Orosházi Friss Hírek, 1938. március (15. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-01 / 48. szám
Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5 P, vidékre 7 Pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: DEMARTSIK FERENCZ Kedd, 1938. március hó 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán IV., Bajza utca 12. sz. Telefon: 113. szára Hirdetéseket díjszabás szerint veszünk id. Ára a fillér XV. évfolyam 48. szám Fabio úr, tisztelettel, bizalommal és őszinte várakozással köszöntjük és fogadjuk a járás élén elfoglalt hivatalában. A közhatóság vezetőjét megillető tiszteletet adjuk meg és megadjuk a hatósági személy hivatalos kötelességének teljesítésébe vetett bizalmat is; az előbbit törvény követeli és biztosítja az állásnak, amit Ön betölt, a bizalmat az állást betöltő személye kapja ama működéshez, amit az orosházi járás közigazgatásának jövendő irányításában és a köz érdekében tett funkcióiban kell kifejtenie. De az őszinte várakozás, amivel Főbíró urat fogadjuk, külön hangsúlyt kap az orosházi járás főszolgabíráját illetően éppen orosházi viszonylatban, tehát helyi vonatkozásban. Mi, orosháziak, szeretünk kérkedni azzal, hogy a községi kereteket túlnőttük, hogy levetettük már a gyermekcipőt és minden vonatkozásban láthatók a jelei a városias fejlődésnek: forgalmas gócpont vagyunk, kultúránk több, mint egy falué, társadalmi életünknek — ha formái nem is, de — lényege városias. Eme kétkedés mellett őszintén bevallhatjuk, hogy minden városias jellegünk csak papirosvirág, amelynek ékes vázája két üvegfalú hirdetőoszlop és a jóindulattal is fölöslegesen megépített járdasziget. Pedig tagadhatatlanul megvannak Orosházának a városias jelleget kidomborító problémái, amelyeket minden orosházi jól ismer, csak éppen megoldani nem bír, talán, mert állandóan benne élve a problémák porfelhőjében, nem látja az utakat a megoldás felé, elvesztette tájékozódó képességét. Kell tehát valaki, aki okosan, bátran, látó szemmel érzékeli ezeket a problémákat, akinek szemét nem homályosítja el az orosházi por, hanem mint állásában is hivatott vezető, kézenfogja a porrengetegben topogókat és irányítja arra az útra és utakra, amelyek világosságra, fényre, életre visznek. A fejlődés okos útjaira minden orosházi gazda, iparos, kereskedő, lateiner és munkás örömmel követi Önt s különösen az agrárlakosság problémáit kell kiemelni a portengerből az okos utakra, mert ezeknek a megoldása éltető lehetőséget nyújt a többi foglalkozási ágaknak is. — Az elmondottakért vártuk várakozással Főbíró urat. (Gyulai tudósítónktól) Békés vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartotta közgyűlését, melyet vitéz dr. Ricsey-Uhlarik Béla főispán tartalmas beszéde nyitott meg, a következő szavakkal emlékezve meg dr. Kiss Lászlóról: Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részéről is megemlékezhessem erről a helyről is arról a nagy veszteségről, amely vármegyénket dr. Kiss László főszolgabíró és dr. Fekete László árvaszéki ülnök halálával érte. (Ekkor a bizottsági tagok felálltak.) Dr. Kiss László rendkívüli tehetségű, nagy munkabírású és lebilincselő egyéniségének elvesztése szinte pótolhatatlan veszteséget jelent a vármegyei közélet számára s fájdalmas a tragikus elmúlása mindannyiunk számára, akik benne egy mindig megbízható és kitűnő barátot vesztettünk. Az alispáni jelentéshez elsőnek Karácsonyi András szólt. Szerinte a bankok keveset adtak a népegészségügyi célokra, de azért köszönet illeti a bankokat. Tepliczki János úgy véli, hogy a munkások a megyében idegesek, ezt meg kell szüntetni. Csicsely Pál szükségesnek tartja a németországi munkáskivitellel kapcsolatban a jelentkezési időnek a megrövidítését. Rendezni kell itt is a munkás munkaidejét és lakás kérdéseit. A békésszentandrási duzzasztó építésénél az emberek 5 kilométert gyalogolnak a munkahelyre reggel és vissza este, az állam ilyen munkáknál építsen, alkalmi lakásokat. Vitéz Márky Barna alispán kijelenti, hogy a megyével a múltban nem sokat törődtek Budapesten. Ez a helyzet megváltozott. A főispán előterjesztéseit