Orosházi Friss Hírek, 1940. február (17. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-22 / 42. szám
1940. február 22. OROSHÁZI FRISS HÍREK Mátyás király A napokban, talán éppen ma van négyszázadik évfordulója a nagy nemzeti királyunk, Hunyadi Mátyás születésnapjának. Bár a mostani zavaros idők nem alkalmasak arra, hogy hangosan és fényesen ünnepeljünk, hiszen a csendes, meghitt ünneplésre éppen a mai rajongásig szeretett kormányzónk adott országosának húszéves jubileuma alkalmából követendő példát —, mégis annyit megérdemelne a nagy király emléke, hogy az egész magyar társadalom, hivatalos és nem hivatalos egyaránt, komoly, de értékes és nívós ünneplés keretében megemlékezzék róla. A magyar nemzet nem szegény történelmi nagyságokban, hiszen a magyartörténelmet nagy emberek csinálták. Azirodalom, tudomány és művészet szintén büszkén mutathatja fel a maganagyjait, akiknek értéke mindig felér bármilyen hasonló külföldinagyság értékével. Kevés olyan történelminagyságunk volt azonban, mint Mátyás király,akinek emlékét haditettekben, a művészet és irodalom pártagulásában és fejlesztésében ma is őrzi nagyon sok és nagy kulturnemzet könyvtára, képtára és múzeumja s aki uralkodása alatt országát magasra emelte s fővárosát s az európai kultúra, tudomány és művészet központjává avatta. Olyan történelmi nagyság volt ő, akinek értékét és munkájának eredményeit nemcsak saját korának, hanem a késői utókor s a jelenkor műveit világának generációja is tudja, értékeli, becsüli és irigyli tőlünk. Ha pedig ez így van, márpedig így van, akkor nem volna szabad elkallódni hagyni ilyen jubiláns kedvező alkalmat annak hangoztatására, hogy ki volt nekünk s mit jelentett az egész művelt európának a magyar Mátyás király. Nem gondolok én hangos és költséges ünneplésekre, bár normális viszonyok között a Mátyás-korabeli fény és pompához, amikor utoljára csillogott tündöklő magyar fényben Szent István koronája, ez volna igazán méltó. De valahogyan úgy érzem, hogy nemcsak a nagy király halhatatlan emlékének, hanem a saját magunk megbecsülésének is tartoznánk annyival, hogy a jubileumot csendes, de nívós, értékes és a külföld számára is észrevethető keretek között megünnepelnék. Még egy szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az oláhok, akik magukat hivatalosan románoknak nevezik, bár tudományos, megállapítás szerint a rómaiakhoz sohasem volt semmi közük, sok más értékeinkkel együtt Mátyást is el szeretnék orozni tőlünk. Kitalálták hogy román származású, úgy tanítják életének és uralkodásának történetét, mintha a román nemzetnek szerzett volna dicsőséget. A kolozsvári Mátyás-szobrot, Fadrusz Jánosnak ezt a gyönyörű alkotását épségben hagyták, csupán a magyar Mátyás nevet távolították el arról és oláhul írták fel azt. Szóval a sajátjuknak tartják a legnagyobb és legmagyarabb magyar királyt. Nem volna e célszerű, sőt feltétlenül szükséges ezzel a történelemhamisítással megrendezett propagandával szemben felhasználni a mostani négyszázados évfordulót annak kihang-,súlyozására, hogy Mátyás király magyar volt, a mienk volt és emléke mienk marad örökké? Eléggé fájdalmas érzés nekünk az, hogy a király szülőháza és szülővárosa idegen kézen van. Ezt a fájóérzést legalább azzal lehetne enyhíteni, hogy Mátyás király emlékét méltó keretek között, megünnepelnénk és a történelmi járatlanságban közismert világ előtt kihangsúlyoznánk, hogy ki volt nekünk és az