Orosházi Friss Ujság, 1934. július (23. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
r. XXIII. évfolyam 146 száz ■o0( •01) * ¡ bfi bJ3 O yQJC— cr,jv~y »0 árat 10 fillér KOSHÁZI Előfizetési árak: helyban házhoz hordva negyedévre 5 P, félévre 10 P, vidékre postán küldve negyedévre 7 P, félévre 14 P. — Megjelenik minden nap korai reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vonatkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. fi/od: ILEN POLITIKAI NA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán utca Főszerkesztő és laptulajdonos: Dr. Mitlasovszky János Postatakarékpénztári csekkSz. 12604 — — TELEFON 90 SZÁM — [64 Július 1 Ma iktatják be állásába Fürst Ervin ev. lelkészt Küldöttség megy érte Szentetornyára — Az új lelkész életrajza Nagy ünnepet ül ma Orosháza evangélikussága: beiktatja új papját, Fürst Ervint, akit a hívek osztatlan szeretettel várnak. A beiktató ünnepség ennek megfelelően méreteiben impozánsnak, szellemében bensőségesnek ígérkezik. Kedden 8 órakor a Kisbirtokos Szövetség előtti térről a hívek nagyobb csoportja meg Fürst Ervinért kocsikon Szentetornyára. Onnan körülbelül háromnegyed 9-kor indul el a menet és 9 óra tájban ér Orosháza határához, ahol Orosháza község nevében Baranyai Kálmán bíró és Kunos István főjegyző fogadja az új lelkészt és családját. Kunos István üdvözlőbeszéd kíséretében virágcsokrot nyújt át a papnénak. A kísérőmenetben nemcsak az orosháziak vesznek részt, hanem szentetornyai hívek is. A kocsisor az ev. temlop összes harangjainak zúgása közben féltíz tájban érkezik a templom elé, ahol az egyházközség elnöksége fogadja Fürst Ervint és családját. Horémusz Pál üdvözlő szavai után az Ev. Nőegylet és Leányegylet nevében egy-egy kisleány virágcsokrot nyújt át a lelkésznek és feleségének. Tíz órakor ünnepi istentisztelet keretében történik meg Fürst Ervin beiktatása, ezt pedig az egyházközség díszközgyűlése követi, amelyen a különféle küldöttségek vezetői üdvözlik az új lelkészt. Ajánlatos, hogy a küldöttségek tagjai 10 óra előtt foglalják el fenntartott helyeiket, mert később már aligha lehet fenntartani a helyeket. Este a Polgári Olvasókör nagytermében társasvacsora lesz az új lelkész tiszteletére, amelyen minden érdeklődőt szívesen lát az egyházközség vezetősége. A társasvacsorán több felszólalás, illetve félköszöntő fog elhangzani. Fürst Ervin született Szepesolasziban 1900 november 18-án. Szülei néhai Fürst János és néhai Schütz Laura. Az elemi iskola 4 osztályát szülővárosában, a gimnázium 8 osztályát pedig az iglói ág. hitv. ev. gimnáziumban végezte és ugyanott tett érettségi vizsgát 1919 május 5-én. Pár nappal később, május 11-én elhalt édesanyja. Ugyanazon év, 1919 őszén a pozsonyi teológiai akadémiára kívánta magát felvétetni, azt azonban a csehek otthonából kiűzték. Hosszas utánjárás után sikerült útlevelet kapnia és a budapesti teológiára beiratkozott, amelyen 3 évet töltött, ahol sikeresen letette az alapvizsgát. 1922 május 11-én elhalt édesapja is. A teológia 4-ik évére a halle-wittenbergi egyetemre vétette fel magát, majd Budapestre visszatérve sikeresen letette a szakvizsgát és 1924 május 11 -én dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök Budapesten lelkésszé avatta. Azután fé esztendeig Budapesten, mint segédlelkész működött, ahonnan az egyetemes egyházhoz került, mint misszionárius. Ebben a minőségben 3 új gyülekezetben végzett lelkészi szolgálatot, mégpedig Vecsésen, Monoron és Szolnokon. Időközben három alkalommal is kiküldték Németország egyik legnagyobb városába, Hamburgba, ahol a magyar kivándorlók lelki gondozását látta el. 19211-bean a nagymágocs-árpádhalmi missziós egyház szervezéséhez fogott, ahonnan 1930 júliusában, mint helyettes lelkészt a budapest-kelenföldi egyházhoz helyezték, ahol félévig működött. Onnan Raffay püspök rendelkezése folytán budára került, ahol 13 hónapig volt a gyülekezet helyettes lelkésze. A budai egyháznál végzett szolgálata után, mint helyettes lelkész Szentetornyára került és rövid idő múlva a gyülekezet egyhangúlag rendes lelkészévé választotta. Mint szentetornya' lelkész feleségül vette Szerémi Ilonát és 1933 október 31-án leánygyermekük született. Anglia újabb békebiztosító feltételei Nemzetközi légihaderő felállítását, a legyőzöttek egyenjogúságát, a támadó fél gazdasági bojkottját