nepélyes megnyitására. A város külön­böző pontjain gyülekeztek a testületek, szervezetek és tíz óra felé menetekben formálódva indultak a Tattersallhoz, ahol már ekkor megszámlálhatatlan tömegben gyűltek össze: a magyarruhás lányok színes csapatai, a vidéki küldöttségek zászlóikkal és a főváros érdeklődő kö­zönsége. Tizenegy órára színültig megteltek a tribünök, de a pálya területe is. Ágyú­­lövések hangjai mellett a küldöttségek zászlótartói meghajtották lobogójukat a kormányzó előtt, majd a magyar Hi­szekegy után Gömbös Gyula miniszter­­elnök tartotta meg üdvözlő beszédét. — A nemzetek társaságában, de az e­­gyén életében is fontos — kezdte beszé­dét a miniszterelnök, — hogy teljes ön­­megismerés alapján tudjuk, hogy merre visz az út, tudjuk milyen erők állanak rendelkezésünkre az előttünk álló cé­lok elérésére, tudjuk, mik azok az eszközök, amelyek a cél eléréséhez kellenek. Beszélt ezután a Nemzeti Munkahét­ről, amelynek csak egy célja van. előbbre vinni a magyar nemzetet az önmegismerés útján. Majd a miniszterelnök Horthy Mik­lós kormányzó felé fordult: — Főméltóságu uram, ezelőtt, tizen­öt évvel a Szegeden megszervezett ki­csiny hadsereg élén méltóztatott bevo­nulni a fővárosba. (Hosszantartó éljen­zés.) A szegedi napok s a szegedi esz­mék szellemében kívánta főméltóságod ezt az országot átalakítani. Ezt a ne­mes igyekezetét a gondviselés áldása és nemzetünk jó sorsa eredménnyel koro­názta, mert ma ez a csonka ország Főmél­tóságod szándékának, intencióinak megfelelően a rend, béke, nyuga­lom országa. — Itt mindenki, ebben az országban Főméltóságod nemes és emelkedett szel­lemének megfelelően tisztában van az­zal, hogy az a nemzet, amely a min­dennapi élet gondjaitól és bajaitól te­­teperni engedi magát, nem az életre hi­vatott, hanem a halálra való. Mi járjuk a magyar történelemnek azt az útját, amely a magyar fel­támadáshoz vezet. — Millió és millió magyar ember ne­vében jelentem itt meg, hogy hódolat­teljes tiszteletünket magyar szeretettel tolmácsoljam. Ez a fegyelmezett ma­gyar társadalom Főméltósága Uram, to­vábbi parancsokat vár. Hosszantartó és lelkes éljenzés köze­pette fejezte be a miniszterelnök be­szédét, amely után a tömeg percekig lelkesen éljenezte Horthy Miklós kor­mányzót. A miniszterelnök beszéde után, a­me­lyet többször szakított meg lelkes és viharos éljenzés, a kormányzó kezet szo­rított a miniszterelnökkel. A kormányzói páhollyal szemben lévő emelvényen szavalta el ezután Kiss Fe­renc, a Nemzeti Színház tagja az ün­nepi órát, majd újra Gömbös Gyula miniszterelnök állott fel és felkérte a kormányzót a Nemzeti Munkahét meg­nyitására. — A Nemzeti­­Munkahetet ezennel menyitom, — mondotta a kormányzó. Ezután megkezdődött a díszfelvonu­­lás, melyet a kormányzó láthatólag nagy érdeklődéssel nézett végig, közel egy órán át és azután a közönség lelkes él­jenzése közepette eltávozott az ünnep­ség színhelyéről. Vámőrlőd­z mi Zsákokat Soronkivül AZONNAL legprímább minőségben cserélünk! azonnali készpénzfizetésre és későbbi ármegállapításra LEGELŐNYÖSEBBEN VÁSÁROLUNK! A későbbi ármegállapításra behozott búzánál APADÁS CÍMÉN LEVONÁST NEM ESZKÖZLÜNK! búzabeszállitáshoz DÍJMENTESEN ADUNK!

Next