egész művelt világnak Mátyás király, amikor csaknem egy félévszázadon át védte a nyugati kulturnemzeteket a török betörésekkel szemben, terjesztette, művelte és fejlesztette a tudományt és művészetet s bár széles látókörűsége belekapcsolta a nemzetet a nyugati kultúra láncába, tetteiben, gondolkodásában, célkitűzéseiben és egész egyéniségében mindig magyar maradt. Ezelőtt öt évvel Rákóczi fejedelem halálának kétszázadik évfordulója alkalmából az fájt nekünk, hogy a fejedelem hamvai idegen megszállás alatt lévő magyar földben nyugosznak. Azóta nagyot fordult a világ kereke s a nagy fejedelem sírja fölött ismétmagyar honvéd áll diszőrséget. Hátha megismétlődik a történelem s a nagy király szülővárosát nemsokára ismét nem Clujnak, hanem Kolozsvárnak fogják hívni?! Reméljük és hisszük, hogy nemsokára igy lesz!. HÍREK Idegesek gyermekeink. Minden szülő erről panaszkodik. Minden tanulónak ez ad fájdalmat. Szülőnek, tanítónak egyformán fáj, ha a gyermek nem egészséges, hiszen, ha a gyermek iskolába kerül, az igazi szülő a tanító, aki féltő gonddal ügyel, vigyáz a gyermekre, oktatja, neveli, tanítja, korlátozza, irányítja, mind szülői első kötelesség, ami az iskolával a tanítóra hárult. Hogyne fájna neki, ha a gyermek ideges ! Azt mondják, a mai gyerek háborús eredő s ezért ideges. Lehet, hogy van valami igazság ebben is. De csak is. Az idegesség nem annyira örökség a gyermeknél, mint a körülmények hatása. Erről aztán nem tehet sem a szülő sem a tanító. Hanem tehetne az, aki a tanítás rendjét meghatározza. A 10—12 esztendős gyermek lelki habitusa nem bírja a ráerőszakolt munkát. Képzeljük el , felnőtt, kifejlett emberek nyolcórai munkára kötelezettek s a 10—12 esztendős gyermeknek többet kell dolgoznia ! 5 órát iskolában van. Kötelező órákon, súlyos szellemi munkát végez ! Legalább 2 órát otthon tanul Levente, önképzőkör, sportkör, zenelecke, karének, cserkészet és a jó ég a megmondhatója, mi minden elfoglaltsága van gyermekeink 24 órájának. Csoda-eha a gyermek nem bírja idegekkel ezt a munkát?! Mert óriási munka ez 111 Minden szülő, minden tanító láthatja a gyermeken, hogy idegileg túlterhelt a gyermek. És tehetetlenek vagyunk. Nem bírunk semmit ellene tenni, csak fáj az embernek a lelke, hogy gyermekeinknek nem jut idő arra, hogy gyermek legyen. Hogy rakoncátlan legyen. Hogy rosszalkodjék úgy ahogyan mi rosszalkodtunk boldog gyermekkorunkban Hova vezet ez ? — Mikor látják meg illetékes helyen, hogy gyermekeink nem bírják a rájuk rakott terhét? Hiszen felnőttnek is sok lenne : ' i , I »—o—« i ! — A rom. kát Egyházközség második estjét rendezi meg a Katolikus Otthonban a jövő vasárnap este hat órakor. Az estének a műsora a következő: 1. Ének. Énekli a polgári leányiskola kát. növendékei. 2. Székely László: Szentolvasó. Szavalja Lócskai Lenke .3. Mit jelent Mária tisztelete a kereszténységben? Előadás. Tartja Matausek Erzsébet polg. isk. tanárnő. 4. Eucharisztikus Szűzanya. Misztériumjáték 1 részben. 5. »Christus vincit.