Orosházi Friss Ujság, 1935. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
XXIV. évfolyam 38 c^írára & fillér Vezetési ár«K. tselyben házhoz hordva negyedirrt 5 P, félévre 10 P; vt- VSékse postán küldve negyedért 7 P, félff 14 P. — \CO^ 'V Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosházi, Torkos Kálmán utca Dr. FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS : nn YLflSOtfSZKY 3 fi 12 0 s OROSHÁZI Megjelenik minden nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. Hirdetési díj déré fizetendő. Hirdetésekre vonatkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerda, 1335 május 1 Postatakarékpénztári csekrész. 12094 - - TELEFON 90 SZÁM - - Horthy kormányzó megnyitotta a reformparlamentet A refomkorszak részletes programmja Budapestről jelentik: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója április 30-án, kedden délben 12 órakor megnyitotta a reformparlamentet. A hétfőn délelőtti formális ülés után hivatalos programm szerint kedden délen ünnepélyes együttes ülést tartott az országgyűlés mindkét háza az országház kupolacsarnokában, ahol a kormányzó felolvasta a reformkorszak nagy programmját. A megnyitó ülés díszes külsőségek között, hagyományos ünnepélyességgel ment végbe. A képviselők és felsőházi tagok legnagyobb része díszmagyarban jelent meg. Sok volt a katonai és főpapi díszruha is. A fiatal képviselők, a független kisgazda árt és az ellenzék tagjai feketében voltak. Horthy Miklós kormányzó pontban 12 órakor autón érkezett a Várból az országház elé, teljes tengernagyi díszben. Megszemlélte a díszszázadot és az országgyűlés tagjainak harsány éljenzése közben vonult be a parlament épületébe. A diszemelvényre lépve átvette Gömbös Gyula miniszterelnök kezéből a megnyitóbeszédet és felolvasta. A beszéd sűrített kivonata a következő: — A nemzet ősi erényeibe vetett hi■•Vommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nem hogy előrevitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor bökövetkezhet be a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. A vezető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egymás közötti viszonyában kiegyensúlyozott és szilárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít és azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nagy nevet, ha az igazság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsak hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újítódnia gazdasági szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építő munka alapjainak megszilárdítását. Meg kel tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. Gyorsabbá, hatályosabbá és olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket, fenn kell tartani ősi életképes nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előrettekintő és céltudatos kormányzását. Továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodnunk a nemzet belső gazdasági megerősödéséről és a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlő elve, a nemzeti jövedelem növelése és annak — a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával — helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. — Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó nagy munka minden ágát, szem előtt tartva , azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld. A me-zőgazdasági termelés jövedelmezőségét a külföldi piacokhoz igazodó magasabb jó rendű mezőgazdasági kultúrával és aj termelés kétségeinek csökkentésével kell előmozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árportikát is, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárló erejének fenntartásához fűződő nagy , gazdasági és nemzeti érdekeket. Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költsségvetési politikát, amelynek vezérelve is a takarékosság. Folytatni kell a közigazgatás racionalizásának megindult munkáját. Nagy súlyt kell helyezni munkaalkalmak teremtésére, megfelelő beruházások és közmunkák útján. Különös gondot kell fordítani a bizalom fokozására és elmélyítésére, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is. Külföldi adósságaink ügye állandón gondos kezelést igényel. A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. A gazdasági reformpolitika terén minden radikalizmustól menten meg kell teremtenünk azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. Az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokos és önálló egzisztenciát kell teremteni. Ennek a gondolatnak kell irányítania a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Meg kell valósítani az érdekképviseleti reformot, az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és gyorsítását, a kereskedelmi társaságok reformját. Meg kell alkotni a magyar polgári törvénykönyvet, a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját, amelynél sértetlenül meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét. A közoktatásügy terén folytatni kell az iskolaépítési akciót. Valamennyi iskolában biztosítani kell a nevelés egységét. Nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és a magyar királyi honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Fontos feladatok lesznek a közjogi reformok, a közigazgatás általános reformja. Az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesíteni kell minden építő erőt. A vallás lehet legkevésbbé elválasztó fal magyar és magyar között és bűnt követ el a nemzet ellen, aki vallási viszályt szít. Gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel, ragaszkodással viseltetünk. A vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk: »Mindent a hazáért és semmit a privátumért.« — A közös magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságunkra e gondolatok jegyében kérem Isten áldását és az országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. A kormányzó eltávozása után az országgyűlés két háza egy órakor külön-külön ülést tartott. A felsőház megválasztotta az igazoló bizottság IS tagját. A képviselőházban egyes mandátumok körül viharok törtek ki. Ott is kisorsolták az igazoló osztályok tagjait. Mindkét ház ma délelőtti ülésén választja meg tisztikarát. A pápa megpendítő békeszózata Londonból jelentik: Arthur Hinsley Westminster katolikus érseke a felavatási mise befejezésével kihirdette a pápa üzenttét, amely megrendítő hangú békeszózat volt. A szentatya — úgymond az üzenet lelke teljes hevével a békéért imádkozni a háború, nemzetközi versengés és rosszindulat által megmételyezett világ számára. A katolikus egyház mindig üldözte és bűnösnek bélyegezte az igazságtalan háborút, de elismerte az önvédelem jogosságát. Az emberiség állítja minden erejét a szűkebb kereteken felül a béke, az emberiség, a társadalmi és gazdasági igazságosság egyetemes szolgálatába. RÖVIDÍÍREK Petneházy Antal őrnagyot kereskedelmi államtitkárrá nevezték ki és az új iparügyi minisztériumban fog dolgozni. Az osztrák szövetségi kancellár további intézkedésig minden nyilvános gyűlést betiltott a Hazafias Arcvonal gyűlései kivételével. A német birodalmi gyűlés május 15-én ül össze az általános védkötelezettség törvényesítése és a nyílt fegyverkezés jóváhagyása végett.