kívánja Londonból jelentik. Az angol népszövetségi unió állandó leszerelési bizottsága lord Cecil elnöklése alatt ülést tartott. Három pontban foglalták össze azokat a követeléseket, melyeket a béke biztosítására szükségesnek tartanak. Legfontosabb ezek közül a nemzetközi légi haderő felállítására vonatkozó kívánság. Az angolok szerint ugyanis nemzetközi légi haderőnek kellene a megtámadott ország segítségére sietni. A beszereési bizottság a világháború legyőzöttei számára teljes jogegyenlőséget kér. Szükségesnek tartja a támadó fegyverek megsemmisítését és azt, hogy a megkötendő általános megnemtámadási szerződés megszegőit gazdasági és pénzügyi bojkott alá vessék a többi államok. Miről tárgyal Imrédy Béla Londonban ? Leszállítják a kincstárjegyek kamatait Kedvező ipari exportkilátások Budapestről jelentik: Imrédy Béla pénzügyminiszter londoni útja elé az egész magyar pénzügyi és gazdasági közvélemény nagy érdeklődéssel tekint. A miniszter londoni látogatása során szóba kerülnek a legfontosabb és legaktuálisabb pénzügyi problémák. Ezek között szerepel elsősorban a népszövetségi kölcsönszolgáltatás ügye. A magyar kormány — mint ismeretes — ellentétben az egyéb transzfermoratóriumot kimondó államokkal, így Németországgal, amely éppen csak a legutóbbi napokban léptette életbe a teljes transzfermoratóriumot, fizetőképessége végső határáig eleget tett kötelezettségeinek és egészen 1933. nyaráig pontosan fizette a népszövetségi kölcsön után a teljes kamatokat. Ez év február óta az adott helyzetnek megfelelően 50 százalékos szolgáltatás történt. A londoni konferencián — amint ezt az angol jelentések is megerősítik — szó van a népszövetségi kölcsönszolgáltatás újabb rendezéséről. De nemcsak erről kíván tárgyalni a pénzügyminiszter, hanem az állami és álltalában a közületi kötvények kamatszolgáltatásának rendezéséről, valamint a transzferkasszába befizetett pénzeknek ,a magyar gazdasági életbe való további visszavezetéséről is. Imrédy Béla pénzügyminiszter len SSSS t iulus hetén Erzsébet királpé-ttja ,e,rtaZa? áthelyezem (Bokor építész* telepére.) Beszerzési csoportoknak nagy árengedményt nyújtok. Ákos János KOND UTCA 1. doni tárgyalásainak nemcsak a külföldi hitelek szempontjából van jelentősége, hanem közvetlenül is érintik a magyar pénzpiacot. Ugyanis már régebben megindultak a külföldi hitelezőkkel a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a kormány által a transzferalapból és egyéb módon felvett hitelek kincstárjegyeinek kamatozását megfelelően leszállítsák. Arról van szó, hogy az összes kincstárjegyeknek, nemcsak a külföldi franchenak, hanem a magyar bankok általjegyzetteknek a kamatozását is egyaránt 2,5 százalékban állapítsa meg. A kincstárjegyek kamatozásának ez a leszállítása nagy jelentőségű, mert hiszen nemcsak lényeges tehertől szabadítja meg az államháztartást, hanem egyszersmind — alkalmazkodva a mai viszonyokhoz — megadja a lehetőségét rá, hogy az egyéb közületi és rövidlejáratú külföldi magántartozások kamatait is ennek megfeleően állapítsák meg. A pénzügyi tárgyalásokhoz azok kiegészítőjeként szorosan kapcsolódik az addicionáis exportlehetőségekkel előkészítő megbeszélés. A londoni tárgyalás tulajdonképpen az egész magyar gazdasági élet akut kérdéseinek megvitatása és alapját képezi a többi ország hitelezőivel való megbeszéléseknek. Imrédy pénzügyminiszter nagy tárgyalási anyaggal indult Londonba és az a jóindulat, amellyel az angol pénzügyi körök fogadták és amelynek az angol lapok ismételten hangot adtak, valószínűvé teszi, hogy ezek a tárgyalások most már az elvi jelentőségen túl gyakorlati eredményeket is hoznak. Megszűnt a boletta Július 15-ig beváltják, a szelvénnyel augusztus 15-ig adót lehet fizetni A m. kir. pénzügyminisztérium 98600 számú rendeletével az 1933 évi kibocsátású gabonajegyek érvényességét 1934 évi június hó 30 napjának leteltével megszüntette és ezzel kapcsolatban az alábbiakat rendelte el: Az 1933 évi kibocsátású felhasználatlan gabonajegyek 1934 évi július hó 15-ig a m. kir. postahivataloknál pénzre beválthatók. Az olyan 1933 évi kibocsátású gabonajegyet, amelynek szelvénye a gabonalevéltől el van választva, csak akkor lehet pénzre beváltani, ha a gabonajegy szelvényszáma a gabonalevél számával egyezik. Az 1934 évi július hó 15-e után az 1933 évi kibocsátású gabonajegyek ér-