« Jelenet a missziók életéből. Az előadás pontosan kezdődik s azért a rendezőség kéri azokat, akik előre foglaltak ülőhelyet, az előadás kezdetéig helyeiket elfoglalni szíveskedjenek, mert tovább nem tartja fenn a helyeket. — ÉRTESÍTEM a mélyen tisztelt közönséget, hogy Kazinczin u. 27. sz. a. női szabóságot nyitottam. Kérem b. pártfogását, tisztelettel Cs. Sárközi Karola női szabómester. — Közgyűlési meghivó. Az Orosháza— Monori Hangya Szövetkezet az 1939 évi rendes közgyűlését 1940 február hó 25-én tartja a szövetkezet nagytermében, Tanya 441. szám alatt, délután 3 órától, határozatképtelenség esetén pedig 1940 március 3-án, amikor a tagok megjelent számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. — Az évi mérleg és tárgysorozat az üzlethelyiségben megtekinthető. Igazgatóság. . ' | 1' 1 ' 1 FUTOR.sPEKKEVÁLASZTHATLANOK Adagoljuk mindig együtt és pedig 4 rész Futor - 1 rész Pekk, mert: FUTOR adja az alapot a csontképződéshez. Futor az állati szervezet építőköve alapja. Futor a legtisztább, finomőrlésű anyag, bélbántalmakat nem okoz. irányítja a Futor felhasználásával a csontképződést. Pekk az állati szervezet felépítésének építőmestere. Pekk biztosítja a drága takarmány jobb kihasználását — tehát az olcsó és gyors hizlalást. Főlerakat: KOVÁCS BENJAMIN kereskedőnél (Kiskovácsnál) Orosháza. 3 — Bélrenyheség és az ennek következtében fellépő emésztésinehézségek, gyomorfájás, májduzzadtság, ingerlékenység és álmatlanság esetén az emésztőcsatornát reggel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserűviz alaposan kitisztítja és igy a gyomrot és a beleket fertőtleníti, továbbá a vérkeringést helyes útra tereli és az egész szervezetet felfrissíti. Kérdezze meg orvosát. 2. — Ezen a héten a Zalay-patika tart éjjel szolgálatot. — Újdonságok a pesti színházakban. Érdekes, fényképekkel illusztrált cikket közöl a Déli báb színházi hetilap legújabb száma a pesti színházak soron következő újdonságairól. Színes színházi riportok, kulissza mögötti pletykák, gazdag filmrovat, keresztrejtvény, magyar írók érdekes elbeszélései, rengeteg szebbnél-szebb kép és tökéletes képes heti rádióműsor teszik páratlanná a legnépszerűbb és legolcsóbb színházi hetilapot. A Délibáb egy száma csak 14 fillér, az Üveg- és parcellán áruk, üvegezés és képkeretezés szolid áron Gazsinál. — Adományok a szegénykarácsonyra: özv. Pusztai Péterné Székács J. 54. 6 kg liszt, Pusztai István Székács J. 32. 6 kg liszt, özv. Papp Mihályné Nyílt 43. krumpli és borsó, özv. Paksi Mártonná Nyílt 40. 3 kg nullásliszt, Pusztai Antal Mikes 1 kosár búza, Rajki Antal Zombai 30. 9 kg liszt, 1 drb szappan, Ravasz István Luther 18. 17 kg búza, özv. Rajki Jánosné Mikes 41. 1 kosár liszt, özv. Ravasz Mihályné Székács J. 24. 1 kg tűzifa, Rosta Bálint Kolozsvári 58. 125 kg fa, özvi Rosta Lajosné Nagyatádi Sz. 58 .2 kg liszt, Rajki Jánosné Zrínyi 27. 1 kosár búza,, Süki Mihályné Csorvási 2. 2 kg nullásliszt, Sándor János Szarvasi-út 20. 2 kg liszt, Sülé Etelka Székács J. 1 kosár burgonya, Soós Antal Székács J. 22. 5 kg búza, Sándor József Arany János 4. 1 kg búza, Sass Pál 24. 5 kg liszt, Séllei Mihály Gyulai 17. 15 kg krumpli, 4 kg bab, Sülé László Táncsics 32. 5 kg nullásiliszt, 3 kg bab, 1 és fél kg szappan, Süllé György Zrínyi 17. 1 kosár búza, Soós Mihály Zrínyi 15. 1 kosár liszt, Szemenyei Sándor Zombai 13. 10 kg búza, Szula István Zombai 42. 3 liter borsó, Sz. Szabó Lajos Zombai 10. 2 kg liszt, 1 kg zsír, Szabó Sándor Zombai 28. 10 kg búza, Szalai Gyuláné Zombai 54. 2 kg liszt, 1 kg bab, Szemenyei István Kelet 6. 1 sonka, 1 oldalas, özv. Szula Györgyné Kelet 19. 10 kg búza, özv. Szemenyei Józsefné Kelet 33. 2 kg búza, KÖHÖG - REKEDT szopogasson Hársfaméz cukorkát ! csomag ára 30 fillér Lábfagyásnál: Novopin — Tip — Szent Rókus — Saltrat Rodel lábsók. — Fülvédő kapható BERTÓK Drogériában Apolló mozi mellett.