a kormány elfogadja (nem engedjük el! kiáltják sokan). Tepliczki beszéde igaz, de majd megnyugszik a munkásság. Természetes, hogy a munkások szeretnének kimenni Németországba. A megyében munkás felesleg van, helyes tehát a munkáskivitel. Polányi István és társai indítványa alapján a bizottság feliratban üdvözli Darányi Kálmán miniszterelnököt, mert a mezőgazdasági munkás vállalók érdekében kötelező öregkori biztosításról törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházba. Csicsely Pál után Csernus Mihály szólt. Trianon után a kormány sokat dolgozott. Legalább is Darányi amit ígér, azt beváltja. Boda Iván és társai indítványa alapján a megye megsürgeti a gyula— kecskeméti út kiépítését. Az üresedésben lévő orosházi főszolgabírói állás betöltésével kapcsolatban kijelölő választmány alakult ezután Geist Gáspár, Beró András és dr. Paczolay Károly tagokból, amely elfogadta Bakos József és Forgács Béla pályázatait. Első helyen Bakos József II. főjegyzőt jelölték (éljen, kiáltják közbe.) Ezután féltizenegykor megalakultak a szavazatszedő bizottságok és megindult a szavazás. A bizottsági tagok nagy tömegben állták körül az urnákat, figyelték a szavazást, amely nem volt izgalmas, mert mindenki biztosra vette Bakos József győzelmét. Pont tizenegykor megkezdték a szavazatok összeszedését, majd dr. Bulla Sándor főjegyző a karzaton lévő hölgyeknek felkiáltotta az első urna szavazásainak időleges állását: — Hetven Bakos, mondta, nyolc Forgács! Az első urnát most lezárják és vitéz Pánczél József aláírja a felvett jegyzőkönyvet, amely szerint 185 szavazatot kapott Bakos József és 32 szavazatot Forgács Béla Tizenegy óra 20 perckor vitéz Ricsey-Uhlarik Béla főispán megrázza a csengőt és így szólt: — 220 szavazatot adtak le ebből érvénytelen 3, ebből 185 szavazatot kapott Bakos József (éljen) 32 szavazatot Forgács Béla. Bejelentem, hogy dr. Tarján Tibor békéscsabai közjegyzőt tb. vármegyei főügyésznek kinevezetem, felhívom Bakos Józsefet és dr. Tarján Tibort, hogy tegyék le az esküt. Bakos József az eskü letétele után a következő ünnepi beszédet mondotta: Méltóságos és Nemzetes Elnök Úr ! Tekintetes törvényhatósági bizottság ! A hivatali eskü elhangzása után, ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor telkemből a hála és boldogság szivárványa ül ki a szememre, méltóztassanak megengedni, hogy a magam szívből fakadó, egyszerű szavaival, de a legnagyobb tisztelettel mondjak köszönetet azért az elhatározásukért, hogy bizalmukkal megajándékozva, az imént lezajlott választás során, az orosházi járás élére állítani méltóztattak. — Jól tudom, hogy megboldogult elődöm, az én jóakaróm és jóbarátom, dr. Kiss László Orosházán, a maga hatalmas elméleti és gyakorlati tudásával, mintaszerű vezetésével olyan járási közigazgatást teremtett meg, amely fokozott igényekkel lép fel velem szemben, s így annak megfelelni nehéz feladat és felelősségteljes vállalkozás. — Jól tudom, hogy ezen feladat megoldása nem kizárólag az én szorgalmas munkálkodásomtól és becsületes jószándékomtól függ, hanem függ elsősorban feletteseim jóakarata irányításától és támogatásától. — Úgy érzem, — és ez az érzés bizakodással tölt el, — hogy a főispán és alispán ur őméltósága a legteljesebb egyetértésben áll a hátam mögött, hogy megértő jóakaratukat a jövőben sem fogom nélkülözni. Úgy érzem, hogy ez a választás Békés vármegye törvényhatósága és benne az orosházi járás támogatását biztosítja számomra. És százszorosan érzem, hogy ennek ellenértékeként minden percemet, egész életemet még fokozottabb mértékben kell a reám váró feladatok megoldásának szolgálatába állítanom. — Épen ezért ígérem, hogy lelkiismeretes, szorgalmas munkálkodással, soha el nem csüggedő, meg nem alkuvó akarással embertársaim megbecsülésével, a rideg törvénykeretek határain Óriási többséggel választották meg BAKOS JÓZSEFET az orosházi járás főszolgabírójává Az aradi út kövezésére hozandó községi határozatot jóváhagyja a megyei Feliratban üdvözli a megyegyűlés Darányi Kálmán miniszterelnököt a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáért