Orosházi Friss Hírek, 1937. október (14. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

Előfizetési árak : Helyben negyedévre 5 P, vidékre 7 Pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Péntek, 1937. október 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán IV., Bajza­ utca 12. sz. Telefon: 113. szám Hirdetéseket díjszabás szerint veszünk fel. Ára 3§ fillér XIV. évfolyam 223-ik szám Fabinyi meg­gyógyult Fabinyi Tihamér pénzügyminszter né­hány nappal ezelőtt könnyebben megbe­tegedett. A pénzügyminiszter betegségé­ből már teljesen felgyógyult s ma át­veszi a pénzügyminisztérium vezetését. „Csak ha Valencia is...“ A News Chronicle berlini levelezője szerint Mussolini azt fogja felelni az angol—francia jegyzékre, hogy kész visz­­szavonni az olasz önkénteseket Spanyol­­országból, de csak a valenciai kormány mellett harcoló idegen önkéntesek visz­­szavonásával párhuzamosan. Hozzáteszi a levelező, hogy Ausztria kérdését Hitler és Mussolini csak felületesen érintette és a megbeszélések nem hoztak semmi ér­demi változást. Balbo Zágrábba érkezett Tegnap a déli órákban gépkocsin Zág­rábba érkezett Balbo Itaio, tábornagy, Olaszország légi haderejének volt főpa­rancsnoka, a jelenlegi líbiai kormányzó. Egész Jugoszláviában óriási feltűnést kel­tett a tábornagy váratlan látogatása a horvát fővárosban. Balbo utazásának cél­járól felvilágosítást nem adott, csak any­­nyit mondott, hogy három-négy napig marad Zágrábban. Az új hadügyi nép­biztos Moszkvából jelentik. A központi vég­rehajtó bizottság Szmirnovot, a vörös­hadsereg politikai vezetőjét, hadügyi nép­biztossá kinevezte. Litvinov torpedózta meg „pót-Nyon“ gyors sikerét Úgyszólván az utolsó percben meghiú­sult a tengerészeti hármas­­ szakértőbizott­ságban a földközitengeri őrszolgálatról szóló módosított és új »nyoni« egyez­mény megszövegezése. A félhivatalos Pe­­tit Parisien diplomáciai munkatársa jelen­ti Génfből, hogy a nyoni egyezmény módosítását Litvinov szovjetorosz nép­biztos aknamunkája tette lehetetlenné. Hol legtöbb a pótadó Szekszárd városa most tárgyalta­­le az új költségvetést, amelynek során meg­állapították, hogy a hiányt 171 százalé­kos pótadóval lehet kiküszöbölni. Ennél is rosszabb helyzetben van Kiskunfélegy­háza, ahol 317 százalékos pótadón felül még 10 százalékos kereseti adó is nyom­ja a polgárok vállát. Tek. M. Kir. Ügyészség A Szovjet nyíltan támogatja Kínát Japán ellen Megkezdődött a második kínai vonal ellen a japán offenzíva A nankingi szovjetkövet váratlanul Moszkvába utazott, Sztálin parancsára. A tokiói politikai körök biztosra veszik, hogy a szovjet nagykövet moszkvai ta­­­­nácskozásai hátterében Kína és a Szovjet szövetkezésének az ügye áll. Az eddigi burkolt támogatás után Szov­jetoroszország most már nyíltan is támo­gatni akarja Kínát a Japán elleni hábo­­rújában. A japán sajtó szerint az újabb kínai—orosz tárgyalások első következ­ménye az lesz, hogy a szovjet kormány fegyverszállítmá­­nyokkal támogatja Kínát és addig, amíg a vörös hadsereg átszer­vezése megtörténik, ilyen támogatásokkal igyekeznek megakadályozni Japán győzel­mét Kína felett. A japán lapok véleményt­ szerint a vörös hadsereg átszervezése egy féléven belül végetér­t a szovjet kormány azután távolkeleti haderejét is a kínai kormány rendelkezésére bocsátja, hogy ellentámadásba menjen át Japán ellen A japán sajtó úgy tudja, hogy Szovjet­­oroszország a legközelebbi jövőben leg­alább száz harci repülőgépet és megfele­lő számú pilótát bocsát a nankingi köz­ponti kormány rendelkezésére. A szerdai súlyos harcok után nyugalom állott be, csütörtökön reggelre azonban újra megkezdődtek a hadműveletek. Úgy látszik, a japánok Lotsen mellett is folytatni akarják támadásaikat és Kiang Ting elővárosáig akarnak előnyomulni. Kiang-Tinben állomásoznak a kínai pa­rancsnokságok s a városnegyed tulaj­donképpen az úgynevezett második védelmi vo­nal stratégiai szívének számít. Semleges megfigyelők szerint ezen a frontszakaszon a csütörtök reggel megin­dult támadások hevesebbek voltak, mint a Ljuho melletti japán hadműveletek. Mussolini meghívta Hitlert Olaszor Távirat a Vexernese a német­­tatárról Mussolini Németország elhagyásakor a határról a következő táviratot intézte Hitlerhez: — A határ átlépése alkalmával gondo­lataim visszaszállnak Nagy méltóságodhoz visszaemlékezve azokra a felejthetetlen napokra, amelyeket önnel az ön egy­szerű népe körében töltöttem. Köszönetet mondok a fogadtatásért, amelyben Ön és a német nemzet részesített- Szivem telve van a pompával, a munkával és hittel, a­­melyet­ az ön hatalmas, újjászületett ha­zája büszkén tárt elém. — Ezek a napok megpecsételték azt a szellemi összetartást, amely a nemzeti szocialista Németországot és a fasiszta O­­laszországot összekapcsolja és megpecsé­telték a két ország szándékainak össz­hangját és szilárdságát, valamint a két ország barátságának felbonthatatlanságát.­­ Ezek a napok csak még jobban elmélyítették és még élénkebbé tették bennem az ön műve iránti csodálatomat és az Ön személye iránti barátságomat. Fogadja köszönetem­ újbóli kifejezése mellett úgy Nagyméltóságod, mint az Ön nagy hazája legőszintébb és legszi­­vélyesebb jó kivánataimat. Remélem, hogy mielőbb alkalmam lesz önt Olaszország­ban üdvözölni. Mussolini.« Hogy belpolitikai harcokat nyit meg Parisban a köztisztviselő utcai felvonulása Árzuhanást keltett a félhivatalos devizaellenőrzés Francia államtanács lesz szombaton Le­brun köztársasági elnök elnöklete alatt, amelynek legfontosabb tárgya az állami tizstviselők fizetésének szabályozása. Az államhivatalnokok szakszervezete nagy a­­gitációt kezdett a fizetésemelés kierősza­kolására és evégből október 6-án nagy tüntetést fog rendezni. Ez az utcai fel­vonulás lesz a belpolitikai harcok kez­dete, amelyek sivár pénzügyi kilátások jegyében indulnak meg. Egyik megnyil­vánulásaként a helyzetnek a tegnapi tőzs­dén újabb erős árzuhanás volt, amely­­arra vezethető vissza, hogy a devizapia­con kedden félhivatalos ellenőrzés lépett életbe és nyomasztó hatást gyakorolt a devizaforgalomra. A pénzpiacon elterjedt hírek szerint a kormány szervei a magán­bankok képviselőivel együttesen hajtják végre a devizaellenőrzést, amely miatt a kormány kebelében, — különösen a szo­cialista miniszterek és Bennett pénzügy­­miniszter között, aki tudvalevőleg a radi­kális párthoz tartozik — éles ellentétek támadtak. Ilyen körülmények között a szombati államtanács döntő jelentőségű­nek ígérkezik. A főispán a Németországban dolgozó békésmegyei munkások között Dr. Vitéz Ricsey-Uhlarik Béla főispán dunántúli tartózkodását befejezve szeptem­ber 28-án Budapestre ment, ahol Darányi Kálmán miniszterelnök kihallgatáson fo­gadta és személyesen vett búcsút a Né­metországba, az ott dolgozó magyar munkások meglátogatására utazó főispán­tól, kinek bizonyos direktívákat adott és megkérte, hogy tapasztalatairól vissza­térte után tegyen tájékoztató jelentést. Szeptember 29-én indult a főispán Zsol­nán, Ruttkán, Oderbergen át Berlinbe, ahonnan azonnal a Keleti-tenger partvi­dékére megy, ahol a Stralsundban és Pomeránia és Mecklenburg más helyein dolgozó magyar munkásokat látogatja meg. Onnan Berlinen át a Hannover, Magdeburg és Halle vidékén dolgozó munkacsoportokat keresi fel. Ausztria kitart eddigi kül­politikája mellett A hivatalos Wiener Zeitung és a félhi­vatalos Reichpost vezércikkeikben uta­sítják vissza a külföldi lapok találgatá­sait Hodzsa cseh miniszterelnök badeni látogatásával kapcsolatban. A vezéreik, kék tiltakoznak az ellen a beállítás el­len, hogy Ausztria el akar távolodni a berlini római tengelytől és hangoztat­ják, hogy az osztrák politika nem inga­dozik, hanem továbbra is hű marad az eddig vallott elvekhez. Egyébként han­goztatják, hogy a Schuschnigg-Hodzsa­­találkozót a két ország szomszédi vi­szonya eléggé megmagyarázza. Különben is a két államférfi időszerű gazdaságpo­litikai kérdésekről tárgyalt egymással. V Áron alul nem lehet lapot­­ fentartani Ma különös pályafutású francia lap tű­nik el az újságos bódék állványairól. A L. Ami du Peuple megszűnik. Ezt a la­pot az elhunyt Coty illatszergyáros alapí­totta. Cotyt politikai becsvágy fűtötte, ha­talmas lapvállalatot akart megindítani és a szélső­jobboldali eszmék szolgálatába állítani. Ezért alapította újságját, ame­lyet a Nép Barátjának nevezett el. Ab­ban az időben a párisi lapok 25 centimes­­be kerültek, Coty tízért adta újságját. Eleinte bőven is fogyott, de hiába volt a nagy példányszám, áron alul nem lehet lapot fentartani. Coty rengeteg pénzt ölt az alpári hangú lapba — Magyarországot is többször támadta — valószínű, h­ogy vagyoni összeomlását és közvetve halálát is ez okozta.

Next